Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

PEST MEGYEI xjűrlap 1972. SZEPTEMBER 3., VASÁRNAP 20x500 taneszköz a váci járásban Üzemek az iskolákért A társadalom ezután többet kíván az iskolától: az iskola is többet önmagától. De jelen­legi iskoláink aligha tudják ellátni megnövekedett felada­tukat. * Hétmilliós hiány Amikor a váci járás oktatá­si intézményeiben még tavasz- szal felmérték az alapvető hiányokat, megállapították, hogy csak a legszükségesebb taneszközökből hétmillió fo­rint értékű hiányzik. Ebből az összegből a helyi tanácsok a következő években is csupán másfél millió forintot tudnak adni. A felmérést - az iskolaügy társadalmi támogatására, a le­hetőségek és igények áthidalá­sára végezték. A járásban, az üzemekben és szövetkezetek­ben hamarosan mozgalom in­dult taneszközök készítésére, az iskolák patronálására és az alsógödi iskola építésére. Az akció sikerrel járt. Az új tan­évet az' eddiginél sokkal jobb körülmények között kezdhetik meg a járásbeli iskolákban. Matejkáék 250 órája A taneszközkészítő akcióhoz szaktanárok jelölték meg a húsz legfontosabb, hiányzó fi­zikai, kémiai,- matematikai kí­sérleti eszközt, elkészítették a tervrajzokat s mintadarabo­kat. Ezután húsz ipari és me­zőgazdasági üzemmel a járási pártbizottságon szerződést kö­töttek a gyártásra ötszázas so­rozatokban. így valamennyi iskola megkaphatja az összes szükséges taneszközt. A Váci Autójavító és Fém­ipari Vállalat sződligeti tele­pének Matejka János szocia­lista brigádja egymaga vállal­ta maradékanyagból az ötszáz darab, 50—50 forint értékű fém hőmérő készítését. Az egyik brigádtag, Antal József például hetven-nyolcvan órát dolgozott munkaidő után a taneszközön; az öttagú brigád összesen ■ vagy kétszázötven órát ... A Mechanikai Labo­ratóriumban, Dunakeszin a mérnökök áttervezték a kez­detleges mintadarabot: agyár­ban nyolc brigád dolgozott a drága és bonyolult indukciós­tekercseken ... Ugyanígy jó­részt hulladékból, nagyrészt túlmunkában készültek el a melőszövetkezet, amelynek dunakeszi ■ kovácsműhelye, fo- gatosbrigádja, fémtömegcikk- és műanyagüzeme, irodái, más részlegei, szabad szombatok munkájával hozták létre a szö­vetkezet által kiegészítendő pénzalapot. A dunakeszi Me­chanikai Laboratóriumból kommunista műszakok révén, ötvenezer forintot utalhattak át. S a példákat sorolhatnánk tovább. A gazdasági szervek és az intézmények felajánlása az al­sógödi iskola építésére eddig mintegy hatszázezer forintra nőtt. (E járási," társadalmi össze­fogás mellé a megyei tanács is 150 ezer darab téglával se­gíti az építkezést.) Pótolhatatlanok .Ezek a tények önmagukért szólnak. Legfeljebb két meg­állapítást kívánnak. Jól tudjuk, hogy a dolgozók, a vállalatok és szövetkezetek áldozata nem pótolhatja az is­kolák szükséges állami támo­gatását. De a sok dolgozó ösz- szefogását, a sok üzem áldo­zatát ma más nem pótolhatná. A helyi tanácsok költségvetése kötött, s most alig tudnak többet áldozni a célra: .útra, villanyra, járdára, s a többire ugyanúgy kell a pénz. Ha a dolgozók, az üzemek nem fog­nak így össze — az iskolák tízezer új taneszköz, s az el­végzett tatarozások nélkül kezdik az új tanévet a váci járásban. Padányi Anna Mélyfúrási és termólkutak fúrását, javítását, valamint aknák építését vállalja a Vízkutató- és Fúró Vállalat ceglédi üzemvezetősége: Cegléd III., Rákóczi út 72. Telefon: 83—14. Telex: 22-4804. EGY MŰSZAKOS MUNKÁRA (6-tól 14 óráig) nőket felveszünk MAGYAR HAJÓ- ÉS DARUGYAR VÁCI GYÁREGYSÉGE Jelentkezés: a személyzeti osztályon nyár folyamán az illető gyá­rakban és szövetkezetekben mindenhol a kombinált állvá­nyok, karos mérlegek, elektro­mos foglalatok, volt- és am­permérők, fénytani felfogóer­nyők, iránytűk s a többi drága eszköz. A tanévnyitóra az iskolának tízezer darab, összesen egy­millió forint értékű taneszközt adtak át a járási üzemek kép­viselői. Lakatoskerítés A járásban a közelmúltban az Egy üzem — egy iskola mozgalom is kibontakozott. Je­lenleg valamennyi iskolának, de néh,ány óvodának is van egy vagy több patronáló gyá­ra, szövetkezete. Az üzemek és iskolák, illetve községi ta­nácsok kétoldalú szerződést kötöttek a nyáron. E megállapodások egyik ré­sze az üzemek támogatását tartalmazza. Sződligeten pél­dául a Dunakanyar Vegyes­ipari Ktsz többek közt nyolc­ezer forinttal, a Nagymarosi Htsz kétezer forinttal járult hozzá az iskolák nyári festé­sének költségéhez; a helyi ál­lami gazdaság építőrészlege festést-tatarozást vállalt. Ez az összesen tizenötezer forint értékű felajánlás jelentősen kiegészíti a községi tanács 688 ezer forintos iskolai költség­vetését. Kiegészíti! Á szerző­dések rögzítik, hogy a tanács az eredeti iskolai költségvetést nem csökkentheti, a támoga­tás összegét i nem csoportosít­hatja át ... Az alsógödi Egyesült Duna- menti Termelőszövetkezet egyik szocialista lakatosbri­gádja bekerítette a több üzem segítségével épült sportpályát az alsógödi iskolában; festő- részlegük az egész épületet ki­festette a nyáron; fémtömeg­cikk- és műanyagüzemükben felújítják részükre egy fővá­rosi középiskola kiselejtezett taneszközeit ... Dunakeszin tatarozást vállalt a házgyár; az egyik iskolának „vizes­blokkot” épít a konzervgyár tmk-brigádja. A Mechanikai Laboratórium már évek óta patronálja a községi 2. sz. ál­talános iskolát és gimnáziu­mot, többek között futópályát építettek a gyerekeknek: az idén satupadokat készítenek a politechnikai oktatáshoz, is­kolai könyvtárat hoznak lét­re ... De folytathatnánk to­vább a sort. A szerződések másik része j az iskolák vállalását foglalja j magában. Például azt, hogy a j gyerekek segítik a betakarí- i tást a szövetkezetekben. Vagy, hogy a pedagógusok felhívják ! a pályaválasztók figyelmét a'l védnöküzemekre. Vagy, hogy | például Dunakeszin, a Mecha­nikai Laboratóriumban, se­gédmunkásnők számára indí­tandó, kihelyezett általános is­kolát a patronált oktatási in­tézmény messzemenően támo­gatja. A járásban, az Egy üzem — egy iskola mozgalomnak kö­szönhetően, még az idén 600— 700 ezer forintos támogatás­ban részesülnek az oktatási in­tézmények. .Munkás szabad szombatok Még egy dologra vállalkoz­tak a járásbeli üzemek, szö- i vetkezetek és intézmények, i Nagyrészt a maguk erejéből, felépítenek Alsógödön egy is­kolát. Az ott már megkezdett, új iskola építése ugyanis a mun­kák negyedében leállt. A ta­nács hétvégi telkek árából akarta finanszírozni a költsé­geket, de a terület felparcel­lázását, eladását megakadá­lyozták a vízügyi szervek. Az éoületet be kell fejezni: a já­rásban ismét az üzemekhez, szövetkezetekhez fordultak. A sződ—vácdukai Egyesült Virágzó Termelőszövetkezet például kommunista műsza­kok béréből és nyereségéből 74 ezer forintot ajánlott fel a célra. Hasonló nagyságren­dű felajánlást tett az alsógö­di Egyesült Dunamenti Ter­Népitánc­fesztivál öt megye — Borsod, Heves, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szat- már — legjobb amatőregyüt­teseinek részvételével szom­baton megkezdődött Sátoral­jaújhelyen, a kétnapos észak­magyarországi népitánc-fesz- tivál. Szombaton a táncegyüt­tesek minősítő versenyen vet­tek részt. Fellép a rendezvé­nyen a prágai Palgyár har- minctagú művészeti csoport­ja is. Könvv J a bányásznapra A XXII. magyar bányász­nap tiszteletére könyv jelent meg az alföldi olajbányászat történetéről, • fejlődéséről. A több mint kétszáz oldalas kö­tet áttekintést ad a hazai olaj­kutatás múltjáról, s különösen részletesen taglalja a felsza­badulás utáni intenzív feltá­ró és termelőmunkát Hangverseny a Mátyás templomban Három estére — szeptem­ber 3-án, vasárnap, továbbá hétfőn és kedden este — mo­numentális hangversenyte­remmé alakul újra a Mátyás templom. A páratlan akuszti­kájú műemlék tavaly mutat­kozott be először, mint nyil­vános hangversenyterem. Most Haydn: A teremtés című ora­tóriuma szólal meg itt a Ze­nélő udvar 1972-es évadjának záróakkordjaként. Szerződésben rögzítve Közös fenntartásban A váci járásban a harminc közművelődési intézményből már tizenegy közös fenntartás­ban működik. Csőváron, Cso­rnádon, Nagybörzsönyben és Tésán a termelőszövetkezetek teljes egészében átvették a művelődési házakat, a tanács pedig költségvetéséből támo­gatja működésüket. Bernece- barátiban, Peröcsényben, Kós- pallagon, Letkés-Ipolytölgye­sen, Püspökhatvan-Galgagyör­kön, a helyi termelőszövetke­zetek, Gödön, Örbottyánban és Kemencén több gazdasági szerv támogatja szerződésben rögzített módon a közművelő­dési intézményeket. E segít­ségnek is köszönhető, hogy je­lenleg már 21 függetlenített népművelő dolgozik a járás­ban: számuk az elmúlt két év alatt megduplázódott. Fclállították a centenárium emlékművet Pest, Buda és Óbuda egyesítésé­nek 109. évfordu­lójára centenáriu­mi emlékművet lepleznek le a Margitszigeten. Az érdekes kom- pozíciójú, rakéta alakú emlékmű­vet, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotását autóda­ru állította fel a nagy szökőkút előtti téren. A ké­pen Kiss István szobrászművész az emlékmű előtt. Vásár Hihinkiben Kalocsai píngáióasszony a magyar kiállításon Helsinki is belépett a sza­kosított nemzetközi vásáro­kat rendező városok sorába. A korábbi, általános jel­legű nemzetközi kiállítás helyett az idén, szeptem­ber 15-től 21-ig rendezik meg először a helsinki fo­gyasztásicikk-vásárt. A szakosításnak megfelelően Magyarország — amely im­már másfél évtizede rendsze­res kiállító Helsinkiben — négy témakörben, mégpedig a kemping és sport, az öltözkö­dés, az étkezés és kulturális cikkek csoportjában mutatja be a magyar vállalatok ter­mékeit, s ezenkívül gazdag anyaggal ismerteti a magyar- országi idegenforgalmat, és a magyar—finn gazdasági és kulturális kapcsolatok ered­ményeit. Kereken 300 négyzetmé­ternyi területet foglal el a témakörönként csoporto­sított magyar kiállítási anyag. 350 magyaf és finn nyelvű könyvet, s csaknem 100 hang­lemezt állítanak ki. Az élel­miszeripar 250 féle palacko­zott/ italkülönlegességet, sok­féle konzervet, édességet mu­tat be, s az érdeklődők meg­kaphatják a magyar étel- specialitások receptjét is. A magyar idegenforgalmi bemu­tató látványossága lesz, hogy | Egry Károlyné kalocsai pingá- lóasszony a félköríves kiállí­tási falon a látogatók szeme előtt „varázsolja elő” a szebb­nél szebb kalocsai népművé­szeti motívumokat, / A MALÉV repülőutakkal kombinált magyarországi turistaprogramokat ajáril majd a látogatóknak. Sok magyar idegenforgalmi filmet is vetítenek, ! s a finn gyerekek részére j rajzpályazatot hirdetnek ar­ról, hogy a látottak alapján milyennek képzelik el Ma­gyarországot. — Filmforgató tsz-tagok. Két fotókör is működik az alsőgödi Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezetben. A szövetkezet fémtömegcikk- és műanyag üzemének fotó­köre '■ színes filmet készített a nagyüzem életéről. Egy bukás története teni termelési osztályvezető benyújtotta lemondását, en­gem jövő keddre berendeltek a központba.” X. Y. gépészmérnök megbíz­ható munkaerő, a központi al­katrészgyáregység főmérnöke. 1969-ben a vezetők elhatároz­ták, hogy N.-ben új gyárat építenek. X. Y.-t behívták a központba, azt mondták neki, hogy az Alföldön van egy ku­koricás, közepén egy sufni, eb­ből kell üzemet varázsolni. O kíváncsi volt az erejére és di­csőség is vonzotta. X. Y. a ta­nácsházán az első munkásto­borzáson csalódott, sok ipari munkához nem szokott ember­rel találkozott. Már majdnem meghátrált, amikor a központ­ban figyelmeztették: „Megszö­kik a nehézségek elől?” Gon­dolt erre: Kukoricatáblán gyárat építeni',' munkásosztályt nevelni nem is olyan rossz do­log!” Elvállalta a gyáregység vezetését. így kezdődött. — Jöttek az emberek, fia­talok, technikusok, akik soha­sem vezettek. Az embereknek haladékot kellett adni. Az el­múlt huszonöt évben ilyen szép időszakom még nem volt: láttam, hogyan formálódnak az emberek, hogyan tanulják a szakmát. Sokan 16 órákat töl­töttek a gyárban. Én budapesti vagvok. anyagi haszonszerzés céljából nem lehet vidékre menni, ehhez idealizmus kell és hűség a munkásosztályhoz. 1971: az első termelési év N.-ben, ekkor 103,2 millió fo­rintos termelési értéktervet keltett teljesíteni, százezer be­rendezést adni a megrendelők­nek. Az N.-i vezetőknek fel­tűnt, hogy amikor a gyár tele- -pítését tervezték, csak 84 mil­lió forintos kapacitással szá­moltál; a 18 milliós különb­séget sokallták. Az év végén a több termeléssel magyarázták a 300 ezer forintnyi bértúllé­pést és a kb. 30 ezer túlórát, hiszen így teljesíthették a ter­vet. A sikeres 1971-es év után, 1972 januárjában azonban nem volt alkatrészük, álltak a sza­lagok, az asszonyok horgoltak, olvastak a gépek mellett. 1971 novemberében a buda­pesti központban termelési fő­mérnökké nevezték ki a szak­mában 32 éve dolgozó A. B.-t. A vezérkarban több csere tör­tént. — 1971. november 24-én N.- ben voltam, ekkor X. Y. vál­lalta. hogy teljesítik az éves tervet. Amikor a részletekre tértünk, elmondta, hogy a szovjet export szállítására azonban képtelenek. Miért nem mondta ezt előbb? — kér­deztem. Egy berendezésen je­lentéktelenül módosítottak, ezért a megrendelő nem vette át a szállítmányt. Ügy gondo­lom, az N.-lek csak arra töre­kedtek, hogy előteremtsék a 102 milliót. Ez nem minden. Ekkor még figyelmeztettem X. Y.-t, hogy jól készítse elő az év végi leltárt. E felszólí­tást levélben is megismétel­tem. Később én magam men­tem le átvenni a leltárt. Ami­kor megérkeztem, már min­dennel készen voltak. Elmen­tünk a műhelyekbe, de azok üresek voltak, az alkatrésze­ket a raktárba hordták — egyébként ez a tökéletes leltár. De, ha másnap nem tudják visszavinni az alkatrészeket, hogyan dolgoznak majd a munkások? Délután fél 6 volt, ekkor kérdeztem a gyáregység­vezetőt: úgy szerveztétek meg a munkát, hogy holnap folyta­tódhat a termelés? Elmennek a revizorok és mindent meg­csinálnak — így nyugtattak. A raktáros is azt mondta, hogy minden rendben van. En visszajöttem Pestre, később tudtam meg, hogy a leltár fe­lületes volt, az egész készletet újra kellett számolni. Ez két- három napig tartott, de X. Y. nem jelentette. Január 7-én telefonáltam N.-be, hogy meg­tudjam, teljesftik-e a januári programot. A gyáregység veze­tője január 10-én telexen je­lentette, hogy több ezer óra állásideje van. X. Y.: „A vállalat fődiszpé­cserét küldték hozzánk, aki felmérte helyzetünket. A ja­nuár 12-1 hiánylistát két hét múlva nem fogadták el, pedig állásidőről volt szó. Január­ban 12 ezer órát „pihentek” a gépek és a munkások, 5 millió forinttal lemaradtunk — ezt azonban az év folyamán be le­het hozni. Január 31-én már minden szalag dolgozott. Feb­ruárban nem is lesz fennaka­dás, a havi tervet teljesíteni tudjuk. A központtól nagyon sok segítséget kapunk. Az it­A. B. termelési főmérnök: „Amikor értesültem, hogy N.- ben állnak a szalagok, felhív tarn X. Y.-t, és megkérdeztem tőle: >Ebben egyeztünk meg?« Azt válaszolta, hogy nem, s hozzátette: őt is becsapták. Fi­lozofálgatni kezdtünk, hogyan lehet becsapni egy vezetői. Nem valami bonyolult gépet gyártanak, két év után ilyen problémák már nem lehetnek. A vezetés hibái kiütköztek, például automata gépek 30 szá­zalékos teljesítménnyel dolgoz­tak, a berendezéseket szétver ték, a tartozékokat elhordták. Minden gépet fel kell újítani. Véleményem szerint X. Y. nem rendelkezett a vezetői is­mérvekkel. Két év alatt nem tudott olyan vezetőgárdát ki­alakítani, amelyre támaszkod­hatott volna. Lehet, hogy jól utasított, de nem ellenőrzött, ezért bármivel hitegethették a beosztottai. Elmaradt a felelős ségrevonás, a figyelmeztetés, a jutalmazás, csorbát szenvedett az üzemi demokrácia. X. Y.-t leváltottuk, s a budapesti köz­pontba helyeztük.” C. D. március 1-ig a vállal »-1 fődiszpécsere volt, ekkor m kérték, hogy vállalja el az N.-i gyáregység vezetését. — Nem akarok a múltról be szélni, úgy látom, korábban i véletlenre bízták az alkatrész­ellátást, nem a program sze­rint termeltek. A program tör­vény, ezt be kell tartani. A tervfegyelem hiánya okozta a bajokat, emiatt kellett a bér és az anyag többszörösét fel­használni. Ma új rendszer van,

Next

/
Oldalképek
Tartalom