Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-30 / 231. szám
1972. SZEPTEMBER 30.. SZOMBAT 3 Fock Jenő az agráregyetemen Oktatás, kutatás műhelygondjai A megyei tanácsülés napirendjén Az ellátás és a szolgáltatás Kötetlen munkamegbeszélés — ez a legjellemzőbb szó arra ’ a közvetlen légkörű találkozóra, amely tegnap (mint azt lapunk első oldalán jelezzük) Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke és a megye, az Agrártudományi Egyetem vezetői között lezajlott Gödöllőn. A rektori tájékoztató körvonalazta az egyetemi munka legfontosabb csomópontjait: adatokat, de még inkább problémaköröket ismertetett az MSZMP tudománypolitikai irányelveinek ' szellemében. Ennek tükrében hangzott el a tájékoztatás az AgrártudomáE tájékoztató és azt követően a Minisztertanács elnökének kérdései nyomán bontakozott ki az a mélyreható, de mégis közvetlen beszélgetés, amely kölcsönösen szolgálta a tájékoztatást és a tájékozódást, de mindenekelőtt az egyetem vezetői és munkájuk számára járt nagy haszonnal. Fock Jenő érdeklődése, kérdései a konkrét agráregyetemi problémák keretében általánosabb, nagyobb összefüggésekre is kiterjedtek. Így például behatóan érdeklődött a több fokozatú oktatási rendszerről, amelyet — mint mondotta — fontos kérdésnek tart. Ugyanígy fölvetette az egyszemélyi felelős vezetés érvényesülését, hangsúlyozva, hogy ennek párosulnia kell a „kollektív bölcsességgel”, a demokratizmussal. Hogyan érvényesül az egyetemi önállóság, milyen a kapcsolat más egyetemekkel, miként váltják valóra a tudomány- politikai irányelveket a gyakorlatban, s a Tudományos Akadémiával, az Akadémia kutatóintézeteivel milyen a kapcsolat? — e kérdések is a beszélgetés témái voltak. A kutatásokról, a kutatások módszeréről, a mezőgazdasági üzemekkel, s a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal kialakított kapcsolatokról beszéltek a miniszter- elnök kérdései kapcsán, s mindezek a kérdések számos részlet megvitatására is lehetőséget nyújtottak. Többlépcsősen A | többlépcsős oktatási rendszerről szólva az egyetem vezetői arról számoltak be, hogy e feladattal először tavaly találták szemben magukat, amikor felvetődött, hogy a zsámbéki mezőgazdasági technikumot az egyetem keretébe kell venni. E rendszeren belül egyelőre még a postgra- duális oktatásban, vagyis a szakmérnökképzésben mondhatnak igazán jó eredményeket, a mérnöki diplomával és üzemi gyakorlattal rendelkezők szakmérnöki felkészítésében. Mikecz István, a gépészmérnöki kar dékánja megjegyezte, hogy a műszaki továbbképzésben már részben megtalálható a többlépcsős rendszer, de nem kielégítő a felsőoktatás és a technikumok összhangja. Ehhez a jelenlegi oktatási struktúra is vizsgálatra szorul. A szakosodással összefüggésben vetette fel dr. Nagy László rektor helyettes, a jogi tanszék vezetője, hogy egyre inkább gondolni kell a termelőszövetkezetekben a munkakörök kialakítására, s ebben lényegesek az egyetem tennivalói. Az egyetemi KISZ-szel már dolgoznak is erre vonatkozó tervezeten. A szakvezetőkre — az agrármérnököktől a gépész- mérnökig — vonatkozóan szándékozzák kidolgozni a munkaköröket, amelyek a lépcsőzetes képzéshez kapcsolódnak. Dr. Lőkös László, az egyetemi pártbizottság titkára elmondta, hogy igényként jelentkezik a termelőszövetkezetek részéről az is: olyan könyvelők, főkönyvelők dolgozzanak náluk, akik a mezőgaznyi Egyetem hallgatóinak kedvező létszámalakulásáról épp úgy, mint a tudományos diákkörök tevékenységéről, a kutatómunkáról és a hallgatók részvételéről a kutatásokban vagy a tudományos diákkörökről, az egyetem tudományos továbbképzési tevékenységéről, a kutatási programról, a külső szervekkel kötött közérdekű szerződésekről és a jelentős külföldi kapcsolatokról is. A rövid átfogó kép dinamikusan fejlődő és az oktatás, tudományos kutatás sokrétű feladatának megfelelni kívánó intézmény arculatát villantotta fel. dasághoz is értenek. Ennek gondja is előbb-utóbb az ’agráregyetemre hárul. Kisugárzik Az egyetem helyzetéről, szerepéről folytatódó beszélgetésben dr. Stefanovics Pál rektorhelyettes egyebek között arról szólt, hogy jelentékenyen növekszik az egyetem szerepe a korábbi althoz képet. Különösen az utóbbi két-három évben tapasztalható ez. Például a tudományos továbbképzésben is megnőtt a feladatköre. Az agráregyetem tudományos rangját mutatja, hogy falai között két akadémiai levelező tag, kilenc tudományok doktora fokozattal rendelkező, 66 kandidátus tevékenykedik, tizenhatan folytatnak aspiráns munkát, készítik kandidátusi értekezésüket, ezenkívül 15 külföldi aspiráns dolgozik itt. Az egyetem kisugárzó szerepéről beszélt Peróczi István, a növényvédelmi tanszék vezetője, elmondva, hogy átfogják az egész mezőgazdasági területet. Dr. Pethő György rektor is hangsúlyozta, hogy kielégítőnek jónak tartja az egyetem helyzetét, szerepét, amelyen belül megfelelő kapcsolatot tartanak fenn a MÉM-mel. Az eddigi fejlődés arra mutat, hogy a jövőben bizonyára még több hatáskör kerülhet majd minisztériumi szintről az egyetemre. Az egyetemi ifjúság önállóságáról, önkormányzatáról Frankó János, a KlSZ-bizott- ság titkára beszélt. Jónak értékelte a lehetőségeket arra, hogy a fiatalok saját dolgaik megoldásában eredményeket érjenek el. Az egyetemi ifjúság önkormányzatának legfelsőbb szerveként működik a KISZ-bizottság, amely igen sok segítséget kap a hallgatói pártszervezettől. A KISZ megbecsülését mutatja egyebek között az is, hogy a segélyek, ösztöndíjak odaítélésében, a kollégiumi felvételekben, meghatározó szerepük van. Az egyetemi vezetők kikérik a KISZ véleményét minden más, a hallgatókat érintő, akár tanulmányi, akár egyéb jellegű kérdésben is. Ám mindezek mellett is szeretnének előrelépni a KISZ-aktivisták eddigieknél is fokozottabb megbecsülteié sében. Együttműködve Az egyetem kapcsolatairól folytatott témakörben egyebek között arról esett szó, hogy milyen területekkel a legcélravezetőbb az együttműködés. Igen hasznos az a legfrissebb egyezmény, amelyet az Agrár- tudományi Egyetem gépész- mérnöki kara kötött a Műszaki Egyetem gépészmérnöki karával. Hagyományosan jó a kapcsolatuk az agrár felsőoktatási intézményekkel. Régi a kapcsolat a Közgazdaságtudományi Egyetemmel is, s most akarják felvenni a kontaktust az üzemviteli főiskolával. Széles körű az együttműködés a különböző kutatóintézetekkel, s mintegy 70—80 azoknak a külső szakembereknek, tudományos kutatóknak a száma, akiket bevonnak az egyetem munkájába, különösen a diplomatervek elbírálásánál. Udvari László, a mezőgazdaság-tudományi kar dékánja mondotta el, hogy a hallgatók révén mintegy 120 gazdasággal van szoros kapcsolatuk. Ezekbe járnak ugyanis a hallgatók — a saját kísérleti telepükön kívül is — gyakorlatra. A megfelelő gazdaságok kiválasztása hosszú évek munkája volt, mert nem mindegy, hogy a jövő agrármérnökei milyen agrárszakemberektől tanulnak. Az elismerésben is A kutatómunka volt még a többi között az a nagy gondolatkör, amelyet megvitattak. Az egyetem gondozásában szerepel két különösen fontos kutatási program: a lúdtenyész- tés komplex fejlesztése, valamint az élelmiszer- és fagazdasági munkatevékenység biztonságának, egészségvédelmének komplex fejlesztése. A feladattervek a kemizálás és biológia alapösszefüggéseinek, illetve a mezőgazdasági vállalatok ökonómiai kérdéseinek, valamint o vízgazdálkodás alapösszefüggéseinek kutatására irányulnak. Ezeken kívül még nyolc program van és hat feladattervben működnek közre, az úgynevezett diszcipliná- lis kutatás pedig száz témakört ölel fel. Támogatja az egyetemi kutatómunkát a Ma- gyar Tudományos Akadémia is, amelynek osztályaival jó a kapcsolat, de intézeteivel még javításra szorul, öt tanszék részesül akadémiai céltámogatásban. Nagyon fontos erkölcsi, magatartási kérdésről is szó került a kutatások kapcsán. A Minisztertanács elnöke annak a tudományos kutatótípusnak a követésére hívta fel a figyelmet, aki megbecsüli munkatársait nemcsak feladatokban, hanem az elismerésben is osztozik velük. Külföldi diákok E beható beszélgetés az egyetem néhány intézetének közelebbi megismerésével folytatódott. A talajtani tanszéket és laboratóriumát tekintette meg Fock Jenő. Itt találkozott egy Kenyából itt tanuló dok- torandusszal, J. P. Mbuvival, s Maria Adela Jimenez, kubai levelező aspiránssal, aki évente több hónapot tölt itt kutatómunkán. Magyarul beszélgethetett el az ugyancsak itt továbbképzésen részt vevő Búi Dinh Dinh vietnami aspiránssal, aki készülő munkájában a nitrogén műtrágya hatását vizsgálja a talaj kémiai tulajdonságaira. Az állattani tanszék munkásságát dr. Fábián Gyula tanszékvezető professzor ismertette, megtekintette vezetésével a miniszterelnök az elsőéves hallgatók gyakorlatát, ahol mindenkinek külön modern mikroszkóp áll rendelkezésére és diaképekkel is folyik a megfelelő oktatásuk. Itt is találkozott Fock Jenő vietnamiakkal, és szívélyesein beszélgetett velük. Az agráregyetemen egyébként minden évben igen sok külföldi diák tanul Európából, az afrikai országokból, Ázsiából egyaránt. Egyetemünk — városunk Az intézeti, tanszéki látogatásokat követően Fock Jenő agráregyetemi programja szű- kebb körű beszélgetéssel fejeződött be. Ezen mindenekelőtt az egyetem és a város kapcsolatáról váltottak szót a Pest megyei és a gödöllői városi vezetőkkel. „Egyetemünk városa és városunk egyeteme” — ez a közös jelszavunk, hangoztatta dr. Nagy Sándor, a városi pártbizottság titkára és Benedek János, a városi tanács elnöke, kifejtve, hogy a kapcsolatok igen jók. Az egyetem fiataljai részt vesznek a lakótelep építésében, a kutatási témákba bekapcsolják a város problémáit, a város pedig igyekszik segíteni az egyetem gondjain, lakás-, bölcsődeproblémákban, bár ez utóbbi igen nagy gondot jelent. Cservenka Ferencné, a megyei pártbizottság első titkára azzal erősítette meg az erről elhangzottakat, hogy a megyei vezetésnek is az a célja: az elmúlt évek nagyarányú fejlődését tovább folytatva, mezőgazdasági kutatóbázist alakítsanak ki Gödöllőn, az országos vezetés segítségével. Fock Jenő a beszélgetés végeztével hasznosnak értékelte a találkozást, amely gondokat, eredményeket, egyaránt felszínre hozott áz Agrártudományi Egyetem tevékeny hétköznapjaiból. (Folytatás az 1. oldalról.) A jelentés kiemeli, hogy a városgazdálkodási és egyéb kommunális vállalatok termelésének javulása messze meghaladta az előző évek fejlődését. Ennek ellenére például az állami lakóházak fenntartására még mindig nem elég gondot fordítanak, például a városgazdálkodási vállalatok 1971-ben a lakóházjavításra szánt összegek 41 százalékát nem használták fel. Tanácsi vállalatok termelékenysége jelentősen növekedett, s ezt a növekedést nem létszámemelésből, hanem jobb munkaszervezéssel és technikai fejlesztéssel érték el. Ez által a nyereség is növekedhetett; a megye tanácsi vállalatai az elmúlt évben 24 százalékkal több nyereséget értek el, mint az azt megelőző esztendőben. Ez a nyereség- növekedés az országos átlagnak több mint 2,5-szerese. A kereskedelmi és szolgáltató vállalatokról szólva a beszámoló hangsúlyozta, hogy áruforgalmuk az előző évinél lassúbb ütemben növekedett. Nyereségük sem minden vállalatnál érte el az előző évi szintet A beszámoló megemlítette, hogy 1971-ben a tanácsi vállalatoknak 2 millió forinttal kevesebb állt rendelkezésére fejlesztési célokra. Ez főleg abból származott, hogy a közgazdasági szabályozók módosítása következtében, a vállalatok fejlesztési alapjukból 36 millió forintot a termelés céljaira használtak fel. A napirend előadója, Szöllő- si Sándor szóbeli kiegészítésében elmondotta, hogy indokolatlanul emelkedtek a tanácsi vállalatoknál az utazási és reprezentációs költségek. A napirend feletti vitában felszólaltak dr. Foki László, a műszaki és kommunális bizottság elnöke, Kovács József, Kurtsik Lajosné, dr. Süpek Zoltán, Bori Rudolf és Balogh Pálné tanácstagok. Elfogadásra javasolták a végrehajtó bizottság beszámolóját és elmondták észrevételeiket. Szóltak arról, hogy egyes építőipari vállalatok túlságosan is a nyereség mindenáron való növelésére törekednek, említették a túlzott és felesleges vállalati pénzen való külföldi utazásokat, szóvá tették a közvetlen ellátásra dolgozó vállalatoknál, főleg a sütőiparban még fellelhető hiányosságokat. A határozati javaslattal egyhangúan egyetértettek a tanácstagok. A határozat megállapítja, hogy a vállalatok gazdálkodásukkal hozzájárultak a lakosság igényeinek kielégítéséhez. Második napirendi pontként Szikszai Sándor, a megyei tanács termelési, lakosságellátást és szolgáltatási bizottságának tagja terjesztette elő a bizottság jelentését. A bizottság egyéves munkája során négy átfogó anyagot tárgyalt meg. Foglalkozott a IV. ötéves terv kereskedelmi fejlesztésével és az iparvállalatok tervbeli főbb célkitűzéseivel. Vizsgálatot is végeztek négy szövetkezetben, azt tanulmányozták, hogy a szövetkezetek hogyan végzik munkájukat a lakosság ellátása érdekében. Foglalkoztak az élelmiszerek vegyvizsgálatával, minőségvédelmével, és a fogyasztói érdekvédelemmel is. A beszámolóhoz többen szóltak hozzá, elfogadásra javasolták. Bár volt, aki kifogásolta, hogy a beszámoló túlzottan általánosnak tűnik. A hozzászóló tanácstagok főleg saját községük ellátásának problémáival foglalkoztak. Szikszai Sándor a felszólalásokra adott válaszában elmondta, hogy a bizottság a felvetett kérdéseket megvizsgálja, és lehetőségeihez mérten igyekszik azokon javítani, bár beruházási kérdésekben döntési hatásköre nincs. Utolsó napirendi pontként Bori Rudolf, a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke előterjesztette a NEB járási-városi vezetésében történt változásokat. A Váci Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke Jenes József lett, mivel az előző elnök, Szikora Pál nyugdíjazását kérte. A Szentendrei, Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé Pesti Istvánt választották, az előző elnököt visszahívták állásából. A Ceglédi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság új tagja Kincses József lett. Az új tisztség- J1 viselők letették az esküt L. Z. Maria Adela Jimenez kubai aspiránssal beszélget az agráregyete- men Fock Jenő. Mellette: Cservenka Ferencné, dr. Mondok Pál, dr. Pethő György és dr. Stefanovics Pál rektorhelyettes, a talajtani tanszék vezetője. A Minisztertanács elnöke Búi Dinh Dinh vietnami aspiránssal. Fábián Gyula professzor, az állattani tanszék vezetője (középen) diplomadolgozatokat, kandidátusi, doktori értekezéseket ismertet Fock Jenővel. Mellettük: dr. Lőkös László, az egyetemi pártbizottság titkára. (Gábor Viktor felvételei) Hasznos és kölcsönös tájékozódás
