Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-26 / 227. szám
A bölcsődéből az óvodába Péterffy felvétele MONOOTIDfKI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 26., KEDD Megalakul az ivóviztársulás Úri gondjai és eredményei Javuló ellátás — Új ipari kisüzem — Ha egy kicsit előbb jön, részt vehetett volna megbeszélésünkön, amelyen a párttitkár, tanácstitkár, valamint a gazdasági egységek képviselői vettek részt. Ugyanis nem sokkal ezelőtt ért véget a megbeszélésünk — mondja Bre- csok Illés úri tanácselnök. — A napokban dr. Bencsik Mihály, a járási hivatal elnöke összevont elnöki értekezletet tartott, s ezen a többi között éppen a tanácsi apparátus személyzeti és káderhelyzetét értékelte. De szó volt a tanácsok újfajta, megnövekedett feladatairól is ... Az ott elhangzottakról és a reánk háruló feladatokról tájékoztattam a megjelent vezetőket. — Melyek azok a feladatok, amelyeknek megoldását igen fontosnak tartja? — Sok közül a legfontosabbat említeném, ez pedig a törpe vízmű megépítése. Közben a szekrénypolcról egy sokszorosított meghívót tesz elém, majd így folytatja: — A program egyik igen jelentős állomása lesz az e hónap 25-én megtartandó községi ivóviztársulás első alakuló közgyűlése. Ekkor kerül sor az alapszabály előterjesztésére és a felelősségteljes munka tisztségviselőinek a megválasztására. Egy esztendővel ezelőtt a tanácselnök egyik nagy gondként a rossz kenyérellátást említette. Most örömmel újságolja: — Innen alig néhány méterre épült és nyílt meg áprilisban a kenyérszaküzlet. Azóta nincs panasz. Örömmel mondhatom, hogy az igazán finom kenyér és péksütemény mellett tejtermék, különböző száraztésztafélék is kaphatók. — Valóban a kenyér volt az egyik legnagyobb gondunk — szól közbe Czövek István vb- titkár, s hozzáteszi még: — A tanácstagi jelölő gyűléseken nem kevesebb, mint 116 közérdekű bejelentés, kérés hangzott el. Persze, legtöbben mint mondottuk, a kenyérellátással, vízműépítéssel, közétkeztetéssel, üzlethálózattal kapcsolatosan tettek fel kérdést. És sokan tették szóvá az utak rossz állapotát. A községi tanács az akkori panaszok többségét azóta sikeresen megoldotta. A kenyérellátás mellett javult az orvosi ellátás, megoldódott a közétkeztetés, megvalósulás előtt áll a vímű építése, bővült az üzlethálózat. Ám megoldásra váró feladat maradt még jócskán. — Útjaink rosszak — folytatja a titkár —, úgyszintén nagy gond, hogy kevés az óvodai férőhely. Brecsok Illés tanácselnök megjegyzi: — Évek óta minden lehetséges fórumon felmerül és kéri a lakosság a helyi munkalehetőség megteremtését, az ipar- telepítést Teszik mindezt joggal. Mert Űritől Budapest ha légvonalban nem is, de vonattal bizony nagyon messze van... — Se kérésnek van-e eredménye? KINEK VAN IGAZA? Több türelmet - és bizalmat! Gyömrő, Köztársaság út. Kint van az Erzsébet telepen, jó messze a központtól. Végiggyalogolom az utat, mert kíváncsi vagyok, mekkora is a távolság tulajdonképpen az egészségháztól addig a kis házig, amit keresek. Szemerkél az eső, s akiktől a Köztársaság utca felől kérdezősködöm, legyintenek: hát az még jókora gyaloglás. Valóban az. Végre zörgetek a kapun, bent, a kert végén egészen apró ház áll, az egyetlen tábla — Barna Béla szobafestő — elfedd szinte az egész falat. Botra támaszkodva, reszketve-araszolva nyit kaput egy öregember. Megmondom ki vagyok, felkapja a fejét, átölel, de támaszkodik is rám, hogy össze ne essen. Rázza a sírás, nincs hangja, hosszú percek után is csak annyit tud mondani: „Hát van még ... valaki...” A szobában csak egy ágy fér el. Vetetlen — de azért rend van, minden a helyén, a fényképek csokorban a tükörrámába tűzve, az iratok az asztalon csomókba rendezve, a gyógyszeresdobozok egymásra állítva. Barna Béla szívbeteg. Lábfeje cipónyira dagadt. Lábtrombózis. A levél, amit írt, szűkszavú. Ennyi az egész: „Barna Béla 75 éves, Gyömrő, Köztársaság u. 47. szám alatti lakos, rokkant beteg vagyok, öregségemre dagadt lábakkal, súlyos szívbetegséggel naponta négy kilométert kell gyalogolnom, hogy orvosi kezelést kapjak. Minden azért van, mert kezelőorvosom személyi bosszúból nem enged be rendelőjébe. Kérem szíves intézkedésüket.”Sír, reszket. Nem kérdezgetem, nyugtatni próbálom. A körzeti orvos dr. Altorjai Károly. A rendelőben beszélgetünk. Barna Béla neve hallatára ráncba fut a homloka. Elmondom, hogy az öregember naponta négy kilométert gyalogol egy másik orvoshoz, aki beadja neki az injekciót. Altorjai doktor tud róla, hozzáteszi: — Persze, ha sürgősen kell valaki, akkor azért értem küldenek. De miért csak akkor? S miért nem a nővér jár ki injekciót adni Barna Bélának? Egyáltalán: hogyan került sor orvos és betege közt erre a furcsa „szakításra”? — A helyzet az, hogy Barna Bélát sokáig én kezeltem, de elégedetlen volt. Szerinte a gyógyszerek, amiket én írtam fel, semmit sem használtak. Vádaskodott, s olyan dolgokat terjesztett rólam, hogy a felesége azért került most kórházba, mert én rosz- szul adtam be neki az injekciót. Más orvoshoz kezdett járni, máshonnan szerzett gyógyszereket. Magától értetődik, hogy a más által felírt injekciót én nem adom be. Nem vállalhatok felelősséget más diagnózisáért. S az is az igazsághoz tartozik, hogy az ember türelme véges. Barna Béla azt csinálja, hogy ha sürgősen szükség van orvosra, értem küld, máskor pedig felül a kerékpárjára és mással kezelteti magát. Barna Béla nem úgy nézett ki találkozásunkkor, mint aki kerékpárra ülhet egyáltalán, jegyzem meg. Ha így van — mondja Altorjai doktor — a megoldás kézenfekvő: ő továbbra is vállalja Barna Béla kezelését, de csakis akkor, ha az elfogadja az általa írt gyógyszereket, injekciókat. Ez lényegében érthető: az orvos nem vállalhatja a felelősséget más diagnózisáért. A kérdés mégis nyitva marad. Mert igaz, hogy az ember türelme véges — de lehet-e véges egy orvos türelme? Barna Béla idős, beteg ember, mindez hozzájárul ahhoz, hogy bogaras legyen. — A betegnek szabad orvosválasztási joga van — mondja dr. Altorjai. — Az orvosnak el kell fogadnia mindenkit, akkor is, ha az illető becsületében sérti meg, akkor is, ha közhangulatot teremt ellene?! főDr. Dikó István járási orvos: — Jogszabály írja elő, hogy az orvos valóban nem kezelhet olyan beteget, akinek más orvos írt gyógyszereket, akinél más állapította meg a diagnózist. Sőt: joga van megtagadni a gyógykezelést akkor is, ha a beteg valami módon gátolja munkájában. De csak akor tagadhatja meg, ha előzőleg felettes hatóságaitól erre engedélyt kér. A hatóság ilyen esetekben mindent figyelembe vesz, azt is, hogy egy beteg ember általában ingerlékenyebb. Az orvosnak sok mindent el kell tűrnie, ez tény. — Ebben az esetben csak egy lehet a megoldás: maradjon a beteg dr. Altorjai körzetében. Semmiképp sem javasolhatom, hogy más körzeti orvos kezelje, hiszen dr. Altorjai van hozzá területileg a legközelebb, s ha továbbra is több kilométerre kell eljárnia, rendes kezelésben nem is részesülhet. (k. zs.) — Vajmi kevés, s erről nem mi tehetünk. Ezért is örülünk annak, hogy a budapesti TRANSZVILL Vállalat egy villamossági kisgépeket és alkatrészeket gyártó részleget helyez majd ki hozzánk. És ezzel az 1100 ingázóból ha csak néhánynak is, de mégiscsak helyben tudunk munkát biztosítani. Persze a tanács vezetői úgy számolnak, hogy a termelés mellett mód nyílna a lakosság villamossági gépeinek javítására is. Ez pedig a szolgáltatások színvonalát emelné. Jandó István — Hidegkonyhai készítmények árusításával is foglalkoznak már Monoron a Hangulat presszóban. Az első napokon különösen a kaszinótojás és a francia saláta aratott méltán megérdemelt, nagy közönség- sikert. Gázcseretelep társadalmi munkában A társadalmi összefogás szép példáját láthattuk szombaton Nyáregyházán. A lakosság régi kérése egy nagyobb befogadóképességű gázcseretelep. A tanács helyet adva a kérésnek, elkészítette a terveket és költségvetést, amely 360 ezer forint. A telep 400 palack befogadására lesz alkalmas. A tanács viszont csak 200 ezer forint anyagköltséget tud erre a célra adni, a többit a gázfogyasztók vállalták. Az alapozást 23-án kezdte el 34 felsőnyáregyházi lakos. H. Kovács János tanácselnök és Sztahó József kőműves vezetésével két órára kész lett az alap. Az alsónyáregyháziak pedig majd a tatarozásban vesznek részt A falazás és a tető felrakása a Szentimre és a Kossuth telepiekre vár. A munkában nagy segí tséget nyújt a pilisi ÁFÉSZ és a helyi Béke Termelőszövetkezet is. Kép és szöveg: Péterffy Miért nincs? A sülyi 3-as számú iparcikkboltban már három hete nem lehet kapni szárazelemet. A vevők nem titkolják bosszúságukat. A napokban egy fiatalasszony így fakadt ki: „Sel- ga kisrádióm van. A műsor hallgatása közben oly gyorsan el tudom készíteni az ebédet. Sajnos, már három hete süket a készülék”. „Nekem meg egy lapos elem kellene — szólal meg egy idősebb bácsi. — Tegnap majd a nyakam törtem a sötét pincében.” A boltos azonban nem tudott mit csinálni. Mindkét kezét széttárta: „Kérem, könyörgöm — mondja szolgálatkészen —, én mindent megteszek. Sürgetem, telefonálok, de mégsem küldik!” Előveszi a megrendelőkönyvét. „Tessék csak nézni, a Ravill, Kresz Géza utca 34. sz. alatti 12-es fiókjának instruktora saját maga írta be a megrendelést még augusztus havában. Íme: többek között 9 voltos lapos, ceruza- és botelemeket, továbbá zseblámpaégőket és tokokat is feljegyzett. Miután ezt megtette, sajnálkozva adta tudtomra, hogy csak abban az esetben tudják küldeni az árut, ha van készlet a raktáron.” A vevők valamennyien furcsának tartották az instruktor kijelentését. Az még hagyján, mondták, hogy egy-két nap hiányzik ilyen áru a boltból, de három hét, az már igazán sok! Igazuk van a vevőknek, de főleg annak a fiatalasszonynak, aki így panaszkodott: „Miért adják el a rádiót, ha nem tudják biztosítani hozzá az elemet?” (k. 1.) A FEGYVERES ERŐK NAPJA ALKALMÁBÓL Összetett honvédelmi verseny Csévharaszton A járási KISZ-bizottság az eddigi hagyományoknak megfelelően ezúttal is megrendezte az összetett honvédelmi versenyt a fegyveres erők napja alkalmából Csévharaszton. Tizenegy fiú- és négy lánycsa- patt küzdött a győzelemért. A hűvös idő ellenére a versenyzők jó felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Eredmények, lányok: 1. Csévharaszt, A., 2. Csévharaszt B., 3. Sülysáp. Fiúk: 1. Csévharaszt A. (Urbán Sándor, Bán László, Tóth Imre), 2. Csévharaszt C. (Péntek József, Ke- ményfi Pál). 3. Monori lövészklub A. (Göbölyös Károly, Csik László, Gubik Gyula), 4. Vasadi lövészklub, 5. Csévharaszt B., 6. Sülysáp A. A verseny rendezéséért dicséret illeti a csévharaszti KISZ-eseket, a versenybírókat, Kovács Pétert, Keszeg Károlyt, Kerekes Ferencet és Mihályi Mártát. (g. j.) NŐI LABDARÚGÁS FŐSPED Szállítók Monori SE 6:0 (2:0) Monor, vezette Majercsik. Monori támadásokkal kezdődött a mérkőzés, a szél ellen játszó hazai védőknek percenként kellett a vendégek támadásait szerelni. A 13. és 25. percben lőtték a vendégek a gólokat. Szünet után a hazai csapat a szél segítségét nem tudta kihasználni. A vendégek lapos összjátékkal közelítették meg a hazaiak kapuját, és a gyenge védelem mellett további négy gólt lőttek. A vendégcsapat igazolta; nem véletlenül az ország legjobb női labdarúgócsapata. Jók: Gál Júlia, Knul Ilona és az Izmán testvérek. Az ötödik forduló után: 7. Maglód 4 2 — 2 9:18 4 9. Monor 5 1 1 3 4:20 3 (vitéz) Az Állami Bábszínház Monoron Monoron, a járási művelődési házban szerepel október 5-én, csütörtökön, délután 3 órakor az Állami Bábszínház. Bemutatják a Foltos és Füle- nagy című bábjátékot. MŰSOR Mozik Maglód: A holnap lovasak Mende: Funny girl I—II. Monor: A férj válaszúton. Nyáregyháza: Helló Dolly I—II. Pilis: Uram, ön özvegyasszony lesz. Üllő: Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek. Vecsés: A betyárkapitány kincse. A munkaügy kérdéseiről A vállalatok munkaügyi kérdéseiről kétnapos országos konferencia kezdődött Pécsett. A Munkaügyi Minisztérium, valamint a MTESZ szervezési és vezetési tudományos társaság megyei csoportja közös rendezvényén a vállalatok, üzemek, intézmények kétszázötven — munkaüggyel foglalkozó — szakembere vesz részt. A használó is felelős! Mint megírtuk, a kisiparosok által készített építőipari gépeket forgalomba hozataluk előtt készítőjük köteles megvizsgáltatni az Építőipari Minőségvizsgáló Intézettel. Lényeges hozzáfűznivaló, hogy a jóvá nem hagyott géppel kapcsolatban nemcsak annak készítője, forgalmazója, hanem használója is felelősségre vonható, erkölcsileg él anyagilag. Ha tehát valaki ÉMI-adat> tábla és kezelési utasítás néP küli gépet üzemeltet, kiteszi magát annak, hogy kisipari ké- szítményű gépét az Energiabiztonságtechnikai Felügyelet leállítja. Negyed század az úttörőmozgalomban Borbás Ottó járásunk legis- I mértebb ifjúsági vezetője, az ■ úttörőmozgalom lelkes vete- í ránja. A gyermekszervezettel } 1950-ben, már főiskolás korá- 1 ban elkötelezte magát, kezdet- i ben őns- és rajvezétő. Üriba '• kerülve 1953—56-ig csapatvezetőként tevékenykedik, ötvenhat nyarán egyik lelkes szervezője és társadalmi munkásaink élén építője a Zamár- diban épülő Pest megyei úttörőtábornak, melynek 1968-ig vezetője lesz. 1965-től megyei vezetőképző- telelős, s tagja az Országos Nevelési Tanácsnak, valamint az országos vezetőképző szak- bizottságnak. A gyömrői Ságvári Endre Üttörőház tevékenységébe az ötvenes évek végén kapcsolódik be, mint módszertani vezető. Szakkörével 1959-ben az országos mezőgazdasági kiállításon I. díjat szerzett. 1960- ban vezetőképző-felelős, 1967- től kezdve az úttörőház igazgatója. Vezetésével, irányításával tovább gazdagodott a módszertani központ anyagi ellátottság és a vele járó tartalmi élet vonatkozásában egyaránt. Eredményes munkásságáért '„kiváló úttörővezető”, „KISZ- érdemérem” kitüntetést kapott. P. S.
