Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

él tot ti £■* 1972. OKTÓBER 26.. CSÜTÖRTÖK iVtirstí Húszéves a magyar tanszék Húszéves a varsói tudo­mányegyetem magyar filoló­giai tanszéke. Ebből az alka­lomból szerdán, neves buda­pesti, varsói, krakkói, debrece­ni, pécsi, szegedi, kolozsvári, pozsonyi és helsinki irodalom­történészek és hungarológusok részvételével 3 napos tudomá­nyos ülésszak kezdődött az egyetemen. Az ülésszak ünnepélyes meg­nyitóján részt vettek a lengyel ulturális és művészetügyi, a dományügyi és felsőoktatási, valamint a külügyminiszté- óium képviselői. Jelen volt Németh József, hazánk varsói nagykövete. A megjelenteket Stanislaw Kaluzynski profesz- szor, az egyetem dékánja üd­vözölte, majd dr. Csapiáros istván, a magyar tanszék ve­zetője mondott beszédet. A többi között aláhúzta, hogy a magyar filológiai tanszéket a varsói egyetemen a II. világ­háború előtti években, majd í>edig 1949—1952 között meg­előzte a magyar lektorátus működése. A tanszéken az el­múlt 2 évtized alatt mintegy SO hallgató szerzett diplomát. Az idén kb. 100 lengyel fiatal jelentkezett a magyar szakra, akik közül 27-et felvettek. A tudományos ülésszakon mintegy 40 előadás hangzik el. Az évforduló alkalmából az egyetemen magyar könyvkiál­lítás nyílt. A tanulás legyen értékmérő Egy felhívás margójára „A törteli Aranykalász Tsz szocialista brigádjai azzal a felhívással fordulnak 'a ceglédi járás területén működő szocialista brigádokhoz, hogy csatlakozzanak az általuk elindított mozgalomhoz, amelynek célja szocialista módon tanulni. Termelőszövetkezetünkben több éves gyakorlat, hogy a képesítéshez kötött mun­kaköröket csak az általános iskola 8 osztályát elvég­zett dolgozók tölthetik be. Célunk az, hogy termelőszö­vetkezetünkben valamennyi szocialista brigádtag meg­szerezze az általános iskolai végzettséget, elsősorban azok, akik 40. évüket még nem töltötték be...” Milyen előzmények után tették közzé ezt a felhívást Törteién ? A járás fontosnak tartotta 1970 októberében a járási pártbizottság ülése foglalko­zott a termelőszövetkezeti dol­gozók eszmei-politikai fejlő­désével, ezen belül a felnőtt- oktatás helyzetével. Megvizs­gálták, hogy milyen tényezők gátolják a termelőszövetkeze­tekben a dolgozók beiskolá­zását; hogy igényli-e a ve­zetés az emberek általános is­kolai végzettségét, továbbá, hogy az iskolák mellett a gaz­dasági vezetés és a pártszer­vezetek mennyire támogatják a felnőttoktatást? Ezután a' járási pártbizott­ság propaganda-művelődés­ügyi osztálya mellett mű­ködő munkabizottság felmérést Fővárosi színházi esték LIBIKÓKA 1Bemutató a Madách Kamaraszlntiázban Hinta-palinta, vagyis a li- ftikóka egy olyan hinta, amely a játszótereken szokott lenni, két végén egy-egy kisgyerek — kiírják, hogy tizennégy éven aluliaknak —, s egy­szer fel, egyszer le. Ahhoz, hogy a hintázás folyamatos legyen, két egyforma súlyú hintázó szükséges, mert, ha az egyik súlyosabb, a másik min­dig a levegőben marad. Hát ilyen az a libikóka: két szereplője közül az egyik, Gittel, hátrányban van Jerry- vel szemben, Gittel a „leve­gőben lóg”, míg Jerry ka­paszkodhat valakibe. Folya­matos hintázás nem lehet így, William Gibson elszámította magát, amikor két szereplő­jének körülményeit megraj­zolta. Jerry például, az ügy­véd, hiába menekül felesége, apósa elől, akiknek mindent köszönhet, állást, pénzt, kar­riert, s azért hagyta ott őket, mert végre saját magának szeretne mindent köszönni, te­hát Jerrynek ott a felesége, aki továbbra is szereti, s ott az apósa, aki továbbra is tá­mogatná, ha Jerry elfogadná. Gittel pedig munkanélküli segélyből és varrásból élő tán­cosnő, aki olyan egyedül van, mintha lakatlan szigeten egy­magában élne, jön, megy ná­la, egyik férfi a másik után, szóval Gittéinek semmije és senkije sincs, csak Jerry, de nincs teljesen igazam, mert van valamije: a gyomorvérzé­se. Igen, ezt a gyomorvérzést okvetlenül említeni kell, mert nagy dramaturgiai szerepe van a második felvonásban, amikor Jerry csak azért nem hagyja ott Gittéit, mert meg­sajnálja, mert a gyomorvérzés az komoly dolog, olyankor nem lehet egy nőt otthagyni. Tehát a képlet ebben a hinta- palintában: a gyomorvérzés a hinta egyik végén és egy fele­ség szerelme a másikon. Kér­dem: egyforma súlycsoport­ban van ez a két hintázó em­ber, holott, ha hintázni akar­nak, egyformában kellene len­niük? Gibson William segítsé­gül hívja a mélylélektant, hogy kiegyenlítse Gittel hát­rányát. Igen, a mélylélektan. Jerrry komplexusa ugyanis az, hogy ő támogatásra szoru­ló, gyámoltalan, aki a felesége szoknyája mellől elszabadulva úgysem tud csinálni semmit, s ráadásul még a feleségét sze­reti is. Két ilyen komplexus bizony eléggé megterheli azt a szegény Jerryt, mert gon­doljunk csak bele: szeretni egy feleséget, s mégis elválni tőle, mindent neki köszönni és mégis elválni tőle... Gittel hátrányban van a mélylélek­tanban is, gyanítom azért, mert ez az író szerint előny a libikókajátékban. Tehát: Git­tel a kiegyensúlyozottabb, lé­lektanilag súlyosabb egyéni­ség, mármint a normalitás irá­nyában. Az író különben igen ruti­nosan szövi a szálakat, három felvonáson át, tulajdonképpen bravúr egy ilyen hosszú dara­bot két szereplőre megírni, amelyben harmadik szereplő­ként és dramaturgiai szerep­pel f elruházott élettelen tárgy­iként a telefonok a harmadik főszereplők. Hát persze, a két szereplő nem lehet mindig együtt a színpadon, ha nin­csenek egymás mellett, fel­emelik a kagylót... A szereplők közül a Jerryt alakító Gábor Miklós gyakor­lottan telefonálgat, a telefon segítségével ismerkedik meg Gittellel, és rutinosan játssza a kissé enervált, fekete ruhá­ba, időnként sportosba bújta­tott sikeres ügyvédet, akinek feltehetően az intellektusa sem lehet mindennapi, csupán egy bökkenő van benne, s az a már említett két komplexus. Gábor tökéletesen érti és ér­telmezi szerepét, csak egy ki csit fáradtan mozog a színpa dón. Vass Éva tökéletes Gittel, már ami a lány érzelmi ki­szolgáltatottságát illeti, ami- bői fakadnak aztán a lélek­tani helyzetváltozások. Mind ezt Vass Éva kitűnően követi, eljátssza a lezser megismer­kedéstől a véresen komoly szerelemig mindazt, amit el lehet egy férfival való kap­csolatában egy nőnek, ha „mélylélektan” van a darab­ban. A rendező, Adóm Ottó hí­ven követte Gibsont — néha már azt kell hinnünk, hogy ő és az író ugyanaz a személy. Tökéletesen vezeti a színésze­ket és igazán jó instrukciókat adhatott a jelmeztervező Mial- kovszky Erzsébetnek és a dísz­lettervező Köpeczi Bócz Ist­vánnak. Bányai Géza fordítá­sa nyelvi leleményekben gaz­dag. 1961-ben ugyanitt már lát­hattuk a darabot, ugyaneb­ben a felfogásban. Egyesek szerint nem lehet valami gaz­dag a világ drámatermése, ha újból be kellett mutatni. Berkovits György végzett a járás területén az általános iskolát el nem vég­zett termelőszövetkezeti ta­gok körében. E felméréssel egy időben a munkabizottság az alábbi kérdésekre kért vá­laszt a termelőüzemek párt- alapszervezeteitől : Milyen intézkedést tett ed­dig, milyen segítséget adott a munkahelyi gazdasági veze­tés és a pártszervezet, hogy a dolgozók elvégezhessék az általános iskola esti, levelező tagozatát? Mivel honorálta a munkahely azt, ha egy dol­gozó az esti, levelező tago­zaton eredményesen vizsgá­zott? A jövőben e cél ér­dekében milyen intézkedéseket kíván tenni a vezetés? Középszinten megoszlottak a vélemények A munkabizottságban töb­ben megkérdezték, a „dolgo­zók iskolája” hőskorát akar­juk-e újraéleszteni, miköz­ben lépten-nyomon találko­zunk felelős beosztásban levő vezetők alábbi véleményével: ..Képesítéshez kötött mun­kakörben csak képesítéssel rendelkező dolgozót alkalma­zunk ... Az általános iskola nyolc osztályát el nem végzett dolgozóink olyan munka­kört töltenek be, melyhez nem szükséges az előírt iskolai végzettség, nem lehet őket kötelezni, hogy a hiányzó osztályokat esti, vagy levelező oktatás keretében fejezzék be, ugyanis sem bérezésükben, sem beosztásukban ez előnyt nem jelentene ... Több mun­kakörben a szakmunkásvizs­ga letételéhez nincs előírva a nyolc osztályos végzettség... A szakmai képzések fonto­sabbak a tsz, vagy az üzem részére, mint a dolgozók is­kolájának megszervezése...” Mások azt hangoztatták, hogy az iskolázottság a folya­matos generációváltásokkal önmagától nő. (A járás lakos­ságának iskolázottsága nagy­jából megfelel az országos át­lagnak.) E kérdéseket a felnőttokta­tásban részt vevők számának csökkenése is indokolná: 1967- ben 141 beiratkozott közül 73 szerezte meg a nyolcosztályos végzettséget, az elmúlt tanév­ben beiratkozott 103 fő közül mindössze 43. A felmérés befejezése után megállapítottuk, hogy a 18— 40. év közötti korosztályban (itt csupán helyben dolgozók­ról van szó) több mint 1000 ember nem rendelkezik nyolc- osztályos végzettséggel. Leszö­geztük, hogy szükség van az intenzívebb felnőttoktatás megszervezésére, mert e dol­gozók zöme 2—3 évtizedig ak­tív gárdáját képezi még az adott üzemnek. Csak formálisan A gazdasági és pártalapszer- vezeti vezetők jelentős többsé­ge elismerte, hogy az utóbbi években a felnőttoktatással inkább „elvileg és általában” foglalkoztak. A felmérés után döbbentek rá, hogy milyen sok dolgozóik körében a hiányos iskolai végzettségű. A munkabizottság szeptem­ber elején a fentiekről tájé­koztatta a járás valamennyi gazdasági vezetőjét, pártalap- szervezeti titkárát, tanácselnö­két, az iskolák igazgatóit és a közművelődési intézményeik vezetőit. A körlevél mellékle­te a törteli Aranykalász Tsz szocialista brigádjának felhí­vása, illetve a felhíváshoz való csatlakozás kérése. A körlevél ismerteti a felnőttoktatási for­mákat, ezek megszervezésének lehetőségeit, mindazokat a kedvezményeket, melyeket az iskola biztosítani tud. Választ íkér a termelőszövetkezetektől az alábbiakra: Milyen mértékben tartják szükségesnek a dolgozóik be­iskolázását? Csatlakoznak-e a felhíváshoz, illetve a felhívás­ban foglaltakat milyen pontok­ban kívánják helyi adottsága- ! ikhoz alkalmazkodva bővíteni ? Helyi adottságaik és lehetősé- ] geik figyelembevételével mi­lyen együttműködést kívánnak kiépíteni az iskolákkal? A munkatörvénykönyvben elő­írt, idevonatkozó kedvezmé­nyeken túl milyen erkölcsi (anyagi) elismerésben tudják a hiányzó osztályokat elvégzett dolgozót részesíteni? ígéretes eredmények A válaszok nem várt ered­ményeket hozták. A ceglédi já­rás termelőszövetkezeteinek többsége már csatlakozott a felhíváshoz. Az 1972—73. tan­évre a dolgozók esti levelező iskoláinak V—VI. és VII— VIII. osztályaiba eddig csak­nem háromszázan jelentkez­tek. A jelentkezők száma, az elmúlt évekhez viszonyítva, több mint a kétszeresére nőtt. A járási pártbizottság és a járási hivatal művelődésügyi osztálya az eddig elért ered­ményeket első lépcsőfoknak tekinti. Kiemelt feladatnak tartja: az 1972—73. tanév ta­pasztalatai alapján folyamato­san kialakítani a következő év beiskolázásával kapcsolatos terveket; felmérni, hogy a 8 osztályos végzettséggel rendel­kezők milyen szakmai, politi kai továbbképzési formákban vesznek részt, amelyeket az is­kola és közművelődési intéz­mények a jövőben jobban tud­nak segíteni. Megvizsgálni, hogy az iskolák mellett a já' rásban milyen feladat hárul a közművelődési intézményekre. Az MSZMP KB oktatáspoli­tikai határozata is arra ser­kent bennünket, hogy a közok­tatási — közművelődési intéz­mények mellett a tsz-ek, üze­mek, vállalatok is vonják le a tanulságot: elő kell segíteni, hogy a tanulást — iskolás és felnőtt korban is — valódi ér­téke szerint mérje a társada­lom, és az egyes ember is értse, érezze jelentőségét. Márky Péter, a ceglédi járási hivatal népművelési felügyelője FEES! KERAVILL VÁSÁR Motorkerékpár-alkatrészek kiárusítása 50<yo-os árengedménnyel jawa Ideal, Jawa Super típushoz VI., NAGYMEZŐ U. 27. 350 cm’-es, Junak, 250 cnA-es Simson típushoz VI., LISZT FERENC TÉR 2. A készletünkben levő alkatrészekből VIDÉKRE IS SZÁLLÍTUNK! ^KERAVIL^^ HETI FILMJEGYZET Utazás Jakabbal Ion Bog, az Utazás Jakabbal címszereplője Két fiatalember ténfereg az ország egyik végétől a mási­kig, nyáron és télen, vonaton és autóbuszon, s ezalatt, hogy azért legyen miből megélniük, s a napi betevő korsó söreiket, palack boraikat, üveg cseresz­nyepálinkáikat megvenni, tűz­oltókészülékeket ellenőriznek. Egyikük, Jakab, behemót fic­kó, amolyan igazi mackó, alát alig érdekel más, mint az evés-ivás és a lányok (az utóbbiak különösen, s egyálta­lán nem kényes ízlésre val- lóan). A másik, István, jobb körökből való fiú, aki ugyan megfelelt az egyetemi felvételi vizsgán, de hely hiányában nem vették fel, s noha, az ap­jának egy szavába kerülne, hogy mégis beférjen az egye­temre, ő köp a protekcióra s inkább elmegy utazni Jakab­bal. Jakab csak egyik napról a másikra él, imádja a hülyés- kedést; a begyöpösödött „pó- gárok” és idétlen vicceket mű­velő csaposlegények igazi os­tora, aki — mint valami ván­dorlovag vagy mai szent — kéretlenül is igazságot oszto­gat, legalábbis azt hiszi, hogy amit ő mond és tesz, az igaz­ság. Utálja a vaskalaposokat, a begyulladósokat, a szájhősö­ket, utálja a magukat megját- szókat, a jövőre is gondolókat — gyakorlatilag mindenkit utál, aki nem annyira Jakab, mint ő. István egy darabig megy vele — nemcsak a jár­műveken s a munkában, ha­nem felfogásban, mentalitás­ban, „hozzáállásban” is —, az­tán rájön, hogy ez a tücsök­élet, ez a „minden és minden­ki le van” szemlélet nem egé­szen az ő szájíze szerint való dolog. Meg ki is akarják emel­ni ellenőrnek, s ettől Jakab begurul, mert utál minden ,jldemelt”, főnökürgét. Útjaik végül is elválnak, Istvánból lehet, hogy tényleg ellenőr lesz, de lehet, hogy mégis be­jut az egyetemre, s Jakab is vagy járja tovább az országot és ellenőrzi a tűzoltókészülé- kéket, vagy megnősül —vagy nem. Minden nyitva marad. Kétségtelen, az Utazás Ja­kabbal című új magyar filmet így is el lehet mesélni. A Csá­szár Istv>án novellájából Csá­szár István és Gábor Pál által írt, s Gábor Pál által rende­zett alkotásban ez is benne van — lényegében ez a cselek­mény magva, ez történik a filmben. Mindezt azért mesél­tem el ilyen részletesen, mert — a film tulajdonképpen nem erről szól. Jakab és István tör­ténetében sokkal több van an­nál, minthogy két, időnként egészen gyermekded módon idétlenkedő fiatalember végig- ténfergi — fizetésért, munká­ból .kifolyólag” az országot, s a ma itt, holnap ott felelőtlen, céltalan elvei szerint él. Az alkotók azt akarták megmu­tatni — s ez alapjában véve nagyon jól sikerült is —,hogy egy viselkedésforma milyen következményekkel járhat. Hogy mennyire tarthatatlan az ilyen életmód. Hogy milyen jóvátehetetlenül herdálnak el éveket, akik így élnek. Hogy összetévesztik a maguk min­denkitől függetlenülni akará­sát az igazi szabadsággal s a tartalmas életcél helyébe a napról napra élés vegetatív „filozófiáját” állítják. Egy na- gyonis gyakori és sokak szá­mára nagyonis vonzó ténfer­gő-lődörgő viselkedési norma­tíva elszomorító csődjét mu­tatja ez a film, de csak an­nak, aki hajlandó odafigyelni arra is, ami a primer cselek­ményszál mögötti vonulatok­ban található. Bár, a film nem hibátlan alkotás — kissé túl­ságosan is rokonszenvez Ja­kabbal és életmódjával, s helyenként eldédelget egy-egy ötletet, szinte önálló betétté duzzasztva — mégis azt mond­hatjuk, hogy az utóbbi hóna­pok legérdékesebb alkotása. Mindez elsősorban a nagyon biztonságos, végig kitűnő ren­dezői munkát végző Gábor Pál érdeme, akiről most már nyu­godtan kimondhatjuk: elköte­lezetten vállalja a mai magyar valóság ábrázolását filmjei­ben, s ehhez eszközei is egyre kiforrottabbak lesznek. Két főszereplője, a romániai Ion Bog (magyar hangja Bujtor István), mint Jakab, s Huszti Péter, mint István, kifogásta­lanul szolgálják a rendezői­írói koncepciót. Kende János operatőri munkája ezúttal is igen jó, képeinek légköre, dra­maturgiája van, színei néha fontosabbak, mint a szavak. Az Utazás Jakabbal bizonyá­ra nagy sikert arat majd a fiatal nézők körében, hiszen oly ritka a róluk és nekik szó­ló jó film. Kérdéses viszont, hogy vajon eléggé érzékelik-e majd a ■ film „mögöttes” mon­danivalóját? Bízzunk benne, hogy i gen. Idő a magánéletre VÁSi KERAVILL Sablon sablonra rakva — így jellemezhető ez a francia film, Bemard Paul rendező (ő a forgatókönyv szerzője is, André Remacle regénye alap­ján) alkotása. Első sablon: családja jobb megélhetéséért sokat dolgozó, ezért semmire — felesége behatóbb szere té­tére, gyereknevelésre — rá nem érő építőmunkás férj, elhanyagoltságérzettől szen­vedő, szép és csinos feleség, bánatosan vonzó, magányos, a feleséget mélyen megértő harmadik —, ezúttal az egyik gyerek tanára. Második sab­lon: feleség és tanár egymás­ba szeretnek. Harmadik sab­lont mégsem csalják meg a derék, de sokat dolgozó, és folyton fáradt stb. férjet, mert emelkedetten gondolkodnak. Negyedik 9ablon: derék stb. férj egy baleset és egy viha­ros kaland után rájön, hogy felesége az igazi, s neki többet kell vele behatóan törődnie. Könnyes egymásra borulás, máig is élnek, ha meg nem haltak. Ezzel szemben Marina Vlady tényleg szép és tényleg hibátlan alakú, s már az ma­ga megéri a mozijegy árát, hogy erről több ízben aprólé­kosan megbizonyosodhatunk. Takács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom