Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
■ PEST HEGY yíírtop 1972. OKTÓBER 29., VASARNAP Nyitány Aszódon Megkezdődtek a megyei Petőfí-iimepségek (Folytatás az 1. oldalról) vész alkotását — avathatjuk, s hogy a költő egykori iskolájában, az újjáalakított Petőfi Múzeumban megnyithat[ juk annak új, állandó kiállí| tásait. Az ünnepség szónoka Cse- terki Lajos, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának titkára volt. Cseterki Lajos beszéde Petőfi: közügy. Százan és százan vettek részt a szobor - rvatáson. A vendégek az aszódi Petőfi Múzeum új, állandó Petőfi- liiállításán. Cseterki Lajos Bcnkó Mihállyal, a nagyközségi pártbizottság titkárával beszélget. Mellettük Barinkai Oszkárné, a Pest megy ei' pártbizottság titkára és dr. Mondok Pál, a Pest megyei fanáes elnöke. Gábor Viktor felvételei Emlékplakett Pest megye múzeumaiért A Pest megyei Múzeumok Igazgatósága tavaly emlékplakettet alapított, amellyel a múzeumok hosszabb időn át kiemelkedő munkát végző dolgozóit, valamint a megyei múzeumügyet támogató személyeket és szerveket jutalmazza. Az idén, a múzeumi hónap alkalmából a nagykőrösi Arany János Múzeum fejlesztése, rendszeres anyagi támogatása és a múzeum tevékenysége előmozdítása érdekében tett intézkedéséért a nagykőrösi városi tanács végrehajtó bizottságát, valamint a nagytar- csai Falumúzeum fejlesztése érdekében nyújtott segítségéért Nagytarcsa község tanácsának végrehajtó bizottságát tüntették ki a Ligeti Erika szobrászművész által készített Pest megye múzeumaiért emlékplakettel. — Ünnepelni jöttünk ma össze — kezdte beszédét. — Szobrot avatni, kőbe vésett emléket állítani annak, aki rövid, élményekben, cselekvésben, tettben gazdag és magasztos életével a kőnél is maradandóbb művet és örökséget hagyott ránk. — Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójához közeledünk. Hazánkban és határainkon túl is széles körű az emlékezés. Petőfi emléke előtt tiszteleg a magyar nép, de tisztelegnek a világ népei is. Emlékeznek a szabadságharcos költőre azok a népek, amelyek már a szabadság útján járnak, amelyek maguknak építik a hont, és tisztelegnek azok a népek, amelyek e magasztos célt, a szabadságot zászlaikra tűzték, s költőnk életművéből is merítenek erőt, bátorítást. — Petőfi Sándor, a magyarság egyik legnagyobb géniusza, nemcsak megértette a kort, amelyben élt, hanem vállalta korának nagy történelmi feladatait is. ű volt az 1840-es évek forradalmi értelmiségének politikai vezér- egyénisége, és költőként ő volt a nemzet lelkiismeretének ébresztője és ébrentartója, az 1848. március 15-i demokratikus népforradalom szellemi erjesztője, felkorbácsolója, a szabadságharc tüzének éltető oxigénje, felizzítója. — Petőfi Sándor forradalmár volt — mondotta Cseterki Lajos —, kora eszméinek közkatonája és tábornoka egy személyben, harcosa és messze-messzelátó stratégája. Ezért jelenthetjük ki: 1848— 49-ben Magyarországon mindenkinél jobban tudta, hogy szabadságharcunk szerves része a nagy európai szabadság- mozgalomnak. Ezért vallotta, hogy a magyar nemzet ügye és a világszabadság ügye egy és oszthatatlan. Nemcsak vállalta, hanem sürgette, követelte a népek szolidaritásának szükségességét. — Petőfi Sándor hagyatéka a miénk! Mi vagyunk Petőfi jogos és igaz örökösei! — A mi szocialista társadalmunk bizonyult alkalmasnak arra, hogy valóra váltsa a polgári demokratikus forradalom és szabadságharc 1848— 49-es társadalmi és politikai programját. Százéves késéssel, de szocialista radikalizmussal felszámoltuk a magyar feudalizmus maradványait, befejeztük a jobbágyfelszabadítást, parasztkézre juttattuk az úri földet. Ezt elvégeztük — PeRövid határidő alatt felújítunk- állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ktsz-ek, ipari vállalatok megrendelésére KÜLÖNFÉLE UNIVERZÁLIS ERŐGÉPEKET (MTZ, Zetor, UE-D4-K stb. traktorcsalád), MEZŐGAZDASÁGI PÓTKOCSIKAT, TEHERGÉPKOCSI- ÉS PÓTKOCSI- ' LAPRUGÓKÖTEGEKET, CSEPEL TÍPUSÚ HENGERFEJEKET Iá ÍEZÓGÉpI IMonorJ Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Monor Levélcím: MEZŐGÉP, Monor, Pf. 13. tőfi szellemében — már a szocialista forradalmi átalakulásunk első szakaszában, mint ahogy diadalra vittük a nemzeti függetlenség ügyét. — Valóra váltottuk Petőfi Sándor álmát: eggyé vált a nép és haza. Petőfi eszméit győzelemre vitte a nép, a dolgozó ember, mert a népi Magyarországon szabadságunk születésének első percétől hazánk sorsának alakulását, a magyar szabadság és nemzeti függetlenség ügyét egybefűztük a haladás, a szocializmus világerőinek sorsával. A szónok ezután Petőfi népszerűségének okait elemezte. Petőfit nem csupán nagy költőnek tartotta népünk, de programnak, zászlónak. Petőfi népszerűségében a nép ösztönös demokratizmusa tükröződött. Petőfi volt az ellentéte minden feudálisnak és reakciósnak, minden hitványnak és ellenforradalminak, és Petőfi volt a zászlaja a bizakodásnak és a reménynek. Ez a zászló az uralkodó osztályok önzésével szemben a haza és a nép szolgálatát, a kunyhók és paloták örökkévalóságának szükségszerűsége helyett a bőség egyenlőségét, a tegnapba néző tunyasággal szemben a forradalmat, a nemzeti önzéssel, elzárkózással, a más népeken való uralkodással szemben a nemzetek közös szabadságát jelentette. — Ezért volt tilos száz esztendeig teljes egészében látni és elfogadni Petőfi Sándort. Csak mi, a szocialista Magyarország gyermekei fogadjuk el Petőfit olyannak, amilyen volt, és tesszük gazdag életművét teljes egészében közkinccsé. Cseterki Lajos ezután arról beszélt, hogy Petőfi, az 1848-as polgári demokratikus forradalom költője, túlmutat a polgári átalakulás követelményein, messzebbre tekint, távolabbra néz és lát. Számunkra eleven, és sokatmondóan időszerű Petőfinek a „néppel a népért” gondolata, lángoló hazafisága, a magyar és a világszabadság egységének el- választhatatlanságáról vallott igaz eszméje. Meg nem alkuvó forradalmisága mindörökké időszerű példakép, követendő emberi, politikai magatartás. Beszédének végén Cseterki Lajos felavatta Aszód első köztéri Petőfi-szobrát, amelyet a Pest megyei Emlékbizottság, az aszódi nagyközségi pártbizottság és tanács, az aszódi Petőfi Emlékbizottság, a nagykőrösi Arany János gimnázium, az aszódi Petőfi gimnázium, a honvédség, az. aszódi művelődési ház és könyvtár, a nagyközségi KISZ- szervezet, valamint a helyi MEZŐGÉP Vállalat képviselői koszorúztak meg. A kiállítások megnyitása Ezután Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője az újjáalakított Petőfi Múzeumban — Petőfi egykori iskolájának épületében — megnyitotta a múzeum gazdag gyűjteményét bemutató állandó kiállításait; a Petőfi Pest megyében kiállítást, egy Gal- ga menti népviseleti, egy régészeti, valamint egy szőlészeti-borászati kiállítást. A megyei tanács osztályvezetője egyúttal felavatta dr. Mezősi Károly Petőfi-kutatónak, néhai megyei múzeumigazgatónak az aszódi múzeum épületében elhelyezett emléktábláját. Ezt követően a vendégek megtekintették a múzeum kiállításait. Később megszemlélték az aszódi Petőfi gimnázium leánykollégiumát, majd látogatást tettek a nagyközségi könyvtárban. P. A. Vietnam 72 Vietnam ’72 címmel kiállítás nyílik hétfőn — 16 órakor — a budai Várban, az I. kerületi Szentháromság tér 1. szám alatti Schönherz Kollégium épületében. Képzőművészeti anyagból rendezi a kiállítást a Hazafias Népfront I. kerületi bizottsága és a Magyar Képzőművészek Szövetsége. A tárlatot Barcs Sándor országgyűlési képviselő, az MTI vezér- igazgatója nyitja meg. Huszonnégy művész alkotásai szerepelnek a bemutatón, amelyhez hasonló gazdag képzőművészeti tárlat vietnami témáról eddig még nem került a közönség elé. Olyan neves alkotók műveit láthatja a közönjég, mint Ék Sándor, Hincz Gyula, Farkas Aladár.. Orosz János és mások. Olajfestmények, akvarellek. különféle technikájú grafikák, kisplasztikák sokasága — mintegy 60 komoozíció — idézi fel az Indokínában folytatott szabadságküzdelmet, a vietnami nép hőd harcának mozzanatait, a párlatot november 11-ig tekintheti majd meg a közönség. Szobrot kap Bölöni György A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja irodalmi szakosztályának vezetősége Bölöni Györgyre emlékezve 90. születésnapján leplezi le a szigligeti alkotóház parkjában- az egykori Irodalmi Alap megteremtőjének mellszobrát, Martsa István Munkácsy-díjas érdemes művész alkotását. Az október 31-én déli 12 órakor tartandó ünnepségen dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszter- helyettes mond beszédet. Építészeti nívódíj Az Építésügyi Értesítő 34. számában megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter utasítása az „Építészeti ni- vódíj” alapításáról. A minden év decemberében adományozandó díjjal elsősorban azokat a tervezőket és kivitelezőket kívánják jutalmazni, akik o tömeges'építési feladatokat — összhangban a népgazdaság műszaki és gazdasági színvonalával — korszerűen, színvonalasan oldják meg. íratok 1842-bő! Nemesi höpecsáidák- Évekig tartó bűn per A hevederrel összekötött iratkötegben vagy ötven aktacsomó. A Császári Királyi Pesti Bűnfenyítő Törvényszék előtt 1850 és 1860 között folyt több per ügyirata. Tehát a szabadságharc leverése utáni időkből, a Bach-korszakból származnak. Azaz mégsem mind. Az egyik per még 1842- ben kezdődött, amikor tekintetes nemes Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesített vármegyék törvényszéke osztotta az igazságot és éppen ezért a feljelentés, azaz a panaszirat ezen szavakkal kezdődik: „Tekintetes Karok és Rendek!” —, ahogy 130 esztendeje illett, eként szólította meg a megye igazságügyi szerveit Szabad Nagy Kőrös Város főbírája és tanácsa. Harminc tiltott üzlet „Városi közönségünk a kebele beli királyi kisebb haszon élvezeteknek ősidőktől fogva minden másokat kizáró tulajdonosi gyakorlatába van; de ezen jogot némely helybeli nemesek bitorolni meg nem szűnnek és kurta székeket, kurtakorcsmákat tartanak fenn.” Tudniillik, hogy a hús meg a bor kimérése falun a földesúr, városban a város jövedelmi forrása volt, amit azonban általában bérbeadott, de azért saját borát a termelő, még a jobbágy is árusíthatta. Nehogy azonban versenghessen, és ezzel csorbítsa az uraság vagy a tanács hasznát, nem árulhatott egész esztendőben, csupán kurta időn át, szeptembertől áprilisig, tehát amikor még — hiszen valami kevés szőlője majd mindenkinek akadt — az új bor bőviben állt a pincékben. Bezzeg, amint a kistermelők saját bora elfogyott, megnőtt az italkereslet és még akinek nem is ürült ki a hordója, az sem mérhetett ki többé, csak egyedül a bormérés jogának tulajdonosa. Lopva, féligmeddig titokban mégis nemcsak saját termésüket, de mástól vett bort árusítottak a tilalmas időszakban, akár poharanként is sokan. Egyszóval engedély nélküli bögrecsárdát nyitottak. Ám, ez a kifejezés annyira új, hogy az Akadémia legfrissebb keletű értelmező szótárából is hiányzik. Halász Balázs megyei tiszti ügyész idéző vádlevelében is, amit Gál Ferenc, Gál József, Szalay József, Vladár Pál, Farkas Sándor és Bóka Péter nagykőrösi lako1 sok ellen bocsátott ki, kurtái j korcsmának mondja. Egyébként egyikük neve elé sem mulasztotta odabiggyeszteni az ns betűket, annak jeléül, hogy az alperesek nemes emberek. Nagykőrösön a török hódoltság idején sok környékbeli nemesi család keresett menedéket, s lakosai között a múlt században már százakra ment a nemesek száma. Szóbanfor- gó panaszirata mellékletében a város főbírája 30 tiltott bor- és húsmérő nemest nevez meg. Tettenérés Kiderül a feljelentésből, hogy a tanács 1842. augusztus 7-én utasította csendbiztosát, Vajda László urat, hogy „néhány nemesnek, különösen ne Gál Ferencnek, ki ezen visszar- élést leginkább és legnyilváno- sabban gyakorolja, házát megmotozza”. J A csendbiztos maga mellé vett a rendre-csendre vigyázó néhány városi darabontot, továbbá mészáros legényeket és késő este, kilenc óra után bezörgetett Gál Ferenc házába. Az ajtót Gállal „hit nélkül élő” Zombory Lajosné nyitotta ki, és közölte, hogy a házigazda nem tartózkodik
