Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám

4 Hírlap 1972. OKTÓBER 18., SZERDA Kőasszonyok, márványcsaládok Az Áprily-völgy szobrásza gyakran vésőjét-kalapácsát Mészáros Dezső, mégpedig a völgy névadójának, a nemrég elhunyt kiváló költőnek, Áp­rily Lajosnak háza udvarán. Családtagként „van jussa” a munkára, pihenésre egyaránt kiváló helyhez, hiszen felesé­ge a költő leánya: Áprily Márta. «• Mészáros Dezső odakint, a szépséges völgyben, pesti mű­termében meg az újabban megszeretett hódmezővásár­helyi művésztelep kollektív Emberpár: márványszobor az szakból új kor­A TV Képcső- és Alkatrészgyár FELVESZ (két műszakra)- női betanított munkásokat- férfi forgácsoló szakmunkásokat és- betanított munkásokat. Jelentkezés a felvételi irodán: Vác, Honvéd u. 21-23. műtermében egyaránt „di- rektbe” farag; pár ceruzarajz felvázolása után azonnal a kiválasztott kő kerül a vésője alá. — Korábban én is készítet­tem agyag- vagy gipszvázla­tot — mondja —, újabban viszont magamban formálom meg először a szobrot A hosz- szas érlelés, gondolkodás után már annyira él bennem a fi­gura, hogy nem érzem szük­ségét a nagyobb előkészület­nek. Veszem a kalapácsot, és faragok...----- megjárta Olasz­MÍ Óta I országot —----------- ahonnan pesti és vi déki (így visegrádi) tárla­tainak tanúsága szerint iga­zán remek szobrokkal tért haza —, a legszívesebben márványt farag. Tömör for­májú „szobrászati tőmonda­tok” kerülnek ki a keze alól. Kőasszonyok, márványcsalá­dok. — A dolgok lényegét, esz- szenciáját keresem — mond­ja a művész —, a formák legtisztább igazságát. A rész­letekkel pályám korábbi sza­kaszaiban sem sokat törőd­tem, de olaszországi utam még inkább az egyszerűsítés­re, tömörítésre késztetett. A márvány különben sem tűri a plasztikai játszadozást, a Szolgáltatásaink a lakosság részére: rádió, televízió, háztartási gépek javítása pilisvörösvári javítóműhelyünkben! RAMOVILL garancia-szerviz szolgálat is! Bejelentésre háznál is javítunk. (Telefon: Pilisvörösvár 204.) Cipőjavítás: solymári, pilisvörösvári, piliscsabai, pil'sborosjenői, tinnyei, nagykovácsi, pilisszántói részlegeinkben és felvevőhelyeinken. Igényes fodrászatainkban modern, újvonalú frizurák készülnek a fentebb felsorolt községekben. Kozmetikai rendelés, szépségápolási tanácsadás Pilisvörösvárott. ÉSZAK-BUDAI JÁRÁSI VEGYES KTSZ Solymár mellébeszélést: csak az egy­szerű, igaz formáknak enge­delmeskedik. A Hódmezővásárhelyen el­töltött nyár gyümölcseként tucatnyi újabb szobor gazda­gítja Mészáros Dezső műter­mét. Ezek a munkák már az újabb önálló kiállítás darab­jai lesznek. Együtt azokkal a figurákkal, amelyeket még csak magában formál a mű­vész. — Az (kiálló tárlatig?------------j megbízatásaimat | Most | teljesítem; pályá­------------- zatokra készülök. És várom december 3-át, Jó­zsef Attila halálának közelgő évfordulóját, amikor a költő­ről mintázott portrémat fel­avatják a költőről elnevezett budapesti színházban ... Akácz László Megtalált várfalak Evekkel ezelőtt keresték, most csatornázás közben pe­dig véletlenül rábukkantak a hajdani egerszegi várfalak alapjaira. A régészek rendel­kezésére álló adatok szerint a mai bírósági épület helyén állt a palánkok közé döngölt földvár, amelynek a török hó­doltság idején nagy szerepe volt a nyugati végek védelmé­ben. HOLNAP TIT-küldöttgyűlés A TIT Pest megyei szerve­zete holnap reggel 9 órai kez­dettel tartja VI. küldöttgyű­lését Budapesten, a Kossuth Klubban. Felújítják az Arisztokratákat Jelentős felújításra készül a Thália Színház: október 21-én a budapesti művészeti hetek rendezvénysorozatban Pago- gyin: Arisztokraták című drá­mája kerül a közönség elé. Műsorba iktatásával a színház, amely 12 évvel ezelőtt már játszotta ezt a drámát, a szov­jet állam fennállásának fél- évszázados jubileuma előtt is tiszteleg. — Vác munkásmozgalma a Tanácsköztársaságig címmel tart előadást Alföldi Vilma muzeológus Oktober 20-án, du. 17 órakor a váci Madách Imre Művelődési Központ­ban. ELTEMETTÉK GŐZÖN GYULÁT Gyászolók százai állták kö­rül kedden a Rákoskeresz­túri temetőben Gőzön Gyula Kossuth-díj as, a Magyar Nép­köztársaság kiváló művésze ravatalát, hogy búcsút vegye­nek a Nemzeti Színház 87 éves korában elhunyt művészétől. Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas kiváló mű­vész, a Nemzeti Színház igaz­gatója a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a Nemzeti Szín­ház nevében búcsúzott az el­hunyttól, aki 1935-ben szerző­dött a Nemzeti társulatához, amelynek tagja maradt egész nyugalomba vonulásáig. A művésztársadaílom nevé­ben Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész idézte a magyar színházmű­vészet kiemelkedő alakjának életművét, elévülhetetlen ér­demeit. Nemzetközi tanácskozás az óvodai nevelésről A szocialista országok óvo­dai nevelésügyét irányító és kutató, szakemberek részvéte­lével kedden reggel Budapes­ten az Építők Székházában megnyílt a VI. nemzetközi óvoda-pedagógiai szeminá­rium. A tanácskozáson — amelynek témája az óvodai nevelés programja — dr. Gosz- tonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. Hangsú­lyozta: közoktatási rendsze­rünk szerves része az óvoda, amely igen jelentős szociális és művelődésügyi funkciót tölt be a jövő nemzedék egy­séges nevelésében, a kisgyer­mekek iskolára előkészítésé­ben, személyiségük kibonta­koztatásának irányításában. A nemzetközi tanácskozás pénteken zárul. A lecke Budapestre érkezett Fle- mindt Fpindt, a Dán Királyi Operaház balettigazgatója, aki Delarue: A lecke című egy- felvonásos balettjét tanítja be. A kompozíciót dán balettest keretében, januárban mutatja be az Operaház társulata. FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTEK Három nővér Csehov ma is a világ egyik legnagyobb drámaköltője. So­kan ismerik ma már Cseho- vot, reménykedjünk benne, hogy sokan is szeretik. Érde­mes felfigyelni Csehov ak­tualitására a Három nővér ürügyén is. Mert Csehov ál­landó mondanivalója ma is sok ember életének fő dilem­mája, nevezetesen: az emberi élet utáni vágy és a valóság közötti tragikus ellentmondás. A gyenge, harcra képtelen ér­telmiség figurái vonulnak él előttünk a Három nővérben is, akik — mivel a harcra képtelenek — összeomlanak. Olga, Mása, Irina hiába sze­retne kitömi a kisváros elvi­selhetetlen szürkeségéből, hiába „emelkedett szellemek”, hiába szeretnének tartalmas életet élni, számukra ez lehe­tetlen, mert a körülmények félresodorják őket. Csehov a lélekrajz szinte utolérhetetlen realista meste­re. Nála azonban a lélek tit­kainak kdfürkészése nem ön­Tanulmányok a ráckevei járás múltjából SZEMRE IS IGEN MUTA­TÓS kötet jelent meg nemré­giben, amely a Tanulmányok a ráckevei járás múltjából cí­met viseli. Az MSZMP járási bizottsá­ga, valamint a tanács sok sze­retettel munkálkodott a 285 oldalas, magasnyomású, ké­pekkel gazdagon illusztrált könyv előállításán. A mű nem vállalkozott a járás történeté­nek teljes feldolgozására, ki­adói a kötetet a történeti tu­datformálás eszközének szán­ták. A cél, valamint a terje­delem eleve meghatározta a kötet tartalmát. A tanulmá­nyok szerzői kutatásaikat job­bára leszűkítették a kapitaliz­mus korára, valamint a felsza­badulás óta eltelt évek törté­netére. Mégis, vázlatosan utal­nak az előzményekre is. MINT A KÖNYV GONDO- ZÖI ELMONDTAK, a két vi­lágháború között számos me­gyei ismertető jelent meg, sőt a felszabadulás után. helytör­téneti munkák sora is napvi­lágot látott, ezek mégsem tet­ték feleslegessé vállalkozásu­kat. A polgári munkák első­sorban köztörténetet adtak, fő­úri genetikával foglalkoztak, viszont a történeti fejlődést megszabó szükségszerűségeket még csak meg sem kísérelték felvázolni. A felszabadulás után megjelent munkák pedig részei az átfogó megyetörténet­nek, így nem foglalkoztak a já­rásra vonatkozó részletes ada­tokkal, speciális tényezőkkel, amely a terület fejlődését meg­határozták. AMI A KÖTET TARTAL­MAT ILLETI: a tíz fejezet mind más tükrét mutatja a já­rásnak. Külön-luilön vala­mennyi rendkívül érdekes ol­vasmány. A meghatóan szép előszóban nagy politikusunk, az azóta elhalálozott Erdei Fe­renc elmondja: soha meg nem tagadott hagymás Makójukról hogyan került a család 1939- ben Szigetszentmlklósra, ho­gyan alapítottak új otthont s hogyan lettek részesévé a falu és Ráckeve életének. Kovács József László munkája, amely felöleli a járás történetét a honfoglalástól a XVII. száza­dig, bár „vázlat”, mégis teljes élményt nyújt. Sipos Gábor a kiemelkedően nagy egyénisé­gű két reformátor, Szegedi Kis István és tanítványa, Skarica Máté emlékének szenteli ta­nulmányát. Különös érdeklő­désre tarthat számot Kovács József né munkája a Csepel- szigeti céhes ipar múltjáról. Megismerjük kialakulásuk szükségszerűségeit, későbbi retrográd szerepüket. Nemkü­lönben izgalmas olvasmány a jobbágyfelszabadítás utáni helyzet ismertetése Fegyó Já­nos tollából. Az úrbéri perek lezárása után a paraszttársa­dalom rétegeződése lényegesen nem változott, a zsellérek to­vábbra is föld nélkül marad­tak. Farkas József beszámo­lója a Tanácsköztársaság ki­kiáltását, a proletárdiktatúra szervezeti kiépítését taglalja a járás községeiben, valamint a gazdasági és társadalmi hely­zetet, az ellenforradalmi meg­mozdulásokat, és a Tanács- köztársaság utáni megtöri j pe­reket. Stemler Gyuláné sok adattal alátámasztott munká­jában az ellenforradalmi rend­szer negyedszázadát ismerteti, a közigazgatási gépezet fasizá- lódását, és vele szemben a la­kosság rejtett ellenállását. A KŐVETKEZŐ TANUL­MÁNY már az új élet megin­dulásáról szól. Pataki Ferenc a lakosság visszaemlékezései alapján ismerteti az 1944 őszén a járás területén folyó had­mozdulatokat, a járás felsza­badulását, majd ismét a front visszatérését s a romok elta­karítását. A kötet további két jelentős írása ebből a tárgy­körből Üjlaki Péteré, aki a nemzeti bizottságok megalaku­lásáról és működéséről ad pon­tos képet, valamint Baloghné Havasi Kataliné. Ö az 1945-ös földreform végrehajtását írja meg. az emlékezetes „Földet vissza nem adunk” jelszó szü­letését, az áporkai parasztok budapesti tüntetését. Nem lett volna teljes a Ta­nulmányok a ráckevei járás múltjából című könyv, ha nem ismertetné a műemlékeket. Ezt a feladatot Losonci Miklós ol­dotta meg nagy sikerrel. Be­mutatja, milyen módon hat a gazdasági alap az építkezési formára, beleértve a népi épí­tészetet is. Az elpusztult ro­mánkori műemlékek nyomá­ban felsorolja a gótika, a ba­rokk stílus emlékeit, a klasz- szicizmus jelentkezését. Végül a könyv bizonyára igen sokat forgatott lapjairól szólunk, az adattárról, amelyet Szabó Imre állított össze. A helységek krónikáin kívül tar­talmazza a ráckevei járás po­litikai, állami, társadalmi és gazdasági szervezetei vezetői­nek névsorát az adott időszak­ban. A KÖTET ELSŐSORBAN a nagyközönség érdeklődésére számít, ennek megfelelően stí­lusa tudományosan népszerű­sítő. Szerzői óvakodnak a szak­mai zsargontól, a tudományos­ság álarca mögé búvó frázi­soktól, hogy a különböző mű­veltségi fokon álló olvasók is élvezettel forgassák lapjait. El­sősorban nekik, a helytörténeti ismeretekkel nem rendelke­zőknek, valamint a tanuló if­júságnak szánják munkásságu­kat, oktatásul, szórakóztató- nak, igaz hazafiasságra neve­lőnek. Komáromi Magda CSEHOV-BEMUTATO A VÍGSZÍNHÁZBAN cél, hanem kritikájának erő­sítésére és árnyalására szol­gál. Darabjaiban úgy tűnhet, hogy reménytelen világa pesz- szimista. De éppen a lélek- rajz gazdagtóga vezeti rá ar­ra az embert, hogy ne higy- gyen a felületes benyomások­nak, hanem higgyen az író mély emberismeretének, tehát ne gondolja azt, hogy Csehov pesszimista. Mert nem az, csu­pán hitelesen ábrázol. Az író­tól mindenfajta nagyítás, hangsúlyozás, minden szélső­ség idegen, nem egyszerűsít, nem ugyanazt igyekszik be­mutatni az első perctől az utolsóig, s ha bemutat vala­mit azt sokkal kifinomultabb eszközökkel teszi, mint akár a leghatásosabb mai drámaírók. A Vígszínházban Horvai István rendezése a kritikai realista Csehov ábrázolására törekedett. Ebben az előadás­ban minden a helyén van, a hamisítatlan orosz miliőben — a kiváló díszletek David Borovszkij munkái — és a korhű jelmezekben — ame­lyeket Wie bér Mariann terve­zett — is segítenek ebben. Horvai nem törekedett olyan­fajta értelmezésre, ami Cse­hov realizmusától idegen. Visszafogott hangú, pontosan kidolgozott előadást produ­kált. Követi azt a példát, amit már előtte sokan, akik Cse- hov-produkciójuknál csupán az íróból akartak kiindulni. ' -veti azokat, akik szerint wehov a Urai komédia nagy mestere, aki darabjait úgy ír­ta meg, hogy Unom elegan­ciával adják elő. Háy Gyula fordítása máig korszerű és színvonalas. A színészek játékstílusában sikerült megfelelő egységet teremteni. Ruttkai Éva — Mása —, Békés Rita — Olga — és Pap Éva — Irina — hármasa szépen, összhangban játszik együtt. Kiemelkedik közülük Ruttkai Éva idézőjel­be tett lírájával, de Békés Ri­ta is méltó párja karakteres egyéniségével, valamint Pap Éva finom bájával. Tahi-Tóth László Prozorov szerepében a megszokott magas színvonalú, kimunkált alakítást nyújtot­ta. Benkő Gyula, mint Mása férje, elegáns és tekintélyes volt, Darvas Iván, mint Ver- sinyin, katonás és gáláns lo­vag volt. Páger Antal katona­orvosa ismét egy „págeres” alakítással gazdagította a ma­gyar színháztörténetet. Tor- dy Géza, Mádi Szabó Gábor kitűnően illeszkedett az együttesbe, de még a legki­sebb epizódszereplő is a he­lyén volt, mint Oszter Sándor, Kovács István, Kozák László, Kőműves Erzsi. B. Gy.-------------- tanulságos és ke­Szép, | rek mesét lehetne-------------- írni egy Mészáros De zső nevű, hajdan szegedi inasgyerekről, aki szülőváro­sától húsz-egynéhány éve el­búcsúzván, pesti lakossá, fő­iskolássá, majd MUnkácsy-dí- jas szobrászművésszé lett, s hogy minden művészetek leg­barátságosabb hazájában, Itá­liában végképp meglelte ma­ga-magát: legszebb munkái­val hazalátogatott; lerótta il­lendő tiszteletét a felnőtté, művésszé lett fiú... Szép, tanulsá­gos és kerek len­ne ez a mese. Az efféle história­mondás azonban nemigen illik Mészáros Dezső­höz: a kamasz­arcú, csupa izom szobrásztól mi sem áll távolabb, mint az elérzéke- nyülő múltidézés. Igen, „egynad- rágos” inasgye­rekként gyúro- gatta első agyag­szobrait, s ugyan- icsak egyetlen (táskával utazott föl Pestre, hogy figuráit, rajzait bemutassa az akadémián. De mit számít ez a keserves indu­lás?! S ugyan­csak mit számí­tanak a semmi­vel sem köny- nyebb későbbi evek?! — Ezek a figurák számíta­nak — mondja, ahogy körbe­mutat Máglyaközi műtermé­ben —; ezek a figurák, meg amiket a köztereken állítot­tak fel.------------- Debrecen, Szeged, I Pest, | Kaposvár, Komló,----------— nagyobb munkái egyebek között ezekben a vá­rosokban láthatók. Azok a szintén nagyobb szobrai pe­dig, amelyek kifaragásához tágasabb hely, nagyobb fény szükséges, Visegrád mellett, az Ápr ily-völgyben. Ott, a 'Duna-parton forgatja ugyanis

Next

/
Oldalképek
Tartalom