Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-29 / 230. szám

2 ^irtop 1972. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK Fókusz Norvég okok A NORVÉG parasztszövet­ségek, fogyasztási és terme­lőszövetkezetek vezetői a leg­nagyobb elégedettség hangján, nyilatkoztak a közös piaci csatlakozást elutasító népsza­vazásról. Ezzel szemben a tőkés kereskedelmi és üzleti körök képviselői a fokozódó ■ gazdasági nehézségek ördö­gét festik a falra. Érvelésük­ből mindamellett kitűnik, hogy elsősorban saját gazda­sági vállalkozásaik jövedel­mezőségének csökkentésétől tartanak. AZ ÜZLETI KÖRÖK arra sürgetik akár a jelenlegi, akár — Bratelli lemondása esetén — a következő kor­mányt, hogy kössön szabad­kereskedelmi megállapodást a Közös Piaccal. E körök ugyan­akkor attól tartanak, hogy a Közös Piac a történtek után esetleg nem lesz hajlandó „nagylelkű” szabadkereske­delmi megállapodást kötni. AZ AGGÁLYOK egyik oka az, hogy a norvég halászat nyolcvan-kilencven százaléka exportra, és ennek is tetemes része Nagy-Britanniába ke­rült. Most viszont, hogy Nagy-Britannia közös piaci vámsorompók mögé kerül, az értékesítésnél új megoldáso­kat kell keresni. Évszázados fhúltra tekintenek vissza az angol—norvég pénzügyi kap­csolatok is, s ezekben a sze­reposztás általában Oslónak juttatta a kérelmező és Lon­donnak a hitelező szerepét. A norvég hajógyárosok most arra hivatkoznak, hogy a londoni City a jövőben meg­vonja a pénzügyi támogatást. A FRANCIA tliKuiifkuk- SEG egyik gazdasági szemlé­jéből azonban kitűnik, hogy a norvég lakosság nem ok, nélkül adott kosarat a Közös Piacnak. Igaz ugyan, hogy a csatlakozási szerződésterve­zetben 1982-ig biztosították a norvég halászok számára a 12 mérföldes felségvízhatárt, ez azonban csak annyit je­lentett volna, hogy a jöve­delmek 40 százalékos csök­kenését 1982-re halasztja el. „A Közös Piac kapitalista fejlesztési stílusa, a munka- nélküliség ebből következő elszabadulásával együtt na­gyon sok norvégot riasztott el” — írja az AFP. AZ OLASZ LAPOK közül, az Unita véleménye: A nor- végiai népszavazás eredmé­nye azt az ellenállást tük­rözi, amelyet az európai földrész viszonylag elmara­dottabb területei tanúsítanak a kapitalista integrációval szemben, hiszen ettől nem várhatnak fellendülést, sőt ellenkezőleg, csak a problé­máik súlyosbodását — írja a lap nyilvánvaló célzással az olasz déli országrészekre. A lap rámutat, hogy ezek után Heath brit miniszterelnök­nek is megnehezedett a dol­ga a Közös Piac-ellenes el­lenzék visszaszorításában. A nemzetközi következménye­ket illetően pedig úgy véli: „Norvégia elkerülhetetlenül erősíteni fogja ezek után gaz­dasági kapcsolatait a többi skandináv országgal, Svéd­országgal és Finnországgal, amelynek semlegesség! po­litikája módosításokat ered­ményezhet Norvégia szoros NATO-hoz tartozásán is”. A MOSZKVAI PRAVDÁ­NAK a norvég „nem”-mel foglalkozó kommentárja a csatlakozással szembeni állás- foglalás politikai okait emeli ki. Rámutat, hogy a norvé­gok okkal tartottak a Közös Piacban megnyilvánuló poli­tikai, sőt katonai integrá­ció irányvonalától, a nem­zetek feletti intézmények létrehozásának terveitől. Fel­ismerték, hogy a csatlakozás veszélybe sodorja a Norvé­giához hasonló kis orszá­gok nemzeti függetlenségét — hangsúlyozza a Pravda. A szovjet lap azt is kiemeli, hogy a közös piaci csatlakozás kérdésében hosszú évek óta először léptek fel együtt az ország legkülönfélébb társa­dalmi rétegei: a parasztok, a halászok, a munkások, a tengerészek, az alkalmazot­tak és az értelmiségiek. A. B. T. Heath az ötödik forduló után Gus Hall New Havenben Bérbefagyasztás és árstop? Presztízs önkéntesség A veszélyes mértékű infláció megfékezéséről folytatott tár­gyalások ötödik fordulója után Edward Heath angol minisz­terelnök önkéntes bérbefa­gyasztást ajánlott a szakszer­vezeteknek és önkéntes ár­stopot a nagyiparnak. Harold Wilson 1966-ban amelyért Heath miniszterelnök személyes presztízsét tette kockára, a TUC hajlandó folytatni a tárgyalásokat. Szinte minden szakszervezet részéről a leghevesebb tilta­kozás nyilvánult meg Heath terve ellen. Gus Hall, 'az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjának főtitkára, az amerikai kommu­nisták elnökjelöltje folytatja választási körútját az ország­ban. A Connecticut állambeli New Havenben látogatást tett egy sátortáborban, amelyet a város szegény sorban tengődő lakói tiltakozásképpen állí­tattak fel. Hány fokos a maotaj? Mao Cetung pekingi Idő szerint szerda este fogadta Tanaka Kukéi japán miniszterelnököt és folytatott vele egyórás beszélgetést. meghirdetett, rossz emlékű bérbefagyasztása óta ez az angol kormány legradiká­lisabb tervezete az árak és bitek viszonyának be­folyásolására. A javaslatot a CBI, a brit nagyiparosok országos szövetsége és a szaktanács, a TUC elé terjesztették. A konzervatív kormány vá­lasztási győzelme óta Angliá­ban 17 százalékkal nőttek az élelmiszerárak. Az esztendő legnagyobb kiskereskedelmi árnövekedését augusztus hó­napban regisztrálták. A gaz­dasági helyzet alakulása első­sorban a kiskeresetű rétege­ket, de az egész munkásságot is sújtja. A kormány bérbe­fagyasztó tervezete tovább rontaná a megélhetési viszo­nyokat, mivel a bérek befa­gyasztása valójában általános bércsökkentést jelent. Az ár­stop ugyanis nem terjed ki az új házbértörvény díjemelései­re — amelyek a tanácsi laká­sok bérlőit sújtják —, biztosí­tási díjtételek növelésére, és a közös piaci csatlakozással járó elkerülhetetlen terhekre: az értéknövekedési adóból származó áremelésekre. Ugyanakkor a bérmaximálás természetszerűleg másként érinti a hetibérből, vagy fize­tésből élő dolgozót, mint a vezető állásúakat. Nem terjed ki a jövedelemkorlátozás a részvény jövedelmekre sem. Különösen sérelmezik a bérbefagyasztási tervet azok a szakszervezetek, amelyek még nem rendez­ték tagjaik bérvitáit, és így hátrányos helyzetbe kerülhetnek azokhoz képest, amelyek az eltelt másfél év súlyos bérharcaiból már győz­tesen kerültek ki. így a TUC-hoz tartozó szakszer­vezetek egy és negyed millió tagja járna rosszul. A TUC főtanácsa szer­dán kétórás ülést tartott. Ez­után a szakszervezeti vezetők bejelentették, hogy „teljesség­gel elfogadhatatlannak” tart­ják a bérbefagyasztási indít­ványt, annak jelenlegi formá­jában. A javaslatról azonban, Miről beszélgetett Mao Cetung Tanaka miniszterelnökkel? Tették fel a kérdést japán újságírók kor­mányuk hivatalos szóvivőjének, aki maga is jelen volt a minden előzetes bejelentés nélkül megej­tett találkozón, s a válasz így hangzott: a japán—kínai kapcso­latokról, Kína történetéről, a kí­nai konyháig bezárólag. A csütörtöki japán lapok hite­lesnek tekintett színes részleteket közölnek a Mao Cetung és Tana­ka között lefolyt párbeszédről. A kínai pártelnök érdeklődött, ho­gyan haladnak a tárgyalások a ja­pán miniszterelnök és Csou En-iaj között, s hogy befejeződött-e köz­tük a „veszekedés”? mert az em­berek egy kiadós veszekedés után válnak igazán jó barátokká — tette hozzá. Tanaka élénken tilta­kozott, mondván, hogy Csou En- lajjal valóban baráti tárgyalásokát folytatott. Mao — rámutatva Liao Cseng-csire, a kínai—japán baráti társaság elnökére, akit a napok­ban neveztek ki a kínai külügymi­nisztérium tanácsadójává — kije­lentette, hogy Liao Japánban szü­letett, s nem vinné-e magával Ta­naka Japánba? (A megjegyzésből a japánok mindjárt arra a követ­keztetésre jutottak, hogy Liao Cseng-csi lesz Kína első tokiói nagykövete.) Tanaka azt felelte, hogy Liao rendkívül népszerű Ja­pánban, olyannyira, hogy ha kép­viselőjelöltként lépne fel a japán felsőházi választáson, nyilván be is futna. Mao ezután megjegyezte, úgy hallotta, hogy Tanakának nem íz­lett az idegen étel Hawaii szigetén. (Ezt célzásnak tekintik a Tanaka— Nixon találkozóra.) Milyennek ta- | lálja a kínai konyhát? Tanaka a legnagyobb elismerés hangján szólt a gazdag kínai konyháról és a kínai ételek ízletességéről. Kü­lön dicsérte a köLesfajtából ké­szült kínai pálinkát, a maotajt, amely igen erős, legalább hatvanöt fokos. Nem, hetvenöt — korrigálta Mao. A továbbiakban a kínai pártel­nök Kína történetéről és a klasz- szikus irodalomról beszélt, majd Japán belpolitikájáról, különösen a vála >ztási rendszerről faggatta Tanakát. Végezetül hatkötetes kí­nai klasszikus irodalmi művel jándék >zta meg a japán miniszter- elnököt, viszonzásul a tőle kapott japán festményért. Lapzártakor érkezett: Pekingben véget ért Tana­ka japán, és Csou En-laj kí­nai miniszterelnök négyna­pos tárgyalássorozatának zá­rótanácskozása. A megbeszé­lés után a japán küldöttség szóvivője közölte, hogy a ta­lálkozó „igen sikeres” volt, egyben bejelentette, hogy a tárgyalásokról kiadandó kö­zös közleményt — amely tud- tul adja a japán—kínai dip­lomáciai kapcsolatok felvéte­lét — pénteken, helyi idő sze­rint 15.40 órakor (magyar idő szerint 8.40-kor) írja alá a két miniszterelnök. gondok tervek Mitől északi Anadir—2 ? Az ember azt gondolná, hogy a modern technika, a korszerű anyagok és építkezési módszerek könnyen megoldhatják a Távoli Észak városainak és településeinek létrehozá­sával kapcsolatos problémákat. Még olyan te­lepüléseket is terveztek, ahol az ember állan­dóan egy, a természettől őt teljesen elszigete­lő kupola alatt, egy „szintetikus világban” él. De okvetlenül szükség van az ember izolálásá­ra? Élhet-e állandóan e mesterséges környe­zetben? Az ember és a természet kapcsolatá­nak megbontása eddig még soha sem hozott pozitív eredményeket. Ezenkívül, a rideg északi éghajlat ellenére nincs is erre oly égető szükség. Az itteni ég­hajlat is változik, itt is vannak — igaz, hogy más jellegű — évszakok. Figyelemre méltó körülmény az is, hogy például Jakutia konti­nentális részein nincs erős szél, míg Csukot- kán csodálatos kitartással fúj — azaz a hi­degtől és a széltől való védelem mértéke a két vidéken eltérő. Ariudir—2 város terve az úgynevezett fé­lig zárt típushoz tartozik. A várost úgy ter­vezték, hogy lakóit megvédjék a széltől, a fagyoktól és a hóviharoktól, de ugyanakkor a város a középső szélességi fokokon megszo­kott képet mutassa, megőrizve szerves kapcso­latát a természettel. De mitől „északi” ez a város? Hiányzanak a városokban hagyományos te­rek, a széles főútvonalak, amelyeket épület­sarok és építészeti kompozíciók szegélyeznek. Az alapvető kompozíciós elem itt a főutca, amely bármely időjárás esetén elérhető tár­sadalmi központ szerepét tölti be. Itt megta­lálható a szolgáltatások valamennyi fajtája: üzletek, ebédlők és éttermek, télikertes klu­bok, sportkomplexum, kórház, és más szolgál­tató egységek is... A város valamennyi pontját, a lakóháza­kat és az intézményeket is meleg folyosók és átjárók kötik össze — rossz idő esetére. A gyalogutak egy részét azonban mégis nyitot­tan, de az uralkodó szelektől védve tervezték. Ez az építészeti megoldás szinte hívogatja Anadir lakóit, hogy menjenek ki a friss leve­gőre, és a szolgáltató egységek megfelelő el­helyezésével elősegíti a lakosság aktív és sza­bad mozgását a városban. Az embernek szük­sége van a mozgásra, különösen igaz ez Észa­kon, ahol így az emberek gyorsabban meg- szokhatják az új környezetet. A város lakónegyede térben összekötött, dél felé tárulkozó négyemeletes házakból áll. Az épületcsoportokat úgy komponálták, hogy a házak és a gyermekintézmények elállják az északi szél útját. Ezzel védik a lakásokat, és a pihenőzónaként használt déli területrésze­ket is. Az uralkodó szelekkel szembenéző épü­letek ablakai délre nyílnak, míg az átlósan húzódó házaké keletre, vagy nyugait felé. Az épületeket a városközponttal összekötő meleg­folyosók is védelmet nyújtanak. Ezeken, az oszlopokkal az első emelet szintjére emelt folyosókon találhatók a min­dennapi szolgáltató üzletek. Minden gyer­mekintézménynek van zárt télikertje, ahol a hőmérséklet télen 10—15 fok. A lakások tága­sak, nagy előszobáik, szellőztetett szekrényeik, beépített és variabútoraik vannak. Anadir—2 kísérleti terv, amelyet a gyakor­latban ellenőriznek majd. Szerzők azt állít­ják, hogy a város minden lakója igazi északi és városi embernek fogja érezni magát. Hi­szen csak jó hangulat biztosíthat a lakóknak aktivitást, nagy munkatermelékenységet és személyiségük harmonikus fejlődését. Vjacseszlav Janovszkij SZIBÉRIAI NASSZER ÖRÖKSÉRE A Gamal Abdel Nasszer által az egyiptomi népre hagyott öroKseg egyik leg­fontosabb része az az irány­vonal, amely a Szovjetunió és Egyiptom közötti baráti kapcsolatok fejlesztésére es erősítésére irányul. Ezt az irányvonalat igazolta az idő és megfelel a felszabadító harc alapvető érdekeinek — írja a Novoje Vremja. A szovjet külpolitikai he­tilap Nasszer halálának második évfordulója alkal­mából megjelent cikkeben rámutat: bármennyire kü­lönbözzenek a Nasszer el­nökről alkotott vélemények, vitathatatlan, hogy életé­nek meghatározó tényezője volt az Egyiptom és az egyiptomi nép gazdaságá­nak és virágzásának bizto­sítására irányuló őszinte és szenvedélyes akarat. Nasz- szer hazafisága nem korlá­tozódott a szűk burzsoá na­cionalizmusra. Azon a tö­rekvésen alapult, hogy biz­tosítsa nemcsak Egyiptom nemzeti függetlenségét és állami szuverenitását, ha­nem a társadalmi igazsá­gosságot is, a dolgozó nép felszabadítását a társadalmi igazságtalanság és az osz­tálykizsákmányolás évszá­zados béklyóitól. Mint a cikk hangsúlyoz­za, a júliusi forradalom után hatalomra került egyiptomi vezetők, éiükön Nasszer elnökkel, egyre in­kább meggyőződtek arról, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország őszintén támogatja a kairói fiatal forradalmi rendszert az imperialista cselszövé- nyek ellen vívott küzdel­mében. Ezért természetes volt Nasszer elnök politi­kailag bátor és előrelátó döntése, hogy a Szovjet­unióval és a többi szocia­lista országgal való barát­ság és szoros együttműkö­dés fejlesztésének útjára lép, bár ezzel tevékenyen szemben álltak az imperia­lista és reakciós erők. Nasszer elnök határozot­tan visszautasította az Egyesült Államok és Ang­lia kísérleteit arra, hogy Egyiptomot az állítólagos „szovjet veszéllyel” megfé­lemlítsék. Elvetette a Kai­rónak felajánlott egyezsé­get, amelynek értelmében Egyiptom fegyvert kapott volna, ha hajlandó részt venni a nyugat közel-keleti katonai-politikai terveinek megvalósításában. Egyip­tom hadserege számára szovjet fegyvert vásárolt, ezzel véget vetett az impe­rialista országok monopó­liumának ezen a területen. Ezt a monopóliumot az imperialista országok arra használták fel, hogy nyo­mást gyakoroljanak a fia­tal nemzeti államra. A hetilap hangsúlyozza: Nasszer elnök nagy mér­tékben hozzájárult az Egyiptom haladó társadal­mi és gazdasági fejleszté­sére irányuló elgondolá­sok kidolgozásához és meg­valósításához. Nasszer az arab nemzeti demokratikus mozgalom egyik első olyan vezetője volt, aki elvetette a szűk nacionalista és lé­nyegében izolacionista el­képzeléseket ennek a moz­galomnak a jellegéről és távlatairól. A szovjet emberek emlé­kezetében Nasszer elnök örökre úgy marad meg, mint következetes és szi­lárd híve a szovjet—arab barátságnak és együttmű­ködésnek. Ezt a barátságot és együttműködést úgy fog­ta fel, hogy az a Szovjet­unió és Egyiptom népeinek érdekközösségén alapul az imperializmus és a reakció ellen, a békéért, a népek szabadságáért és a társadal­mi haladásért vívott harc­ban. Nasszer mindig a leg­határozottabban visszauta­sította az imperializmus és reakció arra irányuló csel­szövéseit, hogy aláássák a szovjet—egyiptomi baráti kapcsolatokat. Mindig ab­ból a mély meggyőződésből indult ki, hogy ezek a kap­csolatok létfontosságúak az arab országok számára — írja a Novoje Vremja. CSAK RÖVIDEN... AZ NSZK-BAN országszer­te megdöbbenést váltott ki a nyugatnémet hatóságok kito- loncolási akciója, amelynek keretében meg nem erősített adatok szerint az utóbbi na­pokban ezernél több arabot utasítottak ki. SZERDÁN ISMÉT REN­GETT A FÖLD Pakisztán­ban. Rawalpinditől 72 kilo­méterrel északra három em­ber súlyosan megsérült. A lö­késeket egyébként mindkét fővárosban — Rawalpindifoen és Iszlamabadiban — érezni lehetett Ez volt a harmadik földrengés ebben a hónap­ban. SZERDÁN DÉLELŐTT Ah­med al-Agib, délután pedig Muhieddin Szabir szudáni mi­niszter szakította félbe kairói látogatását, s tért vissza Khar- túmba. A nemrég még szoros baráti viszonyban levő Egyip­tom és Szudán kapcsolatai­ban ez a lépés további rom­lást jelez. CSÜTÖRTÖKRE sem javul­tak Uganda és Tanzánia meg­békélésének kilátásai, noha Kampalába, az ugandai fő­városba érkezett Nzo Ekhah Nghaky, az Afrikai Egység­szervezet főtitkára. MOHSZEN AL-AINI, a Je­meni Arab Köztársaság mi­niszterelnöke szerint a két Je­men határán nemrég lezajlott incidensekben több mint 100 ember vesztette életét. I AZONNAL FELVESZÜNK kőműves, vfzszerelő, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, festő, parkettás, tetőfedő, épületbádogos, villanyszerelő, vasbetonszerelő, lakatos, autószerelő, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető SZAKMUNKASOKAT, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS KTSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola utca 45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom