Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

2 TEST »IEC. <Júvlap 1972. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ Gondolatok Vietnamról AZ AP amerikai hírügynök­ség tudósítója jól tájékozott lengyel külügyminiszteri kö­rökből úgy értesült október 20-án, hogy a vietnami béke­rendezést küszöbön állónak le­het tekinteni, a béke nagyon közel van, kilencven százalé­kig biztosított. A fennmaradó tíz százalék attól függ, hogy Thieu hogyan válaszol Kissin­ger javaslataira. Az AP infor­mátorának jelentéséhez kap­csolódott egyidejűleg Olszows- ki lengyel külügyminiszter parlamenti beszédének egy ré­sze: Reméljük, hogy rövidesen derűs jelentéseket hallunk Vietnamból. Az a nap az em­beriség nagy ünnepe, a józan ész diadala, az igazság eszmé­jének győzelme lesz”. OKTÓBER 20-ÁT követően a lengyel reményeket kilenc­ven százalékig igazolták az események, de a maradék tíz százalék még mindig nem biz­tosított. Kétségtelen, hogy Thieu magatartásán sok minden mú­lik. De az amerikaiak taktiká­zását sem szabad figyelmen kí­vül hagyni. Erről beszélt teg­nap Csou En-laj kínai minisz­terelnök is, midőn egy tudósí­tó megkérdezte tőle, vajon az amerikaiak sugalmazzák-e Thieunak milyen álláspontra helyezkedjen. Csou En-laj így válaszolt: „Bizonyos mértékig igen”. S HA FIGYELEMBE VESZ- SZÜK az USA-ban naponta szárnyra kelő, egymást követő és egymásnak ellentmondó fél- hivatalos sugalmazásokat, félreérthetetlen, hogy a fe­hér házi hírek csupán abban egyeznek meg: derűlátást, s a megállapodás véglegesítésének közelségét hangsúlyozzák. Egy­re inkább szembeötlő, hogy a Nixon-kormányzat közvetlen célja az elnökválasztási hadjá­rat utolsó hetében: a béke­spekulációk tömegével „kimos­ni” az ellenzéket a sajtó első oldalairól és bizonytalanság­ban tartani McGovern demok­rata párti elnökjelöltet a vár­ható vietnami fejleményeket illetően. választási trükként kezeli a vietnami békét a Ni- xon-adminisztráció. . Igen, ez Amerika. Az USA kormánya épp október 28-án hozta nyilvánosságra azon adatait, mely szerint az el­múlt évtizedben legalább 1,3 millió ember vesztette életét a vietnami háború következté­ben. Ezek közül 45 884 az ame­rikai, aki a harcokban pusz­tult el, és 10 281, akik más okokból haltak meg Vietnam­ban. A dél-vietnamiak veszte­ségét az amerikai jelentés 182 494-ben, a többi szövetsé­geseket pedig 5199-ben jelölte meg. Emellett 1965 óta 205 ezer dél-vietnami polgári sze­mély vesztette életét, s ez kü­lönösen akkor hatalmas szám, ha ezzel ellentétben a Kenne­dy szenátor vezette albizott­ság 1 millió 50 ezerre tette a halott és sebesült dél-vietna­mi polgári személyek számát. Az USA kormányának titkos adatai szerint az észak-vietna­mi bombázások során heten, ként körülbelül ezren váltak és válnak a légiterror áldoza­tává. Az USA kormánya azt is közölte, hogy a vietnami hábo­rú 1965 óta az Egyesült Álla­moknak 105 milliárd dollárjá­V>p kpriilt VLAGYIMIR VASEDCSEN­KO, a TASZSZ washingtoni tudósítója közölte tegnap, hogy amerikai sajtóvélemé­nyek szerint a Nixon vezette republikánusok választási kampánya, taktikája és stra­tégiája sokkal hatékonyabb­nak bizonyult, mint a demok. rátáké. Véres kampány, taktika és stratégia. Kegyetlenül haté­kony. Emberéleteket áldozó. TEGNAP LAPZÁRTAKOR jelentette a saigoni amerikai parancsnokság: a dél-vietna­mi szabadságharcosok a Me­kong deltája fölött lelőttek egy amerikai csapatszállító helikoptert. A fedélzeten lévő 22 amerikai katona életét vesz­tette. Miért haltak meg? Alacs B. Tamás Az ENSZ történetében először nő a Biztonsági Tanács soros elnöke, Novemberben a 42 éves, hatgyer­mekes Jeanne Martin Cisse, Gui­nea állandó ENSZ-képviselője — eredeti foglalkozása: tanítónő — követi ebben a tisztségben a francia Louis de Guiringaud-t. Képün­kön J. M. Cisse Waldheim főtitkárral. A BT soros elnöke Szovjet konzul Hamburgban Ünnepélyes fo­gadás a hambur­gi városházán — Peter Schulz pol­gármester átadja a konzuli működési engedélyt German Ivanovics VLagyimirov új szovjet konzulnak. A képen jobb oldalt Valentyin Falin, a Szovjetunió nyugat-németországi nagykövete. KATASZTRÓFASOROZAT Súlyos szeren­csétlenségek egész sorozata követke­zett be az elmúlt 48 órában a világ legkülönbözőbb részein — földön, vizen és levegő­ben. Együttes mérlegük a leg­újabb jelentések szerint 160 halott és több mint 400 sebesült. Öt súlyos vas­úti szerencsétlen­ség történt világ­szerte: Chicago elővárosában 44 ember lelte halá­lát és több mint 300 megsebe­sült hétfőn, amikor két zsúfolt motorvonat összeütközött; az NDK-beli Crimmitschau köze­lében történt vasúti szerencsét­lenségnek 25 halálos és mint­egy 50 sebesült áldozata van; Mocambique északi részén pe­dig tizen vesztették életüket és harmincketten megsebesül­tek, amikor a nyílt pályán mozdonnyal összeütközött egy zsúfolt személyvonat. A hírügynökségek kedden délután két újabb vasúti ka­tasztrófáról számoltak be. Mindkét esetben olajszállító vagonokba rohant az utasok­kal tömött személyvonat és a rendkívül tűzveszélyes anyag azonnal lángralobbant. A svájci ST. Triphon állomáson négy ember vesztette életét, sokan megsebesültek és a mentőosztagoknak csak két­órás kemény küzdelem árán sikerült megfékezniük a lán­gokat. A törökországi Eskehir közelében az első jelentések szerint 30 személy halt meg és mintegy 35-en sebesültek meg. A vasúti baleseteken kívül légi katasztrófáról is érkezett jelentés; hétfőn az olaszorszá­gi Bari közelében fedélzetéin 27 személlyel, lezuhant az ATI belföldi olasz légitársaság re­pülőgépe. A személyzet és az utasok mindnyájan életüket vesztették. A tenger sem maradt ki a feketekrónikából; a spanyol- országi partok közelében a vi­haros Atlanti-óceánon kedden felborult egy spanyol halász­hajó; a legénység tíz tagja vízbe fúlt, illetve eltűnt. S a legfrissebb hír egy busz­tragédia: egy amerikai turis­tákkal tömött busz Athéín és Korinthosz között, a mükénéi ásatásokról jövet viharba ke­rült és egy árokba fordult. Az idegenvezető és hat amerikai Chicagót negyvennégy romszáz sebesül* .. . halott, több mint há­asszony életét vesztette, heten súlyosan, huszonnégyen köny nyebben megsebesültek. Kanadai kérdőjelek A közvéleménykutató inté­zetek előrejelzéseinek tévedé­se okozta-e csupán a megle­petést? Mert azok mindvégig Trudeau miniszterelnök és pártja, a Liberális Párt győ­zelmét jósolták. Ezúttal — nem először korunk történe­tében — melléfogtak. Ám az is igaz: a nemzetközi közvé­lemény, a politikai megfigye­lők világszerte meglepődtek, mert általános volt a hit, hogy Pierre Trudeau megnyeri a kanadai választásokat. Ezzel szemben pártja eggyel keve­sebb mandátumot szerzett, mint az ellenzéki konzervatív párt. Aligha valószínű, hogy en­nek az az oka: a kanadai la­kosság konzervatívabbá lett. A külpolitikában sem keres­sük az okot: Trudeau itt két­ségtelenül balra nyitott, az első kanadai kormányfő volt, aki Moszkvába látogatott, s miközben javította kapcsola­tait a szocialista országokkal, igyekezett nagyobb politikai és gazdasági függetlenséget kiverekedni az USA-val, Wa­shington nyomásával szem­ben. Ám minden jel arra vall, hogy ezzel elégedettek voltak a kanadaiak. Trudeau veresé­gét döntően a belpolitikai helyzet idézte elő. Elsősorban is a munkanélküliség, amely idén már elérte a 7,1 százalé­kot. A burzsoá államokban erre mindig érzékenyen reagálnak a választók. A másik ok a francia kana­daiak s az angol kanadaiak közti konfliktus. Trudeau minden elődjénél többet tett a francia kisebbség helyzeté­nek javításáért, jogos sérel­meik legalább egy részének orvoslásáért. Csakhogy ez lát­hatóan nem tetszett az angol kanadai többség jórészének, azok korábbi kiváltságaik el­vesztését féltik. Amidőn kommentárunkat nyomdába adjuk, még nem dőlt el, mit tesz Trudéau. Há­rom alternatívája ván. Vagy marad, és megpróbál kisebb­ségben kormányozni, vagy si­kerül koalíciót kötnie a tőle balra álló Új Demokrata Párttal, s így többségre szert tenni, vagy átadja a hatalmat a tőle jobbra álló, de nála egy mandátummal többet szerzett konzervatív pártnak. Akármelyik lehetőség követ­kezik is be: feszültté vált a belpolitikai helyzet Kanadá­ban, és általában az a véle­mény, hogy mindenképpen nemsokára újabb választáso­kat írnak ki. , \XX\NXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXV,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXNXXXXX>XXXAXXXXXX>XXX''XXWZ | FÉL ÉVSZÁZAD j Andrej Tupoljevet, a világhírű szovjet repülőterve­zőt a Legfelsőbb Tanács Elnöksége „Sarló és Kala­pács” aranyéremmel tüntette ki. A kitüntetést Nyiko- laj Podgornij adta át. A hangsebességnél gyorsabb TU—144-es utasszállító­gép. | gép. $ ^/ssssssfss/sssssssssss//ssssssssssss//ss//ssss/s/ssssss//f//s/s//ssss////sss/ss/ss/ssf Indiánkaraván a megsértett szerződések ösvényén Az amerikai indiánok példa nél­kül álló megmozdulást szerveztek. Az Egyesült Államok nyugati part­vidékén felkerekedett indiánok „nemzeti karavánja” és „a meg­sértett szerződések ösvényén” til­takozó menetben Washingtonba vonult. Mint a menet szervezői sajtóértekezleten elmondották, az amerikai kormány a legutóbbi év­században több mint 370 olyan szerződést sértett meg, amelyet fehér gyarmatosítók kötöttek az indián ősilakossággal, korlátozván az őslakos indiánok vadászathoz, halászathoz és földhasználathoz való jogát. Az indián törzsek „nemzeti kara­vánja” elnyerte számos haladó tár­sadalmi szervezet támogatását. Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára megmozdulásukat olyan történel­mi eseménynek nevezte, ami ar­ról tanúskodik, hogy az indiánok mozgalma nagy lépéseket tett az elnyomás ellen. Az indián őslakosság ezzel a tiltakozó menettel kívánja felhív­ni a figyelmeit a 840 ezer amerikai indián elkeserítő helyzetére. Ezt nagymértékben a kormány gazda­ságpolitikája idézi elő, amit jói pél­dáz, hogy az indiánok ügyeivel foglalkozó hivatal költségvetését legújabban is 50 millió dollárral kívánja csökkenteni. Az indián törzsek „nemzeti ka­ravánja” november 1-től 7-ig tar­tózkodik Washingtonban. A meg­mozdulás szervezői itt nyújtják at követeléseiket az amerikai elnök­jelölteknek. A JUGOSZLÁV KORMÁNY szerdán megtartott ülésén Mirko Tepavac külügyminisz­ter bejelentette tisztségéről való lemondását. A bejelen­tést tudomásul vették. Egy éve — e héfen történt Valóra vált remények Valery Giscard d'Estaing francia gazdasági és pénzügy- miniszter válaszolt a TASZSZ tudósítójának kérdéseire ab­ból az alkalomból, hogy Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára egy évvel ezelőtt tett lá­togatást Franciaországban. A látogatás idején megkö­tött 10 éves gazdasági, műsza­ki és ipari együttműködési egyezményről szóivá a minisz­ter — aki a szovjet—francia „nagybizottság” francia társ­elnöke — kijelentette: „A francia és a szovjet kor­mány kezdettől fogva arra ala­pozta az együttműködést: nem­csak hogy nincsenek közöttük vitás kérdések, hanem áthat­ja népeiket a béke, egyebek között az európai béke bizto­sítására irányuló közös eltö­kéltség.” '„A műszaki és a gazdasági együttműködés e jó politikai kapcsolatok eredménye, és ar­ra hivatott, hogy erősítse eze­ket a kapcsolatokat.” Gis- card d’Estaing reménykeltő­nek nevezte az e téren elért haladást. A két ország között lebonyolódó kereskedelmi for­galom megkétszereződése, az 1965—1969-ig terjedő időszak­ban megteremti a jó esélyeket ahhoz, hogy az 1970-től 1974-ig terjedő időszakban ismét meg­kétszereződjék az áruforga­lom. A francia miniszter méltat­ta a két ország tudományos és műszaki kapcsolatait, a szakemberek közötti érintke­zést. ö maga is — mint rámu­tatott — 1969-től három ízben járt a Szovjetunióban, és Pá­rizsban is ő fogadja a szovjet képviselőket. Vázolva á további gazdasá­gi együttműködés perspektí­váit, elmondotta, hogy nagy reményeket fűz a 10 éves gaz­dasági együttműködési egyez­ményhez, amelynek realizálá­sára vonatkozólag elmondot­ta, hathónapos előzetes mun­ka után utazott Moszkvába, ahol egyeztette a szemponto­kat Vlagyimir Kirilinnel, a Szovjetunió tudományos és műszaki állami bizottságának elnökével és Nyikolaj Patoli­csev külkereskedelmi minisz­terrel. Koszigin szovjet kor­mányfő is fogadta őt a látoga­tás alkalmából. Az ott kidol­gozott irányvonal alapján a következő hónapban Párizs­ban beszámolót terjesztettek a „nagybizottság” elé. A bizott­ság elhatározta, hogy vegyes munkacsoportot alakít a konk­rét javaslatok megvitatására. A munkacsoport lefektette a hosszú lejáratú program alap­jait. Ez a program felöleli mind a kereskedelmi, mind az ipari együttműködést a két fél számára kölcsönös érdeklő­désre számot tartó területe­ken. „Nagy jelentőséget tulajdo­nítok kapcsolataink fejleszté­sének, és francia részről min­dent (megteszek, hogy kap­csolatainknak ebben az új j szakaszában biztosítsam a leg­jobb feltételeket” — hangsú- 1 lyozta Giscard d’Estaing. Prolongált árstop Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök kedd este rá­dió- és tv-beszédben jelentet­te be, hogy a lengyel kormány 1973-ban is fenntartja az alap­vető élelmiszercikkek jelenlegi árát. Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója ezzel kapcsolatban a következőket jelentette Var­sóból : I A LEMP Politikai Bizottsá­gának és a lengyel kormány elnökségének hétfői együttes ülése úgy határozott, hogy to­vábbra is érvényben hagyja az alapvető élelmiszerek két­éves árstopjáről 1971 elején hozott rendelkezéseket. A PB határozata emlékeztet arra, hogy Lengyelországban 1971 elején — az ipari terme­lés kedvező alakulása, a jó mezőgazdasági terméskilátá­sok és a Szovjetunió hitelse­gítése alapján — visszaállítot­ták az élelmiszercikkeknek az 1970. december 13-i áremelés előtti árait. Ugyanakkor ér­vényben maradt az iparcikkeik árcsökkentésére vonatkozó rendelet. Egyidejűleg elren­delték az alapvető élelmiszer- cikkek árának két évre szóló befagyasztását. így a létfenn­tartási cikkek árai 1971 eleje óta nemcsak nem növekedtek, hanem bizonyos mértékben csökkentek is. A lengyel népgazdaság 1971 —1972-ben egészében kedve­zően fejlődik. Az idén a nem­zeti jövedelem 8 százalékkal, az ipari bruttó termelés kb. 10 százalékkal, a mezőgazdasági össztermelés pedig mintegy 7 százalékkal fog emelkedni — mutat rá a határozat. — Az idei terv előirányzatait több mint 23 milliárd zlotyval túl­szárnyalják. A belső piaci egyensúly tovább erősödik, an­nak ellenére, hogy a lakosság pénzbevételei a tervezettnél gyorsabban növekszenek. Mindezek alapján lehetőség van a párt és a kormány eddi­gi árpolitikájának további fenntartására, az alapvető élel­miszercikkek ára stabilizációs időszakának meghosszabbítá­sára — állapítja meg a politi­kai bizottság, s végül felszó­lítja az ország dolgozóit, hogy az eddiginél is jobb, szerve­zettebb munkával segítsék a LEMP VI. kongresszusán elfo­gadott politika megvalósítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom