Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

1972. SZEPTEMBER 24., VASÄRNAP 5 Szeptember 26-28: Európai polgármesterek találkozója Budapesten Leányszállás MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK A budapesti centenáriumi program legközelebbi — ha­zai és nemzetközi szempontból egyaránt nagy jelentőségű — eseményére szeptember 26—28 között kerül sor: az európai kontinens polgármesterei ta­lálkoznak a három városrész, Pest, Buda és Öbuda egyesí­tésének 100. évfordulóját ün­neplő magyar fővárosban. Az összejövetel jelentőségét fo­kozza, hogy ez az első ilyen jellegű nemzetközi eszmecsere Európában. A fontos közéleti esemény — amelynek a Vár egykori or­szággyűlési épülete ad majd otthont — jó alkalmat nyújt arra, hogy a fővárosok veze­tői kicseréljék véleményüket az európai metropolisok együttműködésének széles kö­rű lehetőségeiről, a városfej­lesztés eredményeiről, gond­jairól. A gyümölcsöző tapasz­Utolsó szakaszához érke­zett az indiai Korbában a ma­gyar eljárások, tervek alapján létesülő timföldgyár építése. A kulcsberendezések útnak in­dultak Magyarországról, s vo­naton, hajón teszik meg a több ezer kilométert. A szerelést a helyszínen is magyar terve­zők, mérnökök irányítják, % s a jövő év elején kezdő­dő nagyüzemi termelést is magyar szakemberek irá­nyítják, indítják. A timföldgyári kulcsberende­zésekkel egyidőben utaznak az Országos Bányagépgyártó Vállalattól azok a hajtómű­vek, amelyeket szintén a kor- bai timföldgyár közelében sze­relnek fel a drótkötélpályákra. Indiában ugyanis a korbai tim­földgyár, valamint a phutka- pahari és az amarkantaki bau­xitbányák között még nincs kiépített útrendszer. A ma­gyar szakembereket kérték meg a 'gyors, biztonságos szál­lítás kidolgozására. Az Országos Bányagép­gyártó Vállalat és az Alu­mínium Tervező Intézet nig Éva, dédunokája Pollack Mihálynak. Már nagyon idős, de azért fürgén mutogatja a' száz, meg másfél száz éves fákat. Ezen a környéken ritka vörös■ és fehér juhart, a még különlegesebb, Kínából szár­mazó -páfrány fény őt. Szelíd­gesztenye és az egész ország­ban nagyon kevés helyen, csak füvészkertekben található szomorúbükk is lomibosodik a kertben. Készül a községi tanácshá­zán a szemle jegyzőkönyve. Lévai Gézáné tanácselnök közli, hogy a dombnak erre az oldalára sem parcellázást, sem közterületet, vagy közin­tézményt nem ír elő a község rendezési terve. A tanács ne­vében hozzájárul a védettség­hez. Kocsis László a járási földhivatal részéről bejelenti, nincs törvényes akadálya an­nak, hogy egy tagban marad­jon az Ingatlan, és szintén javasolja a védettséget, amit Balázs István természetvédel­mi felügyelő kifejezetten szükségesnek tart — így dik­tálja a jegyzőkönyvbe. A hegyet romboló bánya Már sötétedik, de Balázs István aktatáskájából élőké­iül még egy irat. Ifj. Hevér iózsef és ifj. Wetzl István, a Szentendrei 227. számú szak- (nunkásképző intézet tanulói kérik a dunabogdányi kőbá­nyának és környékének ter­talatcserét segíti majd az a nagyszabású kiállítás, amely Pillantás Európa fővárosaira címmel a BNV területén, szep­tember 26-án nyílik meg, s amely 22 európai főváros ered­ményeit, lakóinak életét tárja az érdeklődők elé. Ugyancsak közvetlenül a pol­gármesteri találkozóhoz fűző­dő esemény színhelye lesz a várbeli Európa-liget, ahol a fővárosok vezetői — budapesti összejövetelük emlékezetére — ünnepélyes külsőségek között elültetik városuk egy-egy jel­legzetes fafajtáját. A centenáriumi megemlé­kezés sorába tartozik az a reprezentatív' emlékkiállítás is, amely 1973. januárjában a budapesti VTörténeti Mú­zeumnak a vári palotában be­rendezett kiállítóhelyiségében nyílik meg. közösen vállalkozott erre a munkára, s a 10—15 kilométer hosszú­ságú drótkötélpálya terveit, legfontosabb berendezéseit is hazánkból szállítják. A magyar alumínium- és timföldgyártás indiai elisme­rését jelzi, hogy a korbai timföldgyár épí­tését követően megállapo­dás született a patnagiri alumíniummű építésére is. A szerződésben egyévi 100 000 tonna kapacitású timföldgyár szerepel, valamint egy 50 000 tonna alumíniumot előállító kohó. A Dunai Vasmű folyamatos acélöntőművének építése-sze- relése a csúcsidőhöz érkezett. A folyamatos acélöntőmű 1. sz. mészetvédelem alá helyezé­sét. — Az országban egyedülál­ló geológiai alakulat, laskolit képződmény a Csódi hegy — magyarázza Bécsy László. — Andezitet bányásznak, de lel­hető ott olyan ritka ásvány is, mint a zeolit és a chaba- rit. Meg féldrágakő, pirosló gránát szántén. Kiveszőben le­vő madárfajták is fészkelnek a hegyen, sajnos, már egyre gyérebben. A hegy Duna felőli oldalán abbahagyták már a bányá­száét, ám a túlfelén annál szorgosabban folytatják. A hegytető még zöld, van rajta fű, meg fa, de minél lejjebb tekint rá az ember, annál in­kább valóságos kősivatag. El­ső pillantásra a védetté nyil­vánítás megfontolandónak látszik, de ez a mostani láto­gatás még csak nem is előze­tes szemle. A valódira rövide­sen meghívják a természet két igaz barátját, a bejelen­tést tevő két ipari tanulót, a községi tanácsot, meg a bánya vezetőit Mostanáig a megye huszon­hét községéből — többnyire magánszemélyektől ,— érke­zett védettség kimondását sürgető kérelem, éspedig (az eddig megtartott szemlék sze­rint) többnyire nem alaptala­nul. Az év végéig nagy részük sorsát eldönti a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Szokoly Endre Szigetszentmiklós-gyártelep. A HEV-megállótól balra a Csepel Autógyár, jobbra a munkásszállás, a kettő között a művelődési ház. A munkás- szállás homlokzatán hatalmas betűk hirdetik: „Épült az első ötéves tervben, a háborús ro­mokból, a béke védelmében!’’ Most százan laknak itt: mér­nökök, orvosok, segédmunká­sok, takarítónők és adminiszt­rátorok. Az egyik folyosón le­zárták az üvegajtót: az „Idege­neknek belépni tilos!” felira­tú ajtón túl van a leányszál­lás. Tizennyolcán laknak itt, két- és háromágyas szobák­ban. Van konyhájuk, zuha­nyozójuk és társalgójuk is. Ez utóbbi ajtaján ismét tábla: „Beszélgetni tilos!..alatta egy másik: „Dohányozni ti­los!” Ez az egyetlen közös he­lyiség az épületben, ahol a fér­fiak és nők együtt nézik a te­levíziót. ★ A lányok folyosóján a dél­utáni órákban halotti csend. Az ajtók zárva, egyetlen hang sem szűrődik ki a szobákból. A délelőtti műszakból pedig már hazatértek. Néha egy-egy lány kilép a folyosóra, nesz­telenül jön-megy. A délutáno- sok csak 11 után érnek haza, ekkor kicsit hangosabb a szál­lás. Nem a hangos beszédtől. Az ajtócsapkodástól, és a sie­tős léptektől. A lakók úgy mennek el egymás mellett, mintha idegenek lennének. A 20-as szobában a szabol­csi Gere-lányok laknak. Test­vérek. Az idősebb Juci, a fia­talabb Hunor. (Szüleik nem tudták, hogy ez férfinév, ami­kor aztán tévedésük kiderült, már nem volt mit tenni.) Hunor alig áll a lábán. A délutáni műszak legalább any- nyira fárasztó, mint az éjsza­kai. Nem zavarja látogatá­som, vetkőzik és bújik az ágy­ba. Néhány perc múlva egyen­letes légzése jelzi: elaludt. Jucinak értelmes, tiszta tekin­tete van. Ritkán mosolyog. — Nyolc éve jöttem el Sza­bolcsból. Tizenöt éves voltam. A testvérem — a harmadik, már itt dolgozott, Halásztel­öntőgépének acéltornya már elkészült, s az óriási csarnok­ban húsz méterre magasodik. Legfelső szintjének betonozá­sát is megkezdték. Az öntőgép legmagasabb munkaszintjén szerelik majd fel a kristályo­sítókat és egyéb berendezése­ket. Az öntőgép csövezése is teljes erővel megindult. Száz méter víz-, levegő-, sűrített le­vegő, olaj- és földgázvezeték épül az öntőgép kiszolgálásá- ra. Kepics Teréz négy éve él a szál­láson. O nem magányos, aktívan bekapcsolódott a KISZL-munkába, alapszervezeti titkár. ken, a bolgár kertészetben. Utána jöttem. Ott barakkban aludtunk, férfiak, nők együtt. Mosakodni a pajtában lehe­tett, de csak nagyobb ünnepek előtt. Három éve kerültem a gyárba, és a szállásra. Itt mos­ni is lehet, rekamién alszunk, és mindennap fürödhetünk. Hogy telnek napjaim? Dolgo­zom. Gyakran vasárnap is. Kell a pénz. A fizetésem 1600 forint, ebből 2—300-at haza- küldök a szüleimnek — a kis húgom még többet is. A szál­lásért 140-et fizetek, 400-at félreteszek a takarékba, a töb­biből öltözöm. Kosztra 2—300 forint megy el. Kényelmesen lakunk, semmire sem lehet pa­naszunk. Azt hiszem, azért egy albérletben jobban érezném magam, otthonosabb lenne, mint ez a szépen berendezett szoba. Ha megtudnám fizetni. Erről kár is ábrándozni, egyet­len lehetőség, hogy valaki el­kerüljön innen: férjhez kell mennie. De kihez? Társasá­gom nincs, sehova nem járok. A művelődési házban hétköz­nap csak részeg embereket látni, az ifjúsági tánc meg már nem nekem való. öreg vagyok én ahhoz, hogy ko­molytalan gyerekekkel ugrál­jak. — Ha hazamegyek, havonta egyszer-kétszer, a szüleimnek segítek. Egyedül maradtak, szegény, kis öregek. Nyáron kapálok, most meg a kukori­catörés vár ránk. A szabadság is erre megy, néhány napot mindig kiveszek, hogy leg­alább haszna legyen az uta­zásnak. Pesten két hónapja voltam, a nővéremet látogat­tam meg. Ö már férjhez ment, neki sikerült. 4 A Csepel Autógyár szociá­lis osztálya foglalkozik a munkásszállás ■ ügyeivel. Ügy tudják, szeretnek itt lakni: a lakbér alacsony és ezért min­den kényelmet . megkapnak Kartonokon tartják nyilván a lakókat, de ezen még beosztásuk sincs feltüntetve, csak az a rubrika, hogy be­fizették-e a lakbért. Időn­ként átmennek ellenőrizni a szállást. Megnézik, hogyan gazdálkodnak a tisztítósze­rekkel a takarítónők. A gyár évente 350 ezer forinttal já­rul hozzá a munkásszállás fenntartási költségeihez. ★ Fegyelmi ügy évek óta nem volt a munkásszálláson. Min­denki megbecsüli magát, aki­nek sikerült bekerülnie. A há­zirend szigorú: látogatót fo­gadni nem lehet, hangoskod­ni, szeszes italt a szállásra bevinni tilos. Újakat csak akkor vesznek fel, ha ürese­dés van, ha valaki férjhez ment, vagy megnősült. A fel­vételi kérelemhez csatolni kell a főnök véleményét. A szociális osztály dönt a ké­relemről. Az osztály dolgo­zói azt mondják, már ráné­zésre is meg lehet állapítani, hogy kit szabad felvenniük. Nem is csalódtak emberisme­retükben. Mindenki megbe­csüli magát. Van olyan lakó is, aki 1955 óta él a szállá­son. Néhány éve szó volt ar­ról, hogy bevezetnek egy ren­delkezést: három éven túl senki sem foglalhatja le a szállást. Akkor a lányok til­takozó levelet fogalmaztak, valamennyien aláírták, és azóta nem került szóba a dolog. Reggel 6—7 óra között újra élénk a szállás. Az éjszaká­sok jönnek, a délelőttösök mennek. Nagy Irén délutá- nos, délelőtt Pestre megy lá­togatóba. — Ha csak fél óra szabad időm van, megyek a nővé­remhez. Nem csinálunk sem­mi különöset, csak beszél­getünk. Ö már férjhez ment. Az anyósánál lakik a belvá­rosban. Most született gye­reke. Itt nincs barátnőm, a nővéremmel beszélek meg mindent. Csak az éjszakát töltöm a szálláson. Szoba­társaimról nem tudok sem­mit, nem nagyon beszélge­tünk. ök is csak aludni jár­nak ide. Én nagyon szeretek itt lakni. Megvan minde­nünk, még takarítanak is utánunk. Hogy nincs tár­saság? Másutt sem lenne. A művelődési házba nem já­rok, egyedül nem merek le­menni, udvarlóm meg nincs. Már 60-on felül van azok­nak a szarvasagancsoknak a száma, amelyek aranyérmet kaptak és származásuk a gö­cseji erdőrengeteg. Az 1970-es, majd az 1972-es őszi szarvas­vadászat hozta azonban az igazi meglepetést: egy-egy vi­lágrekorder trófeát. Az elsőt bemutatták a nagyközönség­nek is a vadászati világkiállí­Most beiratkoztam a szabás­varrás tanfolyamra. Lehet, hogy jobban tettem volna, ha befejezem az általános is­kolát. Annak idején abba­hagytam, mert senki sem tö­rődött velem. Most már bá­nom. Gépmunkás vagyok, a munkámhoz nem hiányzik, de mégiscsak más, ha az embernek van iskolája. Nincs semmi hobbym. Még csak nem is öltözködöm. Állan­dóan nadrágban járok, mit mutogassam magam. Gyűj­töm a pénzt. Már van néhány ezer forintom. Nincs szük­ségem semmire. Talán ha egyszer mégis férjhez me­gyek, ne menjek már üres kézzel. Szinte nem is isme­rek fiúkat. A szálláson sen­kivel sem szoktam beszél­getni. Látásból ismerem a férfiakat is, de nem vagyunk köszönő viszonyban. Volt olyan lány, aki a szállásról ment férjhez, de én nem fo­gom hirdetni magam soha. ★ Katona András az alapszer­vezeti KISZ-titkár. ö is a munkásszállás lakója. 1962 óta él itt, kivéve azt a há­rom évet, amíg az NDK-ban dolgozott, ö nem érzi egyedül magát, lefoglalja a KISZ- munka, régebben a népi tánc, most meg a tanulás is: esti egyetemre jár. Azért ő is szóvá teszi, a szálláson kö­zönyösek az emberek. A lá­nyokról nincs véleménye. — Szinte nem is találko­zunk. A társalgóban nem beszélgethetünk, a folyosó meg nem alkalmas az ismer­kedésre. Volt egy ötletünk: a szállás pincéje üresen áll. Ott akartunk klubot létrehoz­ni. A fiúk megcsinálták vol­na társadalmi munkában. Be akartunk állítani egy ping­pongasztalt, magnót, rádiót. Öt­let maradt az egész. Azt modták, úgy nem lehetne be­tartani a házi rendet: 10 óra­kor takarodó! ★ A leányszállást kolostornak hívják a gyárban. A két- és háromágyas szobákban a pad­lón szőnyeg, a heverők fölött könyvespolc van. Legtöbbször üresen. A társalgóban be­szélgetni tilos. Régebben ven­dégeket lehetett fogadni az ebédlőben. Már több mint egy éve ott is lányok lak­nak. Az emeleti lányok nem ismerik őket. „Nemrég lak­nak itt, csak egy éve.” Árokszállási Éva tásom, a másodikat most zsák­mányolták. A lovászi olajbá­nyász társaság területén ejtet­te el egy külföldi vendégva­dász. A 14.80 kilós agancs szakmai körökben is nagy fel­tűnést keltett. A páratlan húszas trófea — az agancs egyik felén kilenc, a másik fe­lén 11 ág helyezkedik el — teljesen hibátlan. MEZOPANEL MEZÖGAZOASAGI EPÜLETELEMGYAR M V F K l-A DMÁZA Mezőgazdasági üzemek, figyelem! A kukoricatárolási program végrehajtásához már most biztosítsa raktárait! A MEZŐPANEL gyorsan szerelhető, előre gyártott, könnyített vasbeton épületeket gyárt, szállít, szerel. Kiküszöböli a hagyományos építőipari tevékenységet, megtakarítja a karbantartás költségeit, nagy élettartamú, sokoldalúan hasznosítható létesítményekre tesz szert Olcsón épít. A tervezést, a lebonyolítást a MEZŐBEN Vállalat megyei kirendeltségei vállalják. Igényével keresse fel a MEZŐPANEL Mezőgazdasági Épületelemgyárat (Nyékládháza, tel.: 70.) vagy a MEZŐBEN megyei kirendeltségét Hajtómű és drótkötélpálya Timföldgyár Indiában — magyar tervek alapján Száz méter ötféle vezetékből — egy géphez Húszméteres acéltorony a csarnokban Világrekorder trófea

Next

/
Oldalképek
Tartalom