Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-05 / 209. szám

1972. SZEPTEMBER 5., KEDD PEST MEG» kMívlap 3 Csütörtökön megyei békenagygyűlés Érden Szélesedő együttműködés a váci járásban a tanácsok és a népfrontbizottságok között A Hazafias Népfront Pest megyei elnökségének üléséről Árpád-ünnepség Pusztaszeren Komócsin Zoltán beszél litiíkai Bizottság tagja. Az ün­f A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége hétfői ülé­sén — Csala László elnökle- ,lé vei — foglalkozott a szom­baton országszerte megkezdő- vlött szolidaritási hét esemé­nyeivel. A megyei népfroní- ■bizottság is bekapcsolódik az ■Országos Béketanács és a Szolidaritási Bizottság ezzel ■kapcsolatos akcióiba. Ennek megfelelően szeptember 7-én, csütörtökön délután 3 órai kezdettel az érdi járási műve­lődési központban megyei bé­kenagygyűlést rendez a Pest megyei népfrontbizottság. A gyűlésen dr. Molnár Béla, a !HNF Országos Tanácsának 'titkára mond beszédet Hétfőn nagygyűlést rendez-* tek a nemzetközi antifasiszta nap alkalmából, Angyalföldön, a Láng Gépgyár művelődési központjában. Szavalat hangzott el először Keres Emil színművész előadá­sában, u&na Tömpe István, ä Magyar Partizán Szövetség al- elnöke nyitotta meg a nagy­gyűlést, majd dr.' Korom Mi­hály igazságügyminiszter mon­dott beszédet. Felszólalt Renée Martinék, a blVSZ titkára is, majd a Nagygyűlés részvevői nyilatko- íatban fejezték ki állásfogla­lásukat. A nyilatkozat a többi között hangsúlyozza, hogy a nemzetközi antifasiszta nap al­kalmából a haladó emberek száz- és százmillióival együtt a Az elnökségi ülés napirend­jén ezúttal a. váci járási népfrontbizottság beszámolója szerepelt a tanács és a nép­front együttműködéséről, az alkotmányos feladatok végre­hajtásáról Üjfalvi Istvánnak a népfront váci járási titkárá­nak előadásában. Megjelent az ülésen dr. Asbóth Jánosné, a HNF Országos Tanácsa elnök­ségének tagja, Nagy Tiborné, a megyei pártbizottság mun­katársa, valamint részt vett a váci napirend megtárgyalásán Balogh László, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a váci járási pártbizottság első titkára, Poldauf Medárd, a magyar nép is hitet tesz a bé­ke, a népek barátsága és egyenjogúsága, a biztonság és a gyümölcsöző együttműködés mellett, amelyet ma is fenye­get az agresszív imperializmus talajából táplálkozó régi és új fasiszta veszély. Hoang Cuong, a VDK bu­dapesti nagykövete, és Nguyen Thang Le, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének szóvi­vője szólalt íel ezután. A nagygyűlés részvevői til­takozó táviratot is intéztek az USA budapesti nagykövetségé­hez. Tömpe István, a Magyar Partizán Szövetség alelnöke mondott zárszót a nagygyűlé­sén, _ . járási népfrontbizottság elnö­ke és Józsa Kálmán, a tanács járási hivatalának elnök- helyettese is. Az előterjesztéshez több hozzászólás hangzott el. Fel­szólalt a vitában Kovács An- lalné, a megyei népfrontbi­zottság titkára is, valamint a megyei tanács részéről Arany István vb-titkár. Valamennyi felszólaló elismerően szólt a váci járási népfrontbizottság együttműködési munkájáról, s az elnökség elismerését jegy­zőkönyvben rögzítették. A ta­nácsok és a népfrontbizottsá­gok hatékony együttműködé­se példamutató a megye más területein is. feladatokra tavaly viszont már 17 millió 970 ezer foririt. Mindehhez járul, ami forintban le sem mérhető: az emberek közös­ségi tudatának, a közös célért kifejtett áldozatvállalásának kialakítása, formálása. Ez a gondolat állott egyéb­ként a népfront megyei el­nöksége tegnapi vitájának kö­zéppontjában is. Az előter­jesztéssel összhangban állapí­tották meg, hogy a váci já­rásban éppúgy, mint a me­gye más területein, a tanács­népfront együttműködés szé­lesítésével a lakosság közös gondolkodásának elősegítésére és a cselekvés lehetőségeinek közös megteremtésére kell tö­rekedni. A tanácsok megnö- vekedegft önállósága, a nép­képviselet, az önkormányzati tevékenység szélesíti tovább az együttműködést. Ennek szellemében lehet politikai eszközökkel előmozdítani, hogy a lakosság egységesen értelmezze alapvető gazdasá­gi-politikai feladatainkat és kész legyen értük saját mun­katerületén mindent megten­ni. L. Pest megyében három ’tsz tartott fenn liba törzstenyész- telepet. Nagykőrösön a Dózsa, Dányban a Magvető, mind­egyik 2500—2500 tojólúddal mai napig fennáll. A harma­dik, a legnagyobb, ahol a 4000 lúd tojt, a kiskunlacházi Pe­tőfié azonban néhány hete megszűnt. A tsz felszámolta. Az ok: az influenza. Hat megyebeli tsz és a Kis­kunsági Állami Gazdaság fog­lalkozott eddig pecsenyeliba- neveléssel., Telepeik ilyenkor már üresek, márciusban kez­dődik a szezon, de egyelőre kérdéses, hogy jövőre bené­pesül-e újra valamennyi li­banevelő házuk. Évente mint­egy 250—300 ezer pecsenyeli­bát neveltek, most gondol­koznak rajta, folytassák-e? Nagyon sok kis liba hullott el, általában 20, de néha 30— 40 százalék is. Sőt, Csemőn, A Szabad Föld Tsz-ben a neve­lésre darabonként 28 forintért megvásárolt 10 098. napos li­bából álló szállítmányból 5812, tehát a felénél is jóval több elpusztult az átvételt kö­vető napokban. Ennek is az influenza volt az oka. Libainfluenzáról van sző természetesen, amelynek semmi köze az embert megtámadó hongkongi­hoz, vagy másfajta influ­enzához. Emberre teljesen veszélytelen. — Sőt, szerencsére más ba­romfiakra, még a víziszárnya­sokra, a kacsára sem — közli dr. Lenkei Lászlóné, a megyei Állategészségügyi Állomás baromfi szakállatorvosa, de A Pusztaszer és Sövényháza határában levő millenniumi emlékműnél — az első or­szággyűlés színhelyén — va­sárnap zajlott le a hagyomá­nyos Árpád-ünnepség. Az ünnepségen megjelent és felszólalt Komócsin Zoltán, az MSZMP KB titkára, a Po­Eredményesnek bizonyult a munkavédelem Pest megyében, ugyanis az év eddig eltelt nyolc hónapjában — a tavalyi azonos időszakhoz képest — több mint tíz százalékkal csök­kent az üzemi balesetek, kilenc százalékkal a csonkulásos, s csaknem 50 százalékkal a ha­lálos sérülések száma. A Szakszervezeték Pest me­gyei Tanácsa állandóan figye­lemmel kíséri az egészségre ártalmas munkahelyeket, az ott dolgozók egészségügyi és hozzáteszi: — Annál nagyobb pusztítást visz végbe az egész országban, a libák között. De csupán kislibákra veszélyes. Csak tíznapos koruk után tör ki rajtuk, de amelyik megéri a harminc napot, az már nem fogékony rá. A tojások az anyalúd testében fertőződnek meg, és kikelésükkor már ott lappang a betegség az utódok­ban. — És mivel gyógyítják? — Nincs semmiféle gyógy­szere. Amelyik libuskán kiüt, az menthetetlenül elpusztul. Van azonban szérum a meg­előzésére, amit ötnapos koruk előtt kapnak. Már, amelyik. A Baromfiipari Országos Vál­lalat a vele szerződött gazda­ságoknak ugyanis nem min­dig tud annyi szérumot szál­lítani a naposlibákkal együtt, hogy az előírt mennyiséget valamennyi megkaphassa. A gyógyárugyár nem képes elég szérumot termelni, mert inf­luenzamentes ter.yésztörzs egyedeiből származó vér kell hozzá és az országban nagyon kevés az ilyen törzs. Ahhoz, hogy annak legyen nyilvánítható, a tenyészet­ből származó utódok kö­zött két esztendőn át egynek sem szabad meg­betegedni influenzában. Megyénkben egyelőre csak a nagykőrösi Dózsa Tsz tenyé­szetéről mondható ez el. Eb­ből a négy éves tenyészetből, fennállása óta csak egészséges utódok eredtek. A dányi Mag­vető tenyészete csupán tavaly alakult, és eddig tökéletesen egészséges. Ha még egy évig népi beszédet Péter Janos külügyminiszter mondta Az elnökségben helyet foglalt Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára. Megjelentek, és az elnökségiben helyet foglal­tak a megye párt- és állami vezetői. munkakörülményeit. Legutób­bi vizsgálatuk során megálla­pították, hogy jelentősen csökkent a bal­esetek száma a legveszé­lyesebb technológiával dolgozó vasipari üzemek-; ben,'-’ # ugyanis míg a múlt év első fe­lében 757, az idén csak 592 sérülés történt, örvendetes az is, hogy a balesetek mind ke­vésbé súlyosak, hiszen a vasas­üzemekben az egy főre jutó kieső munkanapok száma 15,6, — Kevés a szérum annak bizonyul, akkor influ­enzamentesnek nyilvánítható az is. — A libainfluenza — foly­tatja dr. Lenkei Lászlóné — különben 1964-ig ismeretlen volt Magyarországon. A te­nyésztésre Nyugat-Németor- szágból importált rajnai lu- dak hozták be hozzánk. Fo­kozza ennek a betegségnek veszélyét, hogy rendesen társ­fertőzéssel jár, éspedig para- tífuszt, meg tüdömycózist is kapnak a nevelőben a kisli­bák. — Mit kellene tenni a fer­tőzés megelőzésére? — Azt, amit a kiskunlachá­zi Petőfi Tsz csinált, és folya­matosan ki kellene alakítani mindenütt az influenzamentes tény ész törzseket. Addig pedig a Baromfiipari Vállalatnak, amely egy-egy naposliba- szállítmányba különböző te­nyészetekből származókat vá­logatás nélkül összekever, meg kellene jelölni a kislibák származási helyét. Így megállapítható lenne, hogy melyik tenyésztörzs fertőzött, és azt meg kel­lene szüntetni. Ezáltal a pecsenyeliba meg az előneveléssel foglalkozó gaz­daságok is megtudnák, leivel szemben érvényesíthetik kár­térítési igényüket. Elmaradna a szavatosság körüli sok hu­zavona, ami bizony nem egy gazdaság kedvét elveszi a li­baneveléstől. Ha nincs gyógyszer, úgy látszik, valóban e2 lenne a li­bainfluenza orvossága. . Sz. E. Tudományos tanácskozás a Kertészeti Egyetemen Hétfőn, a Kertészeti Egyete­men ünnepélyes külsőségek között megnyitották a III. európai mediterrán kollokT viumot, amelyen a 16 ország­ból érkezett szakemberek a növények táplálkozásának el­lenőrzési módszereit vitatják meg. A kollokviumra érkezett több mint 200 hazai és kül­földi kutatót dr. Gyúró Ferenc professzor, a Kertészeti Egye­tem rektorhelyettese üdvözöl­te, majd dr. Szűcs Kálmán c. egyetemi tanár, MÉM főosz­tályvezető méltatta a kong­resszus jelentőségét A hatnapos tudományos ta­nácskozáson 90 előadás hang­zik el. A kutatók hat szek­cióban tíz ülésen vitatják meg a szőlő, a dísznövények, a gyü­mölcsök, a zöldségfélék, vala­mint a szántóföldi növények táplálkozás-ellenőrzési mód­szereit Előadások hangzanak el a mediterrán tájon termő narancs, citrom, gyapot és tea táplálkozás-élettanáról, a ta­lajba bevitt, illetve a növé­nyeiére permetezett műtrá­gyák hatékonyságának ellen­őrzéséről. ami 8 és féllel kevesebb a me­gyei átlagnál. E kedvező helyzet annak kö­szönhető, hogy több helyen — például a Csepel Autógyárban, — felújították a termelő be­rendezéseket, új, a korábbinál biztonságosabb gyártástechno­lógiát vezettek be. A nehéz fizikai munka meg­könnyítésének, és az egészsé­gesebb munkakörülmények’ megteremtésének eredménye­ként csökkentek a balesetek az élelmiszeriparban, az építő­iparban és a mezőgazdaságban is. Ezzel szemben a helyi — a tanácsi — és a textiliparban a korszerűt­len berendezések miatt még elég sok baleset tör­téin t. Sok üzemi baleset szárma­zik az anyagmozgatásból is, a sérülések 40—50 százaléka szállítás, rakodás közben tör­ténik. Az üzemekben jelentős össze­geket fordítottak a balesetve­szélyes technológiák átalakí­tására, levegőszűrő- és tisztító berendezésekre, biztonságos munkaruhákra. A szakszervezet munkavé­delmi felügyelői rendszeresen felhívják a vállalatvezetők fi­gyelmét a kisebb balesetveszé­lyekre, súlyosabb esetekben pedig 4 ha a dolgozók életét veszélyeztető technológiát ta­lálnak — leállítják a gépet, vagy akár az egész üzemet. Manapság egyre ritkább az üzemi eállítás s az ezzel járó esetleg tete­mes népgazdasági kár. A fel­ügyelők, néha, azonban még ma is találnak olyan munka­helyet, amelyeken be kell szüntetni a termelést. Ez tör­tént július 28-án a Pest me­gyei Állami Építőipari Válla­lat építkezésén. Vácott a Föld­vári téren, összedűlt az áll­ványzat, s hárman zuhantak le négy emelet magasságból. A szigetszentmiklósi tanács költ­ségvetési üzemében azért állí­tották le május 8-án a terme­lést, mert életveszélyes épü­letben dolgoztak. Az új üzem­rész építése már befejezés előtt áll, egy hónapja át is köl­töztek, s folytatják a munkát. A Herceghalmi Állami Gaz­daságban például most folyik tíz nagy sertésnevelő statikai vizsgálata, mert tetőszerkeze­tük életveszélyes. A mindössze kétéves épületeket rosszul ter­vezték s most körülbelül más­fél, kétmillió forintos újabb ráfordítással cserélhető ki te­tőszerkezetük. Czibor Valéria Reális megállapodások a közös A váci járásban a tanácsok ! sein, de több helyütt — így és a népfrontbizottságok ha- Kismaroson, Kisnémediben tókony együttműködésének eszmei alapja, hogy felismer­ték: a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének feltétele ez a kapcsolat, amelynek szellemében kell folytatniok munkájukat. Ennek alapján sikerült elérni, hogy — kevés kivételtől eltekintve — a ta­nácsok és a népfrontbizottsá­gok már partnernek tekintik egymást. A járás mind az öt nagyközsége, ezenkívül 14 önálló tanácsú község, 6 szék­hely község és két társközség kötött eddig reális, konkrét megállapodást a soron követ­kező feladatok együttes vég­rehajtására. Ezek teljesítését a községi tanácsülés és a népfrontbizottság évenként ér­tékeli. Melyék a főbb területek, amelyekben különösen össze­hangolja a tanács és a nép­front a munkatervét? Tervek, mozgalmak, rendezvények Mindenekelőtt o községren­dezési tervek. Ezeket többnyi­re már a falugyűléseken el­hangzott javaslatok figyelem- bevételével készítették el, de a tervet magát is vitára bo­csátották, az érdekelt tervező részvételével. Különösen Du­nakeszin, Foton, Gödön, Nagy­maroson tapasztalható jó pél­dája annak, hogy az elhang­zott javaslatok miként módo­sították az egyébként alapve­tően helyes elképzeléseket. Ilyen példa adódott Szokolyán is, ahol a törpevízmű-társulás a lakosság kívánságára kapott hangsúlyozottabb helyet a rendezési tervben. Közös feladat mindenütt a községfejlesztési és szépítést verseny szervezése, a vele kapcsolatos társadalmi mun­ka értékelése is. A legsikere­sebb Bernecebarátiban, Kós- pallagon, Letkésen, Nagyma­roson és Gödön ez a munka, ahol kölcsönösen részt vesz­nek ez ügyben egymás ülé­stb. — együttesen is értékelik a tanácstagok munkáját, sőt együttesen segítik a tanács és a népfront mellett működő bi­zottságokat. Valamennyi község közös programjába vette a szülői munkaközösség támogatását, valamint a veszélyeztetett gyermekek helyzetének javí­tását, úgyszintén az ifjúság- politika megvalósításának elő­segítését. Közös feladat az ipari és a kereskedelmi ellá­tottság javítása is. Egész Pest megyében isme­retessé vált és követésre ta­lált az a mozgalom, amelyet .az MSZMP váci járási bizott­sága kezdeményezett „Egy is­kola — egy üzem” elnevezés­sel. E mozgalom egyik leg­jelentősebb patrónusa a nép­front lett a járásban, közösen a KISZ-szel és a járási hiva­tallal, illetve a tanácsokkal. Húsz ipari üzemhez, tsz-hez, ktsz-hez küldtek felhívást, hogy tízezer darab szemlélte­tő eszközzel, közel egymillió forint értékben segítsék a já­rás iskoláit. Ma már mindenütt igényt tartanak a községekben arra, hogy a népfronttal közösen készítsék elő a helyi rendez­vényeket. Ennek megfelelően vették ki a részüket a sikeres tájcentrumi eseményekből, mint a különösen emlékeze­tes szobi, fóti, nagybörzsönyi napok, a vácrátóti zenei estek rendezéséből, szervezéséből. Társadalmi munka. — társadalmi tudat Sikeresen halad annak az elgondolásnak az érvényesü­lése is, hogy közösen határoz­zák meg a helyi fejlesztési cé­lokat, feladatokat. Ennek ré­vén sikerült elérni azt is, hogy az elmúlt évtizedben szinte ugrásszerűen megnőtt a társadalmi munka a járásban. Ezt mutatja, hogy 1960-ban összesen 434 ezer forint volt i a társadalmi munka értéke, I Az agresszív imperializmus a fasizmus táptalaja Nagygyűlés Angyalföldön Kiskunlacházán megszűnt Gondok a iibatenyésztésben Importált fertőzés — Hullanak a kislMk Kevesebb üzemi baleset Veszélyben tilos dolgozni SZMT-vizsgálat a munkavédelemről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom