Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-30 / 231. szám

1972. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT ‘"‘kMúíop 5 Szentendrei kezdeményezés Nemcsak azt látják, ami a kirakatban van Jobban megismerik a községek életét A megváltozott körülmények új munkastílust köve­telnek — így fogalmaztak a szentendrei járási pártbi­zottságon a tanácstörvény megjelenése után. Keresték a módját, hogyan segíthetné a járási pártbizottság, a já­rás vezetése a községi tanácsokat megnövekedett fel­adataik ellátásában, az önálló gazdálkodás eredménye­sebbé tételében. Aztán kialakult a módszer: a járás ve­zetői együttesen felkeresnek egy községet, megismer­kednek életével, gondjaival, találkoznak a vezetőkkel, a lakossággal és véleményt cserélnek. A tapasztalatok- ról Császár Ferenccel, a szentendrei járási pártbizott­ság első titkárával beszélgetünk. Egyébként visszatérünk min­denhova. Sőt az is megtörtén­het, hogy még nem voltunk valamennyi községben, de a körülmények azt kívánják, hogy ismét kimenjünk oda, ahol már jártunk s együtt ke­ressük a problémák megoldá­sának útját. A járási vezetők legutóbb Pi- lisszentkeresztet keresték fel. Mit jelentett a községben ez a Gránit Művek: az ígéret szép sző... Mozaiklapfolyam a betongyárban MÁRVÁNYZÚZALÉK ROMÁNIÁBÓL 24 színű rostíró készlet Jövőre 50 millió A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat szent­endrei írószergyárában eb­ben az esztendőben 20 millió rostirónt gyártanak, ebből 3 milliót belföldre, 5 milliót a tőkés országokba, s 12 millió — A járás tizenhárom köz­sége közül eddig ötöt — Visegrádot, Budakalászi, Po- mázt, Pilisszántót és Pilis- szentkeresztet — kerestük fel. Véleményem szerint haszno­sak voltak ezek a találko­zások. Legnagyobb ered­ménynek azt tartom, hogy a helyszínen láthatjuk, miben kell segítenünk, de azt is; mit tehet a község, hogy előbbre lépjen. Ezek a láto­gatások nem értekezletek, hanem formaságoktól men­tes, kötetlen beszélgetések és módot adnak az emberi kap­csolatok kialakítására, elmé­lyítésére. Az egész napos programot rendszerint rövid tájékoztató vezeti be, majd a vendégek a helybeli üzemekkel, szövetke­zetekkel, intézményekkel is­merkednek, s ezután kezdődik az eszmecsere. A községekben előre tájékoztatják a lakossá­got a járás vezetőinek érkezé­séről s így az állampolgár is találkozhat a vezetőkkel, el­mondhatja gondjait, problé­máit, kérdéseket tehet fel. Az új munkamódszerre nem véletlenül használják a kötet­len beszélgetés kifejezést. A té­ma ugyanis sohasem előre meghatározott, mindig az ke­rül napirendre, amit helyben fontosnak, sürgősnek éreznek. Az adott terület feladatai szab­ják meg a beszélgetések irány­vonalát. — Ebben az ötéves tervben majdnem az egész járás veze­tékes vizet kap — mondja Császár Ferenc. — S Budaka- lászon, a főváros közelében mégis csak a következő terv­időszakban kerül sor a víz­hálózat kiépítésére. Ottjár- tunkkor a község vezetői szó­vá tették ezt a gondjukat. Elis­mertük a kérés érdekeltsé­gét, az igényt továbbítottuk az illetékesekhez. De ha va­lamire nincs pénz, mi sem ígérhetünk. Abban azonban segítünk, hogy összehozzuk a partnereket, akik együttesen tehetnek valamit az ügyért. — Mi a közös problémák a községekben? — Szinte mindenütt gondot okoz a kereskedelmi ellátás. Az üzletekből sokszor alap­vető élelmiszerek hiányoznak; későn érkezik a tej, a kenyér. A boltvezetők arra hivatkoz­nak, hogy nem növelhetik a raktárkészletet, ezért nincs ele­gendő áru. Véleményem sze­rint ez szakmai kérdés: a fo­gyasztási szövetkezet felada­ta, hogy megoldja a nehézsé­geket, mi ezzel rtem foglal­kozunk. De igenis számon- kérjük a Pilishegyvidéki ÁFÉSZ-tól, hogy milyen a kereskedelempolitikája. Ezért jók ezek a helyszíni látoga­tások; nemcsak azt vesszük észre, ami az üzletek kira­kataiban van, hanem arról is tudomást szerzünk, mi hiányzik a kis községek bolt­jaiból. Petőfí-emléktúra Pomáz-Kőhegyen Pest megyében a Petőfi- évforduló tiszteletére ren­dezett eseménysorozat a szentendrei járásban kez­dődött. Pomáz-Kőhegyen a Petőfi-emlékműnél nagy­szabású úttörő- és KISZ- megemlékezést tartottak a járás fiataljai. A résztve­vők az emléktúra során felkeresték a Kőhegyet, és megkoszorúzták az emlék­művet. Ezek után az úttö­rők számháborút rendez­tek. A járásból több mint 800 úttörő és 100 ifjúmun­kás vett részt a megemlé­kezésen. — Közös gondként jelent­kezett a községekben a há­lózatbővítés. Leányfalun pél­dául a meleg vizű strand el­készülése után kiderült, hogy az élelmiszerüzlet nem tudja többé kielégíteni az igényeket, mert egy hónap alatt akkora a forgalma, mint régen egy év alatt volt. Pomázon nincs kulturált étterem, Tahitótfa- lun ÁBC-áruház kellene. Ha valahol konkrétan felvetik az igényt, mindig megkérdez­zük: mit vállal a községi ta­nács? Az ilyen beszélgetések alkalmasak arra is, hogy ser­kentsék a községet különbö­ző társadalmi megmozdulá­sokra. Visegrádon szóvá tették, hogy a fejlesztés elsősorban az ide­genforgalom céljait szolgálja s kevésbé a helyi lakosság érde­keit. A járás vezetői azonban felhívták a figyelmet arra: a lakók is többet tehetnének azért, hogy környezetük szebb, kulturáltabb legyen. Egy-egy látogatás alkalmával olyan té­mák is napirendre kerülnek, mint a fiatal tanácstagok hely­zetet hogyan töltik be tisztü­ket, megfelelnek-e a választók bizalmának; segítik-e őket, hogy valóban közéleti embe­rekké váljanak. Ahol keveset törődnek velük, ott figyelmezte­tik a helyi vezetőket. — A találkozások alkalmá­val szó esik a község politi­kai életéről is — folytatja Csá­szár Ferenc, — Az új munka- módszer eredménye, hogy Visegrádon, Budakalászon és Pilisszentkereszten magasabb szintű pártszerveket hoztunk, illetve hozunk létre. Egy nagy­községi pártbizottság vagy egy csúcsvezetőség ugyanis job­ban partnere lehet a községi tanácsnak, mint az alapszer­vezet. Budakalászon szóba került, hogy a pártszervezet­nek nincs megfelelő otthona. Azóta elkészült a terv, amely szerint a tanácsházától nem messze, egy új épületben kap­nak helyet a párt- és a tár­sadalmi szervek s itt lesz a községi tanács nagyterme is. Ezáltal a tanácsi dolgozók is jobb munkakörülmények közé kerülnek. A beszélgetéseken a járási pártbizottság első titkára, a já­rási hivatal elnöke, a járási népfrontbizottság titkára és a járási KISZ-bizottság titkára vesz részt minden esetben. Ké­szül-e jegyzőkönyv az ott el­hangzottakról? — Hivatalos jegyzőkönyv nem készül, mégis mindenki nyilvántartja a feladatokat. kötetlen véleménycsere, milyen gondokról számoltak be, mi­hez kértek segítséget — kér­dezzük Szóvá Istvánt, a községi tanács elnökét. — A baráti látogatás ered­ményeképpen — mondja Szó­vá István —, a község élete közelebb került a járáshoz. Egy nap alatt jobban megis­merhették gondjainkat, mintha írásban jeleztük volna azokat. A jelentés egyébként sem olyan hatékony, mint a szemé­lyes tapasztalás. Ügy érzem, hogy ez a találkozás a község és a járás gondjainak egyez­tetése volt. Megértették nehéz­ségeinket s mi is inkább lát­juk a járás vezetőinek elkép­zeléseit, terveit. A pilisszentkeresztiek méltán dicsekedhetnek: a község min- , den útja aszfaltozott, tíz éve vezetékes Ivóvíz van a község­ben; ha a dobogókői beruházás elkészül, megoldódik a csator­názás is. Talán országosan egyedül álló rekord: Pilisszent­kereszten minden gyermeket el tudnak helyezni az óvodában. A kétezerkétszáz lakosú köz­ségnek gondjai is vannak: nem elég kielégítő a közellá­tás, a szolgáltatás. Abbama­radtak a régészeti ásatások, pe­dig országos érdek lenne a legnagyobb középkori temp­lom-kolostor maradványainak feltárása. A legtöbb problémát azonban Dobogókő jelenti: az üdülőterület tizenöt éves táv­lati fejlesztési tervének végre­hajtása, a tennivalók, az anya­giak összehangolása nem kis feladat. Utakat, parkolóhelye­ket kell építeni, intenzívebb kapcsolatot kell teremteni a vendéglátóiparral; megoldat­lan Dobogókő kereskedelmi el­látása. A községi tanács vállal­ná egy ABC-áruház létesítésé­nek fele költségét, ha partnert találna. Ehhez kérték a járás segítségét is. — A beszélgetés alkalmával — hangsúlyozza Szóvá István — megfogalmaztuk azt is, hol kell nekünk, a község ve­zetőinek előbbre lépnünk. Vé­leményünk szerint Dobogókő fejlesztése érdekében követ­kezetesebben kell cseleked­nünk. Nem várhatunk min­dent a felsőbb szervektől, előbb magunknak kell a meg­oldást keresni. A véleménycse­rének ez a kötetlen formája ennek a felismerésére is kész­tetett bennünket. Soős Ibolya Befejeződött a néhány hó­napos próbaüzem Szentend­rén, a Beton- és Vasbeton- ipari Művek új mozaíklap- gyárában. Az olasz Cassani cégtől vásárolt automaták az­óta a gyár tulajdonába ke­rültek, s két gyártósor már két műszakban termel. Vannak még ugyan rövidebb gépállások, s kisebb termelés- kiesés akadályozza a folya­matos munkát, de végtére bevált a berendezés* Az ék­szíjszalagok szakadnak a leg­többször, sok nehézséget okoz az elevátor. Jelenlegi kivite­lezésében nem alkalmas a folyamatos munkára, csak­úgy, mint a cementfelszállí- tó cső. A keverőgépnél por­felhőben dolgoznak az embe­rek. Nem megfelelőek most sem a csiszolókövek. Eddig is sok panasz volt a minőségre, hamar elkoptak, s nem csiszoltak rendesen, gond most, hogy nem kap ele­get a szentendrei gyár. A Gránit Művek ígéretet tett, hogy már az első negyedévben annyi csiszolókövet szállít, amennyit rendelnek, azon­ban Tegnap délelőtt 10 órakor került sor Tahitótfaluban az ivóvízhálózat műszaki átadá­sára. Régóta várták ezt az eseményt a község lakói, hi­szen a létesítmény elkészülté­vel egészséges, jó ivóvízhez jutnak valamennyien. A 17 millió forintos beru­házás eredményeképpen tíz kilométeres vízhálóza­tot építettek a községiben, s a lakosok ötven közkútról hordhatják a vizet. / Jövőre megépül a tároló- medence, s akkor a fővezeték­ről a házakba is bevezethetik a vizet, lehetővé válik a la­kások korszerűsítése, komfor­tossá tétele. A lakosság a be­a mai napig mindössze tizet szállítottak. Ebből csak kettőt tudtak fel­szerelni, a többi használha­tatlan volt, mivel a kivitelező vállalatnál deformálódott. Ha megfelelő minőségű és kellő mennyiségű csiszolókő érkez­ne, a mozaiklap-termelés öt­ven százalékkal emelkedne! Ebben a negyedévben egyéb­ként a terv: 90 ezer négyzet- méter mozaiklap, a követ­kező három hónapban pedig már 110 ezer négyzetméter. Idén egyébként már több mint 100 ezer négyzetméter mozaiklap hagyta el a gyá­rat, minőségi reklamáció egyre sem érkezett. Eddig négy-öt féle színben készül­tek a gusztusos lapok, közü­lük a fekete-fehér szemcsés a legkelendőbb. Az elmúlt hónapokban meg­érkezett Romániából az im­port márványzúzalék, a szál­lítmány' jó részét már fel­dolgozta az automata mo- zaiklapgyár. A napokban megkezdik a fekete alapon fehér színű mozaiklapok gyártását is, így bővül a választék. Az év végéig több mint ötezer ton­na márványzúzalék érkezik Romániából — elsőrendű mi­nőségben. ruházás költségeihez házan­ként 3400 forinttal járult hoz­zá, ez az összeg természete­sen nem tartalmazza az eset­leges bekötés költségeit. Pénteken délelőtt még egy esemény történt a községben: átadták a KISZ Központi Művészeggyüttes nyaraló­ját. Gombaszögi Frida villáját alakították át harminc ven­dég befogadására. Ügy terve­zik, hogy nemcsak a művész- együttes tagjai töltik szabad­ságukat Tahitótfaluban, ha­nem a vendégül látott külföl­di együttesek is itt pihennek majd nyaranként. darabot pedig a szocialista államokba exportálnak. Az írószergyár tervei sze­rint jövőre 50 millió darabot készítenek a rostirónból, s ennek több mint felét Nyu­gatra exportálják. Ugyancsak jövőre kezdik meg gyártani a 18 és 24 színből álló rost- irónkészleteket. „Derű” mappa, „Sopron” doboz 24 millió boríték terven felül öt-hat százalékkal túltelje­sítette háromnegyed éves ter­hét a Papíripari Vállalat szent­endrei gyára. Az eddig eltelt 9 hónap alatt a normál mére­tűtől a nyolcszoros nagyságú borítékig 324 millió darabot készítettek, melyek jó részét közületek, hivatalok rendelték. Mint a vállalat főmérnöke elmondta, amióta a posta a szabványtól eltérő borítékot megportózza, csupán normál méretűt gyártanak. Azelőtt a női, azaz hosszúkás, keskeny borítéktól a négyzetalakún át, a normál méretűig többfélét gyártottak. Most viszont úgy próbálják bővíteni a választé­kot, hogy fotósokkal és grafi­kusokkal újabb és újabb min­tákat terveztetnek, s a termé­keket különböző színű és más­más minőségű papírból gyárt­ják. Szeptemberben, három új­donságuk jelent meg, amelyek máris forgalomban vannak. Kettő a papírüzletek választé­kát bővíti: a „Derű” elnevezé­sű mappa, amely tíz boríté­kot és levélpapírt tartalmaz, a legolcsóbb a hasonló gyártmá­nyok között, a „Sopron”-doboz viszont, amely 30 borítékot és levélpapírt tartalmaz, mintegy 80 forintért kapható. A „De- rű”-mappát öt színben, és szí­nenként húszezres sorozatban készítették. A „Sopron”-doboz- ból viszont összesen csak négy­ezret gyártottak. A harmadik újdonságuk a sötétzöld, ablakos táviratborí­ték, amelyet szeptember köze­pe óta használ a posta. Az év végéig előreláthatólag két és fél milliót, készítenek, a jöúő évben pedig ötmilliót. Cz. V. Nyaraló lett a Gombaszögi-villa Egészséges ivóvíz Tahitótfaluban A filmnyomóban A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyáregysé­gének egyik legmodernebb és leglátványosabb gyáregysége a filmnyomó. A szalagon hófehéren meginduló text:' percek alatt többféle (színnyomást kap. Gábor Viktor felvétele Segítség a nyugdíj előtt Megbecsülik a törzsgárdát a Gyapjúmosóban A Gyapjúmosó- és Szövő­gyár budakalászi gyáregységé­ben a dolgozók kétharmada a törzsgárdához tartozik. Ez nem véletlen. A gyáregység gazda­sági és szakszervezeti vezetői­nek közös törekvése, hogy a régi dolgozók hűségét méltá­nyolják, elismerjék. Ezért bevezették a, törzs- gárdapótlék-rendszert, azokat a munkásokat, akik öt esztendőnél hosszabb időt töl­töttek a gyárban, négy kate­góriába sorolták, s az éveknek megfelelően, havonta 40, 55, 70, illetve 100 forintot fizetnek. A legmagasabb összegű pótlékot nyolcvanan kapják. Felmérték a gyáregységek­ben azt is, hogy kik mennek' hamarosan nyugdíjba. Azok­nak, akiknek legalább 15 éves munkaviszonyuk van, minden hónapban 100 foriiit * speciális pótlékot adnak. A nődolgozók 52 éves kortól, a férfiak 57 évtől részesülnek a kedvezményben. Az intéz­kedés azt bizonyítja: a vezetők is wtudják, hogy egy nyugdíj előtt álló ember fizikai ereje csökken, már nem úgy dolgo­zik, mint korábban, jól jön ez a kis kiegészítő kereset. A spe­ciális pótlék budakalászi kez­deményezés, és bekerül a gyáregységi kollektív szerző­dés függelékébe is. Budakalászon felemelték a textilipari éjszakai pót­lékot is, és a kötelező 100 forint he­lyett 150-et fizetnek. Ha tehát valaki e törzsgárdához tarto­zik, három műszakban dolgo­zik és nyugdíj előtt áll, ha­vonta plusz 350 forinttal nő a havi jövedelme. A kedvezmé­nyek természetesen csak a fi­zikai dolgozókra vonatkoznak. S. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom