Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-02 / 259. szám
1972. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK 3 Ésszerű kapacitáskihasználással, áj gyártmányszerkezettel Gazdaságosabb a termelés A Kohó- és Gépipari Minisztérium valamennyi vállalata vezetőjének részvételével :— mint tegnapi számunkban megírtuk — összevont igazgatói értekezletet tartottak a Magyar Optikai Művek Szaka- sits Árpád Művelődési Otthonában. Dr. Horgos Gyula kohó- ós gépipari miniszter előadásában röviden ismertette a tárca idei várható eredményeit, majd a vállalatok előtt álló 1973-as feladatokról beszélt. Felhívta az igazgatók figyelmét a kiemelt kormány- programok előírt ütemben való végrehajtására, arra, hogy a közúti járműgyártás fejlesztését, a számítástechnikai készülékek és a híradástechnikai alkatrészeit gyártását az érdekelt vállalatok a korábbinál szorosabban kooperálva végezzék. Felszólította a vállalatvezetőket arra is, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben szüntessék meg a gazdaságtalan termékek gyártását, s törekedjenek minél gazdaságosabb termékstruktúra kialakítására. Továbbra is teljesíteni kell a gyáraknak a hosszúlejáratú államközi egyezményekben foglalt kötelezettségeiket, ennek megfelelően a szocialista exportot 10, a tőkés exportot 12—13 százalékkal kell nö- yelni a jövő évben. Az értekezlet végén megkerestem néhány megyei KGM- vállalat igazgatóját, hogy megkérdezzem, milyen elképzeléseik vannak jövő évre vállalatuk gazdaságosságának fokozására. Fröschl Gusztáv 6 Csepel Autógyár igazgatója: — Vállalatunk jövő évi terveiből elsősorban a közúti járműprogramhoz kapcsolódó fejlesztéseinket emelném ki. .Ugyanis — mint ismeretes — a jelenlegi mintegy 3500 helyett 1973-ban 6200 autóbuszalvázat vár tőlünk az IKARUS. Az alvázgyártás felfuttatására egy 22 ezer négyzetméter alap- területű szerelőcsarnokot építünk, ez azonban csak 1974-re készül el. Átadásig valahogy mégis meg kellett szerveznünk az alvázgyártást, hiszen az ideinél 73 százalékkal többe kell készítenünk. Ügy tervezzük, hogy az új szerelőcsarnok üzembe helyezéséig, úgynevezett kitérőtechnológiával és több kisebb-nagyobb vállalattal kooperálva gyártjuk az alvázakat. — A jövő évben az alvázak termelési értékünknek csaknem felét teszik ki, a zökkenőmentes gyártás biztosítására ezért részletes intézkedési tervet készítettünk. Ebben meghatároztuk a legfontosabb kereskedelmi és piackutatási feladatokat, kidolgoztuk az önköltségcsökkentés néhány lehetséges változatát, és önálló fejezetben rögzítettük az alvázgyártással kapcsolatos teendőinket. — Köztudott, hogy most lépünk be a dolgozz hibátlanul munkarendszerben működő vállalatok sorába. A munka- rendszer bevezetésében első teendőnk lesz egy üzemrészekre és brigádokra szóló hibakataszter kidolgozása. Csordás Imre a Pestvidcki Gépgyár igazgatója: — Horgos elvtárs előadásában említette, hogy a gépiparban viszonylag alacsony az állóeszköz-kihasználás, az összes gépek átlagosan csupán 1,14 század műszakot dolgoznak. Az első műszakban sem különösen jó a gépkihasználás, a vas- és fémmegmunkáló gépek 69, az esztergák 76 százaléka működik. Mi elsősorban kapacitásaink kihasználását szeretnénk fokozni. A II. és III. műszakba újabb dolgozók azonban nemigen jelentkeznek, Inivel szigethalmi és esztergo- toi telephelyünk egyaránt rosszul megközelíthető. Ezért főképp egy műszakos kapacitásunkat kívánjuk a jelenleginél intenzívebben kihasználni. Készletgazdálkodásunk javítására máris megtettük az első lépéseket. Ez év folyamán felesleges készleteinkből 4 millió forintnyit értékesítettünk. — Termékeinkből a hazai piacon már évek óta körülbelül azonos mennyiséget értékesítünk. Ezért a termelő kapacitások jobb kihasználásával elérhető terméktöbbletet külföldön próbáljuk meg el. helyezni. A Szovjetunióba már hosszú évek óta szállítunk huzalzománcozó gépeket, amelyek értékesítéséről jelenleg csehszlovák és román partnerekkel tárgyalunk. A NIKEX Külkereskedelmi Vállalattal együttműködve piackutatást végzünk a környező szocialista országokban olajégőexportunk növelésére. — A közelmúltban felülvizsgáltuk középtávú tervünket és a növekvő piaci igényeket, valamint a kedvező távlati előrejelzések miatt az előző terv valamennyi gazdasági mutatóját módosítottuk. Az új tervünket intenzívebb fejlődés jellemzi. Henrich János a Mechanikai Művek műszaki igazgatója: — Mint ismeretes, az országban elsőként kezdtünk olaj kályhát gyártani. A gyors ütemben növekvő hazai igények kielégítésére, termelőkapacitásunkat évi 320 ezer kályha gyártására fejlesztettük fel. Mivel azonban máshol is bevezették e korszerű fűtőtestek gyártását, eladatlan készleteink halmozódtak fel. Ezért a mi terveinkben elsősorban gyártmánystruktúra-változás szerepel. Olajkályha-termelé- sünket az idei 317 ezerről 220 —230 ezerre csökkentjük, ezen belül azonban több új típust is készítünk. (Jövőre jelenünk meg a 6500 kilokalóriás, a jelenlegieknél jobb hatásfokú, szebb kivitelű és az 5 ezer kilokalóriás ablakos kályhákkal.) A hagyományos olajkályhákból egyre kevesebbet gyártunk, de — mivel ezek a legolcsóbbak — a lakosság igényeit továbbra is kielégítjük belőlük. — Meglévő olajkályhagyártó kapacitásunkat, persze, nem hagyjuk kihasználatlanul. Egy NSZK-beli céggel szerződést kötünk, mely szerint az ő konstrukcióik alapján konyhai légtisztító berendezések és két olajkályhatípus gyártását vállaljuk. A 6 ezer, illetve 7500 kilokalóriás kályhák, és a légtisztító berendezések a hazai választékot is bővítik majd, de . elsősorban tőkésexportra kerülnek. — Ezenkívül híradástechnikai alkatrészeink gyártását is fejlesztjük. Európai színvonalú elektrolit-kondenzátorunkat amerikai licenc alapján tovább korszerűsítjük. Erősáramú kondenzátorainkból 30, elektrolit kondenzátorainkból 35—40 százalékkal növeljük termelésünket. Mindezt termelékenységnöveléssel kívánjuk elérni. Vándor Béla a Híradástechnikai Anyagok Gyára igazgatója: — A kohászati profil mellett, vállalatunkat mindinkább a híradástechnikai termékek előállítása jellemzi. Míg 1969-ben összes termelésünknek 43, idén már 55 százaléka híradástechnikai termék, jövőre pedig ez az arány 60 százalékra emelkedik. Exportunk gyors ütemű növekedését azonban fékezi á viszonylag jelentős tőkésimport, kiváltképp, ha tőkésországokba akarunk exportálni, mivel a behozatali vámon kívül kiviteli vám is terheli termékeinket. (Árainknak mégis versenyképesnek kell lenniük!) Mindezek következtében egyes gyártmányaink gazdaságtalanok, ezek jövedelmezőségét fokozni kívánjuk. Űj ferrit- alapanyag-gyártmányaink jö. vedelmezőségét úgy próbálA megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Erősödött a világnézeti nevelőmunka a középiskolákban juk növelni, hogy a tőkésimportból származó vasoxidot jövőre magunk állítjuk elő. Ez körülbelül évi 120 ezer dollár megtakarítást jelent. — Másik elképzelésünk a gazdaságosság fokozására, hogy csökkentjük transzformátoralkatrész- és ferritmag-ér- tékesítésünket, ehelyett kész transzformátorokat, illetve sortranszformátorokat, szűrőtekercseket, és egyéb ,induktív elemeket készen szállítunk. Ily módon, például a ferritma. gok értéke körülbelül tízszeresére növekszik. — Tíz-ötvenszeresére növekedhet nyomtatott áramköri lemezgyártásunk a következő években, ugyanis új üzemet létesítettünk, amelyben kétoldalú, fúratfémezett, védőbevonatokkal és nemesfémréteggel ellátott, valamint fényképezéssel készített finomrajzolatú áramkörök is előállíthatok. — A jövő évben, megkezdjük a fénycsőelőtét- és hi- ganygőzlámpafolytó gyártósorok és -szerszámok készítését. Ezek iránt igen nagy az érdeklődés, mivel a keményfémből készült szerszámok élettartamát 10—20-szorosára sikerült növelnünk. Szerdán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Megtárgyalta és elfogadta Szentendre város általános rendezési tervét, amely "Rövidesen a megyei tanács ülésének napirendjére kerül. Ugyancsak elfogadta azt az összefoglaló jelentést, amely az Országos Tervhivatalnak a Pest megyei Tanács vb tervosztályán végzett felügyeleti vizsgálata alapján készült. Ezt követően a végrehajtó bizottság a középiskolákban folyó világnézeti nevelőmunka tapasztalataival foglalkozott. Mind az előterjesztett jelentés — amelyet a megyei tanács művelődésügyi bizottsága is megtárgyalt —, mind a vitában felszólalók egyöntetűen megállapíthatták, hogy 1970 óta, amikor a megye párt és állami vezető testületéi határozatban jelölték meg az oktatási teendőket, a világnézeti nevelőmunka megkülönböztetett figyelmet élvez. Fontos eredményként könyvelhető el, hogy az oktatás módszerei az elmúlt években fokozatosan korszerűsödtek, de ez nem kisebbíti azt a gondot, amely a tananyag zsúfoltságából, a tanmenetek feszített üteméből származik, így sűrűn — amint azt a vitában kimondották — puszta megállapításokra szorítkoznak a pedagógusok, holott éppen a világnézeti nevelőmunka kívánja meg leginkább az érveket, a meggyőzést, az összefüggések felismertetését. A középiskolákba kerülő tanulók többségének — érthető okokból — nincs szilárd, véglegesen kialakult világnézete, ingadoznak tehát a különféle hatások nyomán, s ezért a tanároknak hatalmas szerepe van abban, hogy ezek az ifjak magukévá teszik-e, elfogadják-e, mégpedig a megértésből formálódott erős alapokon állva a materialista világnézetet. A nevelőtestületek szakmailag ma már megfelelnek a követelményeknek, de az egyes iskolák esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Akadnak pedagógusok, akik húzódoznak az állásfoglalástól, a szaktárgyak oktatása során nem hasznosítják a világnézeti nevelés lehetőségeit. Részletes képet adott az előterjesztés azokról a módszertani erőfeszítésekről, amelyek hatékonyabbá tehetik a világnézeti nevelőmunkát, így a többi között a szakfelügyelet tevékenységéről, a megyei pedagúgus-tovabbképzo kabinet munkájáról és kiadványairól, de — s ezt a vita is aláhúzta — joggal hangsúlyozta annak jelentőségét, ami az órákon történik. A jelenlegi tanévben már 28 iskolában, 63 osztályban tanítják önálló tárgyként világnézetünk alapjait, s az eddigi eredmények megfelelnek a várakozásnak. A tanulók többsége aktív, nagy érdeklődést mutat, szívesen foglalkozni az anyaggal. Erre alapozva tartotta kívánatosnak a végrehajtó bizottság, hogy az idei tanévtől kezdődően a megye valamennyi középiskolájában meg kell teremteni a világnézetünk alapjai tantárgy oktatásának feltételeit, Czibor Valéria Más fórumhoz Munkaügyi viták Nemrégiben panasszal fordult szerkesztőségünkhöz egyik olvasónk: a vállalat igazgatója minden indok nélkül egyik napról a másikra — fizetése érintetlenül hagyásával — új munkahelyre helyezte át. Olvasónk elmondotta, érthetetlen számára ez az intézkedés, és erkölcsi kárt okoz neki. A faluban olyan hírek keltek szárnyra, hogy „X-nének biztos valami pénzügyi suskusa volt..Nem, az igazgató előzőleg nem beszélt vele, nem kérte véleményét. Beleegyezését meg még úgy sem. Mégis, hogy mi lehet az ok? Kétségtelen, az elmúlt években kétszer fegyelmit kapott, de a pár soros hivatalos levélben erről egy szó sincs! Olvasónk azt kérdezte tőlünk, mit tegyen, mert ebbe a döntésbe nem nyugszik bele! Mi magunk is jogászunk segítségét kértük, aki felvilágosította olvasónkat arról, hogy a dolgozónak munkaügyi vita esetén milyen jogai, lehetőségei vannak. A többi között javasolta: fellebbezze meg a határozatot a vállalat munkaügyi döntőbizottságánál. Olvasónk munkaügyi panaszának sorsát ’ figyelemmel kísértük: a döntőbizottság megváltoztatta az igazgató döntését, olvasónkat visszahelyezte eredeti beosztásába. Most ne részletezzük az áthelyezés okait — megvoltak —, azt se, hogy a döntőbizottság miért változtatta meg a döntést, ennek is megvoltak a törvényes okai. Az esetet azért említjük példaként, mert számos vonásában jellemző példa. Legutóbbi ülésén a Szakszerszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége a munkaügyi döntőbizottságok munkájáról és a szakszervezethez érkező munkáslevelekről tárgyalt, s ott a fentiekhez hasonló ügyekről meglehetősen sok szó esett. Vegyük sorra a példa jellemző vonásait. Olvasónk panaszával szerkesztőségünkhöz fordult... A bizalomnak mindig örülünk, köszönjük. Olvasóink leveleivel, panaszaival igyekszünk mindig a leglelkiismeretesebben foglalkozni. De... Az SZMT-hez érkező panaszoslevelek száma évről évre emelkedik, évente 140—200 között mozog. Az idén várhatóan 30 százalékkal lesz több, mint tavaly. De! A leveleket íróik — 17 százalék kivételével — előbb a rádióhoz, a különböző lapokhoz, magasabb szervekhez küldik, azok továbbítják az SZMT-hez. A sokéves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a panaszok 60—70' százaléka a munkahelyen, a vita' születésének a helyén, tehát helyben intéződik el. Mi az oka mégis, hogy a levélírók más fórumhoz fordulnak? S nem is egy esetleges hercehurca után, mintegy végső segítségkérésként, hanem mindjárt első lépésként? Több oka van ennek, nehéz lenne rangsorolni azokat. Egy bizonyos: a dolgozók jelentős része nem tudja, hogy melyik az a közvetlen fórum, ahova sérelme orvoslásáért fordulhat. Nem kell nagyítóval keresni az olyan vállalatot, amelyik a munkaügyi intézkedésről szóló értesítésen nem tünteti fel a fellebbezés lehetőségét, annak módját, helyét, határidejét, holott ezek feltüntetésére a munkaügyi szerveket jogszabály kötelezi. Ha nem ismeri a dolgozó a jogait (és a kötelességeit), feltétlenül felmerül a szak- szervezet tevékenységének kérdése is. Ismertette-e és hogyan a dolgozókkal a szakszervezet a Munka Törvény- könyvét, a kollektív szerződést és az egyéb, szinte naponta szükséges jogszabályokat? (Azoktól a — főleg — nagyvállalatoktól, ahol pezsgő a szakszervezeti élet, erős a pártszervezet, kevés panaszoslevél kél útra. Kevés ügy kerül a vállalati munkaügyi döntőbizottság elé is, s ami igen, zömmel helyben el is intéződik.) Mondhatnánk: a dolgozók azért küldik el a leveleket felsőbb szervekhez, a sajtóhoz, mert nem bíznak a helyi emberekben, szervekben. Kétségtelen, ez is az okok között szerepel, de aki csak ezt az egyet ismeri el okként, enyhén szólva — téved. Ismételni kényszerülünk a néhány sorral feljebb írottakat: onnan, ahol pezsgő a szakszervezeti élet, erős a pártszervezet, kevés panaszoslevél íródik. S ezeknél a vállalatoknál általában a helyén van a gaz- gasági vezetés, jól ismert fogalom az üzemi demokrácia. Meglepő volthallani az SZMT elnökségének vitájában: úgy tűnik, mintha egyes vállalatok munkaügyi osztályán dolgozók maguk sem ismernék kellőképpen a Munka Törvénykönyvét, a kollektív szerződést, a jogszabályokat, azért születik viszonylag sok megalapozatlan, törvény- sértő munkaügyi határozat. (A szakszervezet jogpropagandáját terjessze ki ezekre a dolgozókra is!) Ügy tűnik, mintha* jó néhány megyei vállalatnál — főleg a kisebb szövetkezeteknél, szétszórt telephelyű üzemeknél, TÖVÁLL- oknál — a kelleténél kisebb figyelmet fordítanának a munkaügyi kérdésekre. Holott minden egyes munkaügy egy- egy dolgozót vagy kollektívát közvetlenül érint, s a jó munkahelyi légkör, közérzet termelőerő! Pest megyében 303 munkaügyi döntőbizottság működik. Az eléjük kerülő munkaügyi viták 60 százaléka négy jellemző csoportba sűrűsödik: a vállalati felmondás, a fegyelmi, a munkabér-, prémiumkövetelés és a kártérítés körére. Az SZMT-hez érkező panaszoslevelek 65—68 százaléka ugyancsak ezekkel a témákkal kapcsolatos. Az elnökség ülésén élesen hangot kapott: a szak- szervezeti bizottságoknak az eddigieknél jobban figyelemmel kell kísérniük a vállalati munkaügyi döntőbizottságok munkáját, szorosabb kapcsolatot kell egymással kiépíteniük. Ha ezt teszik, érdemibbé, hatékonyabbá válhat a maguk tevékenysége is. Csupán a döntőbizottságok elé kerülő ügyek statisztikáját áttekintve, óhatatlanul „kiugra- nak” a problémák. „Feltűnően sok az azonos jellegű fegyelmi, a prémiumvita? Mi lehet az oka? Itt valami nincs rendben. Vagy az egyik, vagy a másik fél részéről. Itt valami félreértés lehet. Vagy félremagyarázás. Vagy tévedés ...” A szakszervezetnek lehetősége és joga van rá, hogy felhívja a gazdasági vezetés figyelmét a kedvezőtlen jelenségekre, a tünetekre, serkentse (és segítse) a gazdasági vezetést az okok megkeresésére és megszüntetésére. Mert annak csak örülni lehet, hogy a panaszoslevelek nyomán a vitás ügyek túlnyomó többsége megnyugtatóan elintéződik, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottságok elé kerülő munkaügyi viták 80 százaléka helyben, első fokon befejeződik, de jó részük keletkezését meg lehetne előzni! Az évről évre növekvő számok sürgős cselekvésre ösztönöznek. Deregán Gábor s módot kell lelni arra is, hogy az iskolai közéleti tevékenység keretei tágabbak legyenek. Végezetül a végrehajtó bizottság egyéb ügyeket tárgyalt, a többi között önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási jogkörrel ruházta fel — 1973. január 1-től számított hatállyal — a Pest megyei Tanács vb Oktatási és Továbbképző Intézetét, valamint a Pest megyei Csecsemőotthonok Felvételi és Beutaló Központját. M. O. Elmélyülő gazdasági kapcsolatok a fejlődő országokkal — A fejlődő országok iparosodása nyomán átalakulóban van gazdasági kapcsolataink szerkezete — mondotta szerdai sajtótájékoztatóján Domokos Mátyás, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztály- vezetője. Bár az említett országokba exportált magyar termékek között még túlsúlyban vannak a fogyasztási cikkek, gyógyszerek, vegyianyagok, exportunknak körülbelül egyharmada most már gépi berendezés, szemben a kezdeti 20—22 százalékos részaránnyal. A fejlődő országokból származó importunkban a nyersanyagokon kívül mind nagyobb helyet foglalnak el a fogyasztási késztermékek. Árucikkeik számára oly módon is szabad utat biztosítunk, hogy bevezettük s továbbra is fenntartjuk a kedvezményes vámrendszert, ami a hazai vásárlók számára is előnyös, mert elősegíti a fogyasztási cikkek választékának bővítését. Középiskolai igazgatók országos értekezlete Hazánk több mint 500 középiskolájának igazgatói országos értekezleten tanácskoztak szerdán a Kertészeti Egyetemen. A tanácskozás napirendjén az állami oktatás fejlesztéséről , hozott központi bizottsági határozat középiskolai végrehajtása szerepelt. Rész vett az egész napos értekezlet munkájában llku Pál művelődésügyi miniszter, dr. Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes, Péter Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára és Szűcs Istvánná, a KISZ Központi Bizottságának titkára.
