Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-26 / 227. szám

rtMEfrVEI HIRLAPvKPt.dNKIAPÄS^ XVI. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 26., KEDD A SZAKEMBER SZEMÉVEL1 Megoldás elolt a zöldbabszedés gépesítése BEMUTATÓ ÉS TANÁCSKOZÁS SOROKSÁRON A BMG—MEFI zöldbabsze­dő gépet a minap bemutatták a soroksári Vörös Október Termelőszövetkezetben. A be­mutató után tanácskozást tar­tottak a zöldbabtermesztés gé­pesítéséről. 1972- ben 6170 holdra, illetve 1654 vagon zöldbabra kötötték szerződést a konzervgyárak. A Várható termés 1400 vagon. A IV. ötéves terv során 5 ezer hold zöldbabtermő területen kell gépesíteni. Ebben az évben már 44 Ploe- ger típusú, holland egysoros zöldbábszedő gép és 15 BMG— MEFI zöldbabszedő gép műkö­dött a konzervipar szerződéses területén, s a leszedésre kerü­lő zöldbab csaknem felét gép­pel gyűjtötték be a gazdasá­gok. Jövőre további 12 BMG— MEFI magyar és 6 Ploeger egysoros, holland babszedő gép megvásárlását tervezik a ter­melőszövetkezetek. A Ploeger zöldbabszedő géppel átlagban napi 40 mázsa, a BMG—MEFI gyártmányú, FZB jelű ma­gyar zöldbabszedő géppel napi 100—140 mázsa zöld­bab szedhető le, tehát fővetésként és másodve­tésként termesztett zöldbabot Ploeger géppel 70—80 holdról, magyar FZB babszedő géppel 150 holdról lehet egy szezon­ban leszedni. 1973- ban a konzervipar hol­danként 500 forint növényvé­delmi hozzájárulást ad a 30 holdnál nagyobb területen zöldbabot termelő gazdaságok­nak, továbbá a hazai és az import vetőmagár közötti kü­lönbség 50 százalékát is meg­téríti. A jelenleg termesztett faj­ták, a sárga hüvelyű Kinghorn Wax és a zöld hüvelyű Har­vester öntözés nélkül is ké­pes holdanként 40 mázsát ad­ni, öntözve holdanként 50—60 mázsa termést ad. Az új hol­land Constanza sárga hüvelyű és a Sanocrop, az Amboy zöld hüvelyű, valamint a Van Wa­veren NSZK-cég Wax Godju- well sárga hüvelyű, Fortune, Dinamit, Jaguár nevű zöld hü­velyű fajtái 30—50 százalék­kal magasabb terméshozam el­érésére is képesek. A tanácskozáson a hozzászó­lók hangsúlyozták, hogy ki kellene alakítani a gépi szedésű zöldbab szabvá­nyát, valamint a gyom- mentességre, az eddig en­gedélyezett Treflánon kí­vül a Patoran engedélyez­tetése is kívánatos lenne. A Kertészeti Kutató Intézet és a Nagykőrösi Konzervgyár 1971-ben, Szolnokon, a Lenin Termelőszövetkezetben és Tá- piószentmártonban, a Rákóczi Termelőszövetkezetben, vala­mint a kiskunlacházi Kiskun Termelőszövetkezetben és a tiszajenői Tiszamenti Termelő- szövetkezetben ez évben vég­zett kísérletei nagyon jó ered­ményt adtak. A zöldbab növényvédelmét, a Kertészeti Kutató Intézet és a Nagykőrösi Konzervgyár kí­sérletei szerint, a Dithane M— 45 és a Cuprosan Super D megoldja, de a vetőmag csá- vázása is kívánatos, TMTD-vel vagy Dithane M—45-tel. A magyar F 2 B zöldbab­szedő gép egyszerre 3—4 sor termését szedi le, 5—8 száza­lék babot hagy el, illetve nem takarít be. A gép a holland géphez hasonlóan -* oldja meg az ikerfürtök bontását. Jövőre a konzervipar az ideinél 25—30 százalékkal több zöldbabot kíván szer­ződéssel felvásárolni. A jelenlevőik javasolták, hogy a jelenleg is kiemelt ártámoga­tásban, vagyis 68,2 százalék árengedményben részesülő zöldbabszedő gépeket megkü­lönböztetett hitellel vásárol­hassák meg a termelő gazda­ságok, azaz a fizetendő 31,8 százalékot 3—5 évi középlejá­ratú hitelre kaphassák. A jelek szerint a zöldborsó után, a zöldbab gépesítése ol­dódik majd meg a leghama- rább. 1970-ben először a Nagykő­rösi Konzervgyár vásárolt öt holland zöldbabszedő gépet, és 1972-ben már a zöldbabterület csáknem feléről gépek szedték le a termést a konzervipar te­rületén. Dr. Konrad Zoltán Mit látunk ma a moziban? Fuss, hogy utolérjenek. Szí­nes, zenés magyar bűnügyi film vígjáték. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Egy a szívem. Az utolsó levelek. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Olcsóbb lett a borszőlő A piacon vasárnap már több kocsival árultak új csöves kukoricát, 200—220 forintot kértek mázsájáért. A vásár­lók olcsóbb árak kialakulását várják. A borszőlőből is növekszik a piaci felhozatal. Vasárnap 4, illetve 4 forint 50 filléres ára volt, de már 3 forint 50 fillérért is adtak gyengébb minőségű borszőlőt. A kocséri felvásárló-telepen Ősszel sem csökken a forgalom Ősszel sem kisebb a forgalom a kocséri felvásárló- és takar­mányosztó telepen: viszik-hoz- zák a tojást, a paradicsompap­rikát és az otelló szőlőt. — Már hozzák a hízott libát is — mondja Szabó Ferencné vezető. — 1800 liba hizlalásá­ra vállalkoztak a termelők, a javát majd csak ezután kapjuk Gondozott állomás Amint felépült, azonnal az ország egyik legszebb vasútál­lomásává nyilvánították a nagykőrösit. Amióta dolgozói, szo­cialista brigádjai, tavasztól őszig, állandóan öntözik, nyírják a gyepet, virágot nevelnek, padokat festenek, azóta az ország legszebb vasútállomása. Legalábbis a körösiek szerint. Ballai József felvétele TERVEZIK AZ OLCSÓ ÁRUK BOLTJÁT Tizenkét vagon vascső SZERVEZIK AZ ISKOLAI GYŰJTÉST A MÉH-telepen zajlik a hét­köznapi élet. Lovas kocsival hozzák a vashulladékot, s a kocsi hajtó ja, á lerakodás, mázsálás után, már a pénzért hajol le a pénztárablakhoz. A telepvezetővel, Bukovíts Gé­zával, az irodában beszélge­tünk. — Vásárolnak-e az idén vadgesztenyét? — Vásárolhatnánk, ha len­ne rá vevő. De nincs. Már ta­valy sem volt. Két évvel ez­előtt vadetetési célra és ipari feldolgozásra is kellett vad- gesztenye, sőt, Svájcba is exportáltunk belőle, az idén azonban nem kell. Helyette az idén barackmagot vásároltunk fel. Éppen a mai napon in­dítjuk útjára a szállítmányt: ötven mázsát. — Mi lesz a barackmagból? REGI KÖRÖSI SZÜRETEK Beleugrottak a kádba nagyapáink és déd­apáink életében a lakodal­mon, névnapokon és disznóto­rokon túl, egy kis munkával vegyes szórakozási alkalom volt a szüret is. Leginkább október elején, amikor már majdnem mindig megcsípte a-dér a szőlőlevele­ket, melyek közül incselkedő- en kikandikáltak az édes sző­lőfürtök, a gazda beballagott az akcihivatalba, és engedélyt kért a szüretelésre. Azután a kis iskolásgyereket vagy leánykát elküldték a só­gorokhoz és a komákhoz: — Tisztelteti az édesapám a János bácsiékat, hogy vasár­nap, a családdal és a kocsival jöjjenek el szüretelni! A szüret előtti napon le­vágták a birkát, mely akkorra szép kövérre hízott, a szüret napjának reggelén pedig a gazda kisüsti szilvapálinkával várta a szüretelőket. A módo­sabb családoknál pálinkát égettek az asszonynépnek: egy tálat teleöntöttek pálinkával, belezúdítottak egy zacskó koc­kacukrot, s meggyújtották; a mennyezetig csapott a lángja, és finom kontyalávaló vált be­lőle. A SZÜRETRE ELMENTEK a legkisebb gyerekek is. Két- három vagy több kocsival in­dultak el a szőlőbe. Kinn elő­ször is hatalmas tüzet gyújtot­tak a pirítás.. ,z, mely nagy élmény volt. Az útszéli akác­fákról mindenki maga vágott nyársat, a leányoknak és az asszonyoknak a legények segí­tettek. Igyekeztek a kenyeret minél szebben megpirítani, és akkurátusán sütögették rá a szalonnát. Az ízes falatokra jól esett a tavalyi kadarka, melyet nagy kannákkal vitt ki a gazda. A reggeli után a szedők be­álltak a sorokba, s vödrökbe, vagy kosarakba szedték a sző­lőt, melyet a legények háti puttonyokban vagy rudas ka­sokban hordtak a kocsikon le­vő hordókba. Közben nagyon vigyázták, főleg a leányokra, hogy melyik hagy el „böngét”. Minden bongóért egy csók volt a büntetés, melyet víg vihán- colás közben, mindjárt be is hajtottak. Hol az öregek, hol a lányok, hol a legények kezd­ték egymásután a nótákat. Szüretidőben nótától zengtek a szőlőhegyek. A háziasszony pedig egy-két segítséggel hozzáfogott az ebéd­főzéshez. Szolgafára akasztott nagy bográcsban Totyogott az ízes birkapörkölt, s a tűz mel­lett jókora cserépfazekakban készült a húsleves, a pörkölt­höz meg finom köleskását főz­tek. VIDÁM HANGULATBAN folyt le az ebéd. Utána jól esett a bor, és délután még hangosabban zengett a nóta, de még több volt a bönge is. Annyi szedőt hívtak, hogy es­tére rendszerint végeztek is. Akkor a gazda, ahogy apáitól látta, bekapálta a szőlő négy sarkát, hogy el ne menjen a jövő évi termés, majd meg­rakták a szedők garabóit a szüretelés közbén lerakott, állni hagyott szőlővel — kós­tolónak, és kedélyes nótázás- sal elindultak hazafelé. Otthon kezdődött azután az igazi szüreti mulatság. Akkor még nem volt szőlődaráló, se sutu: a szőlőt nagy kádakba rakták, a legények levetették a csizmát, megmosták a lábu­kat, s beleugrottak a kádba, úgy taposták ki az édes mus­tot, mely szűrővel ellátott csa­pon folyt ki a dézsába, mely­ből a hordókba hordták. Sok­szor a bátrabb leányok is részt vettek a szőlőtaposásban: be­leugrottak a kádba, térdig fel­tűrve a szoknyájukat, a legé­nyek nagy gyönyörűségére. AZ EBÉDET ÜGY FŐZTÉK a szőlőben, hogy mindig ma­radt otthoni vacsorára. A jó boros, víg nótás szüreti vacso­rákra majd mindig került egy­két szál muzsikus, akik ropo­gós csárdásokat húztak, s el­kezdődött, sokszor éjfélig vagy tovább is folyt a tánc és a nó- tázás a pincében vagy a nagy­kamrában. A hangulatos mu­latság közben a fiatalok ki-ki­mentek az udvarra csillagot nézni, s mivel a mamák bent beszélgettek, el-elcsattant egy- egy mustnál is édesebb csók, és mire kiforrt az új bor, sok ilyen csók házassággal folyta­tódott. Kopa László — Az édesipar vásárolja meg, bizonyára finom cse­megét ^készít majd belőle. Ezért kellett nyers barackma­got biztosítanunk. — Honnan hozták a ba­rackmagot? — A legtöbbet a szeszfőz­déből, mert mostanában a cef­rét már kimagozott gyü­mölcsből készítik, hogy a pá­linka ne kapjon kesernyés ízt, és a konzervgyár is küldött. A száraz, tiszta magért 1 forint 60 fillért fizettünk kilogram­monként. — Bizonyára kialakult már a rendszeres vas­és papírgyűjtők köre. — A piaci napokon a leg- gyérebb a forgalmunk. Érde­kes, hogy kevesebben hoz­nak, mint ahányan visznek valamit. Ez abból adódik, hogy behoznak, mondjuk 200 kilogramm vasat, de lehet, hogy harmincán vásárolják meg különböző célokra. — Ilyen sok a vásárló? — A nyáron például 12 va­gon vascsövet adtunk el. Hogy hány kút lett belőle? A csö­veket Ózdról, Pestről, Cse­pelről kaptuk. Sok áru ér­kezik Kecskemétről, a Zo­máncipari Művektől is. Majd­nem 50 százalékos az árked­vezmény, s így egy fürdő­kád, 1300 forint helyett, már 600-ért is kapható nálunk, szinte hibátlanul. Van fali mosogatónk is. Keresik az olajoshordóikat, ezekből is so­kat vásárolnak. A legtöbben azopban a különféle haszon­vasakat keresik. — Kik a vásárlók? — Közel a Gépjavító Ktsz, szinte mindennap átjönnek a vasmunkások. Pedig ők iga­zán tudják, hogy milyen a jó anyag, mégis szívesen vesz­nek kerítésnek, ennek-annak valót. Nézze csak meg azokat a horganyzott lemezeket! A konzervgyárból kerültek ide. Abban kapja a gyár külföld­ről a dobozokhoz a lemeze­ket. Kiváló esőcsatornát le­het belőle készíteni, jóval olcsóbban, mint ha a vasbolt­ból vásárolnák. Sokszor ná­lunk olyan anyag is kapha­tó, amilyet a vasboltban hiába keresnek az emberek. — Itt minden eladó? — Amit behoznak, az igen. — Az olcsó áruk boltja mikor valósul meg? — Továbbra is tervezzük a létrehozását, de kérdés, pénz mikor lesz a megvalósításá­ra... Addig is, amit tudunk biztosítunk a lakosságnak. — Most csak felnőtteket látni a telepen. Mikor jön­nek az úttörök? — Már megkezdtük az is­kolai gyűjtés szervezését, mert a diákok nagyon szorgalma­sak. Reméljük, hogy az idén is kitesznek magúikért. Á beszélgetés után még egy­szer végigsétálunk az immár kétszeresére nőtt telepen. Va­lóban, van minden. Déd­anyáink megrokkant vasfa­zeka (micsoda jó töltöttká­posztát lehetett abban főzni!), a kisparaszti élet utolsó em­lékeként egy kiszolgált bo­rona, amott nagy halom réz­hulladék, a TRAKIS-tól, ki­szolgált moziplakátok, hasz­navehetetlen óra... Igazi kin­csesbánya. sz. m. tőlük. A tyúktojást 1 forint 39 fillérjével vesszük, és most kezdjük kötni a pulykák átvér teli szerződéseit. — Veszik-e a galambokat? — Sajnos, nagyon keveset, eddig mindössze 650 darabot vettünk, mert a jó üzletet megakasztotta a BARNEVÁL új átvételi határideje. Ugyan­is a vállalat csak kéthetente szállítja el a galambokat. — És a nyulak? — A tenyésztőknek nem tét-* szik, hogy az átadás előtt a nyulakat meg kell vizsgáltat­niuk az állatorvossal. — Van-e elég táptakarmány ? — Van, s bár mindig akad-; nak zökkenők, mégis jelentő-; sen elősegíti a baromfi- és ser-; téstenyésztést. Gazda Jánosné, a gyümölcs-; és zöldségátvevő részleg veze-; tője éppen Nagy László árbó-; zi termelőtől vett át egy kocsi piros paradicsompaprikát 4 forint 50 filléres áron. Nagy László 600 négyszögöles ház­táji kertjéből 30 mázsa papri­kát szállított már eddig. Ber- tus Jánosné 5 mázsa otelló szőlővel állított be: kilóját 4 forintért vették meg. Egyéb­ként naponta 35—40 mázsa otelló gyűlik össze a telepen, K. L. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Besesek Béla és Gaál Ildikó: Béla, Danka Ist­ván és Balog Katalin: Attila, Apai Sándor és Hriagyel Ka­talin: Sándor, Biczó József és Parázs Erzsébet: Csaba, Bár­sony István és Gerecze Mar­git: Ágnes, Farkas Albert és Paja Erzsébet: Csaba, Hajdú- István és Kovács Erzsébet: Katalin, Kereki István és Halasi Katalin: Tibor, Jár­tás József és Kerti Zsu- zsánna: Orsolya, Papp László és Baka Erzsébet: Orsolya, Dévai Károly és Jeszenszky Tekla: Károly, Halmi Jó­zsef és Szabó Gabriella: Ani­ta nevű gyermeke. Házasságot kötött: Faragó László és Kerekes Aranka, Váradi Dezső és Szűcs Bor­bála, Buna Imre és Pász­tor Mária, Papp György és Máté Anna. Aranylakodalmát ünnepelte; Erdődi Balázs és Zsiga Er­zsébet. Meghalt: Fekete Istvánná, Péczeli Erzsébet (Pásztor u. 7.), Czeczon Flórián (Kocsér, József A. u. 1.), Dani György (Cegléd, Szalkay u. 5), Mikes Ferenc (Lencsés-Világos d. 10.), Ács Lászlóné, Csete Judit (Tormás u. 39.). SPORT Minden kosárlabdacsapatunk győzött A megyei bajnokságban, a kiírás szerint, nagyon sürít­ve kell játszaniuk a körösi csapatoknak. NB III-as gár­dáink szombaton mérkőztek a bajnoki pontokért. A legutób­bi héten pályára lépett va­lamennyi körösi kosárlabda- csapat győzött. t NB III, férfi Nk. Ped.—Radnóti SE (Sza­badszállás) 59:47 (27:24). Nk.: Molnár (2), Ruttner Gy. (18), Ábrahám T. (7), Zsákai (3), Sz. Nagy; csere: Pap dr. (2), Bo­ros, Danóczi, Farkas. Az el­lenfél otthonában, szabadté­ren, nagyon hideg időben, rossz pályán, a védekezésben egész jót nyújtottak a körösi fiúk. A támadásvezetésben és a kosárradobásban még javu­lásra van szükségük. Sike­rült a visszavágásuk idegen­ben is, a tavaszi egypontos hazai vereségért. NB III, női Nk. Ped.—Nagykátai Vörös Meteor 41:9 (26:2). Ped.: Máté (8), Pászti (5), Faragó (18), Falusi (6), Bielik (2); csere: Kollár Zs. (2), Nagy E., Mol­nár, Zsoldos. A bírók késtek, és így 27 perccel később kezd­ték a gimnáziumi labdajáték­teremben az első NB III-as mérkőzést. A körösiek az első játékrészben sokkal jobbak voltak, de dobásaik pontat­lanok voltak. Szünet után az új támadófigurát gyakorolták a körösiek a lelkes és fiatal, de gyengén képzett vendégek ellen. Megyei serdülő, női Nk. Ped.—Monori SE 58:5 (30:2). A gimnáziumi labda­játékteremben került sor az első bajnoki sportmérkőzésre. Erdélyi és Both voltak az első bírók, Bielik Katalin dobta az első kosarat. Körösi kosárdobók: Bielik (24), Tóth, Falusi és Nagy E. (8—8), Pászti (6), Zsoldos (4). Megyei ifjúsági, férfi Nk. Ped.—Monori SE 79:29 (37:8). Jól játszva, biztosan nyerték a hazaiak a rang­adót. Kd.: Ruttner Gy. (30), Molnár (13). Boros (12), Zu- bány Sz. és Spindelbauer (10-7-10), Mocsai és Nagy M. (2—2). Nk. Ped.—Ceglédi Mezőgazd. Techn. 51:32 (21:19). Biztos győzelem idegenben. Kd.: Ruttner Gy. (20), Boros (13), Molnár (8), Zubány Sz. (8), Spindelbauer (2). Keddi műsor Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 14,45: Nk. Gimn.—Ceg­lédi Mezőgazdasági Techni­kum férfi ifjúsági megyei bajnoki mérkőzés. S. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom