Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

1972. SZEPTEMBER 3.', VASÁRNAP PEST MEGYE! K/Círlap „Közfejtörést" kezdeményez Négy agrárklub, 8 szakosztály Beszélgetés az Agrártudományi Egyesület megyei titkárával A nagyüzemi mezőgazdaság ma olyasfajta tudományos forradalom elé néz, mint a manufaktúrákból lett gyári termelés. Izgalmasabb munka is kevesebb akad a mezei gazdálkodásnál — hol hat az eredményességre ennyi bi­zonytalansági tényező? —, s a szó szoros meg átvitt értelmé­ben is tágas horizont tárul a gazdaságok szakemberei elé. A nemzetközi fejlődéssel lé­pést tartani, ugyanakkor a sa­ját rög, a helyi adottságok sze­rint formálni az alkotó fantá­ziát — nem tartozik a könnyű dolgok közé. Ám. ha a szak­emberek támogatják egymás munkáját, figyelemmel kísérik egymás eredményeit...! Erről beszélgettünk Pancsovai Nán­dor agrármérnökkel, a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei Szervezetének tit- kárávaL — Lássuk hát, tulajdonkép­pen mire is szolgál, milyen el- terveléssel alakult ez a szer­vezet? — Egy viszontkérdés: vajon miért dolgoznak, miben mes­terkednek a megye — és az ország — számos gazdaságában, termelőszövetkezetében a no. t ánytermesztéssel, . állatte­nyésztéssel foglalkozó, azaz mindennapi kenyerünk, s a mellé való hús meg zöldség, meg gyümölcs megteremtésén munkálkodó szakemberek? A válasz magától értetődő: könnyebben, olcsóbban a le- netö legjobb minőségű termé­keket és terményeket igyekez­nek asztalunkra tenni. Az ag- rárértelmiség feladata első­sorban: megismerni és alkal­mazni a legújabb és a helyt adottságoknak megfelelő gaz­dálkodási módszereket, a tu­dományos kutatások eredmé­nyeit a gyakorlatba plántálni — s mindezt olymódon, hogy a termelő is megtalálja szá­mítását, a fogyasztónak pedig olcsóbb áru jusson. Az élelmi­szergazdaság fejlődését — vagy elmaradását — vala­mennyien zsebünkön érezzük meg. Mi a fejlődést igyek­szünk minden erőnkkel meg­alapozni. — „Minden erőnkkel.. .* Kissé másként értelmezve a szavak jelentését, arra len­nék kíváncsi, milyen erőket tömörít a szervezet, hányán vesznek részt munkájában? — Nyolc szakosztályban, két helyi csoportban és ifjúsági csoportunkban összesen 757 tagunk tevékenykedik. Párt­fogolja szervezetünket 28 gaz­daság, illetve vállalat. Négy agrárklubunk működik a me­gyében. Az agrárgazdasági, az állattenyésztési, az állatorvo­si, a gépesítési, a kertészeti, a növényvédelmi, a talajtani és a takarmánygazdálkodási szakosztályok mellett helyi csoport működik Cegléden és Nagykőrösön, ifjúsági csoport pedig a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen és az egye­tem zsámbéki üzemgazdasági­üzemmérnök főiskolai karán. — o az agrarkiuook' — Budapesten, Vácott, Rác­kevén és Monoron alakítottak önálló klubot a környékbeli szakemberek, hogy az Agrár- tudományi Egyesület megyei szervezetének tevékenységével összehangolva nagyobb teret nyissanak a speciálisan helyi érdeklődésre számot tartható szakkérdések megvitatására, a termesztési gondok közös meg­oldására. — Térjünk ezután az egye­sület korábban körvonalazott tevékenységének bemutatá­sára. Mi foglalkoztatta pél­dául az idén Pest megye ag­rárértelmiségét? — Elég sokáig tartana el­sorolni, hogy az utóbbi né­hány hónapban miféle té­mák kerültek e társadalmi vitafórumra, de néhány programunk felemlítése is ké­pét ad talán tevékenységünk­ről. A közgazdasági szabályo­zók szerepe élelmiszer-gaz­daságunkban nőttön nő. s ■mint minden más téren, egy­re erősebb hatást tesz a 'termelés módjának változá­sára. Csakhogy ez nem megy minden zökkenő nélkül, s nem is túl gyorsan. Éppen ezért örömmel üdvözöltük az agrárgazdasági szakosz-. tály két rendezvényét, ame- lyekep más szakosztályok szakembereivel közösen vi­tatták meg a közgazdasági szabályozók gyakorlati al­kalmazásának megismerését., Foglalkoztak a termelőszövet­kezeti jövedelmek szabályo­zásának változásaival, s egy, napjainkban különösen idő­szerű kérdéssel. a zöldség- termelés gazdaságosságával. — Nyilvánvaló tehát, hogy a megye agrárszakemberei igyekeznek naprakészen kö­vetni a gazdaságos terme­lést alapvetően meghatározó •változásait közgazdasági kör­nyezetüknek. Az eredményes gyakorlati alkalmazás előfel­tétele a korszerű agrotech­nika. Milyen tudományos kér­dések kerültek napvilágra a közelmúltban? — Mint említettem, egyik legfontosabb feladatunk az új módszernek, a . tudományos kutatások gyakorlati alkal­mazásának ösztönzése. Az agrárgazdasági és a kerté­szeti szakosztályok rendez­vényein a gazdaságosságot megalapozó technológiák be­vezetéséről, a zöldségtermelés legkorszerűbb módszereiről folyt a vita. Szóbakerült a gépesítés, a vegyszerezés. A megye állattenyésztői és tsz- elnökei pedig a szarvas­marhatelepek technológiájá­val ismerkedtek a balaton- szárszói gazdaságban tett ki­rándulásukon. Az ágazat gaz­daságosságát elősegítő kor­mányprogram új lendületet | adott a szakemberek eszme­cseréinek. Előtérbe került a víziszámyas-tenyésztés is, hasznát egyre több gazdaság­ban ismerik föl. Igenám, de a tenyésztés fellendülésével párhuzamosan lábrakaptak olyan fertőző állatbetegségek, amelyeket ez idáig alig is­mertek a megyében. Az ál­latorvosok szakosztálya meg­vitatta. hogy milyen intéz­kedéseket kell foganatosítani a libainfluenza, a paratifusz és egyéb veszélyes járványok ellen. De sorolhatnám to­vább a példákat. A gépesí­tési szakosztály a munkás­védelemről tanácskozott, s te­vékenyen részt vett más szakosztályok munkájban. Az I. borvilágversenyt megelőző megyei borverseny megren­dezésében is részt vettünk. Nógrád és Komárom megye szakembereivel közsen vi­tattuk meg a növényvédelem, a kemizáció aktuális kérdé­seit Salgótarjánban. Külföl­di utazásokat, tapasztalat­csere-látogatásokat szervez­tünk. Nagykőrösi csopor­tunk legutóbb az olaszorszá­gi ' paradicsom termesztés módszereivel ismerkedett külhonban járt szakembe­reink elbeszélése alapján. A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület megyei szer­vezete tehát fontos misz- sziót tölt be: elősegíti a gazdaságok, termelőszövetke­zetek egységles műszaki-gaz­dasági fejlődését, a közös gondok megoldására „köz­fejtörést” kezdeményez, és így tovább. — De vajon ennek az erőfeszítésnek, szellemi összmunkának eredményét a gyakorlatban föllelni-e? — kérdem végül Pancsovai Nándortól. S íme a válasz, az örvendetes közlés: — A megye gazdaságainak vezetői elismerik, hogy az egyesületnek igen nagy része van a fejlődésben. Ténykedé­sünkben lelkiismeretesen részt vesznek, s igényt tar­tanak munkánkra. Haszonnal. Apor Zoltán HÉTFŐN: antifasiszta nagygyűlés A nemzetközi antifasiszta nap alkalmából nagygyűlést rendez hétfőn a Magyar Par­tizán Szövetség, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága, az Országos Béketanács és a Ma­gyar Jogász Szövetség a Láng Gépgyár művelődési központ­jában, Angyalföldön, a Rozs- nyai utca 3. szám alatt. A nagygyűlésen dr. Korom Mi­hály igazságügy-miniszter mond beszédet. Nem felejtünk címmel, ugyancsak hétfőn dokumentá­ciós kiállítást nyit meg Úszta Gyula, a Magyar Partizán Szö­vetség főtitkára, a XIII. kerü­leti népfrontbizottság Váci út 50. szám alatti helyiségében. Bányászünnep Szombaton és vasárnap szén-, olaj- és ércbányászaink szerte az országban megemlé­keztek hagyományos szakmai ünnepükről, a bányásznapról. Az idei — sorrendben a XXII. bányásznap — legkiemelkei dőbb eseménye Pécsett zaj­lott le, ahol dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter ünnepé­lyes külsőségek között átadta rendeltetésének a Mecseki Ércbányászati Vállalat IV. szá­mú, új bányaüzemét. A mi­niszter avató beszédében elis­meréssel szólt a nagyszabású beruházás határidőre történt megvalósításáról, majd kitün­tetéseket adott át. Magyar-iraki gazdasági megállapodások Baczoni Jenő, a külkeres­kedelmi miniszter első he­lyettese (dr. Bíró József mi­niszter távollétében) és Mo­hamed Mahmud Abdul Rah­man, az iraki északi fejlesz­tési ügyek minisztere csütör­tök délután a Külkereskedel­mi Minisztériumban több ál­lamközi megállapodást írt alá. A két delegáció augusztus 12. és 31. között tárgyalt a gazdasági együttműködés kér­déseiről. E tárgyalásokhoz jő alapul szolgált, hogy az el­múlt években igen kedvezően alakult a magyar—iraki együttműködés. A megbeszé­lések igen -eredményesek vol­tak és a gazdasági kapcsola­tok széles körét érintették. A tárgyalások eredményeként írták alá az említett meg­állapodásokat, amelyek kere­tében hosszabb távra is lehe­tőség nyílik a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok gyümölcsöző és gyors ütemű növelésére. Megállapodást ír­tak alá miniszteri szintű gaz­dasági együttműködési bizott­ság létrehozásáról. Nagy jelentőségű az olaj­ipari együttműködésre vonat­kozó megállapodás, amelynek értelmében Magyarország fo­kozza hozzájárulását az iraki Hyersanyagkincsek feltárásá­hoz. Az olajbányászat és fel­dolgozás fejlesztéséhez — fi­zetési könnyítések mellett —- olajipari gépeket és berende­zéseket szállítunk, ezekhez kapcsolódó műszaki-tudomá­nyos szolgáltatásokat nyúj­tunk és magyar szakembere­ket bocsátunk Irak rendelke­zésére. Megállapodás jött lét­re, hogy a magyar szállítások és szolgáltatások fejében Irak túlnyomó részben olajjal fi­zet. Magyarország olajat vá­sárol az Iraki Köztársaságtól, a korábban létrehozott egyez­mények keretében is. Ezen túlmenően mind a magyar export, mind az import áru­struktúrájának bővítéséről is tárgyaltak. Az iraki minisztert — Baczoni Jenő és Madhat Ib­rahim Jumma nagykövet je­lenlétében — fogadta Vályi Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettese is. Az iraki delegáció tagjai megbeszéléseket folytattak magyar külkereskedelmi vál­lalatokkal olyan komplett gyári berendezések és egyéb ipari berendezések vásárlásá­ról, amelyeket Irak gazda­ságfejlesztési programjának realizálásához használhatnak fel. Az iraki delegáció csütör­tök este elutazott hazánkból. Segítség a vietnami sebesülteknek A Pest megyei MÉSZÖV el­nöksége táviratban fejezte ki szolidaritását a hős vietnami néppel, s ugyanakkor tiltako­zó táviratot intézett az USA budapesti nagykövetségéhez, amelyben megbélyegezte az agressziót. Az elnökség állást foglalt a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa szolidaritási akcióprogramja mellett, amelynek keretében a fogyasztási, a takarék- és lakásszövetkezetek dolgozói is hozzájárulnak a vietnami sebesült hazafiak magyaror­szági gyógykezeltetésének költségeihez. Munkalehetőség helyben A toki Egyetértés Termelő­szövetkezet szövödéjében szí­vesen dolgoznak az asszonyok: helyben vannak, nem kell a fővárosba utazniuk. E kiegé­szítő üzemágban valameny- nyien megtaláljak számításu­kat — anyagilag is. Gábor Viktor felvétele A Gazdasági haszon o — emberi érték A szerzői törvény meg­fogalmazása előtt a szakemberek sokat vitaikoztak az újítás fogal­máról. Mi ez? Megvalósít­ható újdonság kitalálása, ügyes kopírozása a másutt bevált ötletnek, új műszaki megoldás feltalálása? Az az újító, aki hosszú kutató-, munkával eredeti felisme­réshez jut, vagy az is, aki nyitott szemmel jár a szom­széd gyárban, s saját mun­kahelyére adaptálja az ot­tani jó módszert? Végül is a törvényalkotók egyszerű fogalmazásra találtak: újír tás az az új műszaki, gaz­dasági, szervezési stb. meg­oldás, amelyet az adott te­rületen nem ismernek, s bevezetése pénzügyi ered­ményre vezet. E szabály keretei között dolgoznak az újítók. Nézzünk egy konkrét pél­dát, hogyan dolgoznak, az újítók a Magyar Hajó- es Darugyár váci telepén. Elöljáróban írjuk le ered­ményeiket : az idei első fél­évben a gyárban 26 200 fo­rint újítási díjat fizettek ki, és külön ezer forinttal ju­talmazták a legjobbakat, több mint tízezer forint ér­tékű túlmunkát fordítottak az ötletek kivitelezésére, s ez évben 800 ezer forintnyi megtakarítást várnak az újításoktól. A megtakarítás végösszege bizonyíthatja, hogy nem „filléres” téma az újítás, a jobbat, korsze­rűbbet keresők minden tá­mogatást megérdemelnek. M ilyen az újítás szerve­zete, mechanizmusa? A Magyar Hajó- és Darugyár központjában újí­tási -ipar j ogvédelmi osztály működik. Az itteni szak­emberek dolgozzák ki az évi újítási feladattervet, amelyet minden munka­helyre elküldenek. E doku­mentum programot adhat az újítóknak. A feltételes mód jogos, ugyanis a váci tapasztalatok szerint: a be­érkezett újítások nagyobb része a feladattervtől füg­getlen. Miért? Mert a kpz- ponti programban a legko­molyabb problémák kap­nak helyet, amelyek megol­dásához összetett munkára van szükség. Gyakran a műszaki feltételek sem adottak a változtatáshoz, s az ilyen újítás elmélyült munkát kíván. Ügy gondo­lom e ponton elérkeztünk az újítómozgalom egyik hiányosságához: a munkák nem elég célratörőek, az ésszerűsítők inkább kisebb feladatokra vállalkoznak, gyorsabb sikerekre vágy­nak, hamarabb szeretnék látni a forintokat, vég­eredményben: elaprózzák erejüket. A hosszabb távú gondolkozás az újítói ösz- szefogás sok helyen hiány­zik. A vállalati központban újítási tanácskozásokat szerveznek, a váci gyáregy­ségben, minden negyedév­ben újítási ankétot tarta­nak. Vajon milyen témák­kal foglalkoznak ezeken a konzultációkon? Vácott legtöbbször az újítási ügy­intézés, és a díjazás kerül napirendre. E tény is bizo­nyítja, hogy még mindig megoldatlan az újítás szer­vezete, sok helyütt az újí­tási előadók nem ismerik a jogszabályokat, nem tartják be a határidőket, sok az aktatologatás, elhúzódik a döntés. Közben az újító vár — nem éppen türelmesen —, csökkenhet alkotói ked­ve, és sokaknak nem fáj, hogy forintot — ezret, tíz­ezret, százezret — érő ötlet nem kamatozik. Az újító pedig nem látja saját mun­kája hasznát, forintjait — s a későbbi dijviták is azt sejtetik, hogy nem mindig pontosan használják a jog­szabályt, s nem gyöziK meg az újítót a kifizetett díj he­lyességéről. E gy kissé szemlélteti az újítók anyagiasságai az a tény, hogy az ankétokon ritkán vitatkoz­nak az újítás bevezetéséről. Pedig ez talán a leglénye­gesebb kérdés: mikortól hajt hasznot az új gondo­lat? A váci gyárban is elég hosszú az „átfutási idő”. Itt az újítók elsősorban a nagy sorozatú gyártmá- nyoK készítésének egysze­rűsítésén dolgoznak — meg kell jegyezni: kis sorozat­nál kisebb az újító anyagi érdekeltsége is! Ha egy újí­tást idén beadnak, jobbik esetben csak a jövő évben találkozhatunk az ötlettel a termelésben. Miért? Az újító legtöbbször az alap­anyagot változtatja meg, amíg ilyen anyagú termék­re is akad megrendelő, vár­ni kell. Úgy gondolom jo­gos a kérés: a vállalatok, gyárak olyan termékszer­kezetet alakítsanak ki, amelybe elfér új gyártmány is, és ha a kereskedelmi, piaci tevékenység rugalma­sabb, akkor nem utólag, hanem közben is lehet vá­sárlót találni. Az újítómozgalmat to­vábbfejleszti az „alkotói pályázat”. Az új akció a Láng Gépgyárban született, az elsők között csatlakoz­tak a jó gondolathoz a Ma­gyar Hajó- és Darugyár kollektívái. A vállalati köz­pontban meghirdették a mozgalmat, felhívást közölt az üzemi lap, a feltételek mellett, komoly summákat csillantottak meg az alko­tók előtt. Idén a váci gyár­ban az előkészületek foly­nak, hogy jövőre ők is „al­kotó embereket” köszönt­hessenek. U '’ gy gondolom:, hogy ez a mozgalom ragyogó formája az alkotókedv csatasorba állításának. Az alkotónak komoly, nehéz feladatokat kell megolda­nia — s ehhez méltó erköl­csi és anyagi megkülönböz­tetése is.. Ez a magasabb szintű akció továbbfejleszti az újítómozgalom légié- nyegesebb gondolatát: te- rebélyesítsük ki az emberi személyiséget, szabadítsuk fel az energiákat, segítsük hozzá a gondolkodókat a cselekvéshez, a harmóniá­hoz. így válik egy gazda­sági pályázat emberi pá­lyázattá, így válik a mű- szaki megoldás önproblé­mák megoldásává, a gaz< dasági haszon emberi érték­ké — az alkotás az önfej­lesztés iskolájává. F. P. Az agrár értelmiség feladata Együtt Nógrád és Komárom megyével „Igényt tartanak munkánkra" Vita a közgazdasági szabályozókról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom