Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-14 / 268. szám
1972. NOVEMBER 14., KEDD PEST MEGYEI rMírIm* 5 „Itt születtem, ezen a szigeten” Barcogás után Aranyérmes 16 trófea A világhírű gyulaji vadnézelődöm a szigetmonostori tanács- háza folyosóján, de egyetlen iroda ajtaján sem találom kiírva: tanácselnök. Ezért találomra nyitok be az egyik irodába, fiatal nő köszön vissza: — A tanácselnököt keresem ... — A papát? Itt van éppen — mutat egy idősebb, zömök, derűs arcú férfira. — Budavári József —nyújtja a kezét, amikor bemutatkozom. — Talán itt is leülhetnénk — néz a fiatal nőre, aki nyomban rábólint. — Csak tessék. Dolgom van így is a másik irodában ... — Már elnézést — kérdezem, amikor magunkra maradunk —, a tanácselnöknek nincs irodája? — Nincs — jelenti ki, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. — Én ugyanis csak társadalmi tanácselnök vagyok... Tudja — teszi még hozzá magyarázatiképpen —, kicsi a falunk, mindössze ezer- háromszázötvanen lakják. Van vb-titkárunk, igazgatási, gazdasági és adóügyi előadónk, és Pócsmegyerrel közösen egy építészmérnökünk. Luxus lenne ide még egy függetlenített tanácselnök is. — És a társadalmi tanácselnökség milyen elfoglaltsággal jár?-------------------r látszólag _ Papíron | nem sok--------------------- időt vesz ig énybe: tizenkét vb-ülés, négy tanácsülés előkészítése, levezetése, az ott hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése a feladatom. De azért megtalál mindennap itt, a tanácsházán, aki akar. Különösen április tizennyolcadika óta. — Olyan jelentős dátum ez? — A nyugdíjaztatásom napja. Addig a Fővárosi Vízművek építésvezetője voltam itt, a SZentendrei-seigeten. Azóta bőven jut időm arra,-hogy segítsek itt a gyerekeknek. Ezért is szólítanak Papának mindannyian ... — Miért választották meg erre a tisztségre. — A tanácsok megalakulása óta járási tanácstag vagyok. A tanácsi munka nem volt ismeretlen a számomra két évvel ezelőtti megválasztásomkor. Az emberek gondjaival törődni pedig nagyon szeretek. Tudja, aki itt született, ezen a szigeten, annak szívügye mindaz, ami itt történik... — És sok minden történik egy ilyen kis faluban? — Én úgy érzem, igen. Néhány nappal ezelőtt például presszót avattunk. Régi kívánsága volt ez a sziget lakóinak. Ezért is adtunk százezer forintot a Dunakanyar ÁFÉSZ- nek, hogy mielőbb megépítse. — Ilyen gazdag a község, hogy még az ÁFÉSZ-nek is ad?--------------------- hasznára tet- A magunk | tük- A--------------------- presszó ug yanis a falu lakóinak az életét teszi kényelmesebbé. No, meg feltételeket is szabtunk ezért a pénzért az ÁFÉSZ- nek. — Például? — Az italboltot alakítsa át bisztróvá. Nyisson húsboltot a presszó mellett, a jelenlegivel pedig bővítse az egyik fűszerüzletet. Határidőt is szabtunk a feladatok elvégzéséhez: ha 1974. június 30-ig nem készülnek el, vissza kell fizetniük a százezer forintot. — Jut pénz azért másra is? — Kell, hogy jusson. Az idei tervünkben szerepel a község járdáinak megépítése. A tanács adja hozzá a járdalapokat, a lakosság pedig a munkát. — Ez dicséretre méltó dolog — jegyzem meg elismerően. — Csak így juthat a falu kettőről háromra. Közösen már nagyon sokat léptünk előre. Van például tizenkét pedagógusunk. Most építjük az ötödik szolgálati lakást. Háromban pedagógusházaspár lakik, a negyedikben pedig öt pedagóguslány. így mindössze egyetlen bejáró pedagóguslányunk van, de decembertől már neki sem kell naponta ide utaznia. Az iskola gondnoka ugyanis akkorra elkészül a saját házával. Az így felszabaduló szolgálati lakásban kap helyet majd ez a kislány, meg az együtt lakó ötből egy, hogy ott is kényelmesebben legyenek. — Gond? — Az is akad azért mindig. Hozzánk tartozik Horány kétszáz holdas üdülőterülete. Eddig hétszáz hétvégi ház épült, s most újra parcelláztunk há- romszázhuszonnégy telket, amit két esztendő alatt kell beépíteni. Ennék a hatalmas üdülőtelepnek azonban jelenleg még csak egyetlen kis üzlete van. Ezt kellene mielőbb bővíteni, vagy pedig egy újat, nagyobbat építeni helyette. Hogy az itt üdülőknek ne kelljen a fővárosból ide hordani az ennivalót. — Ezek szerint valóban talál itt elfoglaltságot, akár mindennapra.--------------------- nem unat_ Valóban | kozom, mi-------------------- vei a tanácselnökségen kívül én vagyok még a tűzoltó- és a polgári védelmi parancsnak is. De nem bánom a sok elfoglaltságot: amíg bírom erővel, szíA zalai olajkutatók Ortahá- za térségében, a nagylengyel és a dél-zalai olajmezők között elhelyezkedő területen befejezték az új szénhidrogén- íelő hely feltárását. A dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat tudományos munkatársai a rendelkezésre álló földtani adatok és a kísérleti A MAGYAR NÉPGAZDASÁG szerkezeti változását, megújulását mindenekelőtt az a tény jelzi, hogy az ország a második világháború előtti, gyengén fejlett agrárszintről a közepesen fejlett ipari országok sorába emelkedett. Húsz év adatsorait vizsgálva olyan számok tanúskodnak erről a strukturális átalakulásról, mint az, hogy villamos energiából csaknem ötszörösére, cementből 3,5-szeresére, nitrogénműtrágyából 27-sze- resére nőtt a termelés. Alapjaiban módosultak a gazdaság egyes ágazatainak arányai; az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez gyorsan nőtt, a mezőgazdaságé — az agrártermelés erőteljes emelkedése közepette — viszonylag mérséklődött, és az utóbbi esztendőkben, a korszerűséget jelző világirányzatokkal párhuzamosan növekszik az úgynevezett harmadik szektor (szolgáltatások, infrastruktúra) részaráI nya is. A gazdaságfejlődésnek ez a hosszú távú mozgásiránya arra mutat, hogy a struktúra módosulása — legalábbis a fő folyamatokat tekintve — a korszerűség nemzetközileg elfogadott követelményszint- jéhez igazodik. Mindez — amint az iménti feltételes közbevetés is jelzi —, a szocializmus építésének egész történelmi korszakára érvényes strukturális mozgás. Közben azonban az ágazati és a termékszerkezetben adódhatnak és adódnak is feszültségek, ellentmondások. Ahhoz azonban, hogy ezeket a gondokat valósághűen ábrázolhassuk, érdemes még elidőznünk a gazdaságszerkezet fogalmánál, egyetlen pontra vesen csinálom. Mert amíg az ember dolgozni tud, addig biztosan tudja, hogy még nem öreg. — S mi mindezért a tiszteletdíja? — Havi hétszáz forint. S mellette a nyugdíj, ami már nem kis pénz, négy évtizednyi munka után. — Család? — A feleségem “még dolgozik. Gépkezelő a Fővárosi Vízművek dunakeszi telepén. Jj. két lányunk már férjhez ment, Emma, az idősebb, Leányfalun, Márta Csepelen él. De azért mi sem vagyunk egyedül. Velünk lakik feleségem húgának a tizenhat esztendős lánya, Irén. Aztán van két unokánk is, akik az iskolai szünetekben gyakran ellátogatnak hozzánk. Szóval, ha nyugdíjas lettem is, azért nem csöndes a házunk, s ez így van jól. Addig érdemes élni, amíg úgy érzi az ember, hogy szükség van rá, nemcsak a családnak, hanem a nagyobb közösségnek is. ■j-----------j véletlenül neve| Nem I zik a tanács dol------------ gozói Papának Budavári Józsefet, aki mára hatvanegyedik esztendejét tölti, a cselekedeteiben azonban ma is fiatal. Prukner Pál termelési eredmények alapján végleges művelési tervet dolgoznak ki az ortaházi szénhidrogén-lelőhely gazdaságos kiaknázására. Az új művelési eljárást a jövő év elejétől alkalmazzák; a kutak termelését úgy szabályozzák, hogy az ortaházi lelőhely évenként 40 ezer tonna olajat ad a népgazdaságnak. Irányítva vizsgálódásunk reflektorfényét, s ez: a megítélés mércéje. E PILLANATBAN ez a kérdések kérdése, a kulcsprobléma, amelynek megoldásával a kormányzati és ágazati irányítószervek is foglalkoznak. A mércével kapcsolatos kérdőjelek két tényezőből erednek. Az egyik tömören így összegezhető: bár, a nemzetközi gazdaságfejlődés jelez bizonyos hozzávetőleges strukturális változási irányt, általánosan elfogadott mértékegység voltaképpen nincs, sőt, két egyforma ország sincs, ahol a szerkezeti fejlődés hajszálpontos azonossággal, részletegyezéssel haladna. Ilyen módon tehát — bár, a nemzetközi folyamatok jelzőrendszere korántsem mellőzhető — pontos, tételes útmutatást innen aligha várhatunk. Az imént jelzett két tényező második dosz- sziéját fellapozva: azzal is számolnunk kell, hogy az ágazati és termékszerkezet korszerűségéről a hazai árak sem adhatnak minden tekintetben megbízható tájékoztatást, mert hiszen a különböző támogatások, dotációk ma még sok esetben eltérítik a termelői árakat az úgynevezett érték- arányos, tehát a gazdaságosságot valósághűen jelző szinttől. Mindemellett természetesen nem mondunk és nem is mondhatunk le arról, hogy a gazdaság szerkezetét folyamatosan változtassuk, korszerűsítsük. Igazodási pontként végeredményben két, egymással szorosan összefüggő jelenség- csoportot kell mozgásban, mó- dosulási folyamataiban vizsgálnunk. Az egyiket, némi rezervátumban véget ért a dámszarvasok ' vadászata. A dámbarcogás a mostani vadászidényben sokkal jobb eredményt hozott, mint tavaly. 49 vadász — köztük 20 külföldi — 64 dámbikát terített le. Harmincnál több trófea kapott érmes minősítést, s ezek közül 16 az aranyérmes „lapát.” Erdőművelés — levegőből A mecseki erdőgazdaság területén munkába állt az első „légi erdőmunkás”: az országban először itt alkalmazták a repülőgépet az erdőművelésben. A kísérleteik során kialakult a helikopteres erdővédelem technológiája, amely minden tekintetben eredményesnek bizonyult. A megfelelő időben és dózissal végzett légi permetezés révén évente két kézi ápolás költsége, azaz hektáronként csaknem ezer forint takarítható meg. Virágzik az óriás pálma Féltve őrzött kincsként gondoz egy 25 éves Főnix-pálmát Kovács Zoltán, békéscsabai lakos. A hatalmas pákna már nem fért el a lakásban, ezért a békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskola előcsarnokában kapott „albérletet”. Az óriás pálma virágot eddig soha nem hozott, most pedig „fennáláisa” negyedszázados jubileumán három bimbó jelent meg a dísznövényen. Az első virág már kibontotta szirmait, s formája óráról órára változott. egyszerűsítéssel, műszaki színvonalnak nevezhetjük; ez természetes mértékegységek segítségével hasonlítja össze egy-etgy ágazatunkat, termékünket ' a világpiac azonos produktumaival, önmagában ez az összehasonlítás még csak féligazságokról tudósíthat, hiszen nem felelhet a rendkívül fontos kérdésre, arra tudniillik: mennyibe kerül nálunk és ott ennek a műszaki szintnek az előállítása. Erre, tehát a jövedelmezőségi egybevetésre a közgazdasági elemzés módot ad, s így a két, szorosan összefonódó vizsgálódás nyújthat bizonyos igazodási irányt, korszerűsítési mércét. EBBŐL EGYENESEN KÖVETKEZIK, hogy a gazdaság szerkezete nemcsak akkor tekinthető korszerűnek, ha — eszményi állapotban — mondjuk csupa világszínvonalon álló terméket produkál, de akikor is, ha ezt jövedelmezően, 'versenyképesen, viszonylag kis költségráfordítással teszi. S ez a kettős értelmezés ad most már áttekintési alapot ahhoz is, amiért a gazdaságszerkezet változtatása napjainkban előlépett vezércikkek témájává, elsőrendű gazdaságpolitikai feladattá. A népgazdaság fő szerkezeti változásának irányait alapjában véve meghatározzák a negyedik ötéves terv úgynevezett központi fejlesztési programjai — például a földgázprogram, a textilipar rekonstrukciója, a számítógépgyártás, a közúti járművek termelésének gyors növelése. Emellett vagy ezen belül azonban szerkezeti gondokat, aránytalanságokat jeleznek a gazdaság közismert feszültségei. A külPeruk óta Feltárták az olajmezőt Jegyzet * I A megítélés mércéje Buda egyik forgalmas közlekedési pontján, a fogaskerekű végállomásánál, a Budapest Szálló előtt a gyalogosok biztonságos átkelése érdekében olyan jelzőlámpát helyeztek üzembe, amelyet a gyalogos saját maga kezel. A DEÁK TÉR ALATT Épül a metró óriás állomása Száznegyvennégy méter hosz- szú metróállomás épül az Engels téri autóparkoló alatt — tájékoztatták az MTI munkatársát a földalatti vasút Deák téri építésvezetőségénél. Ugyanis itt találkozik majd a kelet-nyugati és az észak-déli metróvonal, s utóbbinak az állomástere most készül, 24 méterrel a felszín alatt. A kelet-nyugati metró jelenlegi kereskedelmi mérleg hiánya a jövedelmező export csomópontján, a beruházási feszültség a kelleténél költségesebb fejlesztés síkján jelzi a mélyebb — strukturális — gondokat. Mivel a gazdaságszerkezet, mint említettük, a műszaki színvonalat és a jövedelmezőséget egyaránt tükrözi, változásának folyamata a gazdaságot teljességében, minden részletében átfogja, tehát a megoldást célzó intézkedések is sokrétűek. Kiindulópontként a kormány elrendelte, hogy — a központilag kidolgozott irányelvekre alapozva —, a minisztériumok készítsenek gondos vizsgálatokkal, elemzésekkel intézkedési terveket a gazdaságszerkezet korszerűsítésére, a termelés jövedelmezőségének javítására. Ebbe a sorba illeszkedik az az intézkedés is, amely a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalát hivatott emelni, s a gazdaságszerkezet témaköréhez kapcsolódnak a beruházási feszültségeket feloldó, általában a beruházási döntési rendszert felülvizsgáló elemzések és ésszerűsítését célzó határozatok is. SZAKMAI KÖRÖKBEN gyakran közelítik meg oly módon ezt a feladatcsoportot, hogy vajon központilag, illetve vállalati szinten kell-e a megoldáshoz hozzákezdeni? A pontos válasz csak ez lehet: itt is, ott is. Nyilvánvaló, hogy a népgazdaság ágazati szerkezetét mindenekelőtt központi döntésekre alapozva lehet változtatni, korszerűsíteni, bár még itt sem iktatható ki a vállalati közreműködés, hiszen köztudomású, hogy jó néhány nagyvállalat voltaképpen egész ágazatokra kiterjedő hatáskörrel működik. Ami pedig a struktúra különösen fontos tényezőjét: a termékszerkezetet illeti, ebben rendkívül tág lehetőség nyílik a vállalati kezdeményezésre, az önállóság felelős értelmezésére. Tábori András végállomása, a Deák téri — ahonnét december 22-én a Déli pályaudvar felé is megindul majd a közlekedés — 38 méter mélységben helyezkedik el, fölötte 14 méter magasságban keresztezi majd az északdéli vonal, harmadik „emeletként” pedig — közvetlenül a kéreg alatt — a régi földalatti halad át a két metró fölött. A most épülő és a meglevő mélyállomás között két mozgólépcső és egy gyalogos aluljáró biztosítja az utasok zavartalan közlekedését, átszállását. Az észak-déli metró Deák téri állomásáról mozgólépcső vezet majd a felszínre. A Tanács körút alatt — a Deák Ferenc utca sarkán — aluljáró tehermentesíti a felszíni gyalogosforgalmat. A földalatti állomás munkálatai jó ütemben haladnak. A munkák méreteire egyetlen jellemző adat: csupán az állomástérből mintegy 40 ezer köbméter földet kell a felszínre hozni, s ugyanilyen mennyiségű föld eltávolításával biztosítanak helyet az állomáshoz tartozó külöinféjfe műtárgyaknak. A mélyépítési munkáknak — lényegében az állomástér kialakításának — határideje: 1974. május 1. Mi szennyezi a Balatont? Tudósokból, különféle képesítésű szakemberekből álló komplex kutatócsoport vizsgálja, milyen külső hatások érik a Balaton bioszféráját. A kutatók, akik főleg a keszthelyi öböl és környékét vizsgálják, beható kísérleteket folytatnak a keszthelyi Agrártudományi Egyetem tangazdaságában is. Keresik azokat a mezőgazda- sági hatásokat, amelyek hozzájárulnak a Balaton vizének szennyeződéséhez. A többi között prognózis készül az ésszerű növényvédelemről, a kémiai anyagok használatának a szükséghez igazodó csökkentéséről. Több éves munkával határozzák meg, hogy lehet csökkenteni a minimálisra a kémiai szennyeződéseket, és mit lehet tenni a vizek biológiai tisztítására.
