Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-19 / 247. szám
A ““'kJCu'Íop 1972. OKTOBER 19., CSÜTÖRTÖK Fock Jenő kötetéről A szocializmus építésének gazdaságpolitikája BESZÉDEK ÉS CIKKEK, 1963-1972 vezető Államférfiak i megnyilatkozásainak gyűjteményes közzétételét nemcsak a dokumentumérték, hanem a fejlődés, a problémák összefüggéseinek láttatása is indokolja. A magyar kormány elnökhelyettesének, majd — 1967-től — elnökének harminc olyan beszéde, interjúja, cikke és felszólalása került a kötetbe, amely hű tükre egy évtized gazdaságpolitikai tetteinek, s ugyanakkor összefoglalója a soron lévő feladatoknak is. Ez a tíz esztendő változásokban bővelkedő időszaka volt hazánk gazdasági — s természetesen társadalmi — életének, hiszen ekkor kristályosodtak ki az irányítási rendszer reformjának keretei, fogalmazódtak meg alapelvei, majd magára a végrehajtásra is sor került. ,,A gazdasági mechanizmus reformjával azt kívánjuk elérni, hogy jobban kihasználjuk a szocialista gazdaságban rejlő lehetőségeket, a vállalati és állami érdekek egysége szorosabb legyen, gazdasági fejlődésünk üteme kedvezőbbé váljék’’ — mondotta a többi között az országgyűlés 1966 júniusi ülésén Fock Jenő. 1970 októberében, ugyancsak parlamenti felszólalásában, már megállapíthatta a reformról: „Népgazdaságunkban a terv- szerűség fokozódott, jobb az összhang a termelés, a szükségletek között, az igények kielégítésére nagyobb gondot fordítanak, mint azelőtt, jóval kevesebb termék hiányzik, mint korábban.” Következetesség, a hosszabb távra meghatározott teendők végrehajtásának számonkérése, a tapasztalatok rendszeres elemzése jellemzi a párt gazdaságpolitikáját, tehát annak egyik képviselőjét, a kormány elnökét is. E politika —szemben az 1956 előtt követett gyakorlattal — nem kerüli el célok és tényék szembesítését, sőt, rendszeressé teszi azt, így is bizonyítva a vállalt s viselt felelősséget. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉN elhangzó beszámolók, a párt központi lapjában és elméleti folyóiratában megjelenő cikkek jó alkalmat kínálnák arra Fock Jenőnek, hogy a megtett út fölmérésével egy- időben az előttünk álló szakasz fontosabb állomásait is megjelölje. 1964 márciusában például — a Pravdában és a Népszabadságban egy időben megjelent írásában — így fogalmaz: „A szocialista nagyüzem adta lehetőségek kihasználását a mezőgazdasági termelés iparosításával, gépesítésével és kemizálássál akarjuk elérni.” S ha visszaemlékezünk, akkor azt látjuk, hogy a harmadik ötéves tervben — 1969 és 1970 között — a mező- gazdaság minden korábbi időszaknál többet mondhatott magáénak a beruházásokból, tehát a vezetésben megfogalmazott elv gyakorlati formát öltött. Fentiekhez hasonlóan nyomon követhetjük — több más mellett — a termelékenység növelésére, a termékszerkezet korszerűsítésére, a tervezés megjavítására irányuló erőfeszítéseket, amelyek 1957-től szerves alkotóelemei voltak a párt új gazdaságpolitikájának, s a hatvanas években már —« jogosan — főszerephez jutottak. Kitűnik mindezekből az is, hogy a párt gazdaságpolitikája — szemben az ötvenes évek gyakorlatával — kerüli a kampányszerű feladatok megfogalmazását, nem új és újabb jelszavak kimondásában, hanem a tényleges gazdasági folyamatok előtérbe állításában látja a célok elérésévek útját. Különösen a tervezés magasabb színvonala, a tudományos megalapozottság, a távlati koncepciók jelentősége kap nagy hangsúlyt — a párt vezető szerveinek álláspontját közvetítve — a miniszter- elnök beszédeiben, cikkeiben, így például abban a hosszabb írásban, amely a Társadalmi Szemle 1967 novemberi számában jelent, meg. A tervezés tökéletesítése, a nemzetközi munkamegosztásba való fokozódó bekapcsolódás, a szocialista országokkal, s elsőként a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünk bővítése mind-mind olyan témakör, amely rövi- debb és hosszabb távra szóló teendőket egyaránt magába foglal. E TEENDŐK MEGJELÖLÉSEKOR — a gazdasági szerkezet különböző rétegeiben végbemenő folyamatokat tükrözve — a sorrend módosulhat, s módosul is, de az elvi alap szilárd, változatlan. Erőteljes hangsúlyt kap ez — csupán egyet említve a könyvben helyet kapott, s idevágó anyagok közül —, az 1970 februárjában megtartott országos agitációs és propagandatanácskozáson, ahol a kormányfő hatvan, a résztvevőktől előzetesen összegyűjtött kérdésre felelt. A könyv e legterjedelmesebb anyaga egyébként is jó bizonyság arra, hogy nincsenek „kényes” kérdések, a párt politikája — legyen szó az állami költség- vetés deficitjéről, különböző árproblémákról, esetleges köz- igazgatási reformról — nem a kinyilatkoztatásokra, hanem a lényegi vitákra, a mélyreható elemzésekre, a realitások kiemelésére alapozza a döntéseket. Fock Jenő beszédeinek és cikkeinek gyűjteményét a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. Mészáros Ottó KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gyöngy Pál zeneszerzőnek, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja igazgató- helyettesének 70. születésnapja alkalmából, eredményes munkássága elismeréséként, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszter- helyettes adta át. Hajdúpecsét A hajdú városok történetére utaló igen értékes lelettel gazdagodott a debreceni Déri múzeum. Kanacs János, a vámospércsi nagyközségi tanács elnöke és Pataki Sándor általános iskolai igazgató a község határában talált négy különböző korú pecsétnyomót ajándékozott a múzeumnak. A négy muzeális tárgy közül az egyik kimagasló értéket képvisel: Vámos- pércs hajdúváros 1636-ból származó — minden bizonynyal első — pecsétnyomója. Október 28-án Aszódon szoboravatás Háromszáz megyei rendezvény A PETŐFI-EMLÉKBIZOTTSÁG TANÁCSKOZÁSA Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának székházában megtartotta második tanácskozását a Petőfi-év megyei rendezvényednek összefogására alakult Pest megyei Petőfi-emlékbizottság. A megbeszélésen jelen volt dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Aranyosi László, a Pest megyei pártbizottság munkatársa és Molnár József, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára. Az értekezletet Fábián Zoltán író, a Magyar írók Szövetségének titkára, az emlék- bizottság elnöke nyitotta meg, majd Borbély Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, az emlékbizottság titkára tájékoztatta az egybegyűlteket a Petőfi-év legkiemelkeSzentendre vonzása Gádor Emil és Hajós Éva kiállítása Az országos múzeumi hónap és a nyírségi ősz keretében két Budapesten élő művész festményeiből és grafikáiból rendezett kiállítás a napokban nyílt meg és november végéig látható Tiszavasváriban, a Vasvári Pál Múzeumban. Gádor Emil harminc éve kiállító művész, az utóbbi időben két kiállítása is volt a Német Szövetségi Köztársaságban, mostani szereplését teljes egészében az utazás-világ- járás nagy élményének szenteli. Budapesti utcarészletek, Szentendre kedves, ismerős tornyai, háztetői, a Dunakanyar, a Balaton, Csehszlovákia és Németország városai és tájai jelennek meg vásznain és grafikáin, akvarell- jein. Színvilága széles skálájú, erőteljes, megkapó-emléke- zetes harmóniában vetíti elénk az ismert s a sosem látott tájakat. Gádor nem akar meghökkenteni, nehezen megfejthető feladványt nem ad a nézőnek, festői világa a bennünket körülvevő természeti-emberi világnak festményekbe, grafikákba, akvarell- és pasztellképekbe áttranszponált élménye, számos érintkezési ponton azonos vagy hasonló a nézőével, ez a találkozás könnyíti meg műveinek megértését és befogadását. Mesterségbeli tudása az érett művészé, minden feladattal szemben igényes; befejezetlen. megoldatlan, el- nasyolt-elkaokodott vásznakat, lapokat nem ad ki a kezéből. Uniós Éva Óbudán lakik, egy magas ház ötödik emeletén. ahonnan jól rálát a gyorsan átalakuló, régi városnegyedre; festményei és grafikái a napló hűségével nyomonkövetik ezt a folyamatot, munkáin ezért találkozhatunk gyakran a régi és a mai Óbuda képeivel. S mert őt is jyonzza a közeli kedves varos, Szentendre, nem egy vásznán a város templomait, jellegzetes házait, tetőkompozícióit örökíti meg. Kiállított műveinek másik csoportjában csendéleteket láthatunk. Csendéleteket rózsával, dáliával, farsangi kellékekkel, kalappal, gitárral, gyümölccsel, csendéleteket a műteremben elhelyezett asztalon és a szeretett óbudai tájra nyíló ablak keretében. Színei, élénk színfoltjai, ötletes csedélet-kompozíciói határozottan árulkodnak egy tehetséges művész fokozatos beéréséről, egyéni hangjának fölerősödéséről. Tanulmányait az ötvenes években kezdte a Dési Huber körben, Fenyő A. Endre, Gráber Margit és Szőnyi István voltak első mesterei. 1964 óta szerepel hazai kiállításokon, az elmúlt évben részt vett Budapesten a nemzetközi kisgrafikai bien- nálé kiállításán és Tokióban a „Modern magyar festészet” ci- mű kiállításon. Mostani szereplése Tiszavasváriban nem az első, a megismételt meghívás korábbi bemutatkozásának sikerére, munkáinak igényes megvalósítására vall. Szerencsések kénzőművé- szeti életünknek ezek az eseményei, mert nem csupán a kiállító művészek nevét, munkásságát ismertetik meg a távolabbi országrész lakóival. de az ország még ismeretlen tájait is könnyebben.' s falán maradandóbban magukba fogadhatják a műalkotások ’-^vetítésével. Gergely Mihály dőbb megyei, járási, városi és községi eseményeiről. Október 28-án kerül sor Aszódon a Petőfi múzeum állandó Petőfi-kiállításának megnyitására, Petőfi szobrának leleplezésére, és dr. Mezősi Károly Petőfi-kutató, volt megyei múzeumigazgató emléktáblájának felavatására. Az emlékbizottság javaslatára a jövő év elején ünnepi megyei tanácsülésre kér ÜL sor a költő emlékére. A megyei könyvtár a városi és községi könyvtárakban előadandó irodalmi műsort állított össze Petőfi és Pest megye kapcsolatáról. Kiállításokat rendeznek a múzeumokban valamennyi Petőfi-emlékhélyen. A megyei népművelési tanácsadó három új kiadványt jelentet meg a költő születésének 150. évfordulójára. Számos Petőfi-szavalóversenyre is sor kerül megyénkben. A megyei amatőr filmesek két kisfilmest készítenek az évfordulóra. A Pest megyei Levéltár vándorkiállítást állított össze. Megyénkben a Petőfi- évfordulóra összesen háromszáz rendezvényt terveznek. Ezután az emlékbizottság tagjai a különböző rendezvények egyeztetéséről tanácskoztak. Több javaslat is született egy, a megyei képzőművészek körében meghirdetendő Petőfi-pályázatra, az arra beérkezett alkotások március 15-re tervezett szentendrei kiállítására, valamint a termelőszövetkezeti dolgozók körében rendezendő Petőfi- vetélkedőre, ezenkívül az író- szövetség gyermekirodalmi szakosztályának megyénkben tartandó „Petőfi a gyermek- irodalomban” ankétjára. A Pest megyei Petőfi-emlékbi- zottság a javaslatokat elfogadta. P. A. HETI FILMJEGYZET Tombol a hold Malcolm McDowell és Nanette Newman, a Tombol a hold főszereplői A futballpályán parázs jelenetek, s egy szertelen, csaknem hisztérikusan fegyelmezetlen fiút kiállítanak. Este barátjával szórakozni megy, alaposan felönt a garatra, részegen elesik és oly szerencsétlenül sérül meg, hogy egész életére megbénul, tolókocsihoz szegezett nyomorék lesz. így indul ez az angol film, az eddig csak színészként és forgatókönyvíróként ismert Bryan. Forbes rendezte mű. S ami az első tíz-tizenöt percben úgy tűnt: néhány régebbi, „dühös fiatalok”-ról szóló angol film újabb variánsa lesz ez is — az egyszercsak átbillen valami másba, kevésbé kézenfekvőbe, kevésbé ismertbe és ismételgetettbe, ám nem kevésbé érdekesbe. Sőt, ami ettől a ponttól előtérbe kerül a filmben, az egyenesen játék a veszéllyel. Hiszen aligha kell hangsúlyozni, mennyire borotvaélen táncoló téma egy tolókocsiban szenvedő béna embernek egy másik tolókocsis teremtménnyel kapcsolatban felébredő szerelmét filmre vinni. Könnyzacskókat működésbe hozó, nyúlós szentimen- talizmusítól az ízléstelen naturalizmusig sok minden viszo- lyogtató megoldás elképzelhető. Nos, a Tombol a hóid végigmegy a borotvaélen, és mentes marad mind a giccstől, mind a bántó, embertelen, visszataszító naturalizmustól, mind pedig attól, hogy agyonsajnáltas- sa a nézővel ezeket a szerencsétlenül járt, de végső soron mégsem reménytelenül szerencsétlen embereket. Peter Marshall regénye (ebből készült a forgatókönyv) igen jó irodalmi alapot ad ehhez a rendezői szándékhoz, s azt is bizonyítja, hogy egy olyan könyvet is sikerrel át lehet ültetni filmre, amelyről olvastakor ezt nagyon nehezen tudjuk elképzelni. Ehhez, persze, jó rendező és jó színészek is kellenek. Brycm Forbesröl egyáltalán nem érzik, hogy ez az első önállóan rendezett filmje; olyan biztosan használja eszközeit, olyan rutinnal bánik operatőrével és szereplőivel, mintha sokadik műve lenne ez az alkotás. Két főszereplője pedig tökéletesen megérti, miről van szó, s nem a sajnálatra, sőt, szánalomra méltó nyomorékokat, hanem a betegségben is emberségüket megőrző, élni és alkotni akaró embereket játsz- szák el. Különösen a Ha című filmből már igen előnyös művészi alkatáról megismert Malcolm McDowell, Bruce, a fiú alakítója remekel (ebben igen nagy szerepe van a rendkívül sikerült magyar szinkronnak, Harsányi Gábor hangalakításának!). De a kifejezően finom arcú, szinte mindent csak apró rezzenésekkel eljátszó Nanette Newman, Jill, a lány szerepében, sem marad el tőle. A Tombol a hóid szép, emberi film, finom és tiszta alkotás. Tragikus befejezését is az ízléses megoldás jellemzi, sőt, ez .a tragédia végső soron optimista kicsengésű. Mint az egész film is, szokatlan tárgya és cselekménye ellenére. Dühös utazás Részleteiben szép, itt-ott egyenesen költői, máshol néhány társadalmi problémát telibe találó ez a bolgár film, Nikóla Korabov rendező alkotása. Benne rejlik egy igazán érdekes, nálunk is figyelemre számítható alkotás lehetősége a témában, s mégis úgy jövünk ki a moziból, hogy ez a lehetőség javarészt benne is maradt a filmben. Nem azért, mintha az egyetem elvégzése után kínálkozó két lehetőség közül Csavdar, a fiatal geológus, végül is nem a fővárosi kutatóintézeti állást, hanem az istenhátamögötti „terepen” folytatandó gyakorlati munkát választva valami helytelent tenne. Ez a dilemma és ez a döntés sok frissen végző értelmiségit foglalkoztat. Inkább ott a baj, hogy Csavdar és menyasszonyjelöltje, a szép Ezüstkincsek Pál bán feleségéé A bajai Türr István Múzeumban befejeződött az évekkel ezelőtt előkerült híres kelebiai ezüstkincs-lalet tudományos feldolgozása. A kincsek — ezüst karperecek, fülbevalók, pitykegombok, levél alakú nagy ezüstlemezek, férfi, női gyűrűk, s más ékszerek — az 1330-as években készültek. A későbbi nagy hírű Garai család viselte, amely dalmát tengerparti várába befogadta a magyar trónért vetélkedő első Anjou- királyt, Károly Róbertét. Az egyik ezüstlemezen latin körfelirat közli: Pál bán feleségének ékszerei. A mintegy 650 éves kelebiai ezüstkincsek érdekes krónikáját Kőhegyi Mihály bajai régész írta meg, s a szegedi tudományegyetem évkönyve tette közzé. Júlia történetében, már az Induláskor, sok az esetleges és a sablonos. A fiú apja maga is egyetemi geológia-professzor, akire Csavdar fel is néz, meg nem is hallgat rá; barátai mind a könnyebben végigjárható karrier útját választják; vidéken találkozik az igazi, kemény férfiakkal, az igazi elhivatottsággal, az igazi szerelemmel, az igazi sikerrel és az igazi kudarccal, satöbbi, satöbbi. Ezek sablonok, s ha nem is sablon, de nem logikus megoldás, hogy a gyakorlóév letelte után a fővárosba visszatérő fiúról végül is nem tudjuk meg, visszamegy-e a munkahelyére, vagy a kutatóintézetben marad. S ez a bizonytalanság azért nem jó, mert egyáltalán nem következik a film előző jeleneteiből. Azok éppen azt indokolnák, hogy Csavdar ott maradjon, ahol első eredményeit és első tévedéseit végig- küzdötte — de így kiragadni őt égy közegből, amelybe —, az alkotók szándéka szerint —, egy egész filmen át próbálták (sikerrel!) beleilleszteni, ez önkényesség és a történet belső logikájának semmibe vevése. Ami a filmben igazán szép, az egy sor finoman megoldott szerelmi jelenet, néhány kitűnően ellesett mellékfigura, s a szép hegyi tájak. Ha nem romantizálják el ezt a témát, a Dühös utazás arról szólhatott volna, amire első kockáin vállalkozni látszott: a fiatal értelmiség beilleszkedési problémáiról. Takács István
