Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-05 / 209. szám
2 19*2. SZEPTEMBER 3., KEDD Párizsi titkos okmány EGK-közvetítés Kőzet-Keléten? Alku-rágalmak Heath-Lynch találkozó Münchenben Edward Heath brit miniszterelnök vasárnap négynapos látogatásra az olimpiai játékok színhelyére, Münchenbe érlCPTPtl Hétfőn délelőtt a müncheni brit konzulátus épületében megkezdődött Edward Heath brit miniszterelnök és John Lynch ír kormányfő tárgyalása. A két miniszterelnök az újságíróknak nem nyilatkozott a tárgyalás témájáról, egy angol szóvivő közlése szerint azonban „kölcsönös édrekű” kérdések kerülnek szóba a megbeszélésen: így az észak-ír probléma és a Közös Piaccal kapcsolatos kérdések. Edward Heath brit miniszterelnök vasárnap négynapos látogatásra érkezett az olimpiai játékok színhelyére, Münchenbe. f[5]kusz Előre gyártott harmónia ? TANAKA japán miniszter- elnök vasárnap Honoluluból visszaérkezett Tokióba. Ezt megelőzően sajtóértekezletet tartott Nixon amerikai elnökkel folytatott kétnapos tárgyalásairól. A JAPÁN POLITIKUS, miközben „rendkívül sikeresnek” minősítette a honolului csúcs- találkozót, azt is elmondotta, hogy a nézetek cseréjére „fenntartások és habozások” nélkül került sor a különböző kérdésekben, beleértve a tajvani problémát is. Megfigyelők szerint ez utóbbi kijelentéssel Tanaka nyilvánvalóan a Japán és az Egyesült Államok közti nézeteltérésekre utalt. Erre vall a japán miniszterelnök ama kijelentése is, hogy Nixon közölte, az Egyesült Államok Tajvannal kapcsolatos politikájában nem történt lényeges változás, s hogy Washington kitart Tajvannal szemben vállalt katonai, gazdasági és egyéb elkötelezettségei mellett. Ezzel szemben Japán — mutatott rá Tanaka — kész a diplomáciai kapcsolatok megszakítására Tajvannal, mihelyt rendezte kapcsolatait Pekinggel. Ugyanakkor elhatározott szándéka, hogy a Kínával való rendezés után is fenntartja gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait a csangkajse- kista rezsimmel. JAPÁN politikai és gazdasági körökben ezzel szemben az az általános vélemény, hogy a honolului csúcstalálkozó kiábrándítóan kevés eredményt produkált Japán számára. Tanaka miniszterelnök — hangsúlyozzák Tokióban — lényeges engedményt tett Nixon- nak, amikor beleegyezett, hogy Japán sürgős jelleggel egy milliárd dollár értékű árut importál az Egyesült Államokból, s ezen belül háromszáz millió dollárért olyan katonai felszereléseket, amelyekre Japánnak nincs szüksége. Nixon választás előtti gazdasági megsegítése fejében Tanaka megkapta az amerikaiak „hozzájárulását” a japán—kínai kapcsolatok rendezéséhez, mégpedig azzal a kikötéssel, hogy Japán minden Kínával kapcsolatos lépéséről tájékoztatja az Egyesült Államokat és semmi olyasmit nem tesz, ami ellentétes lenne a japán—amerikai biztonsági szerződéssel, amely hosszú távra biztosítja az amerikai katonai ellenőrzést Japán felett. Vagyis Tanaka, aki miniszterelnökké, választása előtt azt ígérte, hogy új és dinamikus külpolitikát fog folytatni, mindamellett japán—amerikai viszonylatban, gyakorlatilag ugyanazt az engedményeket tanúsítja, mint amely sokat bírált elődjét, Szato volt miniszterelnököt jellemezte. TOKIÓBAN „előre gyártott csúcstalálkozónak” nevezik Tanaka és Nixon összejövetelét, amelyről a közleményt már Kissinger legutóbbi tokiói látogatása során eleve megfogalmazták. A közlemény elsőrendű feladata, hogy a nyilvánvaló tények ellenére arról győzze meg a japán közvéleményt, hogy Tokió és Washington kapcsolatait a legteljesebb harmónia jellemzi. Japánban azonban mérvadóbbnak tartják a tokiói tőzsde reagálását, amely abban nyilvánult meg, hogy a honolului csúcstalálkozó Időpontjában tovább csökkent a dollár árfolyama. MINDENT ÖSSZEVETVE, reális az a vélemény, hogy Tanaka és Nixon csúcstalálkozója távolról sem oldotta meg azokat az égető gazdasági és politikai problémákat,, amelyek niindinkább rányomják bélyegüket Japán és az Egyesült Államok kapcsolataira. Ezen mitsem változtat, hogy vannak akik úgy vélik, Tanaka „taktikai engedményeket” tett az Egyesült Államoknak, hogy elhárítsa a japán—kínai közeledés amerikai akadá- [yait. Amikor azután létrejön a megállapodás Tokió és Peking között, a japán miniszterelnök teljesen új pozícióból tárgyalhat Washingtonnal... A. B. T. „A Szovjetunió cs az Egyesült Államok között semmiféle titkos vagy nyílt alkura nem került és nem is kerülhet sor” — írja Szergej Visnyevszkij, a moszkvai Pravda vasárnapi nemzetközi szemléjében. A hírmagyarázó felhívja a figyelmet arra a körülményre, hogy az utóbbi időben a nyugati sajtó és néhány arab országban egyes sajtószervek tudatosan eltorzítják a Szovjetuniónak az arab államok irányában folytatott politikáját és az arab—izraeli konfliktus rendezésének kérdésében követett magatartását. Egyebek között elhangzanak olyan állítások, hogy Nixon elnök Szovjetunióban tett látogatása idején állítólag az arab népek háta mögött és az arab országok érdekelnek rovására létrejött valamilyen szovjet •—amerikai „alku”. A UPI egyiptomi lapok legfrissebb számaira hivatkozva azt írja, hogy a Közös Piac tagállamai valószínűleg kezdeményező lépést fognak tenni a közel-keleti válság megoldására. A Rosza el Jusz- szef című hetilap úgy tudja, hogy a konfliktus békés megoldásának első szakaszában — a nyugat-európai terv szerint — az izraeli csapatok visszavonulnának a Szuezi-csatorna keleti partjáról. A második lépésben ismét megnyitnák a csatornát. Az A1 Ahram vasárnapi száma azt írta, hogy az EGK- országok már fel is vették az érintkezést Izraellel, és az arab államokkal. Az A1 Ahram párizsi kü- lönjelentése szerint az európai Közös Piac tagállamai összehangolt akciót készítenek elő a közel-keleti békés rendezés előmozdítására a Biztonsági Tanács 1967. november 22.-Í határozata alapján. A szóban forgó nyugat-európai államok érintkezésbe léptek a közel- keleti konfliktus megoldásában közvetlenül érdekelt országokkal közreműködési lehetőségeik feltérképezése végett. A félhivatalos kairói lap úgy tudja, hogy a közös piaci külügyminiszterek és államfők szeptemberi, illetve októberi értekezlete egyaránt napirendre tűzi a közel-keleti A Szovjetunió — mint a Pravda hírmagyarázója hangsúlyozza — következetesen és elvszerűen állást foglalt és állást foglal az izraeli csapatoknak az 1967-ben megszállt összes arab területekről való feltétel nélküli kivonása mellett, c térségben levő minden ország és minden nép, köztük a palesztínai arab nép törvényes jogainak és érdekeinek szavatolása mellett. A Szovjetunió továbbra is abból indul ki, hogy a Közel-Keleten a szilárd és tartós béke nem teremthető meg, amíg fel nem szabadulnak az Izrael által megszállt arab területek, és a rendezés alapjául a Biztonsági Tanács 1967. november 22-1 határozatának kell szolgálnia. Ezt az álláspontot a Szovjetunió világosan leszögezte a moszkvai tárgyalásokról kiadott szovjet—amerikai közös közleményben. kérdést, egységes álláspontot alakítva ki az ENSZ-közgyű- lés új ülésszaka előtt. Az A1 Ahram ismerteti az úgynevezett párizsi dokumentumot, amely összefoglalja a Közös Piachoz tartozó államok rendezési koncepcióját. A titkos okmány bevezetőben leszögezi, hogy az erőszakos területszerzés megengedhetet- I len, az izraeli erőket vissza kell vonni az 1967-es agresz- sziót megelőző határokra, bár kisebb határkiigazításokra sor kerülhet valamennyi érdekelt fél beleegyezésével. A határ mindkét oldalán demilitarizált zónát létesítenek, s öt éven át '• az ENSZ-megfigyélők gyakorolnak ellenőrzést, kollektív biztonsági garanciákat léptetnek életbe, Jeruzsálemet és a város szent helyeit nemzetközi igazgatás alá helyezik, a palesztínai kérdést a palesztinaiak szabad akarata, az érdekelt arab államok megállapodása és az ENSZ-határozatok alapján oldják meg. Abból kiindulva, hogy az olajimportőr nyugat-európai államok érdekeltek a közel- keleti válság rendezésében és annak eredményeként a Szuezi-csatorna újramegnyi- tásában, Kairó nagy reményeket fűz egy esetleges nyugateurópai kezdeményezéshez. A Szíriái Baath-párt lapja a minap . indokoltan figyelmeztetett arra, hogy az arabok nem várhatnak sokat Nyugat-Európától. Ehhez hozzáfűzhetjük: mindenekelőtt nem várhatják azt, hogy a Közös Piac tagállamai saját érdekeikből kiindulva összeütközésbe kerülnek az izraeli agresszió fenntartásában érdekelt Egyesült Államokkal. Annál inkább fennáll a veszélye annak, hogy a válság megoldatlanságát és az arab illúziókat kihasználva a nyugat-európai tőkés országok fokozzák politikai, gazdasági, esetleg katonai befolyásukat az arab államokban. ★ Az egyiptomi diplomáciai kampány keretében az Arab Szocialista Unió több küldöttsége utazik külföldre- Az első küldöttséget Szajed Maréi, a központi bizottság első titkára vezeti, aki a jövő héttől kezdve négy európai országban tesz látogatást. LEONYID BREZSNYEV. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára Alma Atából Üzbegisztán fővárosába, Tas- kientbe utazott. Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter vasárnap beszédet mondott Ost- ravában a szlovák nemzeti felkelés 28. évfordulója alkalmából rendezett gyűlésen. Méltatta a szocialista országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek részvételével megtartott krími találkozó jelentőségét, s megállapította, hogy a találkozó jól szolgálta a szocialista országok egységének megszilárdítását. Kifejtette, hogy Csehszlovákiának elsőrendű érdeke fűződik az Európában kibontakozott pozitív folyamat elmélyítéséhez, - állandósításához. Ezért szorgalmazza kapcsolatainak rendezését Ausztriával, és a viszony normalizálását a Német Szövetségi Köztársasággal. — Kiváltképp ez utóbbi esetben — mondotta a külügyminiszter — többször kifejeztük hajlandóságunkat, hogy Ez egyébként az ír és a brit kormányfő első találkozása a két ország közös piaci csatlakozásáról szóló nyilatkozat ja- nurában történt aláírása óta. A tervezettnél kétszer hosz- szabbra — másfél órára — aktívan előmozdítjuk a megoldást. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy mindenekelőtt a müncheni szerződés eleve érvénytelenségének az NSZK kormánya által történő elismerése befolyásolná kedvezően az egész európai légkört. Annál is inkább, mivel megítélésünk szerint a dolgok jelenleg már annyira világosak és megoldásra érettek, hogy a kérdés rendezése — mindenfajta „gondolkozása szünet” és huzavona nélkül is — megvalósítható mindkét fél számára elfogadható módon. Ehhez szükséges, hogy jószándék meglegyen a másik oldalon is. — Nagyra becsüljük a Brandt-kormány pozitív, reális nemzetközi politikáját, s úgy gondoljuk, hogy e politika pozitív vonásainak meg kellene nyilvánulnia a csehszlovák—nyugatnémet kapcsolatok rendezésében is — hangoztatta a csehszlovák külügyminiszter. nyílt Edward Heath brit miniszterelnök és John Lynch ír kormányfő müncheni megbeszélése hétfőn a brit konzulátus épületében. Heath nem kommentálta a tárgyalásokat, Lynch azonban újságírók kérésére válaszolva kijelentette: a megbeszélés hasznos volt, s reméli, közelebb jutottak az észak-ír kérdés megoldásához. Heath-szel folytatott beszélgetése — mondta — főként az őszre tervezett közös piaci csúcsértekezletre összpontosult. A brit szóvivő elmondotta: a tárgyalás során Heath felkérte Lynchet, hogy tegyen határozott lépéseket az. IRA egységeinek az Ír Köztársaságból Észak-írországba történő átszivárgása ellen. John Lynch ír miniszterelnök a kérést tudomásul vette. A tárgyalás végeztével tartott sajtóértekezleten Lynch kijelentette: „A törvény adta lehetőségeken belül mindent megtettünk azért, hogy országunk ne váljék az IRA ideiglenes szárnyának menedékévé”. Megállapította ugyanakkor, hogy az ír—észak-ír határ ellenőrzése — a hegyes-völgyes domborzat miatt — igen nehezen megoldható feladat. Az Ír Köztársaság azonban továbbra is figyeli maid a határvonalat — mondotta. MOSZKVÁBAN életének 77. életévében elhunyt Ivan Jümasev szovjet tengernagy. A Balkánon át... (1) Hátborzongató mementók Skodánk — nyári barangolásunk idején — Belgrádot elhagyva, száz- húszas tempóval fut Nis felé, hogy estére átléphessük a görög határt. Nisig nincs pihenő, határozzuk el. Váratlanul bukkan elénk a Morava völgye, s az addig jellegtelen táj egyszeriben megváltozik. Szerencsére a forgalom nem nagy, még a volán mellett is nézelődhet az ember. Gyakori látvány az útpadka mellé állított koszorú. Elszáradtak és egészen frissek — egy-egy halálos végű baleset' figyelmeztető jelei. Már Belgrádig is találkoztunk hasonló intő mementókkal. Bár a hatóságok tiltják, a koszorúk száma nem csökken, sőt szaporodik, ahogyan emelkedik az országúti balesetek száma is. Ez persze nem jugoszláviai specialitás; amilyen rohamosan nő világszerte az autók száma, úgy nő, ha nem fokozottabban a balesetek száma is. Az ok legtöbbször itt is ugyanaz, mint másutt: gyorshajtás, ittasság, szabálytalan előzés. Menjünk lassabban — hallom az Intelmeket, s szinte akaratomon kívül feljebb emelkedik a lábam a gázpedálról. De, mert az út jó, s a napi tervben hatszázötven kilométer szerepel, közben városnézés Nisben, ha jut idő rá, Szkopjéban, aztán Macedóniában megnőnek majd az utunkat kísérő hegyek is, hajtaná kell tovább. Nist nemcsak azért választottuk rövid pihenőhelyül, mert kétszázötven kilométer után illő járni egyet, hanem azért is, mert a száztízezer lakosú város a Balkán keleti kapuja, itt találkoznak a Szófiába, Isztambulba, Athénbe vezető utak. Es itt született, nevelkedett Nagy Konstantin császár, Konstantinápoly alapítója. Nekünk pedig egyik fő úticélunk Isztambul, azaz Konstantinápoly. És a több, mint négyszáz éves török uralomnak is kell, hogy maradandó nyomai legyenek. S vannak is Köztük a legszörnyűbb emlékművek egyike, amit valaha is láttam, a Cele Kula, azaz a Koponya-torony. Itt játszódott le 1809- ben az első szerb felkelés egyik véres ütközete. A sáncokban folyó közelharc már semmi eredménnyel nem kecsegtetett, amikor Stevan Sindjelic, a felkelés vezére, felrobbantotta a sánc lőporraktárát. Négyezer szerb felkelő és tízezer török lelte itt halálát. Ennek megtorlásaként emelték a törökök a három méter magas terméskőtornyot, amelynek oldalait 952 felkelő levágott fejével „díszítettek”. A levágott fejeket, amelyekért a pasa darabonként huszonöt garast fizetett, megnyúzatták és gyapottal kitömve a szultánnak küldték. A fehéren világító koponyákat pedig malterba ágyazva építették be a torony falaiba. Járunk még egyet a piac tarka, zsibongó forgatagában. Ez már keleti piac, nemcsak gyümölcsöt, zöldséget, halat kínálnak itt, hanem sok minden mást, a modern fazonú pulóverektől kezdve a legkülönbözőbb népművészeti tárgyakig. Aztán megyünk tovább, s az út mind jobban emelkedik, s a hegyek is magasodnak. A Morava folyó elmarad mellőlünk. Tizenegy éves fiam a televízió filmjéből ismeri Szkopje nevét. Pontosan megjegyezte, hogy a város harminchétezer házából tizenhatezret döntött romba az 1963-as földrengés. Még a pusztítás nyomaira számít és hatalmas sátortáborokra, de már csak új utcák végtelenbe vesző sorát találjuk. Itt találkozunk először a Vardar folyóval is, amely most már egészen a görög határig kísérőnkül szegő- • dik. Két partján szántóföldek, gyümölcsösök, szőlőtelepek váltják egymást, majd hatalmas dohány- és gyapotültetvények következnek. Közben az óránkat visszaigazítjuk, otthon még csak hat óra van, itt már hét, amikor mögöttünk marad Gevgelilja, a jugoszláv határállomás. Prukner Pál A Koponya-torony egy részlete Bohuslav Chnoupek a „gondolkodási sziinet”-ről <
