Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-15 / 244. szám
6 PEST HEGTE# Kjűrlap 1972. OKTÓBER 15., VASARNAP Szövetkezők szövetkezése (2.) Málnaszörp- közvetlenül a boltokba A vertikális összefogás szobi példája T Bernát és Györgyike: két falba vésett név a pincében. A volt tulajdonosról nevezték el az egyik — hét vagon űrméretű — ciszternát, s feleségéről a vele szemben levő, négy vagonos- befogadóképességűt. Az utolsó pinceág még 1941-ben épült, tábla hirdeti a készíttető, dr. Steiner Ármin nevét. Az egyik beugróban most alakítgatják a kóstolót, az üzletkötőknek szánt helyiséget, amely reklámcélokat is szolgál egyben. Ha nem tévedek, Budafokon, Tokajhegyalján, s más nagy pincészetekben van ilyesmire példa, ám ott jó borokat — itt, Szobon pedig különféle szörpöket mérnek a hordókból, pontosabban tartályokból, ciszternákból. Nyírségi gyerek, Szabolcsból elszármazott fiatalember az üzemvezető: a 23 esztendős, de élelmiszeripari főiskolát végzett Lengyel Ferenc, ö kalauzol a régi, de szövetkezeti érdekeket mindössze 1967 óta kiszolgáló pincészetben. Szállítás tízezer helyre A 7-es szám visszatér: miként a váci tsz által összefogott szarvasmarha-társulást is 7 termelőszövetkezet kezdeményezte, azonképpen ezt a földolgozó vállalkozást is hét tsz ötlötte ki, valósította meg. Amaz horizontális, ez viszont vertikális társulásnak mondható, vagyis egybefogja a termelés-földolgozás -értékesítés egész folyamatát, míg a horizontális típus a termelésre korlátozódik. Mi jellemzi a szobi együttműködést? Az alakulás évszáma, tehát 1967 egyszersmind jelzi, hogy nem lehetett valami egyszerű az indulás. Ugyan miért tetszett volna — s még a gazdaságirányítás reformja előtt! — ez a forma, ez BELSŐ ELLENŐRT ALKALMAZUNK mérlegképes könyvelői képesítéssel. Kereskedelmi szakmai gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezés: a Vác és környéke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat Munkaügyi Osztályán Vác, Április 4. tér 12. A CEGLÉDI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 1973. januór 1-től, az ország egész területén RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLAL HIDEGBURKOLÁST (mozaik, metlachi, csempe kismozaik), MELEGBURKOLÁST (PVC-padló, szőnyegpadló, parketta), LAKATOS- MUNKÁT ÉS VÁKUUMSZÍV A TTYÚZÁST A megrendeléseket írásban, 2 példányban kérjük. Címünk: CEGLÉD I., DAMJANICH UTCA 5. a versenytárs, mondjuk a konzerviparnak? Ráadásul akkortájt szörpből nagyobb volt a kínálat, mint a kereslet, s emiatt a hagymapucolástól a barackfelezésig sok mindent csináltak Szobon, igyekezvén kihasználni az üzem teljesítő- képességét, alkalmazkodván a körülményekhez. Szörpgyártásra mindössze 1969 őszén rendezkedtek be — már tízezer helyre, így boltokba, szállítják innen közvetlenül a 400 vagonnyi szörpöt. Kilencféle szörp De amíg ide eljutottak! Az 1968-ban elért 12 millió forintos termelési érték 1969-ben ötmillióra esett vissza, sőt a vállalkozás százezer forintos alaphiánnyal zárta az esztendőt. 1970 márciusában új vezetés látott munkához,^ így tizennégy, egyetemet, főiskolát, illetve felsőfokú technikumot végzett szakember. 1970-ben 40 vagonnyi szörpöt gyártottak — ebből 36 vagonnal sikerült eladni, s 22 millió forintos termelési értéket produkáltak, kétmillió forintos nyereséget. Ezt a kétmilliót nem osztották el a tagszövetkezetek között, hanem a következő évet alapozták meg vele. Íme, a fölfelé ívelés számai: 1971-ben már 160 vagon szörpöt értékesítettek, s ily módon 48,5 millió forintra ugrott a vállalkozás termelési értéke, míg az idén elérik ama négyszáz vagonnyi produktumot, s véle a 90 millió forintos termelési mutatószámot. Ami sajnálatos: a földolgozó nem hatott vissza a termelési kedvre! De hát akkor honnan származik vajon az impozáns termelésbeli növekedés? Onnan, hogy a környékről kiszorult a konzervipar — tíz százalékát sem viszi már el a gyümölcsnek. Vagyis aránybeli eltolódás történt, amit az is igazol, hogy a társulás mind több gyümölcsöt vásárol nem pusztán a Börzsöny vidékéről, s nem is csak a termelőszövetkezetektől. így bevonták üzleti körükbe a járás egyéni termelőit, továbbá Győr-Sopron megyében leltek sok partnerre, s eljutotak Bács-Kiskun megyébe is, így Kacelre, ahonnan meggyet „importálnak”. Ma kilencféle szörpöt készítenek a folyton-folyvást modernizálódó szobi üzemben: a legnagyobb mennyiségben Jaffát, s csak ezután .következik a voltaképpen „tájízeket” nyújtó málna, piros ri- bizke, fekete ribizke, szamóca. Van továbbá vegyes gyümölcsszörpjük, illetve citromos narancsízű szörpük is. „Nékem a szamóca és a piros ribizke ízlik a legjobban” — vallja Hemela Mihály, a vállalkozás igazgatója. Szövetkezet nem adhat el?! Ha akadályokról szólhatunk az efféle vállalkozások kibontakozásának útjában — mércedig dr. Dimény Imre mező- ' gazdasági és élelmezésügyi miniszter parlamentbéli beszéde is bizonyság rá, hogy ilyenek vannak —, úgy egy- kettőt közülük akár Szobon is tetten érhettünk. Régi keletű panasz termelőszövetkezeti körökben, hogy bármennyire is hangsúlyozzák a különféle jogszabályok az állami vállalat és a szövetkezet egyenjogúságát, a gyakorlatban ez nem mindig érvényesül. Látszólag olykor jelentéktelen mégis húsbavágó, pénzt elvivő különbségek ezek. Lám, mit tapasztaltak a szobiak is? Azt. hogy a cukoripar kedvezőbb áron adja a cukrot az állami cégnek, mint nékik. Igaz, midőn az Északi-Pest megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének vezetői ezt az anomáliát szóvá tették, sikerült föliratkozni a kedvezményezettek listájára, de miért volt meg eleve az a megkülönböztetés?! Bosszantó ügy, ám ennél is bosszantóbbnak tartom azt az érthetetlen rendelkezést, amely szerint szövetkezeti szektor csak állami közvetítőn át adhat él terméket egy másik szövetkezeti szektornak. Lefordítván ezt a meglehetősen elvont fogalmazást: a szobi vállalkozás az Észak- Pesti ÁFÉSZ műanyaggöngyölegeit ilyen közvetítő segítségével kaphatja meg, jól lehet ezt semmi sem indokolja. S persze, a következmény mi más lehet, minthogy ugyanazt a műanyagot drágábban kapja a korábbinál. Alighanem ki lehetne nyomozni, hogy az efféle intézkedések időnként éppenséggel a fogyasztók pénzével sem sáfárkodnak jól. El tudom ugyanis képzelni, hogy ilyen esetben valamely cég a fogyasztóra hárítja át a beszerzési ár növekedését. A vállalkozás haszna Mely szövetkezetek érdekeltek a szobi társulásban? A legnagyobb arányban a beme- cebaráti Hunyadi, s a kemencéi Egyetértés Tsz, de Vámos- mikola, Tésa, Perőcsény, Nagybörzsöny, valamint Let- kés szövetkezeti gazdasága szintén a tagok sorába tartozik Mindez nem kevesebb, mint körülbelül 1000 hold bogyós gyümölcsöst jelent, eny- nyi földolgozói hátteret, pusztán a tsz-ek terepén. De az idei termés nagyon gyenge volt, s általános tapasztalat, hogy a szamócát kidobják, nagyüzemi termesztését nem vállalják. Nem tudom elképzelni, miként kerülhető el, helyesebben oldható föl az az ellentmondás, amely a tsz-ek gyümölcstermesztése, illetve a vállalkozás terebélyesedése, nagyon is kézenfekvő haszna között fönnáll? Az ugyanis tény, hogy tavaly másfél, az idén kettő millió forintot fizet ki a társulás nyereségként — részvételük arányában — a tagszövetkezeteknek, vagyis ily módon tekintélyesen javult az ágazat jövedelmezősége. De ha ezt a pénzt, sőt — a távolabbi jövendőre gondolva! — lehetőleg ennél is többet nem az alapok erősítésére, vagyis termőterületük növelésére fordítják a tsz-ek. úgy a mai jó példa esetleg hamarosan kérdőjeleket támaszthat azokban, akik a társulások elterjedését szorgalmazzák. Keresztényi Nándor (Vége) JÁTSZANAK A „KÉPVISELŐK" Úttörőparlament Leányfalun Megkezdődött a készülődés a IV. országos úttörőparla- mentre, mely idén Székesfehérváron fogadja az ifjú küldötteket. Hétfőn Leányfalun tartják meg a járási-városi úttörőparlamentet, melyen a 6 ezer kisdobost és úttörőt húsz kisdiák képviseli. A téma: a gyermekönkormányzat. Három szekcióban „üléseznek” a kék- és vörösnyakkendősök, beszámolnak az őrsök, a rajok, a csapatók munkájáról. A komoly vitát, interpellációt daltanulással, játéktanulással fűszerezik a kis „képviselők”. Százados fák védelme — szivattyúkkal VESZÉLYBEN AZ ARBORÉTUM A Szombathely melletti ká- moni arborétumban veszélybe kerültek az értékes faritkaságok A park mélyen fekvő területe kezd elmocsarasodni, s a fák gyökerei szinte egész évben vízben állnak. Ennek következtében nem jut elegendő oxigén a gyökérzetbe, elszáradnak a fák. A kritikus álla. pótnak a kert szélén folyó Gyöngyös-patak az oka. Az utóbbi években ugyanis eliszaposodott a vízfolyás medre, s nem tudja már levezetni S park tavainak, árkainak vizét A szakemberek közbenjáró-; sára elrendelték, hogy a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgat tóság vizsgálja meg az arborétum vízrendszerét. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya gyorssegélyként nagy teljesítményű szivattyúkat küld a helyszínre, amelyekkel átmenetileg csökkentik a mélyen fekvő területek vízszintjét NEM ÉRDEMES JÁ TSZANI ? Ki nyerhet öröklakást? Egy lottónyeremőny bonyodalmai A napokban a Parlament folyosóján dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke váratlan kérdést tett fel nekem: — Mi a véleménye arról, ha valaki nyer egy öröklakást a lottón, megilleti-e a nyeremény vagy sem? Mivel eléggé furcsán nézhettem rá, odaszólt mellette álló képviselőtársának, Győré Sándor abonyi tsz-elnöknek, ismételje meg az imént elmondott furcsa históriát. — Gazdaságunk egyik dolgozója nyert egy öröklakást a lottón. Arra való hivatkozással azonban, hogy már van egy háza, nem kaphatja meg a nyereményt. Lehetséges ez? Elvesztik ? Válasz helyett másnap leutaztam Abonyba, hogy személyesen beszélhessek a visz- szás helyzetbe került nyertessel. — Baranyai Jánosné — mutatott be Győré Sándor egy fiatalasszonynak. — A bér- számfejtés csoportvezetője. íme a furcsa história: — A férjem és az édesapja közösen lottóztak. A 25. játékhét egyik szelvényét az 1972. július 3-án megtartott jutalomsorsoláson kihúzták. Ezzel kezdődtek a bonyodalmak. Vaskos levélköteget vesz elő s mutatja sorban az azóta született aktákat. Az elsőt az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottóigazgatósága írta. amelyben igazolják. hogy id. Baranyai János és ifj. Baranyai János a lottó 25. heti 6 896 104 számú szelvényével Budapesten, az I. Hunyadi János u. 22. szám alatt felépülő társasházban a III. emelet 15. számú tetőemeleti egyszobás, komfortos öröklakást nyert. Eddig az örömteli hír. Aztán a levél így folytatódik: „A tulajdonbaadási szerződés megkötésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha beModern, új szervizünkben személygépkocsik kis- és középjavítását, teljes szervizét, hatósági műszaki vizsgára való előkészítését VÁLLALJUK „BÉKE” AUTÓSZERVIZ ÖRKÉNY (az E 5-ös főútvonal mellett). mutatják a lakóhelyük szerint illetékes tanácsi szakigazgatási szerv által záradékolt nyilatkozatot, amely igazolja, hogy nem esnek a 32/1971. Korm. sz. rendelet, illetve a 31/1971. Korm. sz. rendelet tulajdonszerzési korlátozásai alá... Kérjük a fentiek alapján eljárni és a tulajdonbaadási szerződés aláírása céljából legkésőbb augusztus 25. napjáig megjelenni szíveskedjenek, ellenkező esetben nyereményigényüket elvesztik. 1972. július 25.” Meghosszabbították — A férjem néhány nappal a levél érkezése után felutazott Budapestre, a Sportfogadási és Lottóigazgatósághoz, ahol közölték vele: az öröklakásra csak akkor tarthatunk igényt, ha annak átadásához hozzájárul a Budapest 1. kerületi Tanács végrehajtó bizottsága. Az ok: a férjem is, az édesapja is saját házzal rendelkezik. A jótanács alapján megszületett a kérelem: „Azzal a közös kérelemmel fordulunk a Budapest I. kér. Tanács végrehajtó bizottságához, hogy a lottón nyert öröklakás tulajdonjogához járuljon hozzá, s felmenteni szíveskedjenek a tulajdonszerzési korlátozás alól. 1972. augusztus 2. ” Néhány héttel később megszületett a tanácsi határozat: „Id. Baranyai János és felesége, valamint ifj. Baranyai János és felesége kérték a tulajdonszerzési korlátozás alóli mentesítésüket. Kérelmezők a lottó 25. tárgynyeremény-sor- soláson a 6 896 104 sz. szelvényükkel nyertek az I. Hunyadi János u. 22. III. 15. sz. alatt egy öröklakást. A nevezetteknek azonban már tulajdonukban van egy-egy lakásingatlan, a jelenlegi lakásuk. A végrehajtó bizottság kérelmezők részére a tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentést nem adta meg. A határozat 32/1971. korm. sz. rendelet 6. §-án, valamint a Vhr. 6. §-ának rendelkezésein alapszik.” Még szerencse, hogy a Sport- fogadási és Lottóigazgatóság 1972. augusztus 14-én 1972. október 25-ig meghosszabbította a nyertes szelvény érvényességét. Két vélemény | Hogyan vélekedik a huzavo- náról Baranyai Jánosné? — Érthetetlen számunkra, hogy olyan tárgyat sorsolnak ki, amelynek nyertese nem veheti át a nyereményét. Nem volt szándékunk és jelenleg sincs, hogy Budapestre költözzünk, így a nyereményünket értékesíteni kívánjuk. Felajánlottuk a Sportfogadási és Lottóigazgatóságnak is. hogy készpénzben fizessék ki a nyereménytárgy értékét, erre azonban nem hajlandók. És mit mond a Sportfogadási és Lottóigazgatóság illetékese, dr. Gönczi Péter jogtanácsos? I — A tavaly október 5-én kelt kormányrendelet a tulajdonszerzési korlátozásokról a Sportfogadási és Lottóigazgatóságra is vonatkozik. Hogy mit tehet a nyertes? Fellebbezhet a tanács döntése ellen, a Fővárosi Tanács elnökénél. Ha ez nem sikerül, nyereményigényüket más — a tulajdonszerzési korlátozás alá nem eső — személyre átruházhatják. Arra azonban eddig még nem volt precedens, hogy a Sportfogadási és Lottóigazgatóság a kisorsolt nyereményt pénzzel váltotta volna meg. Ez minden, amit ennek kapcsán elmondhatok. Néhány megjegyzés Az elmondottakhoz néhány szerény megjegyzésünk lenne. A nyertes nem tehet arról, hogy már saját lakással rendelkezik. Az idézett kormányrendelet nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a nyertes választhasson a meglévő és a nyert lakása között. Az sem ellentétes az idézett kormányrendelettel, hogy a nyertes azzal a feltétellel kaphassa meg nyereményét, hogy azt köteles záros határidőn belül értékesíteni. Ha a Sportfogadási és Lottó- igazgatósáq tudja, hogv az idézett kormánvrendelet ilyen bonyodalmakat támaszthat a kisorsolt öröklakások kapcsán, máért nem tájékoztatta erről az »Imúlt egy esztendő alatt a lottózókat? Miért nem közük, hogy csak az nyerhet öröklakást. akinek nincs háza vagy lakása? S végül: ha már a szerencsés nvertes ilyen szerencsétlen helvzetbe kerül, miért nem segít neki a Sportfogadási és Lottóigazgatóság, hogy hozzájuthasson . legalább a nyeremény értékéhez? A lottó szerencsejáték, mindenfajta játékszabály-megkötöttség nélkül. Bárki játszhat és ezt természetesen a saját zsebéből fizeti. A másik fél, a Sportfogadási és Lottóigazgatóság kötelessége ebben a játékban, hogy fizessen a nyerteseknek — a játékosok pénzéből. Lehetőleg nem három hónap elteltével a játék után. Prukner Pál A TV Képcső- és Alkatrészgyár FELVESZ (két műszakra)- női betanított munkásokat- férfi forgácsoló szakmunkásokat és- betanított munkásokat. Jelentkezés a felvételi irodán: Vác, Honvéd u. 21-23.
