Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-06 / 236. szám

2 PEST UK. vTlíiHap 1972. OKTÓBER 6., PÉNTEK FÓKUSZ FÉNY ÉS BLÖFF SOKASODNAK a kairói saj­tóban a szovjet—egyiptomi kapcsolatok felélénkülését tük­röző tudósítások, amelyeknek sorát Szidki miniszterelnök október 16-án kezdődő látoga­tásának bejelentése nyitotta meg. A kairói lapok vezető­helyen adják hírül, hogy Ha- tem miniszterelnök-helyettes, kulturális és tájékoztatási mi­niszter Moszkvában megnyi­totta az egyiptomi kultúra és művészet hetét a nasszeri for­radalom 20. évfordulója alkal­mából. Ebből az alkalomból több neves művész és író uta­zik a szovjet fővárosba. AZ AL AKHBAR kommen­tárja kiemeli, hogy amíg az egyiptomiak és a szocialista országok képviselőit nem lep­te meg Szidki moszkvai láto­gatásának híre, addig a nyu­gati diplomatáknál érezhető idegesség tapasztalható, mert az utóbbiak nem bírnak elvi­selni egy szót sem a Szovjet­unió és Egyiptom barátságá­ról. Az A1 Gumhurija megíté­lése szerint Szidki tervezett lá­togatása fontos előrelépés az egyiptomi—szovjet barátság fejlődésének útján. A kapcso­latok új szakaszának előkészí­tésekor Egyiptom az alábbi szilárd elvekből indul ki: ezt a barátságot nem kényszerítették ránk, hanem önként és szaba­don választottuk, ez a barát­ság a Szovjetunióval való gaz­dasági, politikai, katonai és kulturális együttműködés kü­lönböző területein jut kifeje­zésre, erre a barátságra szük­ségünk van az ellenség ellen vívott harcunkban, ez a barát­ság a jelenlegi nemzetközi le­hetőségek keretébe illeszke­dik. A KÖZEL-KELETI ügyek ilyetén alakulása természete­sen dühödt kirohanásokra ra­gadtatta az ENSZ-ben Csiao Kuan-hua kínai külügymi­niszter-helyettest, az általános politikai vitában. A KÍNAI DELEGATUS arra hívta fel az országokat, ne hagyják magukat elámítani „az enyhülés bizonyos átme­neti és felszíni jelenségeitől”, majd sorra véve a világ vál­sággócait és a közgyűlés elé terjesztett nagy jelentőségű határozati javaslatokat, min­denütt a „két szuperhatalom”, az Egyesült Államok és a Szov­jetunió valamiféle „összeját­szását” próbálta kimutatni. Eközben az arab reakció érveit magáévá téve, azzal rágalmaz­ta a Szovjetuniót, hogy — úgy­mond — „elavult fegyvereket szállít az agresszió áldozatává vált arab országoknak” és még azokat sem engedi felhasznál­ni nekik, továbbá „befolyási övezetre” törekszik. E RÁGALMAK azonban nem tévesztik meg a nemzet­közi közvéleményt, a közel- keleti helyzet kulcsa, miként azt legutóbb a Szíriái Kommu­nista Párt legutóbbi nyilatko­zata is leszögezte: az arab vi­lág haladó erőinek fokozódó egysége, s a haladó arab orszá­gok, valamint a Szovjetunió közötti együttműködés fejlesz­tése. A SZOVJET—EGYIPTOMI barátság és együttműködés szimbólumává vált az asszuáni vízierőmű-komplexum, amely csupán az idén 2,5 millió acre vetésterületet mentett meg az aszálytól, s közben elektromos árama lehetővé teszi a nehéz­ipar gyors fejlesztését, a fal­vak villamosítását is. Ehhez kapcsolódik: a Szovjetunió 3300 egyiptomi falu világításá­hoz szükséges felszereléseket szállított Egyiptomnak. EGYIPTOM a hatodik éve tartó izraeli agresszió okozta nehézségek ellenére sikeresen oldja meg a nemzetgazdaság fejlesztésével kapcsolatos fel­adatokat. S rágalom ide vagy oda, mindez elképzelhetetlen azon hatékony segítség és tá­mogatás nélkül, mint amilyet a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország nyújt — önzet­lenül. MERT AZ ASZÁLYTÓL va­ló szabadulás örömét, a falvak ezreiben kigyulladó villanyok fényét nem lehet blöffökkel és rágalmakkal helyettesíteni. A. B. T. Francia-lengyel egyezmény Franciaországi látogatása során Gierek, a lengyel Egyesült Mun­káspárt KB első titkára látogatást tett a lyoni városházán. Képünkön: Gierek egy leendő peremváros makettje előtt. Valutáris ellentmondások A moszkvai Pravdában A. Sztadnyicsenko kom­mentárt fűz a Nemzetközi Valuta Alap nemrég Wa­shingtonban lezajlott köz­gyűléséhez. Megállapítja, hogy a Nemzetközi Valuta Alap mostani közgyűlése ismét tükrözte a valutáris- pénzügyi területen ható éles ellentmondásokat. A cikkíró rámutat, a nemzetközi pénzügyi körök „szemlátomást nem képesek egyezségre jutni a valutáris reform elvi kérdéseit ille­tően, ami annyit jelent, hogy a mostani valutavál­ság bizonytalan időre még elhúzódhat”. Sztadnyicsenko hangsú­lyozza, hogy az ülésszakot az amerikai és az európai szempontok küzdelme jelle­mezte. Az Egyesült Álla­mok szemben az európai országokkal, amelyek kor­látozni kívánják az ameri­kai dollár negatív szerepét, megpróbálja minél később­re halasztani a reformot, a legrosszabb esetben pedig, egy olyan nemzetközi pénz­ügyi reformot kíván létre­hozni, amely nem gyengíte­né lényeges mértékben az amerikai dollár helyzetét. Sztadnyicsenko emlékez­tet rá, hogy az ülésszakon az Egyesült Államok kép­viselője rugalmasságot kö­vetelt az európai országok­tól, sürgette a valutaárfo­lyamok még nagyobb inga­dozását és kifejezte orszá­gának azt az óhaját, hogy együtt kíván működni más államokkal a valutarend­szer megszilárdításában. Ez ellentmond az utóbbi más­fél-két évben kialakult wa­shingtoni gyakorlatnak. Ez a metamorfózis, azon­ban — írja a Pravda — senkit sem téveszthet meg. Az „Egyesült Államok kép­viselőjének magatartását jelentős mértékben a vá­lasztási kampány taktikai megfontolásai határozták meg”. Ismeretes, hogy Mc­Govern szenátor demokrata párti elnökjelölt választá­si programjára tűzte a va­lutareform kérdését és ru­galmatlanság hiányával, valamint azzal vádolja a Nixon-kormányzatot, hogy ebben a kérdésben képtelen együttműködni más orszá­gokkal. „A tények azt igazolják — állapítja meg végezetül a Pravda —, hogy minden erre irányuló törekvés el­lenére sem sikerült békítő jelleget kölcsönözni a Nem­zetközi Valuta Alap wa­shingtoni ülésszakának, az éles ellentmondások ugyan­is nem szűntek meg”. Közvetítés Mogadishuban Mogadishuban, a Szo­máliái fővárosban újabb közvetítési kí­sérletre került sor Uganda és Tanzánia között. Képünkön (balról jobbra) Barre Szomá­liái elnök, Kidedi ugandai külügyminiszter, Arteh Szomáliái külügy­miniszter és Malecela tanzániai külügyminiszter. vac jugoszláv külügyminisz­Giscard d’Estaing francia gazdasági és pénzügyminisz­ter és M. Jagielski, a lengyel minisztertanács elnökhelyet­tese csütörtökön Párizsban aláírta Franciaország és Len­gyelország tízéves gazdasági, ipari és tudományos-műszaki együttműködési szerződését. Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, aki ötödik napja tartózkodik Franciaországban, csötörtökön két Párizs környéki modern lakótelepre látogatott. A len­gyel vendéget a francia la­kásépítésügyi miniszter kí­sérte, Gierek, az egyik lakó­telepen megtekintett egy kor­szerű szupermarketet. Csütörtökön az Élysée-pa- lotában harmadik találkozóra került sor a franciaországi hi­vatalos látogatáson tartózkodó Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Georges Pom­pidou francia köztársasági el­nök között. A találkozó egy órát tartott, és — az APF je­lentése szerint — a két állam­férfi nemzetközi kérdésekről tárgyalt. Ezt követően a francia elnö­ki palotában került sor a tár­gyalásokra, amelyeken részt vett Maurice Schumann fran­cia külügyminiszter, valamint a francia kormány és a len­gyel küldöttség több tagja. Edward Gierek csütörtökön hivatalos látogatásra hívta meg Lengyelországba Georges Pompidou francia köztársasá­gi elnököt, aki a meghívást el­fogadta. A látogatás időpont­járól később döntenek. sérleteikben már felhasználják a technika legújabb eredményeit, így például a több­eres szupravezető kábelt, amely több, az emberi hajszálnál is vé­konyabb szupra­vezető szálból áll. A kábel alkalma­zásával csökken­teni lehet a gyor­sítók terjedelmét A tudósok fel­tételezik, hogy a nagy teljesítmé­nyű gyorsítók olyan forradal­mat váltanak ki az atomfizika te­rületén, mint a biológiában és az orvostudomány­ban a fénymik­roszkópot felváltó elektronmik­roszkóp. Sénppienhtifja Joergensen Hivatalosan is kinevezte II. Margit királynő Dánia új mi­niszterelnökévé Anker Joer- gensent. A szociáldemokrata képviselő csütörtök délelőtt kapta megbízását Jens Ottó Krag miniszterelnök utódja­ként, aki október 3-án, a Dánia közös piaci csatlako­zásáról tartott népszavazást kővetően mondott le. ★ Anker Joergensen az első olyan dán miniszterelnök, aki életének nagy részét a szakszervezeti mozgalomban töltötte el. Az új kormányfő 50 éves. Igen szegény csa­ládból származik, anyagi ne­hézségei miatt csak 23 éves korában sikerült megszerez­nie az érettségi bizonyít­ványt. Fiatal kora óta élénken ér­deklődik társadalompolitikai és szakszervezeti kérdések iránt, társadalompolitikai is­mereteit az egyesült államok­beli Harvard egyetemen ala­pozta meg. Joergensen 14 éves korá­ban lépett be a szakszervezet­be. Röviddel a második vi­lágháború után funkciót ka­pott a dán szakmunkás-szak­szervezetben, amely 250 ezer tagjával az ország legjelen­tősebb érdekvédelmi csopor­tosulásának számít. 1964-ben a képviselőház tagjává vá­lasztották a szociáldemokrata párt listáján. Négy évvel ké­sőbb a szakmunkás-szakszer­vezet elnöke lett. Joergensen támogatta országának közös piaci csatlakozását, jóllehet az általa vezetett szakszerve­zet igen sok tagja „nem”-mel szavazott a népszavazáson. Anker Joergensen elég ne­héz politikai helyzetben vál­lalta el a miniszterelnöki funk­ciót, hiszen a szociáldemokra­ta pártot mélyen megosztot­ta Dánia közös piaci csatlako­zásának kérdése. FIDEL CASTRO kubai mi­niszterelnök szerdán Ha­vannában a Playa Giron rend­jellel tüntette ki a Kubában tartózkodó Angela Davist. ' CSÜTÖRTÖKÖN a Szovjet­unióban föld körüli pályára juttatták a Kozmosz 523-at. CIPRUSON az imperialista körök és a reakció támoga­tásával a terrorista szerve­zetek fokozták kormányelle­nes tevékenységüket. A cip­rusi biztonsági szolgálat meg­találta a terrorista szerve­zetek vezetői által összeállí­tott halállistát. ANDREJ GROMIKO szov­jet külügyminiszter, aki részt vett az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakának munkájában, csütörtökön New Yorkból ha­zaérkezett Moszkvába. PETER JÁNOS külügymi­niszter New Yorkban szer­dán találkozott Mirko Tepa­terrel. SANTIAGO DE CHILÉBEN megnyílt a Béke-világtanács elnökségének ülésszaka, amely­nek munkájában a világ 70 or­szágának képviselői vesznek részt. Forradalom az atomfizikában Ezermilliárdos protonok Szovjet fiziku­sok véleménye szerint reális le­hetőség van ar­ra, hogy a jelen­legi részecske- gyorsítók telje­sítményét tízsze­resére növeljék. Ezt a kérdést a szovjet tudósok moszkvai orszá­gos tanácskozá­sán vitatták meg, amely szerdán fe­jeződött be. A jelenleg lé­tező legnagyobb ■berendezések al­kalmazásával 200 ■—300 milliárd elektronvolt ener­giájú protonokat nyerhetünk. A mai fizika azon­ban megköveteli a gyorsítók telje­sítményének fo­kozását. A tanácskozá­son ismertetett, most tervezett gyorsítók új el­veken alapulnak. Többek között azt tervezik, hogy a gyorsítók elké­szítésénél fel­használják az igen alacsony hőmérsékletet, amelyeknél a fémötvözetek szupravezetővé válnak. A fizikusok kí­VLADIMÍR PÁN EK: Járásról — járásra Kolinsky» u furfangos falusi kovács A közép-csehországi kerület valamennyi járása eldicse­kedhet valamivel, amivel más járás nem rendelkezik, ami nem csupán a kerület, ha­nem az ország határain túl is híressé teszi. Ami a kultúr­történeti emlékeket illeti, Kutná Hóra versenytárs nél­kül áll. A hazai és külföldi turisták tízezrei érkeznek ide minden évben, hogy megcso­dálják a város középkori dicsőségének fennmaradt em­lékeit, amelyek azt a kort idézik, amikor Kutná Hóra ezüstbányászátából folyó gaz­dagsága révén királyi vá­ros volt. A város gótikus és későbbi építészeti remekek­ben is bővelkedik, amelyek közül a Szent Barbara temp­lom és a Vlach-udvar a leg­nevezetesebb. A város iránti érdeklődést a középkori ezüst- bánya nemrégi újra meg­nyitása a turizmus számára tovább növelte. A járás más pontjain is ér­dekes kultúrtörténeti emlékek várják a látogatókat. Külön­leges az ismert „sedleci csont­vár” a járási székhely elő­városában, ahol ügyesen el­helyezve, s különböző temp­lomi ábrákká összeállítva a keresztes hadjáratok szomo­rú emlékeit: az áldozatok csontmaradványait találjuk. Messzi vidékről látszik a cáslavi templom karcsú tor­nya, amely alatt a hagyo­mány szerint a jeles huszita hadvezér, a trocnovi Ján Zizka van eltemetve. Nem messze innen van a sázavai kolostor, amely elválasztha­tatlan a cseh nép kultúrtör­ténetétől. A járás más neve­zetessége Kacina, amelynek kastélyában a cseh mezőgaz­daság kialakulásának mú­zeuma van. Közelében terül el a zehusicei vadaspark, ahol fehér szarvasok egyedülálló csordája él. Az emlékezetes, érdekes helyek felsorolása még hosszabb lehetne, ámde a kerületnek e délkeleti já­rása nemcsak a múltjáról nevezetes. Nemrég még szinte isme­retlen kis falu volt Bemar- dov, Kutná Hóra városától északra. Ott él Kolinsky, a furfangos falusi kovács, aki fejébe vette, hogy átalakítja a gyárilag előállított ekéket, hogy azok talajforgatása a lehető legjobb legyen. S mi­dőn a szövetkezet traktorosai megjelentek velük a járási szántóversenyen, elsők lettek ekéjükkel, s fokozatosan meg­szerezték a kerületi és az országos elsőbbséget is. Ja- roslav Pospísil, a bernar- dovi traktorista, hála Ko­linsky bácsinak, az idős ko­vácsnak, idén már negyed­szer lett a szántóverseny or­szágos győztese. Ámde a já­rást nem csupán a bernar- dovi szántóvetők teszik hí­ressé a mezőgazdaságban. A járás északi területének jó talaján nem kivételes a negyvenmázsás hektáronkén­ti gabonahozam. Aztán: innen jut el az országos piacra az igazán korai burgonya. A já­rás mezőgazdasági termelé­se az utolsó tíz év alatt egy- harmadával emelkedett. Ma már a markovicei baromfi­tenyészet is ismert, ahol 150 ezer tyúkot nevelnek, ez volt a kerület első kooperá­ciós létesítménye. Ilyen úton oldják meg a járásban a sertéshús előállítását is. Kutná Hóra a tekintetben mintajá­rásnak számít a kerületben. A már hagyományosan kol­lektív módon fejlődő mező- gazdasági termelésnek egyre erősebb versenytársa a járás­ban a kibontakozó ipari ter­melés. Nemrég fejezték be a hatalmas kohóművek és gép­gyár építkezését, ahol ma körülbelül kétezer ember dol­gozik. Üj építkezéssel egyen­lő, nagyarányú újjáépítés fo­lyik ez idő tájt, jelentős se­gítséggel Sázava városban a Kavalier üveggyárban. Cás- lavban a Kosmos-üzemet korszerűsítik, újjáalakítják az autójavító-műhelyeket és más üzemeket is. Nemrég kor­szerűsítették a vasútállomást, befejezik a Zelivka folyó víz­tárolóját és így biztosítják Prága folyamatos vízellátá­sát. Nagy pénzösszegeket fektet­tek az elmúlt időszakban a boltok, iskolák és művelő­dési otthonok építésére, átépí­tésébe. A járás lakosságának élete és munkája azonban nem állt meg. Az ötéves terv idősza­kára új feladatokat állítot­tak maguk elé: tovább fej­lesztik a járás legfontosabb A közép-csehországi kerület nyugati részén elterülő járási székhely, Beroun nincs mesz- sze Prágától. A látogató köz­lekedési eszközül választhatja a vonatot vagy az autóbuszt, ámde annak, aki meg akarja ismerni a táj természeti szép­ségeit, azt ajánlanám, víziúton induljon el Beroun felé. Ha Prágában csónakba száll és ár ellen evez a Vltava folyón, elér oda, ahol a Berounka tor- kolik bele, s ott jobbra tart. Ha ezt az utat nyáron választ­ja, igen figyelmesen kell ha­ladnia, hogy csónakjával bele ne ütközzön a fürdőzőkbe, akik e szép folyó mindkét ipari vállalatait, elsősorban a CDK Kutná Hóra metallur­giai üzemét és a Kavalier üveggyárat Sázaván, amelyek a járásban az ipari fejlődés irányát szabják meg. A CKD- üzem 1975-ig megkétszerezi tavalyi termelését. Az üveg­gyár építkezésének befeje­zése után csaknem négysze­resére növeli eddigi terme­lését. Ezenkívül azonban más üzemekben is, pl. a Zruc nad Sázavou községben levő Sá- zavan gyermekcipőgyárban, nagyarányú iparfejlesztéssel számolnak. A járásnak nem kis építkezése a távolsági gázvezeték sem, amely 30 km hosszúságban halad át terü­letén. Mindezzel összefügg a la­kásépítkezés növelése, amely az előző időszakokkal szem­ben évi 150 lakással többet jelent. partját szinte a forrásáig el­foglalják. A Vltava mentén simán vo­nuló folyópartok a Berounka folyó torkolatától emelkedni kezdenek és fennséges lát­ványt nyújtanak, amelyek sokhelyütt váratlan meglepe­téssel szolgálnak a turisták számára. A legnagyobb meg­lepetést a jobbparton tarto­gatja a táj körülbelül félúton: „egy szirtre szállt” a cseh várak és kastélyok lehíresebb- je — KarlStejn. Hatalmas fe­hérlő falait a tornyok kékes­szürke tetőzete díszíti, így magasodik büszkén a sziklá­kon. Karlstejni nappalok és éjszakák

Next

/
Oldalképek
Tartalom