Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-16 / 270. szám
1972. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK PEST HEGYEI k/Círlap Ezrekből milliók Gyenge a politikai A nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz 1952-ben alakult, 17 taggal, néhány ezer forintos termelési értékkel. Húsz év alatt a létszám 450-re nőtt, ma már több mint 55 millió forintot teremtenek elő. Az elmúlt két évben például csak a női részleg 260 százalékra fokozta a termelést. Kitűnőek a gazdasági eredmények, mégis a nagykőrösi párt-vb-n megállapították, hogy egyoldalú a fejlődés, túlzottan gazdaságcentrikus a szemlélet, a politikai munka gyenge. Válaszol Tóth István, a szövetkezet párttitkára. — Mi a legnagyobb gondja? — A párt- és a lakatosmunka összeegyeztetése a legnehezebb. Szeretek az emberekkel foglalkozni, mert aktívak. Igaz, a politikai oktatás nehézkes, mindenkinek sok a feladata, nem tudnak mindig eljönni a foglalkozásra. — Mit érez a legsúlyosabb hibának? — Nagy hiba, hogy nincs pártiroda, ezért nehezen szervezzük meg a taggyűléseket. Tanácskozásainkon mindig szívesen részt vesznek az emberek, mert fontos kérdésekről beszélünk. A pártvezetőséget úgy választottuk meg, hogy minden műhely képviselve legyen, minden probléma eljuthat a kommunisták közösségéhez. i — Hogyan tud együttműködni a gazdasági vezetőkkel? — Minden egyes vezetőségi ülésen részt veszek, kikérik a véleményemet. Mindig hozzászóltam, ha vita volt, de nem ellenkeztem, mert a szövetkezeti érdek úgy kívánta. 1966-ban tíz kommunistából szerveződött az alapszervezet. 1968-tól folyamatosan nőtt létszámuk, ma már harmincegy párttag négy pártcsoportban dolgozik — hatvan százalékuk fizikai munkás. Az alapszervezetben féléves terv szerint végzik a munkát, havonta tartanak taggyűlést, vezetőségi ülést. Készítettek a nők helyzetének.javítására egy intézkedési tervet, amelyben például szerepéi, hogy az év végére hat forintra emelik a legalacsonyabb órabéreket. Ezt öt hónappal korábban teljesítették. Jelentést készítenek az ifjúság helyzetéről is. Válaszol Pomázi Kálmán, a Szövetkezet elnöke. — Milyen a szövetkezetiek hangulata? — Akik itt dolgoznak, szinte itt nőttek fel. Nagyon sok gyereknek az apja is nálunk dolgozik. A szakmunkások nem vándorolnak. Szép nyereséget fizettünk, többen tizenötezer forintot kaptak, ötezret nagyon sok embernek juttattunk. A tagok minden év után plusz száz forint „hűségpénzt” kapnak, tizenöt év után ez még ezerötszáz forintot jelent. — A szövetkezetiek tehát anyagi biztonságban élnek. — Az egy dolgozóra jutó átlagjövedelem 2400 forint, ez városi szinten is jó. Az emberek nagy többsége gazdaságilag is erősödik, kevesen költik pénzüket szórakozásra. Sokan vettek gépkocsit, új házakat építenek — tíz, húsz ember összefog, s egymásnak segítenek. — És mennyire figyelnek a szövetkezet életére? — A dolgozókat érdekli a szövetkezet, a termelési tanácskozásokon hozzászólnak, foglalkoztatja őket a munka, az eredmény. A rossz munkást a kollektíva söpri ki. A városi pártbizottságnak küldött jelentésben megállapítják: „A taggyűléseken az aktivitás megfelelő, de tapasztalatunk, hogy a gazdasági kérdésekben nagyobb a vita, mint egyes politikai kérdések tárgyalásánál”. daságcentrikus a pártmunka? — Kicsit eltolódtak az arányok, a taggyűlések napirendjén inkább gazdasági témák szerepeltek. Most már a politikai munkára helyezzük a súlyt, megalakítottunk egy szerkesztő bizottságot, amelynek tagjai biztosítják, hogy gyorsabb legyen a tájékoztatás. — Melyek a politikai munka főbb irányai? — A végrehajtó bizottság meghatározta, hogy egy mun- kásőrszalcaszt kell szerveznünk. Október végéig megindítjuk a szövetkezetben a szocialista brigádmozgalmat, egyelőre négy kollektíva nevez a versenybe. Lehet, hogy később több is jelentkezik. — Változtatni kell-e a szövetkezetek szemléletén? — A szemlélet változtatására még nem gondoltunk, de ezt szolgálják a minden félévben megtartott szabad pártnapok. jegyzőkönyvek. Elvégezzük a munkát, úgy gondoljuk, ezzel minden rendben van. Minden évben politikai tö- megtanfolyamot szervez az alapszervezet, párttagok és pártonkívüliek részére. Az 1972/73. tanévben 34-en hallgatják az előadásokat. — Kell-e változtatni a szövetkezetiek szemléletén? — újra a szövetkezet elnöke válaszol. — A munkaaktivitással nincs probléma. Az emberek szívesen végeznek társadalmi munkát, például az új szerviznél csatornáztak. Patronálják a felszegi óvodát, ruhafogasokat készítettek. Óvoda- bővítés lesz, megcsináljuk, ha mondják. — És kezdeményeznek is? — Hát mit kellene kezdeményeznünk? Ami feladatot1 kapunk, elvégezzük. — Ha jó az aktivitás, miért nem tud erről mindenki? — Rosszul adminisztráljuk a munkát, nem tűnik fel, hogy a párttagok mennyit csinálnak. Nem készülnek mindig Ez olvasható a szövetkezeti jelentésben: „A KISZ- szervezetről sajnos jót nem mondhatunk. A hibák — úgy látjuk — sok aprólékos dologból tevődnek össze: nem tudtunk megfelelő helyiséget számukra biztosítani, nem megfelelő vezetőt választottunk ki a számukra. A KISZ segítésével megbízott elvtárs nem tudta ellátni feladatát.” Újra a párttitkár válaszol. — Miért dolgozott rosszul az ifjúkommunisták közössége? — Olyan KISZ-vezetőket állítottunk, akik nem tudták ellátni feladatukat. Gyönyörű akcióprogramot készítettek, kommunista műszakot szerveztek, aztán a közös pénzt kivették a kasszából, s úgy hallottam: az Aranyhomokban elitták. — Nem kértek a fiatalok segítséget? — Én tartottam előadássorozatot a gyerekeknek, felkészülök, elmegyek a gyűlésre, hát már mindenki hazament, mintha jól végezte volna dolgát. — Hogyan lehet segíteni a fiataloknak? — Klubhelyiség nem volt, de a műhelyben megtarthatták volna a gyűléseket. Igaz, zenélni, táncolni nem lehetett. Most kapnak egy klubot, ahol terv szerint folyik majd a munka. Esetleg szakmai tanfolyamokat is lehetne ott tartani. Az alapszervezet kitűzte a megoldásra váró feladatokat: végre kell hajtani a négyéves pártépítési tervet, szükséges hatékonyabbá tenni a munkásőrségbe való szervezést, fokozni kell a politikai felvilágosító munkát. Fóti Péter Milliárdos károk a környezet szennyeződéséből ELŐTERJESZTÉS A MINISZTERTANÁCSNAK Újra a párttitkáré a szó. — Valóban túlzottan gazAz Építőipari Tudományos Egyesület ifjúsági tagozatának kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében megkezdődött a környezetvédelemnek szentelt II. országos műszaki ifjúsági konferencia. A háromnapos tanácskozáson 25 előadás megvitatásával tárják fel és- elemzik a környezetünket érő különböző szennyeződések, károsodások okait, a jelenlegi helyzetet és javaslatot dolgoznak ki a szennyeződések, károsodások csökkentésére. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes vitaindító előadásában elmondotta, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium koordinálásával megkezdődött hazánkban a }5 éves környezetvédelmi terv kidolgozása. A munka első lépéseként megközelítő pontosságú felméréseket folytatnak a levegő, a víz és a talaj szennyeződéséből eredő, az ipari termelés és az urbanizációs ártalmak által keletkezett népgazdasági károk felmérésére. 1970-ben 64 millió táppénzes nap esett ki a termelésből, s a becslések szerint 14 millió táppénzes nap származott az embereket ért környezeti ártalmakból. Óvatos becslések szerint is évente 6—7 milliárd forint népgazdasági kár keletkezik a környezetet ért szennyeződések és egyéb ártalmak miatt. Rövidesen a Minisztertanács elé kerül az az előterjesztés, amely a hazai helyzet feltárásának alapján javaslatot tesz a környezetvédelem átfogó koncepciójának kidolgozására a környezetvédelmi törvény előkészítésének megkezdésére, a kutatások koordinációjára és az egyes minisztériumok, országos hatáskörű szervek környezetvédelmi feladatainak meghatározására. E javaslatok körültekintő megalapozásához használják fel a 15 éves környezetvédelmi terv kidolgozásához végzett felmérések adatait. Szerdán még tíz előadás hangzott el, a tanácskozás ma folytatja munkáját. Tanácskoznak az agráregyetemek KISZ-vezetői November 15 és 18 között Debrecenben tanácskoznak az agrárfelsőoktatási intézmények KISZ-vezetői. A téma: az egyetemeken, főiskolákon folyó érdekvédelmi munka. A résztvevők megvitatják az új ösztöndíjrendszert és a kollégiumok önkormányzatának időszerű kérdéseit is. A debreceni tanácskozáson a gödöllői Agrártudományi Egyetem KISZ-vezetői is részt vesznek, Frankó Jánosnak, a KlSZ-toizottság titkárának vezetésével. NÖVEKVŐ EXPORT Egymillió tonna timföld a Szovjetunióba Egy gyümölcsöző együttműködés évfordulója Tíz évvel ezelőtt, 1962. november 15-én írták alá a magyar—szovjet timföld-alumínium egyezményt. Azóta Almásfüzitőről rendszeresen szállítanak timföldet kohósításra Volgográdba, s onnan küldik vissza a nyersanyagból nyert teljes menyMagyar kertészek sikere • • Ötvenkét aranyérem díjkiosztás az egyetemen Tegnap a Kertészeti Egyetemen Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ünnepélyes külsőségek között adta át azokat a díjakat, amelyeket a magyar kertészeti termékek idén a különböző nemzetközi kiállításokon, bemutatókon nyertek. A Budapesten megrendezett I. bor-világkiállításon Magyarország szerepelt a legjobban. A magyar italok 81 százaléka első osztályú díszoklevelet érdemelt ki; tizenhat italt nagy aranyéremmel, húszat aranyéremmel, tizennyolcat pedig ezüstéremmel díjaztak. Augusztus 26 és szeptember 10 között került sor a magyar bemutatóra az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításon, amelyen a magyar részvétel szintén teljes sikert hozott. A külföldi kiállítók között itt is a magyar termékek érdemelték ki a legtöbb érmet; tizenhat aranyat, tizenöt ezüstöt, húsz bronzot. Az amszterdami Floriade *72 kiállításon szintén szép sikert ért el a magyar kertészet, amennyiben a nemzetközi zsűri ezüst diplomát adományozott a magyar bemutatónak magas színvonaláért. Tizennégy termék kapott 1., 2., illetve 3. díjat. nyiségű alumíniumot. Tegnap a tizedik évforduló alkalmából az almásfüzitői gyár vezetői számvetést készítettek, s kiderült, hogy az egyezmény megkötése óta már egymillió tonna timföldet szállítottak a Szovjetunióba. Az almásfüzitői gyár kollektívája pontosan teljesíti az egyezményből rá háruló feladatokat. Évről évre növelték a timföld exportálását. Az idén pedig csaknem 200 ezer tonna timföldet küldtek Volgográdba. Havonként most már 20—25 szerelvény közlekedik ingajáratban a Volga- parti város kohója és a Duna mellett levő timföldgyár között. A szovjet és a magyar üzem messzemenően figyelembe veszi egymás kívánságait és együttes munkával alakította ki a timföld szállításának legcélszerűbb és leggazdaságosabb módszerét is. Az államközi egyezmény új lendületet adott a magyarországi timföldgyárak műszaki fejlesztésének és bővítésének is. E program során növelték több mint kétszeresére — évi 280 000 tonnára — az almásfüzitői üzem termelését, amelyet új beruházással 1976-ig várhatóan évi 325 000 tonnára növelnek. Vizsgázik a Kőkapu A hatvanas évek elején valóságos fogalom volt Vácott a Kőkapu vendéglő. A jó ízek kedvelői Budapestről is felkeresték. Az igazi, „anyám főztjére” emlékeztető házi (koszton kívül elismerőleg emlegették a minden vendégnek kijáró mosolyt, a kellemes légkört. Három évig 1969 szeptember végén a Kőkapu bejáratára tábla került: „Átalakítás miatt zárva.” A korszerűsített éttermet épVertikális társulások az élelmiszer-gazdaságban A Magyar Agrártudományi Egyesület, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Termékfeldolgozási Főosztályával együtt, a Technika Házában szerdán „Vertikális társulás az élelmiszer-gazdaságban” címmel ankétot tartott, amelyen a gyakorlati szakemberek. az államigazgatási és társadalmi szervek, valamint a tudományos intézetek képviselői vettek részt. Vereczkei Imre, a MÉM termékforgalmazási főosztályának vezetője tartott megnyitót. Ezt követően dr. Márton János kandidátus, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója beszélt a termelés, a f eldolgozás és az értékesítés egységes szervezetbe tömörítésének fontosságáról és a továbbfejlesztés feladatairól. Gábor Viktor felvétele-ft pen három évvel később, ez év október 12-én nyitották meg ismét új vezetéssel. — Az építkezés valóban nagyon elhúzódott — ismerte el Tóth Tihamér, a Pest megyei Vendéglátó kereskedelmi igazgatóhelyettese. — A tervezéssel a helyi TÖVÁLL-t bíztuk |tneg, az a kivitelezést munkaerőhiány miatt nem vállalta. Sok keresés után bukkantunk a Péceli Vízgazdálkodási Társulat építőbrigádjára. Alighogy a Kőkapu bontását ez a brigád megkezdte, a cég különböző okok miatt megszűnt. Közben telt az idő. Végül mégiscsak a váci TÖVÁLL segített. Az építkezés nehezebb lett a tervezettnél, mert a falak nem bírták a nagy terhelést, jóformán csak a pince maradt használható állapotban. Apró bosszúságok Azt mondják, a jó munkához idő kell. A Kőkapuhál — a fentiek szerint — az volt bőven. Lássuk az eredményt. Dénes János üzletvezető-helyettes véleménye szerint általában elégedettek az építkezéssel és a berendezéssel. Szemre valóban riagyon ízléses és kényelmes, a vendégek kitűnően érezhetik magukat a Heves megyei Népművészeti Vállalat által készített rusztikus, kék bútorok között Az átépítés és a berendezés együttesen két és fél millióba került. A vendég azonban sok olyant nem vesz észre, ami az ott dolgozók munkáját nehezíti. A vendégeket legfeljebb az bosszantja, hogy az étterem előtt, de még a közelében sincs parkolóhely. A tervezők a helyhiány miatt voltak nehéz helyzetben, az épület nagyságán nem lehetett változtatni, s végeredményben egy étteremben az ülőtér nagysága a döntő. Ennek „köszönhető”, hogy a kiszolgálóhelyiségek, a konyhák a modern felszerelés ellenére már most is szűkek. Az ajtók nyitása-csukása baleset- veszélyes, a dolgozók egymást ütik velük. A téglapadlót fugák kötik össze. Ezekben összegyűlik a víz, nehéz tisztán tartani, nem elég higiénikusak. A fűtést sem a legjobban oldották meg. Fenn, a mennyezet alatt fújják be a meleg levegőt, ugyanott, ahol az elszívók vannak. Köztudottan a meleg felfelé száll, így a plafont fűtik a padló helyett, a cigarettafüsttel, ételpárával együtt a tiszta meleget is azonnal visszaszippantják. Családiasán A vendéglő továbbra is családias jellegű, zene nélküli másodosztályú étterem maradt. Vezetője, Bogyay Ernő régi szakember, a váciak legalább olyan jól ismerik, mint a Kőkapu régi gárdáját, Mayer Ferencné családját. Folytatni a hagyományt Hétvégeken máris sokan felkeresik, átlagban négyezer forintos napi forgalmat érnek el, aminek a fele ételből származik. Kell még egy kis idő, hogy a város lakói, az átutazók ismét „jegyezzék” a vendéglő nevét. A felsorolt hibákon üzemelés közben segítenek majd. A hagyományos, kiváló ízű házi kosztot, a bőséges adagot, a mindenkinek kijáró figyelmességet ezután is megkapja a vendég. Komáromi Magda
