Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
1972. OKTOBER 29.. VASÄRNAP PEST UECVEI Rossz készletgazdálkodás Kevés az olcsó ruházati cikk A KSH felmérése az őszi ellátásról ' Pest megye hét ruházati boltjában, illetve áruházában vizsgálta meg reprezentatív mintavétel alapján a Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatósága, milyen az őszi ruházati ellátás. Megállapították, hogy i a vizsgálatba bevont 40 I felnőtt és 40 gyermekru- [ házati cikkből a boltok készletei nem megfelelőek, főleg választékban, de méretben és minőségben sem elégítik ki a vásárlók igényeit. Az áruk több mint egyhar- madából szűkös a kínálat, ezért — bár a múlt évihez képest csökkent a hiánycikkek száma — a vásárlók egy- része inkább a fővárosban vette meg a szükséges őszi ruhaneműt. A statisztikusok szerint a felnőttruházati cikkek közül az átlagosnál kedvezőtlenebb a női ruha ellátás. A legkeresettebb fazonokkal és méretekkel csak minden második bolt rendelkezik, női gyapjú átmeneti kabát, kosztüm, nadrágkosztüm pedig négy közül három boltban nem kapható. A férfiruházati cikkekből jobb az ellátás, választék- és mérethiány csupán a szintetikus keverésű ingeknél és a pamutpizsamáknál fordul elő. A szaküzletek, áruházak . méteráruból sem tudták valamennyi vevőjüket kiszolgálni, ■ugyanis a meglevő készletek szűk választékot nyújtottak. Gyermekruházati termékekből a leggyakrabban keresett fazonok és méretek a boltok 46 százalékában hiányosak, 8 százalékában pedig egyáltalán nincsenek. Gyermek tréningnadrágból és fiú pamutpizsamából az igényeknek megfelelő választékkal és méretekkel rendelkeznek az üzletek, s többé-kevésbé kielégítő az ellátás gyapjú szintetikus szövetből, fiúöltönyből és pantallóból, gyermekano- rákból, lányka fehérneműből, valamint gyermekpaucsból. Az utóbbi években sok panasz volt az olcsó cikkek hiánya miatt, a Pest megyei boltok most sem készültek fel megfelelő készletekkel az őszi bevásárlásra. A drágább nylon alapanyagú női fehérneműből például valamennyi bolt megfelelő választékú és méretű készletet tart, olcsóbb habselyem fehérneműt azonban csak minden harmadik bolt árusít. (A boltvezetők véleménye szerint az olcsóbb cikkek hiányát a kedvezőtlen beszerzési lehetőségek okozzák.) Alacsonyabb ára miatt a legkeresettebb termékek közé tartozik a nylon iskolaköpeny és a gyermek-harisnyanadrág, amelyekből az őszi idény kezdetekor vagy egyáltalán nem volt készletük a boltoknak, vagy csak egy-egy fazonban, illetve egy- egy méretben lehetett kapni. A boltok 75 százaléka vagy nem tudta kiszolgálni azokat a vevőket, akik leányka s fiú szintetikus pulóvert, fiú szövött inget vagy . fehér színű kreppnylon térdzoknit akartak vásárolni. A boltvezetők véleménye szerint a hiányos áruellátást 80 százalékban beszerzési nehézségek okozták, 20 százalékben viszont készletgazdálkodási szempontok, a kereslet hirtelen változása és egyéb okok hatottak a zavartalan áruellátásra. Valójában a hiba elsősorban a készletgazdálkodásban keresendő, sok boltban ugyanis nem tudják kialakítani az optimális készletnagyságot, a kevésbé keresett fazonokból és extra méretekből a kelleténél többet, az egyszerűbb — tehát a vásárlók többségének igényeit kielégítő — fazonokból és átlagméretekből kevesebbet rendelnek. A boltvezetők az áru- utánpótlásra panászkodnak, hogy nem folyamatos, és hogy nem mindig kapják meg a rendelt mennyiséget, sokszor pedig nem a kért minőségben. A tapasztalatokat összegezve megállapíthatjuk, hogy a boltok kínálati feltételei a tavalyihoz hasonlóak voltak, romlott viszont az ellátás férfi szintetikus ingből, marhaboksz félcipőből és átmeneti női ruházati termékekből. Czibor Valéria „NÁLUNK NINCSENEK NAGY ESEMÉNYEK” — Ich gehe zu Firenc — mondják az öreg taksonyi mamák, akik még mindig Würt- tembergből ideszármazott őseik nyelvét beszélik. A fiatalabbak már nem emlegetik Firenc bácsi boltját, hanem a „vasüzletbe” indulnak akkor is, ha sótartóra vagy éppen hálóingre van szükségük. Őszintén szólva, a nagyanyáknak nem kell visszaálmodniuk magukat harminc esztendővel. A taksonyi ve- gyes-iparcikkbolt ma sem kü-j lönbözik külsejében a régi szatócsoktól. Csakhogy most más a, titulus. Mindez — így szemre — a vevőket nem zavarja. Közönséges szerda délután olyan sokan adják egymásnak a kilincset, hogy lesni kell a percet, amikor a boltvezetővel, Vankó Bélával, vagy a nyolc kiszolgáló valamelyikével szót válthatok. Behúzódom a sarokba, egy köteg, nylonzacskóba gyömöszölt fürdőköpeny mögé, onnan szemlélem a nyüzsgést. Mert ebben a boltban sem a pult mögött — agyonkopott jószág —, sem az „eladótérben” nem lehet közlekedni, csak tolakodni. Papíron 60 négyzetméter áll a vevők rendelkezésére, de ennek legalább a felét elveszik a kirakott áruk, vödrök, csöbrök, ládák. — Mit tehetnénk — mondja két blokkolás közben Kévéi József né pénztáros. — Valamit azért csak kell látni a vevőnek abból, ami a raktáron van, mit kaphat nálunk. Igaza van. Mindenkit nem vihetnek hátra a két jéghideg, földes padlatú raktárba, hogy ott nézzen körül. így aztán a frizsidertől a szélőskádig, a tv-asztaltól a gumitömlőig mindenből beállítanak egy mintadarabot. — Még az a szerencse, hogy a főnök kivételével valamennyien nők vagyunk, szeretjük a rendet — szól oda Ruff Józsefné, miközben törölközőhalmazokat tesz a pultra, hadd válogasson a kedves vevő. Addig is lélegzik egyet. — Ötkor zárunk, utána még fél órát lehetünk itt. Addig kell rendet teremtenünk. Ahá- nyan vagyunk, rakodunk, mint az automaták. Reggel fél nyolckor húzzuk a redőnyt, de már akkor itt várnak. otthon. A házkutatás során egy ládában több friss húsdarab mellett vágótokét, mészáros bárdot és egyéb „húsmérési készülékeket” találtak. Másikban két megnyúzott birkát egészben, harmadikban itcét, meszelyt, tölcsért, csapos szívóedényeket. Zombory La- josné, szintén nemes asszony, hetykén megmondta, hogy élettársa már két ürüt és fél- akónyi bort kimért, s „ugyan ki akadályozhatná meg benne?!” A csendbiztos a húst elkobozta, az ott talált hordó fenekét pedig beütötte és tartalma a földre folyt. Ami pedig azután történt, a vele jött mészáros legények „bizonylatlevélben” adták elő: A csendbiztos felment a lajtorján a padlásra, annak korhadt ajtaját zárva találta, mire a kezében levő fokossal betörte és behatolt. Ott lelte Gál Ferenc uramat nagy munkában, éppen két birkát nyúzott, de fejszét ragadott és azzal a csendbiztost homlokán rágta. Vérző fejjel botorkált e a város csendjének biztosa, najd a padlásajtóban pisztollyal a kezében megjelent Gál Ferenc. Fegyverét többször elcsattantotta, de az csü- örtököt mondott. Időközben a szomszédságból Ssszesereglettek a tiszti ügyész iltal megnevezett nemesek, és jártjára keltek, egyikük még juskával is és közülük Szalay rózsef késével Vizi Nagy Já- íos városi darabontot bal karán megsebezte. Aztán mások s érkeztek — szintén a kertében át — s a tömeg elöl a ,törvényes czéllal” megjelent lázkutatók, akik között ott volt Ács Pál, a város hús- és bormérésének bérlője is, eltávoztak. Mindezt esküvel és mk: maguk kezével, aláírásukkal is megerősíti a jelen volt hat mészáros legény, Keszeg István, Major András, Papp László, Mistéth Pál, Leitner Károly, akik a nevük elé rótt ns betűkkel jelezték nemes voltukat, valamint közülük az egyetlen közrendű Szél András. Látlelet A sérültekről Tóth Ferenc városi sebész állított ki orvosi látleletet. A csendbiztosra vonatkozóan megállapítja: „ .. ,o koponyáján levő sérülést a hozzá szegődött nagy vérvesztés, szédülés és gyomor émelygés a veszedelmes sérülések közé sorolják, mert azok a koponya belsejében levő vérömlenyt, vagy agyrázkódást ábrázolnak.” A megye törvényszéke nem ülésezett állandóan. 1846-ig évről évre foglalkozott a kur- takorcsmás nemesek perével. Minden alkalommal újabb tanuk kihallgatását rendelte el, amit Nagykőrösön a szolgabíró foganatosított. Dagadt hát az aktahalom, nem hiányoznak abból a védelem tanúival felvett jegyzőkönyvek sem. Ezek — csupa egyszerű ember, bár a foglalkozásuk az iratokban nem szerepel — feltehetően az alperes nemesek cselédei. Vallomásukra hitet tettek, de aláírásuk helyett, kézjelüket, egy-egy keresztet tettek a papírra. Tanúságuk szerint a darabontok, erdészek és mészáros legények dárdával, bárddal, furkósbottal felfegyverkezve, nagy zajt csapva törtek Gál Ferenc nemesi házára, úgyhogy a kiabálás legjobb álmukból verte fel őket. Odamentek és látták fenyegető magatartásukat, ' sőt azt is, amint nemes Vladár Pált megverték. Csak feküdt az akta Ugyanebben az iratcsomóban másik fenyítőper aktái is elfekszenek: a város nemes Szarvas Sándort és társait azzal vádolja, hogy lopott állatok húsát mérték ki kurta székükben. Ebben az ügyben is számos ellentétes vallomást tett tanút kérdeztek ki az elkövetkező években, nem derült ki azonban teljes bizonyossággal, igaz-e a vád. Csak feküdt az akta, érlelődött az igazság, de sem a lopás, sem a kurtakorcsma miatt a Gál Ferenc házában történtekre ki nem mondta a verdiktet a megye törvényszéke. Végül 1853. május 17-én a cs. kir. pesti törvényszék bűn- fenyítő tanácsa „miután Szarvas Sándor és társai ellen folyamatban tett büntetőperben az egykori tiszti ügyészség 1845. február 15-e óta nem tett semmi intézkedést, az ál- ladalmi ügyvéd elfogadott indítványa alapján az iratok levéltárba tétetése rendeltetik.” Így őrzi azóta Pest megye Levéltára a nagykőrösi nemesi kurtakorcsmák és kurta székek ítélet nélkül véget ért pereinek aktáját. Szokoly Endre — Nálunk nincs az — mondja Dienes Józsefné —, hogy ez a te pultod, ez meg az enyém. Illetve, mindenkinek van standja, az a rész, amihez elsősorban ért. Én például festékes vagyok. De, ha esetleg ezen az oldalon nem kell hajtani, és látom, hogy szemben Wamberskiné azt sem tudja, kinek mit adjon, akkor átmegyek segíteni. Csak a pénztáros nem hagyhatja ott a helyét. Valószínűleg az összeszokottságnak, az összefogásnak köszönhető, hogy átlagkeresetük eléri a 2800 forintot. A jutalékot nem úgy számolják, hogy kinek a pultja mennyi forgalmat csinált, hanem az összbevétel után. A bolt árukészlete jelenleg három és fél millió, egyedül a kötöttáru félmilliót ér ebből. nak. Ez év első kilenchavi forgalma jól meghaladja a tízmilliót. Az ajtó előtt megállt a MÁVAUT-busz, valóságos or- kános áradat ömlik a boltba. A falu 4700 lakosából a munkaképes felnőttek hetven százaléka bejáró dolgozó. — Vége a délelőtti műszaknak Csepelen, jönnek az asz- szanyok — közli a boltvezető-helyettes és máris odafordul az egyik belépőhöz. — Jó, hogy jössz, Máirikám, megkaptad az üzenetet? Itt van az ing a fiadnak. Félretettem a méretéből egy zöldet és egy drappot. Itt ez így szokás. Bejönnek a vásárlók és rendelnek. Másutt megvehetnék, de a saját boltjukhoz ragaszkodnak. Persze, így a nehéz cikkeknél nem kell szállítási díjat fizetni, de számít az is, hogy nem dóm, hogy nem túl okos dolgot kérdezek, de azért megkockáztatom, nem telne valami bővítésre, építkezésre. Itt van ennyi nő, s egy lavór a mosdo, két szekrányfülke az öltöző. — Egyelőre nem jut pénz ránk. Az ÁFÉSZ évi beruházási kerete hétszázezer forint. Ezt kell elosztani negyven egység között, s ha látná, nálunk még mennyivel silányabb boltok vannak! Ez a pénz még karbantartásra is megfontolva futja. Itt a boltban én vagyok az egyetlen párttag, gondolhatja, még taggyűlésen is felszólaltam, mit lehetne tenni. Ha az üzletet nem is bővíthetik, a kollektíva vállalása nyomán — rövid két hónapra — tágíthatják a kereteket. Ugyanis az ÁFÉSZ, amelyhez nyolc község tartozik, a legnagyobb községben, Dunaharasz- tin, tavaly korszerű ABC-áru- házat épített a Piac téren. Az épület áll, azonban az ismeretes beruházási tilalom miatt nem adhatnak ki másfél milliót árukészletre és berendezésre, hitelt sem vehetnek igénybe. A taksonyi iparcikkbolt november elsején beköltözik a most még csupasz falak közé. Visznek magukkal berendezést és afféle kiállítást rendeznek be, vásárlással egybekötve. Legfiatalabb dolgozójuk, Glázer Józsefné ennek az akciónak a nyomán határozta el, amikor hírt szerzett róla, otthagyja eddigi helyét a Divat- csarnokban, s otthon vállal munkát. Így megszabadul a bejárástól. A dunaharaszti kis- fiókot ő vezeti majd. Szerintem legalább a fele ott fekszik kiterítve kézközeiben, tízen is válogatják. Mi az, a sok hát mögött betenni valamit a kaskába? — Ugyan. Ilyen még nem fordult elő — sértődik meg a taksonyiak nevében a boltvezető. — Négy éve javítóból szökött fiatalok feltörték a boltot. Az idevalósi, ha leesik egy spulni cérna, visszateszi. * Vankó Béla olyannyira „öntudatos” taksonyi, hogy meglepődöm, amikor végtére is kiderül — mert a szót nagyon nehezen méri —, hogy Bertádéról, a Bakonyitól való. Még csak nem is ide nősült, hanem a Jászságba. Itt kapott állást tizenöt éve, földművesszövetkezetnél, a dunavarsányi bolr tot vezette, öt éve kérték át ide, a jóval nagyobb forgalmú boltba. — Ott maradt viszont vezetőnek a feleségem. Ha összeveszünk, az az üzlet miatt van. Mert én, ugye, többször megyek a nagykereskedőkhöz, igazság szerint majd mindennap. Megkérdezem a feleségem is, hogy neked mi kell? Aztán, ha azt nem kapok, amit 6 elgondolt, vagy valami ■kurrens cikket veszek ide, akkor jön a szemrehányás. Néha még a fiam is állást foglal — az anyja javára. Vankó ügyszeretete, szem- fülessége, hogy járja a nagy- kereskedők raktárát, meglátszik a forgalmon. Kívülről nem tudja a pontos adatokat, ezért átszaladunk — csak úgy, kiskabátban — mindketten Kovács Endre irodájába, a Taksony és Vidéke ÁFÉSZ igazgató-elnökéhez. Percek alatt átfúj a szél, megázunk, jólesik a forró kávé. Míg kavarjuk, a nagykönyvből írják máris a 20-as számú iparcikkbolt áruforgalmát mutató számokat. Induláskor egy év alatt Vankó majdnem kétmillióval javította a bevételt. Ha az utána következő számok már nem ennyire látványosak, azért, még az általános drágulást leszámítva is, szakadatlan, tisztes emelkedést mutatEkes János felvétele vevő-eladó áll személytelenül egymással szemben, hanem két ismerős, kertszomszéd. Szá- montartják, kinek született kisbabája, mekkora az unoka, ki lett menyasszony, aki kelengyét gyűjt, és ki épített új házat. De a bolti kollektíva névnapkor gyakran kap virágot vagy egy zacskó kávét, amiből az ajándékozót is megkínálják. Az egyik asszony gyereke betegeskedett, baj volt a hátával. Néhány nap múlva a vevő címet hozott, melyik doktorhoz vigye. Közben a boltvezető megint felszabadult, bejön a kéziraktárból. — Egyetlen férfi vagyok, amikor csak lehet, segítek. Ezeknek az asszonyoknak nincs könnyű dolguk, örökké cipekednek. Még az a jó, ha bútordarabot, kályhát vesz a család, rendszerint jön a férj is, az segít aztán az ittenieknek. Ismervén a viszonyokat, tuMár ötre jár, csukni kellene, de az érdeklődő nem fogy. Fehér kályhacsőtől — ami nincs —, posztó mamuszig — ami van —-, mindent kémek. H. Tóth Sándomé, Dienesné kapkodják magukra a pufajkát, hol az egyik, hol a másik szalad ki a zúgó szélben az udvarra az olaj kúthoz, ott pumpálják a zörgő szivattyút, eresztik a sűrű szürke lét a kannákba. Gernsteinbrein Györgyné egyike a legrégebbi dolgozóknak a boltban, szakszervezeti bizalmi. — Látja. így élünk, dolgozunk nap mint nap. Nálunk nincsenek nagy események, Fontos, hogy jön-e harisnya- nadrág, lesz-e elég kapós áru, amit eladhatunk. Valameny- nyien családanyák vagyunk. Van közöttünk, akinek már szárnyra kapott a gyereke, van, aki most tart a nehezénél. Rengeteget segítünk egymáson, helyettesítünk, ha kell, jó szóval, tanáccsal is szolgálunk. Szakszervezeti oktatásban mindenki részt vesz. A napokban beszélgettünk róla éppen: olyan szépen, jól megvagyunk mi itt együtt. Munkában, gondban és szórakozásban. Miért ne jelentsem én, november hetedike tiszteletére szocialista brigádot alakítunk. Komáromi Magda Modern, új szervizünkben személygépkocsik kis- és középjavítását, teljes szervizét, hatósági műszaki vizsgára való előkészítését VÁLLALJUK „BÉKE” AUTÓSZERVIZ ÖRKÉNY (az E 5-ös főútvonal mellett).
