Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-30 / 231. szám
1972. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT ‘"‘kMúíop 5 Szentendrei kezdeményezés Nemcsak azt látják, ami a kirakatban van Jobban megismerik a községek életét A megváltozott körülmények új munkastílust követelnek — így fogalmaztak a szentendrei járási pártbizottságon a tanácstörvény megjelenése után. Keresték a módját, hogyan segíthetné a járási pártbizottság, a járás vezetése a községi tanácsokat megnövekedett feladataik ellátásában, az önálló gazdálkodás eredményesebbé tételében. Aztán kialakult a módszer: a járás vezetői együttesen felkeresnek egy községet, megismerkednek életével, gondjaival, találkoznak a vezetőkkel, a lakossággal és véleményt cserélnek. A tapasztalatok- ról Császár Ferenccel, a szentendrei járási pártbizottság első titkárával beszélgetünk. Egyébként visszatérünk mindenhova. Sőt az is megtörténhet, hogy még nem voltunk valamennyi községben, de a körülmények azt kívánják, hogy ismét kimenjünk oda, ahol már jártunk s együtt keressük a problémák megoldásának útját. A járási vezetők legutóbb Pi- lisszentkeresztet keresték fel. Mit jelentett a községben ez a Gránit Művek: az ígéret szép sző... Mozaiklapfolyam a betongyárban MÁRVÁNYZÚZALÉK ROMÁNIÁBÓL 24 színű rostíró készlet Jövőre 50 millió A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat szentendrei írószergyárában ebben az esztendőben 20 millió rostirónt gyártanak, ebből 3 milliót belföldre, 5 milliót a tőkés országokba, s 12 millió — A járás tizenhárom községe közül eddig ötöt — Visegrádot, Budakalászi, Po- mázt, Pilisszántót és Pilis- szentkeresztet — kerestük fel. Véleményem szerint hasznosak voltak ezek a találkozások. Legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy a helyszínen láthatjuk, miben kell segítenünk, de azt is; mit tehet a község, hogy előbbre lépjen. Ezek a látogatások nem értekezletek, hanem formaságoktól mentes, kötetlen beszélgetések és módot adnak az emberi kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az egész napos programot rendszerint rövid tájékoztató vezeti be, majd a vendégek a helybeli üzemekkel, szövetkezetekkel, intézményekkel ismerkednek, s ezután kezdődik az eszmecsere. A községekben előre tájékoztatják a lakosságot a járás vezetőinek érkezéséről s így az állampolgár is találkozhat a vezetőkkel, elmondhatja gondjait, problémáit, kérdéseket tehet fel. Az új munkamódszerre nem véletlenül használják a kötetlen beszélgetés kifejezést. A téma ugyanis sohasem előre meghatározott, mindig az kerül napirendre, amit helyben fontosnak, sürgősnek éreznek. Az adott terület feladatai szabják meg a beszélgetések irányvonalát. — Ebben az ötéves tervben majdnem az egész járás vezetékes vizet kap — mondja Császár Ferenc. — S Budaka- lászon, a főváros közelében mégis csak a következő tervidőszakban kerül sor a vízhálózat kiépítésére. Ottjár- tunkkor a község vezetői szóvá tették ezt a gondjukat. Elismertük a kérés érdekeltségét, az igényt továbbítottuk az illetékesekhez. De ha valamire nincs pénz, mi sem ígérhetünk. Abban azonban segítünk, hogy összehozzuk a partnereket, akik együttesen tehetnek valamit az ügyért. — Mi a közös problémák a községekben? — Szinte mindenütt gondot okoz a kereskedelmi ellátás. Az üzletekből sokszor alapvető élelmiszerek hiányoznak; későn érkezik a tej, a kenyér. A boltvezetők arra hivatkoznak, hogy nem növelhetik a raktárkészletet, ezért nincs elegendő áru. Véleményem szerint ez szakmai kérdés: a fogyasztási szövetkezet feladata, hogy megoldja a nehézségeket, mi ezzel rtem foglalkozunk. De igenis számon- kérjük a Pilishegyvidéki ÁFÉSZ-tól, hogy milyen a kereskedelempolitikája. Ezért jók ezek a helyszíni látogatások; nemcsak azt vesszük észre, ami az üzletek kirakataiban van, hanem arról is tudomást szerzünk, mi hiányzik a kis községek boltjaiból. Petőfí-emléktúra Pomáz-Kőhegyen Pest megyében a Petőfi- évforduló tiszteletére rendezett eseménysorozat a szentendrei járásban kezdődött. Pomáz-Kőhegyen a Petőfi-emlékműnél nagyszabású úttörő- és KISZ- megemlékezést tartottak a járás fiataljai. A résztvevők az emléktúra során felkeresték a Kőhegyet, és megkoszorúzták az emlékművet. Ezek után az úttörők számháborút rendeztek. A járásból több mint 800 úttörő és 100 ifjúmunkás vett részt a megemlékezésen. — Közös gondként jelentkezett a községekben a hálózatbővítés. Leányfalun például a meleg vizű strand elkészülése után kiderült, hogy az élelmiszerüzlet nem tudja többé kielégíteni az igényeket, mert egy hónap alatt akkora a forgalma, mint régen egy év alatt volt. Pomázon nincs kulturált étterem, Tahitótfa- lun ÁBC-áruház kellene. Ha valahol konkrétan felvetik az igényt, mindig megkérdezzük: mit vállal a községi tanács? Az ilyen beszélgetések alkalmasak arra is, hogy serkentsék a községet különböző társadalmi megmozdulásokra. Visegrádon szóvá tették, hogy a fejlesztés elsősorban az idegenforgalom céljait szolgálja s kevésbé a helyi lakosság érdekeit. A járás vezetői azonban felhívták a figyelmet arra: a lakók is többet tehetnének azért, hogy környezetük szebb, kulturáltabb legyen. Egy-egy látogatás alkalmával olyan témák is napirendre kerülnek, mint a fiatal tanácstagok helyzetet hogyan töltik be tisztüket, megfelelnek-e a választók bizalmának; segítik-e őket, hogy valóban közéleti emberekké váljanak. Ahol keveset törődnek velük, ott figyelmeztetik a helyi vezetőket. — A találkozások alkalmával szó esik a község politikai életéről is — folytatja Császár Ferenc, — Az új munka- módszer eredménye, hogy Visegrádon, Budakalászon és Pilisszentkereszten magasabb szintű pártszerveket hoztunk, illetve hozunk létre. Egy nagyközségi pártbizottság vagy egy csúcsvezetőség ugyanis jobban partnere lehet a községi tanácsnak, mint az alapszervezet. Budakalászon szóba került, hogy a pártszervezetnek nincs megfelelő otthona. Azóta elkészült a terv, amely szerint a tanácsházától nem messze, egy új épületben kapnak helyet a párt- és a társadalmi szervek s itt lesz a községi tanács nagyterme is. Ezáltal a tanácsi dolgozók is jobb munkakörülmények közé kerülnek. A beszélgetéseken a járási pártbizottság első titkára, a járási hivatal elnöke, a járási népfrontbizottság titkára és a járási KISZ-bizottság titkára vesz részt minden esetben. Készül-e jegyzőkönyv az ott elhangzottakról? — Hivatalos jegyzőkönyv nem készül, mégis mindenki nyilvántartja a feladatokat. kötetlen véleménycsere, milyen gondokról számoltak be, mihez kértek segítséget — kérdezzük Szóvá Istvánt, a községi tanács elnökét. — A baráti látogatás eredményeképpen — mondja Szóvá István —, a község élete közelebb került a járáshoz. Egy nap alatt jobban megismerhették gondjainkat, mintha írásban jeleztük volna azokat. A jelentés egyébként sem olyan hatékony, mint a személyes tapasztalás. Ügy érzem, hogy ez a találkozás a község és a járás gondjainak egyeztetése volt. Megértették nehézségeinket s mi is inkább látjuk a járás vezetőinek elképzeléseit, terveit. A pilisszentkeresztiek méltán dicsekedhetnek: a község min- , den útja aszfaltozott, tíz éve vezetékes Ivóvíz van a községben; ha a dobogókői beruházás elkészül, megoldódik a csatornázás is. Talán országosan egyedül álló rekord: Pilisszentkereszten minden gyermeket el tudnak helyezni az óvodában. A kétezerkétszáz lakosú községnek gondjai is vannak: nem elég kielégítő a közellátás, a szolgáltatás. Abbamaradtak a régészeti ásatások, pedig országos érdek lenne a legnagyobb középkori templom-kolostor maradványainak feltárása. A legtöbb problémát azonban Dobogókő jelenti: az üdülőterület tizenöt éves távlati fejlesztési tervének végrehajtása, a tennivalók, az anyagiak összehangolása nem kis feladat. Utakat, parkolóhelyeket kell építeni, intenzívebb kapcsolatot kell teremteni a vendéglátóiparral; megoldatlan Dobogókő kereskedelmi ellátása. A községi tanács vállalná egy ABC-áruház létesítésének fele költségét, ha partnert találna. Ehhez kérték a járás segítségét is. — A beszélgetés alkalmával — hangsúlyozza Szóvá István — megfogalmaztuk azt is, hol kell nekünk, a község vezetőinek előbbre lépnünk. Véleményünk szerint Dobogókő fejlesztése érdekében következetesebben kell cselekednünk. Nem várhatunk mindent a felsőbb szervektől, előbb magunknak kell a megoldást keresni. A véleménycserének ez a kötetlen formája ennek a felismerésére is késztetett bennünket. Soős Ibolya Befejeződött a néhány hónapos próbaüzem Szentendrén, a Beton- és Vasbeton- ipari Művek új mozaíklap- gyárában. Az olasz Cassani cégtől vásárolt automaták azóta a gyár tulajdonába kerültek, s két gyártósor már két műszakban termel. Vannak még ugyan rövidebb gépállások, s kisebb termelés- kiesés akadályozza a folyamatos munkát, de végtére bevált a berendezés* Az ékszíjszalagok szakadnak a legtöbbször, sok nehézséget okoz az elevátor. Jelenlegi kivitelezésében nem alkalmas a folyamatos munkára, csakúgy, mint a cementfelszállí- tó cső. A keverőgépnél porfelhőben dolgoznak az emberek. Nem megfelelőek most sem a csiszolókövek. Eddig is sok panasz volt a minőségre, hamar elkoptak, s nem csiszoltak rendesen, gond most, hogy nem kap eleget a szentendrei gyár. A Gránit Művek ígéretet tett, hogy már az első negyedévben annyi csiszolókövet szállít, amennyit rendelnek, azonban Tegnap délelőtt 10 órakor került sor Tahitótfaluban az ivóvízhálózat műszaki átadására. Régóta várták ezt az eseményt a község lakói, hiszen a létesítmény elkészültével egészséges, jó ivóvízhez jutnak valamennyien. A 17 millió forintos beruházás eredményeképpen tíz kilométeres vízhálózatot építettek a községiben, s a lakosok ötven közkútról hordhatják a vizet. / Jövőre megépül a tároló- medence, s akkor a fővezetékről a házakba is bevezethetik a vizet, lehetővé válik a lakások korszerűsítése, komfortossá tétele. A lakosság a bea mai napig mindössze tizet szállítottak. Ebből csak kettőt tudtak felszerelni, a többi használhatatlan volt, mivel a kivitelező vállalatnál deformálódott. Ha megfelelő minőségű és kellő mennyiségű csiszolókő érkezne, a mozaiklap-termelés ötven százalékkal emelkedne! Ebben a negyedévben egyébként a terv: 90 ezer négyzet- méter mozaiklap, a következő három hónapban pedig már 110 ezer négyzetméter. Idén egyébként már több mint 100 ezer négyzetméter mozaiklap hagyta el a gyárat, minőségi reklamáció egyre sem érkezett. Eddig négy-öt féle színben készültek a gusztusos lapok, közülük a fekete-fehér szemcsés a legkelendőbb. Az elmúlt hónapokban megérkezett Romániából az import márványzúzalék, a szállítmány' jó részét már feldolgozta az automata mo- zaiklapgyár. A napokban megkezdik a fekete alapon fehér színű mozaiklapok gyártását is, így bővül a választék. Az év végéig több mint ötezer tonna márványzúzalék érkezik Romániából — elsőrendű minőségben. ruházás költségeihez házanként 3400 forinttal járult hozzá, ez az összeg természetesen nem tartalmazza az esetleges bekötés költségeit. Pénteken délelőtt még egy esemény történt a községben: átadták a KISZ Központi Művészeggyüttes nyaralóját. Gombaszögi Frida villáját alakították át harminc vendég befogadására. Ügy tervezik, hogy nemcsak a művész- együttes tagjai töltik szabadságukat Tahitótfaluban, hanem a vendégül látott külföldi együttesek is itt pihennek majd nyaranként. darabot pedig a szocialista államokba exportálnak. Az írószergyár tervei szerint jövőre 50 millió darabot készítenek a rostirónból, s ennek több mint felét Nyugatra exportálják. Ugyancsak jövőre kezdik meg gyártani a 18 és 24 színből álló rost- irónkészleteket. „Derű” mappa, „Sopron” doboz 24 millió boríték terven felül öt-hat százalékkal túlteljesítette háromnegyed éves terhét a Papíripari Vállalat szentendrei gyára. Az eddig eltelt 9 hónap alatt a normál méretűtől a nyolcszoros nagyságú borítékig 324 millió darabot készítettek, melyek jó részét közületek, hivatalok rendelték. Mint a vállalat főmérnöke elmondta, amióta a posta a szabványtól eltérő borítékot megportózza, csupán normál méretűt gyártanak. Azelőtt a női, azaz hosszúkás, keskeny borítéktól a négyzetalakún át, a normál méretűig többfélét gyártottak. Most viszont úgy próbálják bővíteni a választékot, hogy fotósokkal és grafikusokkal újabb és újabb mintákat terveztetnek, s a termékeket különböző színű és másmás minőségű papírból gyártják. Szeptemberben, három újdonságuk jelent meg, amelyek máris forgalomban vannak. Kettő a papírüzletek választékát bővíti: a „Derű” elnevezésű mappa, amely tíz borítékot és levélpapírt tartalmaz, a legolcsóbb a hasonló gyártmányok között, a „Sopron”-doboz viszont, amely 30 borítékot és levélpapírt tartalmaz, mintegy 80 forintért kapható. A „De- rű”-mappát öt színben, és színenként húszezres sorozatban készítették. A „Sopron”-doboz- ból viszont összesen csak négyezret gyártottak. A harmadik újdonságuk a sötétzöld, ablakos táviratboríték, amelyet szeptember közepe óta használ a posta. Az év végéig előreláthatólag két és fél milliót, készítenek, a jöúő évben pedig ötmilliót. Cz. V. Nyaraló lett a Gombaszögi-villa Egészséges ivóvíz Tahitótfaluban A filmnyomóban A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyáregységének egyik legmodernebb és leglátványosabb gyáregysége a filmnyomó. A szalagon hófehéren meginduló text:' percek alatt többféle (színnyomást kap. Gábor Viktor felvétele Segítség a nyugdíj előtt Megbecsülik a törzsgárdát a Gyapjúmosóban A Gyapjúmosó- és Szövőgyár budakalászi gyáregységében a dolgozók kétharmada a törzsgárdához tartozik. Ez nem véletlen. A gyáregység gazdasági és szakszervezeti vezetőinek közös törekvése, hogy a régi dolgozók hűségét méltányolják, elismerjék. Ezért bevezették a, törzs- gárdapótlék-rendszert, azokat a munkásokat, akik öt esztendőnél hosszabb időt töltöttek a gyárban, négy kategóriába sorolták, s az éveknek megfelelően, havonta 40, 55, 70, illetve 100 forintot fizetnek. A legmagasabb összegű pótlékot nyolcvanan kapják. Felmérték a gyáregységekben azt is, hogy kik mennek' hamarosan nyugdíjba. Azoknak, akiknek legalább 15 éves munkaviszonyuk van, minden hónapban 100 foriiit * speciális pótlékot adnak. A nődolgozók 52 éves kortól, a férfiak 57 évtől részesülnek a kedvezményben. Az intézkedés azt bizonyítja: a vezetők is wtudják, hogy egy nyugdíj előtt álló ember fizikai ereje csökken, már nem úgy dolgozik, mint korábban, jól jön ez a kis kiegészítő kereset. A speciális pótlék budakalászi kezdeményezés, és bekerül a gyáregységi kollektív szerződés függelékébe is. Budakalászon felemelték a textilipari éjszakai pótlékot is, és a kötelező 100 forint helyett 150-et fizetnek. Ha tehát valaki e törzsgárdához tartozik, három műszakban dolgozik és nyugdíj előtt áll, havonta plusz 350 forinttal nő a havi jövedelme. A kedvezmények természetesen csak a fizikai dolgozókra vonatkoznak. S. I.
