Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-09 / 213. szám

M £ G Y El' HÍRLAP KOLO N K I A D Á S A­XIV. ÉVFOLYAM, 213. SZÄM 1972. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT * Uj tanév az iparitanuió-iskolában GONDOK ÉS MEGOLDÁSOK Beszélgetésünket Hegedűs Ferenccel, a monori iparitanu- ló-iskola igazgatójával, sűrű bocsánatkérések előzik meg. Hegedűs Ferenc bocsánatot kér Magócsi Károlynétól, az Ady úti iskola igazgatónőjé­től, hogy az ő irodájába vonu­lunk be, az egyetlen helyre, ahol csend van. Aztán az igaz­gatónő kér bocsánatot, hogy mégis csak kénytelen írógép­kopogtatással zavarni a csen­det — de hát dolgozni is csu­pán itt lehet... S ezzel máris a téma közepében vagyunk: 'az általános iskola és az ipari- tanuló-iskola évek óta egy­mással osztja meg tantermeit, szobáit, irodáit. — Jó viszony­ban vagyunk — mondja az igazgató és az igazgatónő, a kétféle oktatás kényszerű vi­szonyára. Másképp nem is le­hetne, a kölcsönös szemrehá­nyásokkal nem sokra menné­nek, megosztják hát a gondo­kat. És ez a kényszerű viszony ötleteket is csihol, ezért lehet elmondani az idei tanév kez­detén: javultak a sokat emle­getett mostoha körülmények. Hogyan? — A tanulók létszáma csök­kent, az óraszám azonban ugyanannyi, mint tavaly. Job­ban ki tudjuk használni a tan­termeket, mert egy-egy terem­ben így tovább maradhatnak az ipari tanulók. Persze, egyik nap hat osztályra, má­sik nap nyolcra van szükség, s amíg egyeztettük az óraren­det ... Amíg egyeztették az óraren­det, nem kevés fejtörésbe ke­rült Mikor hagyják abba az általános iskolások hamarabb a tánulást, hogy átadhassák a termet? Hogyan kellene be­osztani a fodrásztanulókat, akiknek a hétfőjük szabad, s hogyan azokat, akik szabad szombatos vállalatnál dolgoz­nak? Az oktatás ugyanis nem mehet a gyakorlati munka ro­vására. Az órarend egyik jó­kora példánya a használattól már úgy elkopott, hogy közé­pen szinte kettévált. S mégis kiderült, az „ötletrohamok” el­lenére, hogy az egyik peda­gógusnak a csütörtöki napra tíz óra oktatás jutott egyfoly­tában, ötperces szünetekkel... Eredmény mégis van: lesz tanterem a gyüleke­zésre, nem az utcán kóvá­lyognak az ipari tanulók a vonat érkezése és a tanítás megkezdése között, hanem leülhetnek, beszélget­hetnek. Lesz tanterem a KISZ-foglalkozások lebonyolí­tására — eddig ez sem volt. Ám, nincs helye például a most érkezett drága diavetítő­nek. A szemléltetőeszközöket, a kialakult gyakorlat szerint, szertár hiányában úgy helyez­ték el, hogy ahol ürüit egy fél polc egy szekrényben, oda bedugtak valamit. A diavetítőt azonban már sehová nem le­het „bedugni”, egyelőre fogal­muk sincs, mit kezdjenek vele. A járás egyik szemléltető­eszközökkel legjobban fel­szerelt iskolájának ugyan­is nincs szertára. Kértek 100 ezer forintot, hogy egy épületszárnyukra emeletet húzhassanak; talán 50 ezer is elég lett volna, hiszen az ipari tanulók értenek a szakmunká­hoz, s a gondokat ismerve, bi­zonyára szívesen segítettek volna. Pénzt azonban nem kaptak. Miért? Magócsiné széttárja a kezét. Az idén 309 ipari tanuló osztozik a tantermeken az ál­talános iskolásokkal. Százkllenc elsőéves jött, a legtöbben autószerelők lesznek, meg szobafestők, kőművesek, esztergályo­sok. Az iskola szinte felülemelked­ve saját lehetőségein, mindent biztosít. Szakoktatóik száma nőtt, s a felvételek előtti be­szélgetésekről is gondoskodtak. Négyszer-ötször is beszélget­tek a gyerekekkel, a szülőkkel, hiszen a tapasztalat szerint sokan csak elképzelésekkel, s nem kialakult céllal jönnek szakmát tanulni. Jó a kapcsolatuk a leg­több tanulót foglalkoztató üzemekkel: a vecsésl VÍZÉP-pcl, a monori MEZÖGÉP-pel. Eddig szülői és munkaadói értekezleteket tartottak — ne­héz volt lebonyolítani —, most tervezik, hogy a vállala­toknál tartják majd ezeket a beszélgetéseket. Az ellenőrző szakoktatók rendszeresen fi­gyelemmel kísérik a tanulók helyzetét balesetvédelmi, ér­dekvédelmi szempontból, mód­szertani segítséget nyújtanak az ipari tanulókat foglalkoz­tató kisiparosoknak. Igyekez­nek mindent megtenni, gond azonban így is akad, lehetne sorolni. A végső megoldás csak egy lehet: új iskola az ipari tanulóknak. Égetően szükség lenne rá. (k. zs.) Megkezdődött a tanítás a marxista-leninista egyetemen A Monori Járási Pártbi­zottság épületében szeptem­ber 5-e és 8-a között megr kezdődött a tanítás az MSZMP Pest megyei Bizott­sága marxista—leninista esti egyetemének mind a három kihelyezett évfolyamán. Az évfolyamok tanévnyi­tóin Polinger Ferenc, a já­rási pártbizottság titkára és Földesi István, a pártbizott­ság propaganda- és művelő­dési osztály vezetője is meg­jelent és meleg szavakkal kö­szöntötte a hallgatókat. Sok sikert és eredményes tanulást kívántak a munka melletti magas szintű politikai to­vábbképzéshez. Kérték, hogy az elsősök olyan szorgalommal készülje­nek a konzultációkra és vizs­gákra, mint az előttük levő évfolyamok hallgatói. A fel­sőbb évfolyamosok pedig, úgy, mint az előző években: a járás kihelyezett évfolya­mainak átlagos tanulmányi eredménye ugyanis elérte, sőt olykor-olykor túlszár­nyalta a megyei, vagy ép­pen a fővárosi átlagot. A három évfolyamon össze­sen 69 hallgató kezdte el tanulmányait. (k. gy.) A TSZ-EK ERDEKE Jól sikerült a tapasztalatcsere JÖVŐRE ÜLLŐN BEVEZETIK - ÉRTÉKESÍTÉSI GONDOK - NÉHÁNY AN HIÁNYOZTAK A járási tsz-ek kertészettel foglalkozó szakemberei és ve­zetői kedden, a Budapesti Konzervgyár képviselőivel, a BMG gépgyártó üzemmérnö­kével együtt, tapasztalatcse­rén vettek részt a soroksári Vörös Október Tsz-ben. A pa­radicsom-, az uborka-, a zöld­bab-betakarítógépek üzemel­tetését gyakorlatban láthat­ták. Az útikalauz Sypos Zol­tán üzemágvezető volt. A paradicsom gépi beta­karításának, konzervgyá­ri előfeldolgozásának be­mutatása. valamint a ter­meléstechnológia sokolda­lúsága elnyerte a jelenlé­vő szakemberek tetszését. (Megtudhatták, az egész pa­radicsomgépsor üzemeltetése akkor kifizetődő, ha minimá­lisan 120 hektárnyi területen termesztenek bogyós növényt. Igaz, nem kevesebb, mint 8 millió forintba kerül a gépi berendezés, de ez néhány év alatt kifizetődik, örvendetes, hogy az ül­lői Kossuth Tsz már a jövő évben gépesíteni kí­vánja a paradicsom beta­karítását. Már megrendelte a gépeket, amelyek várhatóan ebben az évben megérkeznek a közös gazdaságba. Az uborka gépi betakarítása során az volt a szakemberek véleménye, hogy ez a járás több termelőszövetkezetében is megvalósítható. Ennek a gép­nek az ára ráadásul még ke­vesebb, mint a paradicsom­gépsoré. A gép teljesítményé­vel elégedettek voltak a szak­emberek. A zöldbab gépi betakarítá­sa a soroksári tsz-ben már el­érte a legmagasabb szintet. A termés minősége, tisz­tasága kiváló, s egyönte­tű vélemény volt: a gép­sor kiváló minősítést ér­demel. Kisgazdaságok is jól haszno­síthatják ezt a gépet, mivel kisebb költségkihatással jár, mint a paradicsombetakarító gép alkalmazása. Néhányan egyébként aggá­lyukat fejezték ki a gépsorok gazdaságosságát illetően. Saj­nos, a kereskedelem sem tart mindig lépést a megváltozott helyzettel. Aztán gyakran értékesí­tési gondok lépnek fel. Ezért idegenkednek sok közös gazdaságban egye­lőre a kertészeti termé­kek gépi betakarításának bevezetésétől. ■ Összességében elmondható, jó és hasznos volt a tapaszta­latcsere, amiért dicséret illeti a járási hivatal élelmiszer-gaz­dasági és -kereskedelmi osz­tályát és Merczel Mihály szak- felügyelőt, aki a látogatást megszervezte. Néhány közös gazdaságból nem jöttek el a szakemberek. Sajnálhatják! G. J. i Mai MLbOR Mozik: Gomba: A kétéltű ember. Gyömrő: Ördögcsapat. Mag­lód: A nagy zsákmány. Men- de: Volt egyszer egy család. Manor: A jégsziget foglyai I— II- Nyáregyháza: A holnap lo­vasai. Pilis: Cromwell. Tápió- sáp: A kaktusz virága. Űri: Lövés a lángokból. Üllő: Meg­lepő fordulat. Vasad: Furcsa zálogtárgy. Vecsés: Murphy háborúja. Éjszakai előadás, 22 órakor: Modern Monte Chris­to. Bálok: Mende: művelődési otthon, 19—23, óráig: ötórai tea, ját­szik a Cu-Ki együttes, Monor, járási művelődési ház, 18-tól 23 óráig: táncos rendezvény, játszik a Golf együttes, Üllő, művelődési otthon, 18-tól 23- ig: ötórai tea, játszik az Alfa együttes. PARTNEREK TANÁCSKOZÁSA Ne legyen gond az őszi vetés A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat monori köz­pontjában pénteken délelőtt tanácskozás, illetve tapaszta­latcsere zajlott. A vállalat hívta meg partnereit — az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, a járási hiva­talok mezőgazdasági osztá­lyainak képviselőit —, hogy a legaktuálisabb témáról, az őszi vetés biztosításáról el­mondhassák véleményüket. Mint Jónis Sándor, a monori központ igazgatója elmon­dotta: Pest megye viszony­lag szerencsés helyzetben van, mert az esőzések sem okoztak jelentős minőségi romlást a vetőmagban. Ám a munkát össze kell han­golni, hogy minden tsz-nek, gazdaságnak időben, elegendő vetőmag jusson. , Nem lesz semmi baj — hangsúlyozták a Vetőmag­termeltető vállalat vezetői — és bár itt-ott hallani téves információkat, kevés és rossz vetőmagról, semmi ok a pá­nikra. A gazdaságok eddig 531 vagonnyi őszi kalászos ve­tőmagot igényeltek. Ennél jóval nagyobb a rendelke­zésre álló készlet, csak­nem 700 vagon. Gond csak a szállítások le­bonyolításánál lehet, ennek VASADRÓL VECSESRE Tudj9 isten, szeretem a tanyát A Kati-kútnál Jókorát csappant a forgalom a Katalin csárda mellett levő benzinkútnál az utóbbi időben, mert a KPM idő előtt zárta le a monori-erdei felüljárót. Idő előtt — mert az útépítés­hez a lezárás óta mindössze egy vizeslajtot és néhány szál deszkát vittek. Az autósok örülnek, ha megindul az úton a „menet", nem szívesen vágnak ki a forgalomból, hogy tankoljanak Péterfíy felvétele Ilyenkor szeptemberben már egyre késik a hajnal, és amennyire nem siet felkelni, annyira iparkodik ienyugodni a nap. Este 8-kor már öreg éjszaka van a tanyavilágban, ott, ahová még nem jutott el a villanyfény. Nem is nagyon hiányzik, különösen £iac előt­ti napon, hiszen korán feksze­nek, s reggel még korábban kelnek. Vetkőzni is alig érde­mes azért a két-három órányi alvásért. Az első kakasszóval ébred, a másodikkal már úton akar lenni a gazda. Az álom a gémeskútból frissen húzott víztől gyorsan elszalad. Le­akasztja a lószerszámot, elkö­ti a jászoltól a lovakat, meg­simogatja. Sajnálja őket, hisz egész nap dolgoztak, tegnap is, a múlt héten is. Helyén az istráng, a fogódzón a gyeplő, menetkész a kocsi. Beszól asz- szonyának. — Indulnánk? Felülnek egymás mellé, ránt egyet a gyeplőszáron, nekifeszülnek a lovak és ki- kanyarodnak a tanya udvará­ból. A kutyák csaholva ugat­nak utánuk, messze hallik a hangjuk. Földúton haladnak, kocsilámpák fénye jelzi imbo- lyogva, hogy itt is, ott is in­dulnak a tanyákból. Mire a 4-es főközlekedési útra érnek, egész kis karaván sorjázik egymás után. Lópaták patkói alatt koppan az aszfalt, a ko­csik gumis kerekei csendben gördülnek. Amott lőcsöskocsi vasráfra húzott kereke zörög kopogó zajjal a dűlőút felől a 4-esre, aztán messze elmarad az is. Még nem hajnalodik. Az asz- szony elalszik. Tejesautó ha­lad el csörömpölő kannákkal. Autók fénycsóvái világítják meg egy pillanatra a Pest irá­nyába igyekvő kocsikat. Üllőn is túl vannak már, beérnek Vecsásre, egyre több a kocsi, az autó Egy részük futva rohan tovább a fővá­rosba, mások befordulnak a vecsési piac felé. Itt heten­ként kétszer, csütörtökre és szombatra virradóra, a pesti vásárcsarnokok környékére emlékeztető éjszakai forga­lom van. A vasadi karaván nagy egyetértésben a piac két be­járatához sorolva árusítja a Lőrinc-nap után is kapós gö­rögdinnyét, a húsos paprikát, paradicsomot, zöldbabot, krumplit. Szépen, egymás mellett álldogálnak az ist­rángtól megszabadított lovak. Jut a dinnyéből nekik is, de a friss szénának sincsenek hí­ján, elropogtatják azt is, míg a saroglya megüresedik. Már erősen közeleg a dél. A ve- csésiek felszedték a sátorfát, a vasadiak még maradnak, csaknem az utolsó kosárig. — Nagy törődés ez az út — mondogatják —, el kell adni az árut. Prakter József négy holdja nem esett a tagosítottba, sa­ját földjén gazdálkodik. — Látástól vakulásig dol­gozunk. Krumplit, babot, dinnyét hoztam. A többiek a vasadi Kossuth Szakszövet­kezeti Csoporthoz tartoznak. Vince János 12 holdon gaz­dálkodik, a 80 éves nagyma­mával műveli a földet. Pia- cozni egymaga jár. — Nehéz ez így, egyedül. Az asszony és a gyerekek ott­hagyták a tanyát... — kese­reg. Pólyák János bácsi 76 éves, a felesége 75. Maguk dolgoz: zák a 12 holdat, a piacra is kettesével járnak... öt-hat dinnyét kínálgaf még a né­ni. A bácsi meg csak nyugod­tan szemlélődik, hallgatja a többieket. Köles Pál mondotta: — Ti­zenöt holdon vagyok gazda! — No csak — felelem —, akkor itt van Vasad legna­gyobb gazdája is! — Itt ám! Az igaz, hogy enyém a legtöbb, de az is igaz, legrosszabb földje Va­sadnak. Váratlan vendég érkezik. A hű házőrző, Csöpi kutya, kö­téllel a nyakán, lihegőn, örül gazdájának. A kocsiderékhoz kötik, hogy el ne csavarog­jon. — Szóval én Köles Pál vol­nék, a legnagyobb gazda Va­sad határában, csakhogy tes­sék megfigyelni, ha jön a szél, hogy viszi a „birtokot”. Nem könnyű a vasadi homok­kal bírni! Azért tudj’ isten, szeretem a tanyát, pedig olyan két-három koronás a föld. Az üllői határban van 15—20 ko­ronás is! Jávorszky András benzin­nel „abrakolja” az IO 25-60- as rendszámú kocsit. Ö 12 holdon gazdálkodik. — Ez a járgány könnyeb­ben, gyorsabban elviszi a ter­mést a piacra. És addig is pi­hen a ló — mondja mosolyog­va. Dél van. Rakodnak, s in­dulnak hazafelé. Gyia ló! Gyia ló! A vasadi kocsisor ki­fordul a 4-esre. mellettük lohol Cköpi, a kis fekete ku­tya. Máris fáradt, pedig de sokszor eljön még gazdái után Vasadról Vecsésre. Fekete Gizella is olyan oka van, hogy a szö­vetkezetek jó része az utolsó pillanatig vár a megrende­léssel. Vár, amíg a vizsgá­latra beküldött, saját vető­magjáról kiderül, hogy csí­raképtelen, használhatatlan. S amikor végre jelentkeznek vetőmagért, rendszerint már nem olyat kapnak, amilyen fajtát szeretnének. Fontos, hogy időben jelezzék a gaz­daságok, melyik vetőmag- Eajtából, mennyit kérnek. örvendetes, hogy nő azok­nak a termelőszövetkezetek­nek a száma, amelyek vető­magszaporítást vállalnak. A szaporítás eddig jórészt az állami gazdaságok „monopó­liuma” volt, de egyre több szövetkezet jelentkezik, vető­magot kér, szaporítani akar. Többnyire sikeresen, mint a pilisi Üj Élet, a pátyi Petőfi, a fanmosi Üj Élet és a nyár­egyházi Béke Tsz. Akad azonban olyan is, ahol meggondolatlanul és fel­készületlenül vágnak ne­ki a szaporításnak, s a drágán vásárolt vetőmag­ból semmi sem lesz, a termeltető semmit sem kap vissza. Ez persze kiesést okoz, pedig vetőmagra — jó vetőmagra — mindig nagyobb szükség van. A felújítás ugyanis öt évről három évre csökkent, azaz: Pest megye összes gabonate­rületéből évente 30 százalék­ra új vetőmag kerül. — Ezen az őszön is mindent elkövetünk, hogy zökkenő- mentesen szállíthassuk az őszi kalászosok vetőmagvait — mondta végezetül Jónis Sándor. — Vetőmag van, a többi a partnerek pontossá­gán múlik. (koblencz) ÜLLŐ KIÁLLÍTÁS Az üllői művelődési ott­hon szeptember 9—16-ig Bá­nyász Béla vecsési festőmű­vész képeiből kamarakiállí­tást rendez. Megnyitó ma, szombaton délután 16 órakor. Megtekint­hető a fenti időben minden­nap 15-től 20 óráig. Ügyeletes orvos Gyömrőn, Mcndén és Péte­riben: dr. Balogh Sándor (Gyömrő), Monoron, Monori- erdőn, Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Mo­nor, egészségház), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Csanálosi Jó­zsef (Pilis, Rákóczi u. 63.), Maglódon és Ecseren: dr. Pá- pes Tibor (Maglód), Sülysá- sápon és Üriban: dr. Zolesz László (Sülysáp), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a főtéri, Ve­csésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén szom­baton 12 órától 19 óráig, va­sárnap reggel 8-tól 13-ig és délután 15-től 19 óráig Mo­noron, a főtéri gyógyszertár­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom