Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-30 / 231. szám
4 1972. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT Ifjúsági klub Cegléden A ceglédi járási és városi KISZ-bizottság székházénak alagsorában az elmúlt napokban nagy munkába kezdtek. Az eddig kihasználatlan raktárhelyiség helyén ifjúsági klubot építenek. A ceglédi tanács Építőipari Vállalatának KISZ-esei jutányos áron, azaz nagyrészt társadalmi munkában vállalták a klub felépítését. A két helyiségből álló ifjúsági klub helyet ad majd politikai rendezvényeknek is. A város legújabb ifjúsági klubját előreláthatólag november 7-én már birtokukba vehetik a ceglédi fiatalok. FELAVATTAK, DE.< Mikor nyílik az érdi mozi? Oknyomozás több fejezetben Augusztus közepén, mint arról lapunkban is beszámoltunk, ünnepélyesen felavatták Érden az új művelödésiház- mozit. A művelődésiház-mozi új kifejezés. Nemcsak azt jelenti, hogy a két művelődési intézmény egy épületben kapott helyet, hanem azt is, hogy építéséhez a Pest megyei MoziLILA AKÁC Újraforgatják a 35 évvel ezelőtt készült „Lila akác” című filmet. A színes film amerikai !—magyar koprodukcióban készül. Rendezője ismét Székely István, az operatőr Hildebrand István. Főszereplők: Halász Judit és Bálint András. Képünkön: Székely István és Halász Judit forgatás közben. Újabb helytörténeti kötet: A monumentális művészet Pest megyében 1966—1971 Szeptember utolsó hetében ikerül az érdeklődők kezébe egy hatíves, gondoséin összeállított helytörténeti kötet, „A monumentális művészet Pest megyében 1966—1971” címmel. Perényi Katalin művészet- történész elemző bevezetője szerint a beruházási lehetőségeken túl a megye művészet- pártoló szándékából számos monumentális alkotás készült. Az építészet szellemében fogant társművészet, a szabadtéri monumentális szobrászat Pest megye életében egyre nagyobb jelentőséget kap. Ezt a népművelő hivatást példázza a szentendrei Szoborkert országos színvonalú szabadtéri múzeummá fejlesztésének a terve is. Elemző ismertetést kapunk a zebegényi Szőnyi-portré ról, Domanovszky Endre gödöllői színes mozaikjáról, Stefániái Edit váci rácskompozíciójá- ról s az elmúlt öt évben Pest megyében felállított más monumentális művekről. A Pest megyei Népművelési Tanácsadó gondozásában megjelent kötetet a Fővárosi Fotóvállalat félszáz képe illusztrálja. A kötet szerkesztője Kri- zsán Sándorné, az ízléses borítólapot Balogh László grafikus tervezte. AZONNAL FELVESZÜNK kőműves, vizszerelő, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, festő, parkettás, tetőfedő, épületbádogos, villanyszerelő, vasbetonszerelő, lakatos, autószerelő, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető SZAKMUNKASOKAT, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat. jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS KTSZ munkaügyi osztályán * Budapest IX., Viola utca 45. üzemi Vállalat jelentős összeggel járult hozzá. Az avatás napján két filmet is vetítettek: egyet délelőtt a gyerekeknek, egyet pedig este a felnőtteknek. Azóta viszont egyetlen filmelőadás sem volt a moziteremben. Hogyan lehetséges ez — kérdezheti joggal az olvasó. Ezt kérdeztük mi is az ügyben illetékesektől. Hol a vetítővászon? Amikor felkerestük Eskulics Ferencet, Érd tanácsának vb- titkárát, meglehetősen ingerülten fakadt ki, bizonyságául annak, hogy sok kínos órája volt már az érdi mozi miatt. — A Filmtechnika, amely a gépház és a vetítővászon elkészítését vállalta, csak a gépházzal készült el időre. A vetítővásznat azonban máig sem szállították le. így az avatás napján is csak egy ideiglenesen felszerelt vászonra lehetett vetíteni. És még csak biztatást sem kaptunk, hogy ekkorra vagy akkorra végre megnyithatja kapuit a rég várt korszerű mozi az érdi lakosság előtt. Higgye el, nagyon nehéz ezt megmagyarázni az embereknek. Őket a tények érdek,.nem P^ig magyarázat és a körülmények... Oknyomozásunk második állomása a Pest megyei Moziüzemi Vállalat, ahol Üjszászi Gyula igazgatót kérdeztük, tud-e mondani valami biztatót. Sajnos, nem. Mi hárommillió forinttal járultunk hozzá az építkezéshez, mivel nekünk is érdekünk, hogy Érden, ebben a több, mint harmincezer lakosú nagyközségben, vegre normális körülmények között járhassanak moziba az emberek. A továbbiakban vállaltuk a már elkészített mozi üzemelteteset. Erre azonban, mint tudja, a mai napig sem kerülhetett sqf. Pedig, higgye el, nekünk sem mindegy, hogy mikortól játszhatunk az érdi moziban. *> ígéret — az sok van Ütünk következő állomása a Pest megyei Beruházási Vállalat volt, ahol az érdi építkezés felelőse, Mihók János műszaki ellenőr tájékoztatott egy igencsak vaskos aktaköteg alapján. — Vállalatunk, mint beruházó, 1971. február 24-én rendelte meg a Filmtechnikánál az érdi mozi kinotechnikai tervdokumentációját. Ezt hosz- szadalmas levelezés követte, amelynek eredményeképpen ez év március 16-án megkaptuk a Filmtechnika szerződését a Mobil vetítőemyő elkészítésére. Visszaigazolásunkon 1972. június 15-re kértük kivitelezését. Ez azonban, a legkülönbözőbb ígérgetések ellenére, a mai napig sem történt meg. Hogy miért nem teljesítették a vállalt szerződést, arra Angyás Jánostól, a Filmtechnika főmérnökétől szerettünk volna választ kapni. — Valami olyan csodaszerkezetet gondoltak el az érdi moziba, amit nem lehet megcsinálni. Pontosabban egy olyan vetítővásznat, amely nemcsak feltekercselhető, hanem amit előre-hátra is lehet mozgatni. Ha csupán az lenne a feladatunk, hogy egy fel-le engedhető vetítővásznat konstruáljunk, azt egészen rövid időn belül el tudnánk készíteni. De az előre-hátra mozgatás megtervezése már meghaladja a mi feladatkörünket. Áz ugyanis már nem kinotechni- | kai tervező feladat, hanem építészeti. (Csupán zárójelben kívánjuk megjegyezni, hogy ennek ellenére vállalták a Mobil vetítőernyő elkészítését. Sőt, a tervét is elkészítette Szigeti Jenő elektrotechnikus, aki azóta már nem dolgozik a vállalatnál, s akinek a terve Pintér Gézának, a Filmtechnika főosztályvezetőjének a véleménye szerint sem kivitelezhető.) Talán november 7-re A napokban munkamegbeszélést tartottak mindazok, akik illetékesek az érdi mozi ügyében. Erről Kara Imre, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat műszaki osztályának vezetője tájékoztatott. — A megbeszélésen Pintér Géza, a Filmtechnika főosztályvezetője vállalta, hogy tizenöt napon belül új tervet készítenek, ha ehhez megkapják egy építésztervező segítségét. Az elkészült új terv alapján a Budai Járási Építőipari Ktsz készítené az előre-hátra mozgatás műszaki munkáját, ők pedig a feltekercselhető vetítőernyőt. A munka befejezését október végére ígérték... Ez hát a pillanatnyi helyzet az érdi mozi ügyében. Elképzelhető tehát, hogy az augusztus közepén felavatott mozi november 7-re megnyithatja kapuit az érdi közönség előtt. Nézzék el nekünk, ha nem kommentáljuk az elmondottakat. Ügy gondoljuk, a tények beszélnek. Prukner Pál Hármas évforduló Jeles évfordulók megünneplésére készülnek Egerben. Az idén emlékeznek meg Gárdonyi Géza halálának 50., valamint Dobó István halálának 400. évfordulójáról. Egerben száz évvel ezelőtt alapították a nagy értékű képtárat. E hármas jubileum jegyében kerül sor Egerben a múzeumi és műemléki hónap országos megnyitójára, majd a hónap további rendezvényeire. VETTEM SELMECZEN« Nyolc általános Ismerek olyan édesapát, aki a gyermekei előtt titkolja, hogy nincs meg a nyolc általános iskolája. A gyerekek harmadikba, ötödikbe járnak, s a „titok” így még nem „pattant” ki, nem vált nyomasztóvá. Az édesapa szorongása azonban jelzi — számára is terhes, ő is túl szeretne inár adni ezen a „szégyellniva- lón”. De hát nehéz, nagyon nehéz újra beülni az iskolapadba annak, aki egyszer onnan már kinőtt. Ma hazánk felnőtt lakosságából több mint másfél millióan vannak, akik nem végezték el a nyolc általánost, s ennék a sok embernek a fele harminc éven aluli. Sokaknál a családi körülmények, másoknál a saját fiatalkori restségük vezetett ide, hogy az ötödik, hatodik, hetedik osztálynál megrekedtek, s félanalfabétaként éppen csak az írás, olvasás küszöbét lépték át, az alapvető ismeretek elsajátítását nem fejeztekbe. Akár így,' akár úgy történt, nem szabad ezt most felhánytorgatni. Ha valamilyen társadalmi akcióhoz nagy körültekintés és sok-sok emberi tapintat szükséges, akkor az általános iskola befejezésénél nincs ennél fontosabb. Üzemek szocialista brigádvezetői, iskolák pedagógusai mondják ezekben a hetekben : „Tanulj, segítünk, jelentkezz, ne tarts semmitől, nem hagyunk magadra...” Akik ezt mondják, azoknak számolniuk kell vele, hogy nem keveset kémek, hogy sok gátlást és kisebbségi érzést kell leküzdeniük a felnőtt fejjel tanulást vállalóknak. Nem a családi körülményétől függetlenül és mindenáron akarják ebben az üzemben rábírni a nyolc általánost el nem végzetteket arra, hogy nekivágjanak a tankönyvek világának. Felnőttoktatásunk módszereiben is megújultan várja az esti iskolásokat; nincs feleltetés, nincs leckenézés, nem csinálnak harminc, negyven, ötven éves emberekből „felelj!” kisdiákot, hanem előadásokkal segítik elő, heti két foglalkozás keretében a magántanulást. Ilyen módon fél év alatt eljutnak a hetedik vagy a nyolcadik általánosból az osztályozó vizsga letételéig. Számos nagyüzemben — nagyon helyesen — a szakképesítés megszerzésével kötik össze az általános iskolát és növelik a szakmai anyagot. A felnőttoktatás módszereinek megújulásán túl azonban, mindennél fontosabb a környezet segítése és megértése. Élcelődésnek most nincs itt a helye és az ideje, csak megbecsülés, megértés és támogatás illetheti azokat, akik a gyermekkorukban elmulasztottak pótlására vállalkoznak. Nem könnyű tanulni az élet gondjaitól elfoglaltam, úgy tűnik, az általános iskolai végzettség általánossá tétele nem megy máról holnapra. Ezen az őszön sem érheti be azzal senki, hogy az embereket rábírja és beülteti az iskolapadba, s aztán magukra hagyja őket. Kollégáktól és a családtól, de a tanároktól is sok jóindulat és türelem szükséges ahhoz, hogy a tudásra vágyók ne riadjanak vissza az első nehézségektől, és képesek legyenek a tanulás jó ízeinek a megismerésére. Az alapiskola elvégzése nem kinek- kinek a magánügye, ez üzemi érdek, ez társadalmi érdek és családi érdele egyszerre. K. É. Petőfi-relikviák Aszódon Az aszódi Petőfi Múzeum a közelmúltban jelentős értékekkel gazdagodott. Tor da Gyula nyugalmazott evangélikus lelkész, " az aszódi Petőfi gimnázium ötvennégy éve érettségizett, egykori diákja, a nagy költő iránti tiszteletből a múzeumnak ajándékozta családi ereklyeként őrzött festményeit. A három festmény Szeberényi Lajost, továbbá Szeberényi feleségét és édesanyját ábrázolja. A képek értékét az adja, hogy Szeberényi Sel- mecen Petőfi iskolatársa és költőtársa volt, s a két fiatal gyakran vetélkedett verseivel a líceum önképzőkörében. Baráti kapcsolatuk a későbbi években sem szakadt meg. A váci járásban Petőfirajzverseny A három festménnyel egy időben Torda Gyula lelkész átadta a múzeumnak Toldy Ferenc német nyelven megjelent Handbuch der ungarischen Poesise (A magyar köl- , tészet kézikönyve. A szerk.) | egymással. Mindjárt a téli szü- című kétkötetes könyvét, ‘ 4 A Petőfi-év azzal kezdődik a váci járás valamennyi általános iskolájában, hogy a tanulók rajzversenyre kelnek amely egykor szintén Szeberényi Lajos tulajdona volt. A könyvek különleges értékét az a néhány soros bejegyzés adja, amely az első kötet első oldalán található: „Vettem Selmeczen 1838. decemberében, 3. f. 12. kr. Sze- berinyi Lajos, Petőfi Sándortól, midőn Selmeczet el akarta hagyni." A könyv tehát Szeberényi Lajos előtt Petőfi Sándor tulajdona volt. 1972. október 3-a , és 7-e között: LUCZN1K lengyel varrógépek árusítással egybekötött kiállítása a Ceglédi Áruházban, Cegléd, Kossuth tér 9. A helyszínen varrásbemutató és szaktanácsadás lengyel szakemberek közreműködésével. Várjuk látogatását kiállításunkon. UNIVERSAL Lengyel Külkereskedelmi Vállalat Varsó, AI. Jerozolimskie 44.-V ARUMA7 Cegléd net után, január elején, rajtolnak, Petőfi Sándor általuk szabadon választott költeményeihez kell illusztrációt készíteniük. Rajzaikat még az iskolaév befejezése előtt elbírálják és a legjobbakat kiállításon mutatják be, nemcsak az egyes iskolákban, de a járás területén lévő múzeumokban is. Történelmi emlékek — filmen Érdekes, tanulságos filmet készítettek Borsod megye haladó történelmi és munkás- mozgalmi hagyományairól. A 30 perces színes film — amelynek forgatókönyvét a tanács művelődési osztályának megbízásából Fekete Gyula írta, többek között emléket állít Dózsa György két harcostársának, a borsodi születésű Mészáros Lőrinc és Kecskés Tamás prédikátoroknak. Ismerteti II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának jelentősebb állomásait, a sárospataki Rákóczi-vár rövid történetét. Bemutatja Kossuth Lajos és Szemere Bertalan szülőföldjét; Monok és Vatta községet, az 1919-es Tanácsköztársaság északi hadjáratának útvonalát, a korabeli híradókból átvett csataképeket és a hazánk felszabadulását megelőző eseményeket — így például Sző- nyi Márton partizáncsapatának harcát a Hangony környéki erdőkben. A színes filmet Aszaló községben, a Dózsa-évforduló alkalmából megrendezendő ünnepségen mutatják be.
