Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

PEST HEGYEI cMívSap 1972. SZEPTEMBER 21., VASÄRNAP MAR NEM HOBBY A MÚLT ÚTJAIT JÁRVA Főt emlékeit idézi a helytörténész Nagy Lajos nem történész, még csak különösebb előkép­zettsége sincs. Fiatal, jó­megjelenésű ember, hosszú évek óta a Konvertagyár ve­gyésztechnikusa. Elindította a névazonosság ' — Nem, nem — hárítja el a kérdést, hogy érdekelte-e már azelőtt is a történelem és az irodalom. — Csak úgy, mint mindenkit, aki középis­kolába járt. Mikor megismer­tem a feleségemet, s megnő­sültem, Fótra jöttem lakni. A feleségemet Sziráki Júliá­nak hívták. Ez ébresztette fel először a fantáziámat, kezd­tem jobban érdeklődni ennek a szép falunak a múltja iránt, miután megismertem Fáy András házasságának történetét Sziráki Zsuzsiká­val. Arra gondoltam, megtu­dom, hogy az asszony is ab­ból a családból származik-e? S elindult Nagy Lajos. Elő­ször csak szórakozás volt a tartós, ma már szenvedélyé­vé vált Főt történetének ta­nulmányozása. Keresi azo­kat a nevezetes embereket és utódaikat, akik valaha is Foton éltek. Ebbéli törekvé­sében támogatja a Hazafias Népfront, és a Vörösmarty- emlékbizottság is, amelynek tagja. Sőt, ma mar nemcsak ő, hanem apósa és a felesége is segít a kutatásban. Rokoni kapcsolataik — és hogy min­denkit ismernek a faluban — sokat jelentenek. Romok a domboldalban Régi-régi fotókat tesznek az asztalra, szürkére mosó­dott daguerotypet. Az egyik Kossuth-szakállas, zsinóros- mentés urat ábrázol, a másik timpanonos, tornyos kúriát, előtte huszártiszt. (A képeken.) — Ismerkedjen meg velük <— teríti szét feljegyzéseit is a házigazda. — Sok évi munka eredménye, hogy most már biztosan tudjuk, honnan szár­mazik Főt határában az Im- reháza elnevezés, kik voltak a névadók. Olyan emberek, akik megérdemlik, hogy megismerjék őket. Most, hogy épül a Fót—Csömör—Mogyo­ród regionális vízmű, java­soltam, nevezzük el Mihálik János vízügyi mérnökről. — Amint az ember Kisalag felől közeledik Fótra, északra a dombon 1956-ig egy romos kúriát lehetett látni. Azután széthordták az erős köveket, pedig nagy kár volt. Ma már csak a három részre tagolt pince maradt épen s előtte egy fedett nagy kút. Ez volt itt az aradi születésű Ma- dunitzi Mihálik János víz­ügyi mérnök háza. — A birtokot Fót határá­ban még az apja — kamarai mérnök — vette 1818-ban. Fiából is nagy műveltségű, jó szakembert nevelt. Az ifjú Mihálik Vásárhelyi Pállal részt vett a Tisza szabályozá­sában. Később — már önál­lóan — rendkívüli feladatokat is vállalt. Az ő nevéhez fűző­dik az első európai betongát építése a Duna melletti Bez- dányban. Később meghív­ták Olaszországba, ahol a Pó egyik neves szabályozója volt. Onnan is nősült, Moro An­gelinát hozta haza feleség­nek. Négy gyermeke már ott született a domb tetején álló házban. Imre fiáról nevezte el birtokát Imreházának. A 18-as ezredes — 1848-ban önként beállt a magyar seregbe és honvéd mérnökkari ezredesként végig Kossuth oldalán harcolt. A szabadságharc leverése után Haynau 1849-ben börtönre ítélte s csupán nagy nevű és nagy vagyonú olasz közben­járóinak — felesége rokonai­nak — köszönhette, hogy vé­gül felmentették. Ekkor visz- szavonult birtokára. — Mihálik János széles kö­rű munkásságát számos német nyelvű könyv is jelzi. Nagy jövőt Jósolt a klinkertechniká- nak, gyárat is akart építeni a faluban. Annyit tudtunk róla, hogy gyakori vendége volt a Fáy-présház melletti „Barát­ság házának”, ö vigyázta a márvány emléktáblát, amely Vörösmarty sorait őrizte, ami­kor az alapítók meghaltak s a házacska megrongálódott. Segített a telefonkönyv — Hogyan talált rá a Mihá­lik család nyomára, milyen forrásokból ismeri a történe­tüket? — Ennek külön krónikája van. Egyszer a dunakeszi ta­nácsházán jártam. Várni kel­lett, hát nézegettem a táblát, amelyet az alapítás emlékére helyeztek el a falban, 1901- ben. Azon az állt, hogy tavasz- szal kezdték meg a munkála­tokat, az őszön befejezték és az építkezés védnökei között volt Mihálik Imre családja. El­kezdtem a keresést az örökö­sök után Dunakeszin, de hal­vány nyomnál egyébre nem akadtam. Mondták, régen volt itt egy Mihálik-ház, melyben az első világháború alatt a tu­lajdonosnő vöröskeresztes ha­dikórházat rendezett be. Ek­kor elővettem a telefonköny­vet és sorra felhívtam a Mi- hálikokat. így akadtam rá Mi­hálik Blanka fiára, a nyugdí­jas Kelen József igazgatóra, aki elküldte a fényképeket és vele a család történetét. — Miután Mihálik Imre a róla elnevezett kúriát 1892-ben eladta, házat épített Dunake­szin. 900 holdját az első vi­lágháború előtt ötholdas par­cellákban vették aeg a para­dicsomtermesztő parasztok. Egy családi vonatkozású his­tóriát is megírt Nagy Lajos­nak. Erzsébet királynő Gödöl­lőről gyakran átlovagolt Fótra. Imreháza vízellátását a domb­tetőn fúrt kútból egy körben- forgó csacsi biztosította. A ló megijedt tőle, levetette Erzsé­betet, úgyhogy egy éjjel ott ápolták Mihálíkéknál. Köszö­netül a királynő díszes nyak­éket adott a családnak, amely még ma is megvan. A haza mindenese Miután Imreháza történetét megismerte, Nagy Lajos újabb kutatásba fogott. Bújja a régi írószövetséggel és a Képzőmű­vészeti Alappal. Hazafelé megálltam az Im­reháza alatti országúton. A sö­tét égre már csak a fenyők piramisa rajzolt még feketébb sziluettet. Arra gondoltam, mi­lyen jó szolgálatot tesznek községükben a Nagy Lajo­sok, akik hittel-szorgalommal, áldozatosan megörökítik és to­vábbadják az elődök életét. Komáromi Magda TENGER A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN A budapesti Lengyel Kul­túrában a gdyniai kikötő fennállásának 50. évfordulója alkalmából „Tenger a képző- művészetben” címmel kiállí­tás nyílt. A tárlatot, ame­lyen öt művész munkái so­rakoznak, szeptember 30-ig kereshetik fel az érdeklődők, naponta 11—19, szombaton pedig 10—14 óra között. Kiállítás a fegyveres erők tagja nik munkáiból Borbély Gábor, a KISZ köz­ponti bizottságának titkára nyitotta meg szombaton a Ma­gyar Néphadsereg Központi Klubjában a fegyveres erők XII. képzőművészeti, fotó- és barkácskiállitását. A megnyi­tón Halász Antal ezredes, a néphadsereg politikai főcso­portfőnök-helyettese (a képen) adta át a díjakat a legjobb al­kotások készítőinek. Az október 2-ig tartó és na­ponta 9-től 21 óráig megte­kinthető kiállítás anyagát több mint 300 pályázó, 622 művéből választották ki. Az alkotások hűen tükrözik a szocialista épí­tőmunka eredményeit. Móricz Zsigmondra emlékezlek Leányfalun Móricz Zsigmond halálának harmincadik évfordulója al­kalmából az íróra emlékeztek tegnap egykori lakóhelyén, Leányfalun. Délelőtt Bálint József köz­ségi tanácselnök a művelődé­si házban egy, az íróról elne­vezett úttörőszobát adott át a helyi Móricz Zsigmond általá­nos iskola úttörőcsapatának. Délután 4 órakor koszorú­zás! ünnepségre került sor Móricz Zsigmond szobránál. Itt Flettner Gyuláné, a Haza­fias Népfront községi elnöke üdvözölte a vendégeket, Mó­ricz Virágot és Móricz Gyön­gyit, az író leányait, Garai Gábor írót, az MSZMP KB tagját, S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Kovács Antalnét, a Hazafias Nép­front Pest megyei bizottságá­nak titkárát, Simon Jánost, a szentendrei járási pártbizott­ság titkárát, Jenei Tibort, a Hazafias Népfront járási bi­zottságának titkárát, Szellő Józsefet, a szentendrei járási hivatal elnökhelyettesét és Jávor Lászlónét, a járási KISZ-bizottság titkárát. Az ünnepségen Sánta Fe­renc író mondott emlékbeszé­det. Méltatta Móricz munkás­ságát, életművét, művészi, ha­zafiúi és emlberi példáját. Ez­után a párt és tanács, vala­mint a társadalmi szervezetek képviselői helyezték el koszo­rúikat az író szobránál. Az este hat órai kezdettel a községi művelődési házban rendezett Móricz Zsigmond irodalmi esten Fábián Zoltán, az írószövetség titkára mon­dott emlékbeszédet. P. A. Felvétel ének­es fúvósszakra A Zeneművészeti Főiskola gyakorló zeneiskolája felvételt hirdet ének- és fúvós-tanszak­ra. Jelentkezés az ének tan­szakra szeptember 29-én, pén­teken 15 órakor, a fúvós tan­szakra szeptember 27-én, szer­dán, 16.30 órakor, a Zenemű­vészeti Főiskolán. Miniatűr JDózsa-k'ónyv A Dózsa-évforduló alkalmá­ból 120 oldalas Dózsa-antoló- giát adott ki öngyújtó nagysá­gú minikönyv formájában a szegedi nyomda miniatűr- könyv-klubja. A 450 példány­ban megjelent kis kötet egye­bek között az 1514-es paraszt- felkelés szegedi és a város környéki eseményeinek leírá­sát tartalmazza a krónikaírók egykori feljegyzései alapján. Közreadják Juhász Gyula, Móra Ferenc, Tömörkény Ist­ván Dózsával kapcsolatos ver­seit, illetve prózai írásait is. A kötet borítóján és lapjain Derkovits Gyula Dózsával kapcsolatos metszetei látha­tók. A minikönyvet Péter László irodalomkutató szer­kesztette. A Kubai Nemzeti Balett vendégjátéka tett darab a romantikus balett legvirtuózabb előadói teljesít­ményét igényli. A magas színvonalú együttesből is ki­emelkedett Mirla Pia, Madame Taglioni megszemélyesítője. A Carmen mellett a legforróbb sikert aratta Aurora Bosch és Jorge Esquivel klasszikus ket­tőse. Az együttes kivételes technikai felkészültségének — mely Alicia Alonso nagysze­rű ptedagógiai munkásságának eredménye — a modern és a dzsessz-tánc elemeit ötvöző Conjugacion című darabban lehettünk tanúi. Az invenció- zus, sok részletszépséget tar­talmazó koreográfia a Car- menhez hasonlóan, az együt­tes művészeti vezetője, Alber­to Alonso munkája. A Magyar Állami Operaház zenekarát Jósé Ramon Urbay vezényel­te. K. A. Természetvédelmi terület lesz-e Mártuska szigete, Pollack Mihály arborétuma és a Csódi hegy? Martuska már nem sziget, a Szentendrei-szigettől elválasz­tó keskeny Duna-ág régen fel­töltődött. Aratás idején az egé­szet ellepi a víz, ártéri terület. Némely térkép Mártuska né­ven jelöli, s a Tahitótfaluban keringő legenda úgy tudja, volt itt egyszer egy uraság, az nevezete el lánya után, akit Mártának hívtak. Lila virágtenger Vagy 700 méter hosszú,- né­hol 200 méter széles a volt sziget. Földjét most néhány férfi járja gyünyörködő szem­mel, szinte áhítattal. Méltó-e a nyoíchektárnyi terület a vé­dettségre, azt vizsgálják. — Ennek a területnek az eredeti ártéri jellege háborí­tatlanul megmaradt — lelken­dezik Balázs István, a megyei tanács természetvédelmi fel­ügyelője. Sok százesztendős, vastag törzsű, több fajta nyár- és fűz­fa, közöttük pedig ifjú sarjaik zöldellnek. Az aljnövényzetük is dús. Ritkán lát kaszát a tisz­tások rétje, savanyú füveinek sokfélesége nem ízletes takar­mány a jószágnak. Az emberi szem viszont nem győz betelni a látnivalókkal. Halványlila szőnyeg borítja a tisztásokat, ritka helyen virul ilyen tö­megben az őszi kikirics. S mintha bíborral festett, áttet­sző muszlintakaró borítaná, majd egyméteres szárán ha­sonló sűrűségben virul felette az őszi vérfű sötétvörös barká­ja. A legterebélyesebb fa egy örek feketenyár. Ki tudja, hány századdal ezelőtt vert gyökeret? Nem messze, nála valamivel fiatalabb rokona, egy szürkenyár magasodik a többi fa fölé. Fehérlő kérgén késsel hasított mély sebhelyek: a természetet nem szerető „ter­mészetbarátok" pusztítása. A sziget védettségéről most javaslat készül. Egyébként, ha kimondják a védelmet, tulaj­donosának, a Fővárosi Vízmű­veknek kell gyakorolnia. Nem­rég sajátította ki a Martuska szigetet, hogy új kútjait és a Nagy-Duna partja között a te­rületet senki se zavarhassa. Aminek különösen örül a szemlén részt vevő Bécsy László, a Madártani Intézet kutatója, egyben az Országos Természetvédelmi Hivatal képviselője. Bécsy László a sziget állat­világáról beszél. Hogy fészkel itt a mindenfelé egyre ritkább kuvik, meg macskabagoly és négy rigófajta, köztük nádiri­gó is. Költ itt sok vízimadár, legtöbb a tőkésruca, vízityúk, szárcsa. S madárvonuláskor sok szürkegém, kiskócsag, sőt, olykor nagykócsag is megpihen a parton. Téli vendégek az ezüst-, a danka- meg a vihar­sirály, de elrepülnek, ha túlsá­gosan hidegre fordul az idő. Viszont a távoli északról, a skandináv országokból, a lapp­földről telelni idejáró gatyás- ölyv meg a törpesólyom a leg- dermesztőbb fagyot itt vészeli át A nagy szigettel összeol­vadt Kecskeszigetre is termé­szetvédelmet kért valaki. Ez a sziget viszont a helybeli szak­szövetkezeté. Lázár Antal fő- agronómus elmondja, hogy nagy része már szántó. Itt-ott még áll egy-egy ősfa, de sorra ki kell vágni őket: korhadnak, elöregednek. Rövid szemrevé­telezés igazolja, hogy ezen a ré­szen már nincs mit megvédeni. Kínai fenyőpáfrány A következő állomás a Duna túlpartján, jóformán már Ta- hitótfalun kívül, a dombolda­lon húzódó Móricz Zsigmond utca 8. számú ingatlan. Tulaj­donosa, König Éva írásban kér­te rá a védettséget. Sok ritka fa és egyéb növény található benne. Azt írta, hogy az ingat­lantulajdon rendezéséről szóló törvény miatt folyamodik a védettségért, mert két kataszt- rális holdat és 400 ölet kitevő tulajdona, talán meghaladja az egy teleknek minősülő te­rületet, és fél, hogy felparcel­lázzák. Hát ez a kérelem lát­szatra magánérdekből íródott. A szemlén azonban kiderül, hogy mégsem. Pollack Mihályé, a Nemzeti Múzeum és sok más műemlék építőjéé volt ez a terület. A domb egy részét beültette messziről hozott ritka fákkal, aztán a fiának adta. A jelenlegi tulajdonos, Kő­könyveket, az antikváriumo­kat, a levéltárakat és gyűjti a fóti őslakos családokról az emlékeket. Szeretné Fáy And­rás mindennapjait megismer­ni. Reméli, talál még olyan adalékokat, amelyek még in­kább aláhúzzák a kiváló em­ber hasznos tevékenységét, amivel kiérdemelte a „Haza mindenese” jelzőt. Arra is maradt ideje, hogy összegyűjt- sön olyan rajzokat Főt múlt­járól, melyeket eddig még * nem publikáltak. Kiadásuk ér­dekében érintkezésbe lépett az A világhírű kubai balett i előző sikeres magyarországi bemutatkozása után négyna­pos vendégszereplésre érke­zett hazánkba. Első estjük pénteken este az Erkel Szín­házban zenei életünk ünnepi eseménye volt, melynek fé­nyét emelte, hogy vezetőjük, a világszerte ünnepelt táncosnő, Alicia Alonso is fellépett, Bi­zet Carmen szvitjének cím­szerepében. Csodálatos techni­kája, drámai erejű szerepfor­málása a felfedezés erejével hatott. Escamillo szerepében Orlando Salgado, a Don Jósét táncoló Azarij Pliszeckij, s a Sorsot megszemélyesítő Chris­tina Alvarez rendkívüli mes­terségbeli tudásról győzött meg. A Grand pas de quatre-t már élvezhette az együttes előadásában a magyar közön­ség; a négy különböző karak­terű táncosnő játékára felépí-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom