Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-16 / 270. szám
2 “hírlap 1972. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK BUENOS AIRES—RÓMA Százharminc kísérő Golovin jelentései „Orosz—kínai kapcsolatok a XVII. században” címmel kétkötetes dokumentumgyűjtemény jelent meg Moszkvában a Szovjet Tudományos Akadémia Távol-keleti és Kelet-kutató Intézetének gondozásában. A gyűjteményt a „Nauka” Könyvkiadó adta ki: az első kötetet 1989-ben, a másodikat ezekben a napokban. Az Izvesztyija hétfői számában Mihail Kapica professzor, a legismertebb szovjet keletkutatók egyike mutatja be ezt a nagy tudományos értékű kiadványt, amely új fényt vet a mai kínai vezetők Szovjetunióval szemben tanúsított területi követeléseinek történelmi hátterére, A XVII. század volt ugyanis a két ország közötti első kapcsolatfelvételek és határmegállapodások kora. A dokumentumgyűjtemény második kötete különösen értékes forrásanyagot tár fel: most adták ki elsőízben F. A. Golovin orosz követ jelentéseit az 1689-ben lezajlott orosz—kínai tárgyalásokról, amelyek a cári követ és a mandzsu Csín-dinasztia képviselői között folytak, s a nercsinszki szerződés aláírásával fejeződtek be. Kapica professzor, a kiadvány egyik legfontosabb érdemének azt tartja, hogy az orosz dokumentum mellett tartalmazza a megfelelő kínai jelentések és beszámolók fordítását is, valamint a mandzsu fél tolmácsainak feljegyzéseit. E nagymeny- nyiségű és hiteles információs anyag alapján minden eddiginél objektívebb ítéletet alkothatnak a kutatók a nercsinszki tárgyalások egyelőtlen jellegéről. Míg az orosz követek az előzetes megállapodásoknak megfelelően jártak el, a mandzsu—kínai fél fegyveres erő felvonultatásával, oroszellenes lázadások provokálá- sával igyekeztek rákényszeríteni akaratukat partnereikre. Ilyen körülmények között szó sem lehetett önkéntes és kölcsönösen előnyös szerződésről a két ország között, amint azt a kínai történészek állítják. Az Izvesztyija cikkírója szerint a dokumentumkötetek tanulmányozása érthetővé teszi, hogyan keletkeztek azok a nézeteltérések és határviták Oroszország és Kína között, amelyek később a XIX. században szükségessé tették a távolkeleti orosz—kínai határok újbóli rendezését. Mint ismeretes, a mai kínai vezetők a múltszázadbeli orosz—kínai határmegállapodások érvénytelenségére hivatkoznak. így próbálják megalapozni területi követeléseiket a Szovjetunióval szemben. Mint az Izvesztyija megállapítja: a szovjet kiadványt igen magas tudományos színvonalon készítették elő. Az orosz—kínai kapcsolatok távoli múltjában lezajlott események tanulmányozásának objektív tudományos felfogása pedig megerősíti azoknak a történelmi tényeknek a helytállóságát, amelyeket bizonyos körök szeretnének eltorzítva bemutatni. Magyarázat nélkül Az amerikai legfelsőbb bíróság döntése értelmében folytatják Dániel Ellsberg és Anthony Russo ügyének tárgyalását. A két tudóst a titkos Pentagon-dokumentumok nyilvánosságra hozatala miatt állították bíróság elé júliusban: kémkedés, összeesküvés és kormánytulajdonban levő dokumentumok illetéktelen felhasználása vádjával. A tárgyalást augusztus elején megszakították, miután a vádlottak tiltakoztak az ellen, hogy a kormányszervek illegálisan lehaUgatták egyik védőügyvédjük telefonbeszélgetését. E törvényellenes lépés kivizsgálása érdekében először a fellebbviteli bíróság, majd William Douglas, a legfelsőbb bíróság tagja rendelte el a tárgyalás szüneteltetését. Hétfőn a legfelsőbb bíróság szavazattöbbséggel, minden magyarázat nélkül elutasította Ellsberg és Russo vádját, szabad kezet adva ezzel az eljárás folytatásához. Képünkön: Ellsberg, felesége kíséretében, sajtóértekezleten reagált a legfelsőbb bíróság állásfoglalására. CSAK RÖVIDEN... FÓKUSZ ENSZ kontra Caetano A PORTUGAL kormány Visszautasítja az ENSZ-közgyűlés keddi határozatát az afrikai portugál gyarmatok függetlenségének megadásáról, és nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a gerillák képviselőivel — jelentette ki kedtj este Lisszabonban Caetano portugál miniszterelnök. A KORMÁNYFŐ rádió- és tv-beszédében mereven elzárkózott minden olyan lépéstől, amely Portugália afrikai gyarmattartó pozícióinak gyengülését eredményezné, csupán homályos ígéretet tett arra, hogy „hajlandó meggyorsítani a gerillák képviselőinek bevonását a gyarmati adminisztráció munkájába”. TEHETETLENSÉGGEL vádolta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, és felhívta az ország lakosságának figyelmét, hogy a közgyűlés határozata után a gerillatevékenység fellendülésével és a világsajtó portugálellenes kampányának megélénkülésével kell számolnia, kormánya azonban felkészült erre, sőt kész visszaverni a gyarmatosítás portugál ellenfeleinek szervezkedését is. MINT ISMERETES, az ENSZ-közgyűlés határozatban szólította fel Portugáliát, hogy vonja ki csapatait afrikai gyarmatainak területéről, és felhívta az ENSZ tagországait, adjanak meg minden erkölcsi és anyagi segítséget ahhoz, hogy a területek lakói elnyerjék a függetlenséget és az ön- rendelkezés jogát. A HATÄROZAT hangoztatta, hogy Angola, Portugál- Guinea, a Zöldfoki-szigetek és Mocambique nemzeti felszaba- dítási mozgalmai a gyarmati sorban tengődő népek valódi képviselői, ezért felszólította az ENSZ tagállamait és szakosodott szervezeteit, hogy közvetlenül e mozgalmak képviselőivel vitassák meg az afrikai portugál gyarmatokkal összefüggő kérdéseket. A határozat nyomán a Reuter lehetségesnek tartja, hogy a Biztonsági Tanács e hétre tervezett vitája során meghallgatják a szabadságharcosok képviselőit is. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS határozata felszólította a portugál kormányt, hogy minél előbb kezdjen tárgyalásokat a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, azonnal vessen véget gyarmati háborúinak és elnyomó intézkedéseinek, haladéktalanul vonja ki csapatait e területekről, és szüntessen meg minden olyan eljárást, amely sérti e területek lakosságának elidegeníthetetlen jogait. A határozat kimondta azt is, hogy az elfogott szabadságharcosoknak biztosítani kell a genfi konvenciókban a hadifoglyok számára előírt igazságos bánásmódot. A KÖZGYŰLÉS a határozatban felkérte az ENSZ főtitkárát, hogy nyújtson segítséget a portugál kormány és a nemzeti felszabadító mozgalmak tárgyalásainak megvalósításához. Ha Portugália nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, a Biztonsági Tanácsnak sürgősein intézkedéseket kell hoznia. A HATÁROZAT elítélte Portugáliát, a Dél-afrikai Köztársaságot és a rhodesiai fehér telepes rezsimet, amiért katonai, rendőri erőkkel és zsoldosok segítségével fellépnek a függetlenségi mozgalmak ellen. Végezetül pedig felszólította a NATO tagállamait, hogy haladéktalanul szüntessék meg a Portugáliának nyújtott katonai segítséget. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS a határozatot 98 szavazattal hat ellenében, 8 tartózkodás mellett fogadta el. A javaslat ellen szavazott: Brazília, Nagy- Britannia, Portugália, a Délafrikai Köztársaság, Spanyol- ország és az Egyesült Államok. Tartózkodott a szavazástól: Belgium, Franciaország, Guatemala, Honduras, Luxemburg, Olaszország, Uruguay és Venezuela. Megérkezett Buenos AiresbŐl Rómába az a 130 emberből álló csoport, amely pénteken hazakíséri Argentína volt diktátorát, a 77 éves Juan Perónt, aki 17 évi száműzetés után lép most ismét hazai földre. Egyelőre, úgymond, nem véglegesen. Csupán néhány napos vagy hetes „felderítő” útra megy, hogy kiderítse, „tehet-e valamit Argentína békéjéért?” Több, mint másfél évtizedes madridi száműzetés után a Lanusse-kormány most engedélyezte Perón látogatását, oly sokan kívánták. A Justicia- lista párt bejelentette: egymillió embert vonultat ki pénteken fogadására a Buenos Aaires-i repülőtérre. Erre a kormány közölte: lezárja a repülőtér felé vezető egyetlen gyorsforgalmi utat. Az argentin általános munkásszövetség viszont általános sztrájkot hirdetett péntekre, ám Lanus- seéknek erre is volt válasza: hivatalos ünnepnapnak nevezték ki november 17-ét, tehát amúgy sem kell senkinek dolgozni. Hosszú idő után Lanusse kormánya az első Argentínában, amely viszonylagos stabilitást teremtett. Vajon miért állnak mégis tömegek a mögött a követelés mögött, hogy Perón térjen vissza? Kik és mit várnak még egy 77 éves embertől? Perón diktatúrája végig ellentmondásos volt, amíg csak tartott. Sokan soha sem bocsátották meg neki, hogy nemcsak a náci Németországban tanulta a katonai tudományokat, de végig — illetve amíg csak lehetett — rokonszenvezett a tengelyhatalmakkal, miként Hitler és Mussolini is szimpatizáltak vele. Ugyanakkor sokan el akarják temetni Perón múltjának ezt az — enyhén szólva — szépséghibáját s arra teszik a hangsúlyt, hogy a diktátor a harmadik világ önállósulásának egyik , élharcosa volt, ami egyet jelentett a Latin- Amerikára rátelepedő USA- imperializmussal való szembefordulással. Hector Campora, Juan Perón megbízottja elindul Buenos Aires repülőtérről Rómába, ahonnan, ugyanezzel a géppel visszahozza az ex-diktátort Argentínába. Korai lenne még jóslásokba bocsátkozni Argentína jövője felől. Annyi tény: Lanusse a stabilitás, az általános nemzeti kiegyezés és meg- békülés jegyében engedélyezte Perón hazatérését, de nem valószínű, hogy Perón újbóli hatalomrajutását is harc nélkül venné tudomásul. Maga Perón sem nyilatkozott eddig egyértelműen: elnöke akar-e lenni újra Argentínának, vagy csakugyan, pusztán tájékozódás miatt tér most haza? Az sem mellékes a dologban, hogy végül is élete alkonyán levő, 77 éves politikusról van szó, akinek emberi számítás szerint túl sok ideje nem lehet már hátra. A Minnesota állambeli St. Paul közelében az FBI ügynökei feltartóztatták a Washingtonból hazafelé vonuló indiánok karavánját. Mint hivatalosan közölték, a fővárosi indiánügyi hivatalt több napon át megszállva tartó amerikai bennszülöttek ellen Arab vita (Folytatás az 1. oldalról) dolgozására az izraeli agresz- szióval szemben, ezen belül a keleti front újjászervezésére és az arab államokat megosztó nézeteltérések megszüntetésére. A cél elérését a kommentárok szerint eleve megnehezíti az a tény, hogy az értekezleten csupán az Arab Liga védelmi tanácsának tagjai vesznek részt, míg a két Jemen, Katar, Bahrein, Oman és az Arab Emirátusok Szövetsége távol maradt a találkozóról. A távollevő országok stratégiai helyzetüknél és gazdasági potenciáljuknál fogva jelentős szerepet tölthetnének be a felszabadító harc politikai és katonai támogatásában. „Az értekezleten olyan államok vesznek részt, amelyek nem értenek alapvetően egyet az ellenség elleni harc kérdéseiben, sem elvi, sem gyakorlati értelemben — állapítja meg például az A1 Gumhurija vezércikke. — Minthogy a fő problémával kapcsolatban nem lehet egységes magatartásra számítani, ilyen körülmények között nehezen következhet be az egységes terv kidolgozása”. Az értekezletnek ugyancsak fontos feladata lenne, hogy az ENSZ-közgyűlés közel-keleti vitája előtt összehangolja az arab államok magatartását. Ezzel kapcsolatban nemcsak egyes országok távolmaradása támaszt kétségeket, hanem az a nagyfokú megosztottság is, amelyet legutóbb a terrorizmus témájának ENSZ-beli napirendre tűzésével kapcsolatban tanúsítottak az arab államok — állapítják meg Kairóban. elfogató parancsot nem adtak ki, csupán azokat a tárgyakat kívánták tőlük visszaszerezni, amelyeket állítólag a hivatalból magukkal vittek. A Fehér Ház arra hivatkozik, hogy addig nem tárgyal az indiánokkal, amíg a hivatalból eltűnt fontos dokumentumok elő nem kerülnek. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG és Pakisztán szerdán diplomáciai kapcsolatba lépett. Pakisztán a 33. állam, amely így elismerte az NDK-t LUIS CORVALAN, a Chilei Kommunista Párt főtitkára, aki a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága vendégeként három napot töltött Havannában, elutazott Kábából és Moszkvába érkezett. A DOLGOZÓ ifjúság moszkvai világtalálkozója — amelyen 115 ország fiataljai képviseltettek magukat — szerdán befejezte munkáját. A BOLGÁR párt- és kormányküldöttség, Todor Zsiv- kovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, az államtanács elnökének vezetésével szerdán Moszkvából Tbiliszibe érkezett. A KUBAI biztonsági szervek Pinar del Rio tartomány, ban ellenforradalmi csoportot lepleztek le, amelynek tagjai megkísérelték megzavarni _ a szocialista építés folyamatát. IDI AMIN ugandai elnök kedden amnesztiát hirdetett mindazoknak a gerilláknak, akik jelenleg Tanzániában tartózkodnak, de vissza kívánnak térni hazájukba. . A SZOVJET—AMERIKAI fegyverkorlátozási tárgyalások november 21-én kezdődő második szakaszában is Gerard Smith vezeti az Egyesült Államok küldöttségét — jelentette be kedden a washingtoni külügyminisztérium. SZERDÁN KARANTÉNBA vonult az Apollo—17 űrhajó háromtagú legénysége — Eugene Cernann, Ronald Evans és dr. Harrison Schmitt és a három pótűrhajós, John Young, Charles Duke és Stuart Roosa. A tervek szerint az Apollo—17 december 6-án, közép-európai idő szerint 15.53- kor startol. A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG és Thaiföld nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesített. Hazánk- Európa biztonságáért Hat nap múlva — november 22-én — megkezdődnek Helsinkiben az európai biztonsági értekezlet sokoldalú előkészítését szolgáló tanácskozások. Ennek kapcsán Tóth Ferenc, az MTI tudósítója tájékoztatást kért a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál arról, hogy Magyarországon az elmúlt években milyen fontos állomásai — eseményei, rendezvényei — voltak a kontinensünk békéjéért és biztonságáért társadalmi síkon folytatott küzdelemnek. Ismeretes, hogy a Varsói Szerződés államainak vezetői 1969. március 17-én a magyar fővárosban adták ki a jelszót: „Váljék Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinensévé!” Ekkor bocsátották ki a nevezetessé vált budapesti felhívást, amely a gyakorlati megoldás útjára vitte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésének ügyét. E felhívás nyomában meggyorsult a haladás egy általános európai biztonsági rendszer megteremtése felé. Ebből a munkából — a szocialista szövetségeseivel karöltve és velük teljes összhangban a maigyar kormány és egész társadalmunk is igyekezett kivenni a részét. 1969-ben az Országos Béketanács tudományos bizottsága kerékasztal-konferenciáa vitatta meg a kérdést. Budapesten és néhány megyei székhelyen. Október 4—5-én tartotta 7. konresszusát a magyar békemozgalom, e kongresszuson külön munkabizottság foglalkozott „Az európai biztonság és feladataink” című témával. 1970-ben a Hazafias Népfront budapesti bizottságánál fontos kezdemenyezés született: hívják össze az európai fővárosok békekonferenciáját. Az év krónikájához tartozik, hogy csupán az első félévben 350 nagygyűlésen és több ezer üzemi röpgyűlésen méltatták az európai biztonsági értekezlet összehívását célzó nemzetközi tanácskozások jelentőségét. Í971-ben hazánkban is a társadalmi mozgalmak szélesedése jelezte az európai együttműködési folyamatot. Az esztendő tavaszán, május 14 és 17 között Budapest adott otthont a Béke Világtanács közgyűlésének. A beterjesztett magyar dokumentum leszögezte: abban, hogy a kontinens történetében eddig példátlanul hosszú idő óta sikerült biztosítani a békét, jelentős szerepe van az európai szocialista országok közösségének, politikai, katonai és gazdasági erejüknek. A Magyar Országos Béketanács azt. ajánlotta a közgyűlésnek, hogy a béke és a biztonság .megteremtéséért — félretéve a nézeteltéréseket — meg kell valósítani kontinensünk békeeröi- ne’k széles körű összefogását. A közgyűléssel egyidőbén zajlott le a magyar fővárosban az európai fővárosok bekemozgalmi képviselőinek tanácskozása. Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága 1971. szeptember 30-án alakult meg. A bizottság feladata, hogy szervezze, serkentse, összefogja a magyar társadalmi szervezeteknek azt a tevékenységét, amelyet az európai biztonság és együttműködés előmozdításáért folytatnak, lehetőségeket nyújt arra, hogy a magyar társadalom fokozatosan bekapcsolódjék az európai párbeszédbe. Feladatának tekinti, hogy hozzájáruljon az európai népek közgyűlésének összehívásához, s arra törekszik, hogy mihamarabb hívják össze a kormányközi biztonsági értekezletet. Jelentős társadalmi megmozdulás volt 1971- ben a magyar es olasz parlamenti képviselők, közéleti személyiségek találkozója Budapesten. Véleménycseréjük során megegyeztek abban, hogy lehetséges és elengedhetetlen az államok európai biztonsági és együttműködési értekezletének összehívása. Ez év júliusában magyar parlamenti képviselők utaztak Rómába további tanácskozásra. Az idén a Hazafias Népfront V. kongresz- szusa úgy foglalt állást, hogy a népfrontmozgalom teljes erejével támogatja az európai biztonsági értekezlet gondolatát, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának munkáját. A magyar békemozgalom európai biztonsági hetet rendezett 1972. május 6—13 között. Ebben az időszakban a fasizmus fölött aratott győzelem évfordulója alkalmából tartott események középpontjába is az európai biztonság kérdése került. Több olyan nemzetközi tanácskozáson is ott voltak a magyar küldöttek, ahol Európa volt a téma. Ezek közül kiemelkedő esemény volt az európai közvélemény képviselőinek közgyűlése, amely június 2—5 között zajlott le Brüsszelben. Magyarországot 17 tagú küldöttség képviselte. A közgyűlésről kiadott dokumentum brüsszeli felhívásként vált ismertté. A brüsszeli közgyűlés után az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága úgy foglalt állást, hogy tevékenyen részt vesz a felhívás érvényesítésében. Arra törekszik, hogy nemzetközi kapcsolatait felhasználva erősítse az európai béke, a biztonság és az együttműködés társadalmi tömegbázisát. Feltartóztatták az indián karavánt
