Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-21 / 274. szám
MST fit LG VF. I kJCírlap 1972. NOVEMBER 21., KEDD Vác és Cegléd Szavalóverseny a Petőfi-év alkalmából Á Pest megyei Petőfi-emlék- bizottság felhívása nyomán a helyi emlékbizottságok és népfrontbizottságok rendezésében mintegy 250 egyéni vers- és prózamondó vett részt a Petőfi-év jegyében meghirdetett szavalóversenyeken megyénk járásaiban és városaiban. A szavalok itt két kategóriában, a hetedik és nyolcadik általános iskolások, valamint a 14— 30 éves fiatalok csoportjában léptek fel. Az irodalmi színpadok ugyancsak megyeszerte bemutatták Petőfi-műsoraikat. E hét végén — szombaton, délután 2 órai kezdettel a váci járási hivatal tanácstermében, vasárnap délelőtt fél 10 órai kezdettel pedig a ceglédi Kossuth Művelődési Központban — kerül sor a legjobban szereplő vers- és prózamondók, valamint tizenegy irodalmi színpad megyei Petőfi-szava- lőversenyére. Egyiptomba utazott a Pécsi Balett A Pécsi Nemzeti Színház balettegyüttese hétfőn reggel Budapestre utazott, majd este a Ferihegyi repülőtérről folytatták útjukat Egyiptomba, ahol tíz napot töltenek. A uegyventagú együttes három alkalommal lép fel az új operaházban, utána Alexandriába mennek, ahol két előadást tartanak. Műsoron Weiner- és Kodály-művekre készült balettek szerepelnek. Egyiptom a huszadik ország, ahol a Pécsi Balett tizenkét éves működése során bemutatta produkcióit. Világító furái ablakok I A Galgavölgy legszebb táncai, dalai A túrái Bartók Béla Művelődési Ház irodájában díszes album tartalmazza a népművelés téli programját. — Egyik legrégibb és legtöbb sikert aratott művészeti csoportunk, a népi együttes, túl a televízió Röpülj páva kör találkozóján és a rádió salgótarjáni népzenei fesztiválján, heti kétszeri próbával egy nagyobb szabású turnéra készül — mondja Szarvas László, a művelődési ház igazgatója. — A turné során a környező községeket keresik fel, teljes esitét betöltő műsorukkal, Sára Ferenc népművész, a csoport vezetője gondoskodik arról, hogy 'a táncegyüttes, a tavaly alakult asszonykórus és a többi közreműködő valóban a Galgavölgy legszebb táncait és dalait kösse egy csokorba. — A legfiatalabb művészeti csoportunk, az ötven tagú irodalmi színpad eddig háromszor lépett dobogóra és sikert aratott. A Dózsa-emlékműsort, valamint a Forradalom lángjai című összeállítást mintegy ezren tekintették meg, most a Siratóének című irodalmi ösz- szeállítás próbái folynak. A bemutató tervezett időpontja: december közepe. — A programok javarészt már megvalósulóban vannak. Az idén, immár harmadik éve indult a művelődési házban szabás-varrás tanfolyam (a képen), mi adunk helyet a Hazafias Népfront politikai akadémiája és a szülők akadémiája előadássorozatainak, otthonra találtak nálunk a vasutas-szakszervezet nyugdíjasai is. Zeneiskola, fotoszak- kör és Disc Jockey Klub működik. Munkatervünk a fiatalok pinceklubjának létrehozását is említi, a terv megvalósítása szinte már csak napok kérdése. — Sorozatosan rendezünk a művelődési házban kiállításokat. Jelenleg kettő tekinthető meg, az egyiken az úttörőcsapat mutatja be a nyári táborozásról készült fényképeket, a klubszobában Pock Aladámé művésztanár festményei láthatók. A művelődési ház épülete kicsi, elavult, s ez bizony nehezíti a hatékonyabb népművelő munkát. Ugyanakkor fáradozásainkban rendszeresen találunk segítőtársakat. Nagyon sokat segítenek a pedagógusok, s komoly segítséget jelent a Galgamenti Termelőszövetkezet, valamint a Túra és Vidéke ÁFÉSZ anyagi támogatása, amelyet szocialista szerződés alapján nyújtanak. Van öröm, van gond, a leglényegesebb azonban az, hogy a művelődési ház ablakai minden este világosak, várják a művelődni és szórakozni vágyó öregeket, fiatalokat. Takács Pál Megnyílt a pécsi újságíró-s túdió MÉG NINCS: FOTON, SZOBON Két számsor között hét esztendő Az 1965 őszén kezdődő tanévben, az országban elsők között Pest megye is nekikezdett a kísérleteknek, amelyek egy új tantárgy, a világnézetünk alapjai oktatásának bevezetését szolgálták. Az új tárgy minden tekintetben nemcsak hasznos, hanem egyenesen szükséges tudnivalókkal ismerteti meg a tanulókat, s bár sok függ a tananyagot előadó és magyarázó pedagógus felkészültségétől, egyéni stílusától, a tanterv ez új alkotóeleme rövid idő alatt tagadhatatlanul sikert aratott, s a tanulók körében népszerű lett. Míg az első évben csupán egyetlen iskola két osztályában — hatvan gyermekkel — került sor a kísérleti jellegű oktatás megkezdésére, a most folyó tanév idevágó számsora már azt mutatja, hogy a világnézetünk alapjai tárgy lényegében minden középiskola falai között otthonra talált. A legfrissebb összesítés szerint ugyanis a megye 28 középiskolájában, 63 osztályban tanítják a ma már talán újnak nem is nevezhető tantárgyat, b a részvevő fiatalok száma alig marad el az 1800-tól. A középiskolákban tanító 628 pedagógus közül 32 foglalkozik világnézetünk alapjai ismereteinek átadásával, s túlnyomó többségük elvégezte a tárgy előadását elősegítő speciális • tanfolyamot. Jelenleg már csak két olyan középiskola van, ahol — a Főt gyermekvárosi szakközépiskolában és a szobi gimnáziumban — még nem vezették be az új tárgy oktatását, de a tervek szerint e két helyen is erre rövidesen megteremtik a feltételeket. Pécsett, a városi tanács nagytermében hétfőn ünnepélyesen megnyílt a pécsi újságíró-stúdió, .amelynek létrehozását két éve az országban elsőként kezdeményezte a Dunántúli Napló szerkesztősége, a MUOSZ helyi csoportja és a T3[T megyei szervezete. A pécsi tapasztalatok alapján, a Dunántúli Napló példájára, az idén már minden megyeszékhelyen szerveznek stúdiót, amelyet a magyar újságíróképzés előiskolájának, az újságíró-utánpótlás fő forrásának tekintenek. A megnyitó alkalmával Gerencsér Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa tartott előadást a mai magyar sajtóról. Az előadás után a részvevők megtekintették a Dunántúli Napló szerkesztőségében a pécsi sajtó történetét bemutató kiállítást. Eszmék és könyvek egyetlen ország sem öli/ J' hatalmas, mint a betűk birodalma. A táblák közé fogott lapok írott, nyomtatott mondatai immár évezredek, évszázadok óta az ember természetes kísérői. Ám alig több, mint egy évtized is jelzője, bizonyítója lehet lényeges változásoknak. Tizenegyedszer rendezik meg a politikai könyvnapokat; tizenegyedszer igazolódik be, hogy ott, ahol történelmi szemmértékkel nézve még nemrég is csupán kevesek szellemi tápláléka volt a betű, ma növekvő tömegigényt elégít ki a szépirodalom, s a politikai irodalom egyaránt. Tavaly 5536 művet 53,4 millió példányban nyomtattak kft hazánkban. Sorolhatnák az átlagokat, a kiugró sikereket, de aligha szükséges. Mindennapi tartozéka, segítője életünknek a könyv, s ahogy tágul a látóhatár, úgy növekszik a politikai irodalom jelentősége. Ismerősöknél s ismeretle neknél megfordulva nem mulasztom el könyveik szemügyre vételét. Mi minden érdekli, izgatja, teszi kíváncsivá az embereket! Hiszen van könyv, amelynek forgatása nem több, mint időtöltés, könnyed szórakozás, ám művek légiója csak akkor kerül a polcokra, a kezekbe, ha tényleges igény, szellemi éhség, tudásgyarapítást fontosnak tartó szándék emeli oda. A politikai irodalomnak jelentősége mellett a befogadására kialakult készségről is szólni kell. A közgondolkozás szintjének növekedéséről, az országhatáron átnyúló figyelemről, arról, hogy napjaink embere nemcsak tudni akar a világ dolgairól, hanem érteni is kívánja azokat. Sokat mond minderről, hogy évente negyvenmillió forintot tesz ki a politikai irodalma4 gondozó Kossuth Könyvkiadó' forgalma. Ám az összeg csak jelző, amely szerzők, művek és ol vasók egymásra találásánál* csupán egyetlen mozzanatát rögzíti. Mert ennél fontosabb — s persze, jóval előbbre való — az az érték, amelyet a könyv- táblák közé fogott eszmék, érvek, tények közvetítenek és sarjasztanak. Az az érték, amely a marxista világnézet térhódításából fakad, a kiművelt, s bonyolult világ ezernyi dolgában könnyebben eligazodó emberfők által jön létre. Általános, kivételt nem ismerő folyamat lenne már ez? Tudjuk, szó sincs róla. Vannak fehér foltok, társadalmi csoportok, ahová még nehezen, sok akadályon át jut csak el a kor meghatározó eszméjének szava. Vasi tehát tennivaló is bőven megnyerésükért, ahogy magának a kiadásnak is még frissebbé, rugalmasabbá kell válnia. Napjaink emberét szívesen nevezik racionálisnak, azaz szervezőnek, rendszerteremtőnek, az ösz- szefüggéselc kutatójának. Sok az igazság e megállapításban, hiszen ahogy egyre bonyolultabbá válik a világ, úgy növekszik az eligazodást segítő eszközök szerepe. A politikai irodalom hazánkban alig két és fél évtizedes múltja jó indulásnak, kezvező startnak tekinthető. Jövendője Ígér — o társadalom állapotát, változásra való készségét, a megértés iránti tömegigényt tükrözve— nagy távlatokat. S nagy eredményeket. M. O. TV-FIGYELŐ Egy óra - három are. Darvas Lilit csak az idősebb korosztály ismeri, a fiatalabb csak hírből. De hírből sem ismerte mindenki, amikor nemrégiben a Szerelem című, Makk Károly rendezte filmen ismét régi hazájában állt kamera elé, akkor fedezték fel Ismét náA Déryné Színház bemutatója OLYMPIA Ez a darab arról szól, hogyan kell játszania az írónak, miiközben darabot ír. Molnár Ferenc szeretett játszani és megírta Kovács huszárkapitány szerelmének történetét, amely egy század eleji divatos osztrák fürdőhelyen játszódik. Molnár játékának lényege az, hogy Kovács kapitány társadalmi helyzetével eljátszogasson, illetve az: mi történik, ha egy magyar huszárkapitány hercegi társaságba keveredik és szerelmes lesz a hercegkisasszonyba. Bizony, kirúgják szegény Kovács kapitányt, mert a hercegnő szemében csak paraszt, s ő nem szerethet parasztot, mert az ereiben kék vér folyik. Igenám, de Molnár Ferenc a társadalmi egyenlőség harcosa: legalábbis szerinte egy huszárkapitány, akin jól fest a kék zubbony, aki megnyeri a díjlovaglást, aki bridzsezik, aki elsajátította a társasági jó modort, tehát egy ilyen huszárkapitány partnere, sőt, talán még házastársa is lehet egy hercegi ivadéknak, Olympiának, aki büszke, szép és természetesen nagyon okos. Hogy miért okos ez az Olympia, az nem derül ki, de ezt most hagyjuk, viszont az kiderül, hogy ezek a j hercegek kinézik az egyszerű j huszárkapitányt. Összeszorul I dühünkben a gyomrunk, mert j drukkolunk a kapitánynak, aki 1 nem hagyja magát, cselt eszel ki, mert ez a kapitány is okos. Telefonál a rendőrségnek, hogy a híres nemzetközi szélhámos felbukkant a .fürdőhelyen, meg is jelenik azonnal egy csendőr alezredes, hogy elkapja a szélhámost és óvja tőle a fenséges nyaralókat. De ezek a fenségek megijednek: mi lesz, ha kitudódik, hogy a szélhámos a társaságukban forgolódott, s ahelyett, hogy csendőrkézre adnák Kovács kapitányt — akiit természetesen a szélhámos leírása illik, s aki be is vallja, hogy ő szélhámos, csak kiadta magát Kovács kapitánynak /— egyezséget ajánlanak: bármit megkaphat, ha nem árulja el, hogy a társaságukban forgolódott. AZ Író tehát játszogat: Kovács kapitányt kiadja szélhámosnak, s lehetőséget teremt számára, hogy kérje a hercegnőt, töltsön vele egy éjszakát. Olympia természetesen rááll, hiszen így nem kerül a világ szájára, hogy egy szélhámos társaságában forgolódott. Molnár tehát elégtételt vett Olympia gőgjén, aki egy szélhámosé lett, s aki azelőtt nem akart egy rendes, kedves, fiatal huszártiszté lenni, akit ráadásul még szeretett is. Mert ilyen romlottak ezek az arisztokraták, akikkel az író eljátszogat és ilyen álhatatosak ezek a huszártisztek, akik az egyenlőségért küzdenek, mert jól tudják — és Molnár is híve —, hogy minden ember egyenlő. Molnár hősiesen vallja, hogy minden ember egyenlő. Ezenkívül Molnár Ferencről el szokás mondani, hogy a színpad bűvésze, nagyon érti a színdarabírás mesterségét. Viszont azt is el szokták mondani, hogy nem elég a dramaturgiai fordulatokat ismerni, nem elég játékmesternek lenni, hanem — mondjuk — el is kellene mondani valamit a színdarabokkal. Molnár marad játékmester... A rCndCZŐ, Ladna László, a kellemesen színre hozható darabot kellemesen hozta színre. Nagyon ügyelt arra, hogy az író fordulatait hitelesen állítsa színpadra, ez jól sikerült neki. A színészi játékra is nagy súlyt fektetett, de a színészek egy része nem nőtt fel a darab szerepeihez. S ez a tény még jobban megmutatja a Molnár-darab gyengéit, semmit mondását. Lestyán Katalin, mint Olympia, szép és gőgös volt, de kissé merev. Harmaczy József huszárkapitánya túlságosan komoly és komor, tehát nehézkés; amikor a szélhámost játszotta meg. jobban rátalált a szerepre. A legjobb Czéh Gitta Eugénia szerepében, aki motorja volt, lendítője a játéknak. Tetszett Hollósy Pál, a csendőr alezredes epizódszerepében. Berkovits György lünk, a nagy külföldi sikerek után, akkor csodálkoztunk, amikor a filmen láttuk: Darvas Lili milyen nagy színész. Most a képernyőn látva bizonyosodhattunk meg isimét erről, és arról, hogy varázsló is, ami a színészi átlényegülést illeti. Három rövid játékban, valóban három arcát mutatta. Volt szánandó férjgyilkos, akinek el kellett hinnünk, hogy férjét mindenképpen meg kellett ölnie. Volt elesett öregasszony, aki az álmok világában élve, halott férjét, fiát, s ez által egész életét felidézte nekünk. Volt naiv és ravasz főbérlő és orgazda, egy olyan selypítő vénasszony, aki úgy sorolja fel a bűntetteket, mintha mesét mondana. Reális, abszurd és groteszk játék főszerepét alakította, Görgey Gábor egy és Manfred Schwarz két rövid darabjában. Természetesen nem okozott számára problémát a háromfajta játékstílus, amit a darabok megkívántak. Inkább az volt feltűnő, hogy a reálist, az abszurdot, a groteszket is saját egyéniségéhez alakította. Horváth Ádám rendezése Darvas Lilire koncentrált természetesen. A három darabot nehezen lehetne értékelni, mert Darvas Lili társszerzőnek szegődött az írókhoz. Nélküle mások lennének ezek a darabok. Odüsszeia, a világirodalom egyik legnevezetesebb alkotásának megfilmesítése nehéz vállalkozás. Homérosz hőskölteménye, az Odüsszeia, tv-fil- men — ez a- tény egyrészt meghökkentő, másrészt üdvözlendő. Meghökkentő, mert Homérosz nyelve, kifejező ereje, mitológiai kömyezetrajza, Odüsszeusz fantázián túli kalandjai, s mindezek tudatában a film elkészítése, bizony, minden művésznek erején felüli feladatnak ígérkezik. De üdvözlendő, mert milliók ismerkedhetnek meg szerte a világon — és a jó filmvásárlás révén hazánkban is —, ezzel a görög eposszal, amely az emberiségnek művészi kincse. Milliók, akik nem olvasnák el, mégis ízelítőit kaphatnak az Odüsszeiából. Már a hatodik rész után megállapíthatjuk, hogy a nagyszabású olasz vállalkozás sikeres. Igaz, nem lehet teljes, mert ehhez ötven "folytatás sem lenne elég. Az is igaz, hogy néhol akadozik a film szerkezete, de ne várjuk azt a művészi élményt, amit Homérosztól kaphatunk — bizonyára sokan elolvassák majd ez után a film után — inkább méltányoljuk azt a közművelődési értéket, amit ennek a filmnek az ismerete ad. Ezért Franco Rossi rendező és hat forgatókönyvírója nagy közművelődési tettet hajtott végre. A színészek közül most csak a főszereplőt, Bekim Fehmiut, említsük meg és a magyar szinkront, amely jól sikerült, hála Devecseri Gábor kitűnő műfordításának, aminek alapján készült a szinkronszöveg, a szinkronrendező Csákány Mártának és a színészeknek, Bitskey Tibornak, Sütő Irénnek, Kovács Istvánnak, Győri Ilonának, Versényi Lászlónak és a többieknek. Kíváncsian és izgatottan várjuk a következő részeket. Lírai riport Csanádi Imrével. Halk szavú költőink közé tartozik Csanádi Imre, de erős egyéniség. A maga útját járja, mint a képernyőről is elmondta, tanulmányozta a régi versformákat és merített belőlük. Ascher Gabriella szerkesztővel a költő most láthatóan arra törekedett, hogy azokból a költeményeiből nyújtson át csokrot, amelyek ezt az ódon hangzású, régi, magyaros verselést és Balassi-strófákat idézik. Szépek. harmonikusak ezek a költemények, bennük van az élet, a természet sze- retete és humanizmus lengi át. A Kaláka együttes kitűnő kísérőnek és a megzenésített versek színvonalas előadójának bizonyult. A rendező Horváth Jenő főleg fiatal színésziekkel mondatott verseket, akik közül meg kell említeni Zala Márkot, Sinkó Lászlót és Bodnár Erikát. B. Gy.
