Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
1972. OKTÓBER 21., SZOMBAT «sí megyei v/fíWap Világviszonylatban is jó Naponta csak öt beteg... Pest megyében kevesen keresik fel a fogorvost Ä beszélgetésnek, amit dr. Kővári Ferenc főorvossal, a megyei Semmelweis kórház szájsebészeti osztályának vezetőjével folytattunk, bizonyos mértékig aktualitást kölcsönöz az, hogy közeleg november, a fogászati hónap. A főorvost, aki egyben Pest megye főstomatológusa, vagyis főfogszakorvosa is, azért kesetük fel, hogy tőle megtudakoljuk, milyen a megye lakosságának fogászati ellátottsága. Egyre: 3900 — Egyetlen szóval is válaszolhatnék: jó — feleli dr. Kővári, csakhogy hozzáfűz még egy szót: — ... de... — Egyszóval mégiscsak van hiány fogorvosokban? — Nincs. Egyik szakorvosi rendelőintézetünkből sem hiányzik, éspedig már hosszú évek óta, a fogászati rendelés. Ezenkívül egyre több községben működik körzeti fogorvos. Budapesten 3770 lakos jut egy fogorvosra, az országos vidéki átlag 5500 fő, Pest megyében pedig 3900. — Ez kitűnő arány, hiszen megközelíti a fővárosit! — Igen. Emellett * minden község, amely rendelőt meg lakást biztosít, ugyancsak kap fogorvost. Így aztán évről évre több orvos áll lakóhelyén, vagy ahhoz egészen közel a Pest megyei ember rendelkezésére. S hozzá kell tennem, hogy az Egészségügyi Világ- szervezet megállapítása szerint: a fejlettebb országokban jó a helyzet, ha 2000 lakosra jut egy fogorvos, még tűrhető, ha 5000-re jut egy; s ha a fejlődő országokban, még ha csak 25 ezer lakosra jut egy fogorvos, az Is kielégítőnek minősül. — így tehát világviszonylatban is jónak mondható megyénk fogászati ellátottsága. Akkor tehát mit jelent a beszélgetésünk elején elhangzott „de” ? Népbetegség — Azt, hogy a lakosság nem használja ki az adott lehetőséget. Rendkívül alacsony fogorvosaink igénybevétele. Pest megyében a fogtömések, koronák, hidak, műfogsorok készítése az országos átlagnál kevesebb. Szakmai ellenőrzéseim során nem egy olyan községben jártam, ahol egy- egy beteg kezelésére akár 50— 60 percet is fordíthat az orvos, vagyis hatórás rendelés alatt mindössze öt-hat beteg keresi fel. Elképzelhetetlen, hogy akadna olyan község, ahol csak ilyen kevesen szorulnak fogorvosi kezelésre, hiszen a fogszuvasodás népbetegség és ettől megyénk egyetlen pontja sem mentes. Ennek ellenére még akiknek nagy szüksége lenne rá, sokan azok is elkerülik a fogorvost. — Ügy látszik a fogorvostól való félelem még mindig nagyon sok emberben él. — Meglehet, de talán már mégsem annyira, ami indokolná a tömeges távolmaradást Amikor már tűrhetetlen fájdalom kínozza a beteget, mégiscsak elmegy a fogorvoshoz — későn. Ilyenkor jóformán más már nem segít, csak a fogó, pedig a szuvas fog megmentése, megtartása minél tovább: ez a fogorvoslás elsőrendű feladata. A beteg fog más betegségekben szenvedők állapotát súlyosbíthatja és egyes bajoknál a kezdődő szuvasodás megszüntetése már csak azért is fontos, hogy lehetőleg elkerülhető legyen a foghúzás. Vérzékenységnél, vérképzőrendszeri megbetegedéseknél, cukorbajnál például. Ketten elkezdték A megyei fogorvosok gyengébb igénybevételénél talán szintén érvényesül a főváros szívóhatása? Esetleg budapesti fogorvost keresnek fel? — Kétségkívül akadhatnak ilyenek a fővárossal szomszédos községekből. Meg aztán a bejáró dolgozók budapesti üzemük fogászati rendelését vagy az üzem területileg illetékes rendelőintézetét kereshetik fel; Számuk mégsem tehető nagyon sokra, hiszen a megye lakosságának 95—98 százaléka fogorvosi kezelésre szorulna. Az emberek szemléletében van a hiba, azt kellene megváltoztatni. — Hat vagy hét év óta ismételten megrendezik a fogászati hónapot és minden alkalommal bőséges felvilágosítást nyújtanak arról, hogy a „jó fog — jó egészség”. Ma már aligha akad, aki ne tudná, hogy a csokoládé ártalmas a fognak. Vagy talán hatástalan maradt a felvilágosítás? — Megvolt a hatása. Éppen ezért most már az egészség- ügyi felvilágosítást az egészségneveléssel kell felváltani. — A nevelést a gyermekeknél kell elkezdeni, tehát ez is az annyira túlterhelt pedagógusokra hárulna? — Távolról sem kívánom még jobban megterhelni a pedagógusokat, de talán évente egyszer-kétszer meghívhatnák az osztályfőnöki órára, a szülői értekezletre a fogorvost. Nem azért, hogy hosszú és éppen ezért unalmas előadást tartson, hanem, hogy megbarátkozzanak vele a gyerekek és elmenjenek rendelőjébe vizsgálatra. Mert a kezdődő szuvasodás ugyan nem fáj, de az orvos észreveszi és kellő időben beavatkozva megmentheti a beteg fogat. — Persze a, felnőttek beteg fogát is még keliené menteni. Azokat hogyan bírhatja rá az orvos, hogy időben forduljanak hozzá? Igaz, éppen a Pest megyei Hírlap számolt be néhány éve arról, hogy Dunakeszin és Gödön két körzeti fogorvos a tüdőszűrést, amelyen kötelező a megjelenés, fogszűrővizsgálatra használta fel. Belenézett mindenki szájába, és akinél hibát talált, meghívta a rendelőjébe, hogy meggyógyíthassa. Vagy szakorvoshoz küldte, ha olyan bajra, például két- három esetben, daganatra figyelt fel. — Tavaly az országban háromszázötvenen haltak meg szájüregi rosszindulatú daganatban. Csaknem valamennyi megmenthető lett volna, ha kellő időben észreveszik a baját. Ez a számadat egyedül is bizonyítja, milyen szükséges lenne a szűrővizsgálat. Még egyszerűbb lenne azonban, ha az embereket rá lehetne nevelni, hogy évente egyszer-kétszer vizsgáltassák meg a fogukat. Sok fájdalomnak, bajnak vehetnék elejét. Ott állnak jól berendezett és felszerelt rendelőink, jól képzett orvosaink, és a lakosság az állam által nyújtott, sok költséggel fenntartott intézményeinket nem használja ki kellőképpen. Pedig az orvos ingyen kezel, a fogpótlás is alig kerül valami pénzbe. Önmagukért — Mennyire tehető egy fogorvosi rendelő berendezési és felszerelési költsége? — Legalább 150 ezer forintba. De a fogorvosi lakás és rendelő építése sem két garas. Aztán a fogorvosi fizetést is számításba kell venni. Mindezt az anyagi áldozatot a társadalom az emberek .egészségéért- hozza. Hozzanak önmaguk egészségéért az emberek is annyi áldozatot, hogy elmenjenek és igénybe vegyék j a fogorvosi vizsgálatot, gyógy- I kezelést. Szolgáltatás társadalmi érdekből Nagy a forgalma az új ABC-áruhdznak JELENTŐS FORGALOMNÖVEKEDÉS Szokoly Endre A pilisi ÁFÉSZ igazgatósága és a MÉSZÖV elnöksége együttes ülésen vitatta meg a szövetkezet működésének időszerű problémáit, Az 1967 óta eltelt majdnem öt esztendő alatt a szövetkezet ellátási tevékenysége és főképpen a gazdasági hatékonysága meglehetős hullámzó képet mutat: a legsikeresebb volt az 1970-es év, amikor eredményes évi munkálkodásukkal „kiváló” címet nyertek. * Négy év alatt 43,2 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalmuk, ezen belül legerőteljesebben — 53,5 százalékkal — a vegyesiparcikk vásárlás, de ösz- szességében alatta maradtak a megyei átlagos növekedésnek. A vendéglátó forgalom 39,7 százalékos növekedést mutat a 48 százalékos megyei átlaggal szemben, A szövetkezet zöldség-gyümölcs felvásárlási tevékenysége nem számottevő, ellenben erőteljesen fejlesztette ellátási hálózatát. Az építkezések közül a mo- nori ABC-áruház létrehozása volt a legjelentősebb összegű, s ennek az áruháznak alig több mint egyéves működése a négyéves időszak forgalmi növekedésének 22 százalékát eredményezte. Az idei első félévi gazdálkodás ismét biztató. A szövetkezet már olyan szolgáltatásokat is végez, amelyek kevésbé, vagy egyáltalán nem hoznak jövedelmet, de társadalmi szükségleteket elégítenek ki. Így például a tv- és rádiójavító részleg sok fáradságos utánajárástól kíméli meg a körzet lakosságát. Elismerésre méltóan javult a fél év folyamán gazdálkodásuk hatékonysága s a váJobb minőség Kevesebb veszteség Nagyobb jövedelem A Kohó- és Gépipari Minisztérium, a vasasszakszervezet és a Magyar Szabványügyi Hivatal munkaértekezletet tartott abból az alkalomból, hogy újabb 21 vállalat — köztük négy Pest megyei — kezdi meg a Dolgozz hibátlanul munka- rendszer bevezetését. Röviden a munkarendszerről A DH nem mozgalom, nem a fizikai dolgozók hosszabb távú felajánlása, hanem olyan vezetési koncepció, amely műszaki, gazdasági, szervezési, oktatási intézkedésekkel igyekszik a hibákat és a veszteségeket csökkenteni és megelőzni, így a vállalati munka hatékonyságát növelni. Köztudott ugyanis, hogy jó minőségű terméket gazdaságosan előállítani, azaz kiváló munkát végezni csak szervezett körülmények között lehet. A VILLSZIG kezdeményezte A hibamentes munkarend- szer tehát — az intenzív fejlesztés, a szervezettebb, tudatos alapokra helyezett vezetési módszer segítségével — az eddiginél jobban biztosít-' hatja a vezetők és a beosztottak hibátlan munkájának feltételeit. A hibamentes munkarend- szer egyre gyorsabb ütemben hódít külföldön, s ma már itthon is. Hazánkban elsőként 1969-ben a Villamosszigetelő- és Műanyaggyárban láttak hozzá bevezetéséhez, felismervén, hogy az egyre növekvő mennyiségi és minőségi igényekkel szemben az exten- zív vállalatfejlesztési lehetőségek kimerültek, illetve a hagyományos módon már nem fokozható a hatékonyság, a termelékenység növelése és a belső tartalékok feltárása sem. Ezért az eddigi vezetési és végrehajtási módszereket tovább fejlesztve elhatározták a DH bevezetését. Persze, nem egyszerűen a külföldi módszerek átvételével, hanem azoknak a hazai, illetve vállalati sajátosságoknak megfelelő kialakításával. Egy év múlva 11 követőre talált a VILLSZIG, s azóta is újabb és újabb vállalatok vezették be a hibamentes munkarendszert. A kezdeményező vállalatnál, a VILLSZIG-nél, már kézzel fogható eredményei vannak a munkarendszernek. Tavaly 30 százalékkal, azaz 8 millió forinttal kisebb volt a selejtből és egyéb hibákból származó károk összege. Az eredményre 3 évet kellett várlasztott testületek közreműködésével új módszert alkalmaztak a vagyonvédelemben. Az együttes tanácskozás megállapította, hogy a beruházási korlátozás a körzeten belül főképpen a vasadiak ellátását gátolja. Ennek feloldásához kérték a megyei szövetség segítségét K. M. Jogászok konzultatív tanácskozása Magyar kezdeményezésre október 31. és november 3. köt zött konzultatív tanácskozásra ülnek össze Budapesten a szocialista országok ipari szövetkezeteinek jogászai. Újabb formája ez annak a sokoldalú együtműködésnek, amely az érintett szövetkezetek között az utóbbi három évben kibontakozott. A delegátusoknak alkalma lesz arra is, hogy itt tartózkodásuk során közvetlenül is megismerkedjenek a magyar ipari szövetkezetek munkájával, eredményeivel. ni, hisz az első évek a rendszer előkészítésével téltek. Három szakaszban A most belépő vállalatoknak, köztük az ikladi Ipari Műszergyárnak, a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának, a budaörsi Ipari Szerelvény- és Gépgyárnak, a szigethalmi Csepel Autónak első feladata, hogy feltárja és megszüntesse a hibaforrásokat, és a gyártást megelőző valamennyi munkafázisban előkészítse és elindítsa a munkarendszert. A második szakaszban a termelésben is bevezetik a DH-t, mérhető eredmények azonban csak a harmadik szakaszban várhatók. Mostantól tehát 54 vállalatnál dolgoznak a DH elvei alapján. De tévedés volna azt képzelni, hogy csak a vasasszakszervezethez tartozó vállalatok érdeklődnek a munkarendszer iránt. Hiszen felvilágosításért, tanácsokért már megkereste a szakszervezet illetékes munkatársát a Váci FORTE, a Gödöllői Gépgyár, a BIOGÁL s országszerte még vagy 50 vállalat. A szakszervezet természetesen segít — de más tárcáknak is fel . kellene készülniük a munkarendszer bevezetésének támogatására, elméleti irányítására. Esetleg egy országos irányító szerv, az ágazatokat egybe is foghatná. Czibor Valéria Az már nem érdekes E lkészült egy beruházás. Fölavatják, megkezdik benne a munkát. Ha sikerült határidőre átadni az új létesítményt, nagyon jó, rendben van minden. Ha a határidőn túl, s az eredetileg tervezettnél nagyobb költséggel hozták tető alá, már kevésbé jó, sok minden nincs rendben, de ilyenkor úgy vélik: legalább leteheti a terhet a válláról beruházó, kivitelező. Olykor még szó esik arról is, hogy a beruházott eszközök hatékonysága — így a berendezések termelékenysége, az anyagmozgatás gépesítése stb. — milyen az átlaghoz viszonyítva. S ezzel lényegében be is fejeződik az egész ügy története. Pont kerül az építési, szerelési naplók végére, lassan- lassan megszüntetik a műszaki átadáskor fölvett jegyzőkönyvben szereplő hibákat, s a számlaellenőrök az utolsó tételeket egyeztetik, hogy minél előbb lebonyolódjék a vég- elszámolás. S. azt már sehol, senki nem kíséri figyelemmel, hogy a beruházott eszközök milyen hatékonysággal működnek. Pest megyében tavaly 2,5 milliárd forint értékű termelőberuházást helyeztek üzembe, hosszú évek óta csupán az ipari befektetések meghaladják az eszten- dőnkénti kétmilliárdot. Hatalmas pénzről, pontosabban annak kamatoztatásáról kellene tehát számot adni, de ilyesfajta mérlegek csak nagyon elvétve, szabályt erősítő kivételként készülnek. A beruházott összeg beleolvad a gyár, a vállalat egyéb állóeszközeinek folyamába, s nem ritkaság, hogy öreg, özönvíz előtti masinák mentik meg a becsületet, azaz azok termelik meg az új beruházás rossz működtetését elfedő, elfeledtető nyereséget. H iba lenne elhamarkodni az ítéletet, s azt mondani, nosza, elő a gyár- meg vállalatvezetőkkel, adjanak számot, miként sáfárkodnak azzal, amit a közös vagyonból beruházásra fordítottak. Hiszen tény — például —, hogy a Dunai Cement és Mészmű mészüzeme több mint két esztendeje „készen” volt, ám működtetni, rendeltetésének megfelelően, csak idén, a második negyedévtől lehetett... A többi között azért, mert a bánya nem tudott elegendő előírt minőségű követ adni, mert rossz tüzelőberendezést alkalmazott — igaz, kísérleti megjelöléssel, de tekintélyes összeget felemésztve — a kivitelező, mert... S szinte teljesen azonos eset a Csepel Autógyár motorgyártó kapacitásának kihasználása, ahol az amúgyis késedelmes átadást követően a termelés elmaradt az előre tervezettől. Mert műszaki problémák merültek fel. - mert módosultak a piaci igények, mert... Még egy példát. A Dunakeszin levő 3. sz. Házgyár kavicsosztályozó és szállítóberendezésének beruházása, próbaüzeme ugyancsak lezajlott, amikor kiderült: a rosták zajszintje olyan nagy, hogy azokat működtetni nem lehet. S persze, „mert”-ek itt is vannak. Legtöbbjük, akár az előző két említett esetnél is, nem kifogás, nem magyarázkodás, hanem tükre egy általános — mind üzemi, mind irányítási szinten — meglevő szemléletnek. Annak, hogy maga a beruházás válik céllá, s nem a beruházás során létrejövő kapacitások minél jobb kihasználásához szükséges feltételek megteremtése. S ez olyan nagy különbség, amelyért súlyos milliárdokkal fizetünk. Elszakad egymástól az, ami elszakíthatatlan: az eszköz — a beruházás — önálló pályát kezd, egyre inkább csak az a fontos, hogy meglegyen, s ezzel arányban csökken annak jelentősége, hogy miért legyen meg! Az eszköz és a cél felcserélődése, rangsoruk eltorzulása drasztikus, káros beavatkozás egy természetszerű folyamatba, nevezetesen abba, hogy a társadalom — s az annak nevében, érdekében eljáró, döntést kimondó szerv — valamiért hoz létre új objektumokat, s nem azért, hogy azok — legyenek... T apasztalataink arra intenek, hogy napjainkban, amikor az ismeretes kormányrendelkezések következtében mérséklődik a beruházási láz, hiba lenne megállni az első lépés után. A beruházási piac feszített- sége, egészségtelen bővülése ugyanis szorosan összefügg azzal, hogy a már beruházott eszközök hatékonysága alacsony, az állóalapok kihasználása évek óta nem mutat javulást. Amíg tehát itt nem sikerül a frontáttörés, addig fönnáll annak a veszélye, hogy a túlzott beruházási étvágy újratermelődik; meglevő eszközeik alacsony kihasz- náltásága, fölös mennység- ben való lekötése ellenére a vállalatok újra meg újra a beruházást szorgalmazzák, üzembővítési terveket hajtanak végre, új termelőberendezéseket vásárolnak. Könnyű lenne közbevetni: ne engedjék nekik. Nem adminisztratív intézkedések _ függvénye ez, sokkal inkább a gazdasági szabályozóké, a gondolkodásmódé, s ha furcsán hangzik is, a megszokásé. Erős hajlam tapasztalható széles körben arra, hogy fejlődés, fejlesztés alatt semmi mást, csupán beruházást értsenek. E beidegződés szinte ösztönösen sugallja, hogy a vállalat csak akkor erősödhet, akkor tehet szert több nyereségre, ha új üzemrészek falait húzia fel, a félig kihasznált gépek mellé továbbiakat állít... Beruházni, s ami , utána történik, az már nem I érdekes — ma, ha élesen fogalmazva is, ez a helyzet. Holott az a legérdekesebb. Sót, az egyedül érdekes, hiszen a beruházás értelmét az adja meg. S nem kevésbé a kamatok is attöi fii ifiének Mészáros Ottó
