Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-24 / 226. szám
6 '“i&Círlap 1972. SZEPTEMBER 24., VASÁRNAP Peil mec^ye i l a ran ao fáóoh 38. GYOMRO A legtöbben: Csehszlovákiából Ötmillió kiilíöldi turista januártól augusztus végéig A párizsi Louvre megejtsen nemes vonalú Ámor és Psyche szoborpárjának harmonikus kompozíciója, a római Villa Borghese nagytermében heverő, sugárzó szépségű márványakt: Paolina Bonaparte meztelen mása merül fel az emlékezeteimben, amikor a gyömrői református templomhoz vezető lépcsőkön felkapaszkodva, belépek a klasszicista épület kapuján, s bal kéz felől, a szószékkel szemben, megállók egy carra- rai márványból faragott dombormű előtt. Hét évvel azután, hogy az Ámor és Psychének, a Paolina-Vén úsznak, sok más műremeknek, s a gyömrői templom márványreliefjének Világhírű művésze: Antonio Canova Velencében elhunyt, 1829-ben helyeztette el gróf Exteni Wartensleben Károly a templom falába e fehér márványlapot, amelyet egy Exteni Wartensleben leány: báróVay Dánielné faragtatott elhunyt apja, anyja s fia emlékezetére 1000 arany tiszteletdíj ellenében a nagyrangú olasz mesterrel. Ezzel a babérkoszorús, csigás hajfürtű, fájdalmas arcú, jobbjában lefelé fordított fáklyát tartó halál-géniusszal kerül be Gyömrő a világ képző- művészetének annáleszeibe. Ám az ezer aranyas honorárium a közelkorú jobbágylevelek panaszait is idézi, amelyekben a gyömrői jobbágyok elkesergik, hogy az ugar után tízszeres dézsmát szednek tőlük, hogy a jó kenderföldéket a tiszttartók használják, ám adóját velük fizettetik, s a nagy művészt megillető aranyak forrásáról a jobbágysirámok így tesznek tanúságot: — Mindezek már valóbah terhesek rajtunk, hogy maholnap elfogyunk... Történelmünk nevezetes Emlékeivel és szép legendáival is találkozom Gyomron. — Die 3, Julij, ex Castris ad Gyömrő positis — július 3-án, Gyomron ütött táborunkból — ez a keltezése II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1705-ben Bercsényi Miklóshoz írott levelének. Öcsa felől érkezve a Mánya-réten szemlét tartott seregei felett, s beszédet intézett hozzájuk, amelyben a szabadság zászlaját elhagyó, labanckodó, megalkuvó, elfajult lágyszívűek miatt keseregve, buzdító, nemes e szavakkal fordult kurucaihoz: — Magatok pedig, oh fiaim, segítsétek magatoknak boldogulására való ügyekezetemet... Nem kívánok birodalmat, nem kincset tőletek; s nem egyebet az igaz magyarhoz illő bátor szívnél, hogy azt magammal összecsatolván, veletek éljek, haljak! INGATLANOK ADÁSA ÉS VÉTELE ügyében keresse fel az alább! kirendeltségei nket: Szentendre, Kossuth Lajos u. 36. Érd, Diósdi u. 34. Dunaharaszti, Dózsa Gy. u. 1. SZENTENDREI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VALLALAT SZENTENDRE, Ady Endre u. 5. És visszaemlékeztem Táncsics Mihály életírásának arra a részére, amikor a már le- fegyverzett honvédek világosi táborából elmenekült, szekéren, gyalogszerrel, napszá- moskodva, paraszt göncben, A gyógypedagógiai intézet leki-kastély. szeptember végére Pest közelébe vergődött, s a vándorlástól, koplalástól elcsigázva, Gyömrőn sikerült egy pihentető éjszakára hálóhelyet szereznie. Hallottam arról is, hogy a szabadságharc előtti években Kossuth Lajos egy időre Gyömrőn keresett s talált menedéket, ám, bevallom, ennek a helyi hagyománynak hiteles emljkét eddig nem találtam meg. Gyömrőnek neve körül is eredeztetési elméletek vitáznak. Gemereu írásmóddal 1274-ben említik először, de találhatjuk időről időre Ge- mere, Gwumerey, Gyemrev, Gyemre, Gyomoré alakban is. Távol álljon tőlem bármely vakmerő nyelvészkedési kísérlet. A helybéliek fejtegetéseit adom csak tovább, amikor elmondom, hogy egyesek szerint Gyömrő a török komor — szín szóból ered (amihez nehéz értelmi magyarázatot keresni), mások meg azt állítják, hogy a Gyömöre forma a török—tatár és csuvas nyelvekben előforduló jömör kifejezésből származik, s ez a rontás-pusztítás fogalmához közel eső szó talán honfoglaláskori jövevénynek tekinthető. Sajnos: sem törökül, sem tatárul, de még csuvas nyelven sem tudok, etimológiai szótárainkban eligazítást nem kaptam, így a kérdést megoldatlannak, illetve a fenti „megoldásokat” többé-kevésbé délibábosaknak kell tartanom. Milyen eleven jelenségek szöknek a barangoló szemébe, amikor a főváros „agglomerációs övezetében” fekvő község belsejét-külsejét vizsgálja? Először az általános övezetkép rajzolódik elénk: a majdnem 12 000 lakos felnőttjeinek 70—80 százaléka, mintegy 6000 fő dolgozik Budapesten, s hozza haza munkahelyéről és annak környezetéből a fővárosi igényeket. Csakhogy ezeknek az igényeknek megvalósítása, elsőrenden a lakásépítés, a közművesítést feltételezi, s minthogy a nehézségek rendkívüliek, nagyon dicséretes például a szomszédos Üllővel tervezett társulás a vízellátás megoldására A község falukrónikáját lapozva, a községfejlesztési, az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, oktatási. népművelési tevékenység fokozott növekedését észlelem, s különösen felfigyelek a gyönyörű Teleki-kastély örvendetes sorsfordulására. A többször elpusztult és többször tol- dott-foldott épülettömb most, teljesen újjáépítve, a legjelen- ■ tősebb gyömrői közművelődési beruházással, vadonatújonnan létesült 12 tantermes gyógvpe- dagógial iskola, kiegészítője, internátusa. A múlt gazdag és okosan értékesített ajándéka a jelennek. Hadd mondjam el végezetül a Gyömrey Aurél hajdani téglagyárához agyagot termelő bánya történetét. A hatalmas üregekben évtizedekkel ezelőtt visszatarthatatlanul feltört a talajvíz, elborította az egész bányát, még a mélyében rekedt csilléket sem céljaira újjáépített régi Te- Foto: Gál Lajos lehetett kimenteni. A hatalmas víztükör hamarosan üdülők tömegeit csábította Gyöm- rőre, de az egyenetlen mélység (sok baleset okozója), a víz tisztátalansága, az elhanyagolás egy időre megállította ezt a kényszerűségből keletkezett új használati folyamatot. Napsütéses hétköznap délután „rándultam ki” a gyömrői tóstrandra. Megkapó látvány tárult elém. A gátakkal elzárt, planírozott fenekű, forrásokból felfrissülő és csatornákon át tisztuló vízben rengetegen lubickoltak, a homokos, pázsitos, erdős partok zsúfolva voltak nyaralóval. A bányató másik, elkülönített részébe halivadékot telepítenek a pecázók, kis bisztró, kis iddogáló teszi otthonossá a környezetet. Az elmúlt hetek harmincfokos, forró napjainak egyike volt ez, homlokomat törölgetve ballagtam vissza a csábító vízpartról, felhörpintettem bánatomban egy hideg bambit, s megfogadtam: nyáron, fürdőnadrág nélkül, soha többé, sehova egy lépést sem ...! Elkészült a Központi Statisztikai Hivatal idegenforgalmi gyorsmérlege. A januártól augusztus végéig feldolgozott adatok csúcsforgalmat jeleznek. Határainkon az idén szeptember 1-ig 5 millió külföldi lépett az országba, 300 000-rel több, mint az elmúlt év hasonló nyolc hónapjában. A legtöbb vendég Csehszlovákiából érkezett: kétmillióan jöttek. Az adatok szerint a baráti Lengyelországból augusztusban keresték fel hazánkat a legtöbben, ebben a hónapban 220 000 lengyel töltött hoszTöbb mint ezeregyszáz mázsa lopott cement, sok tízezer forintos kár a társadalmi tulajdonban — így lehet összegezni annak a bűnszövetkezetnek tevékenységét, amelynek üzelmeire több hónapos nyomozás után derített fényt a Pest megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya. A bűnügy főszereplői gépkocsi- vezetők, mellékszereplői pedig a lopott árukat készségesen vásárló és értékesítő orgazdáit. „El téri lett" szállítmányok A nagyszabású bűnügy történetének szálai nem kevesebb mint két évre nyúlnak vissza, a lopássorozat 1970. elején kezdődött. Muszkatal Bélának, az Építőipari Szállítási Vállalat 1-es számú budapesti üzemegysége gépkocsivezetőjének és néhány társának nevéhez fűződnek az első bűntettek. A puttonyos szállítókocsikkal a. cementgyárakból különböző vállalatokhoz fuvarozott építőanyagból ekkor még csupán néhány zsákra valót emeltek el. Például úgy, hogy útközben a tartályokból kieresztettek egykét mázsát, majd az anyagot munkaidő után hazaszállították. A kezdetleges módszer egyik hátránya volt olykor, hogy mire a tolvajok visszatértek zsákmányukhoz, a lopott cementet már mások régen ellopták. Az alkalmi lopások akkor kezdtek üzleti vállalkozássá terebélyesedni, amikor Muszszabb-rövidebb időt a Balaton mellett vagy Budapesten. Csaknem százezerrel többen, mint júliusban. A kapitalista országokból az idén megközelítőleg százezerrel többen utaztak Magyarországra, mint az elmúlt év szeptember végéig. Az idegenből érkezők mellett az idén a kiutazó magyarok száma is növekedett. Csaknem 200 000-rel több, összesen 955 000 magyar turista utazott külföldre. Az adatok részleteinek kidolgozása még tart. Pedagógusok köszöntése Gödöllői járási könyvtár helyiségében bensőséges ünnepség keretében köszöntötték azokat, akik ötven és hatvan esztendővel ezelőtt szerezték meg pedagógus képesítésüket: Csiki-Kovács Dénes arany- és gyémántdiplomás tanítót, Orosz Zoltánná, Hegedűs Kálmánná, Fodor Sándorné, At- káry Gyulán é aranydiplomás tanítókat, valamint Sándor Béla aranydiplomás igazgatót. Ezután az új pedagógusok tették le a hivatali esküt. Emlékezetes volt ez az összejövetel a gödöllői nevelők számára. ; Cs. j. Békés István vízkutatás- KÚTFÚRÁS Nagy átmérőjű kutak, öntözőkutak Kútjavítás, karbantartás, kútvizsgálat ■■CVIZRCU$€9lrX iUI*CESClf Kúfszervís Építőipari és mérnökgeológiai fúrások Geofizika — Vízkémia — Geodézia Tervezés - Szakvéleményezés - Kivitelezés — Szaktanácsadás VÍZKUTATÓ is FÚRÓ VÁLLALAT Budapest V., Zrínyi u. 1. Telefon: 380-547. ÜZEMVEZETŐSÉGEK: Cegléd, Rákóczi u. 72. Telefon: 83-14. Debrecen, Monostorpályi u. 33. Telefon: 117-81. Győrszemere. Telefon: 11. Kaposvár, Vörös Hadsereg u. 2. Telefon: 11-531. Lajosmizse. Telefon: 66, 180-as mellék. Cementtolvajok - fekete fuvarban Hiánycikk-jó pénzért •Ingajárat orgazdákhoz • Találkahely a gyár mögött katal Béla és társai az ÉPFU- sofőrök törzshelyén, az óbudai Népkertben megismerkedtek Fedosz Miron Tarasszal. A pilisszántói, lengyel állampolgárságú férfi házastársa építőanyagokkal kereskedett, saz anyagbeszerzéssel foglalkozó férj nem titkolta, hogy e tevékenységében szívesen igénybe venné a gépkocsivezetők segítségét. A bűnügyben később első számú orgazdává előlépett Fedosz a lopott cement mázsájáért 80 forintot ajánlott fel, minek következtében jó néhány cementszállító gépkocsi útvonalában történt „menetirány-változás”. A váci DCM-ből és a Lábatlani Cementgyárból a budapesti építőipari vállalatok, házgyárak telepeire anyagot szállító kocsik közül egyre többnek lett úti célja Pilisszántó, ahonnan aztán a kocsik üres puttonnyal, a gépkocsivezetők pedig ezresekkel nehezebb pénztárcával folytatták útjukat. A rendszeresen szállító 8—10 sofőr két csoportban dolgozott, gyakran nem is tudtak egymás fekete fuvarjairól. A tolvajok közül „szorgalmával” csakhamar kitűnt Eker István, büntetett előéletű gépkocsivezető, aki később önállósította magát. Mint a többiek, ő is többnyire éjszakánként autózott a cementtel Fedosz Miron Taraszhoz, aki kamrában, vályogházban raktározta tonnaszám az építőanyagot. Sokáig, persze, nem kellett őrizgetnie az értékes árut, a községben sok vevő akadt, s a Fedosz család üzlete virágzásnak indult. Rejtekhely a Róka-bányában Az egyre kiterjedtebb vevőhálózattal rendelkező gépkocsivezetők jóvoltából másoknak sem jelentett gondot a keresett hiánycikk beszerzése. Kecskés Pál gépkocsivezető például egyik kemencei ismerősének tíz mázsát ajándékozott a pincelépcső megépítéséhez. Az ismerősnek csupán meg kellett várnia, amíg a so- ,főr megtölti kocsiját a DCM- ben, aztán a gyár mögött egy teherautóra átrakták a cementet. A DCM mögötti terület egyébként ezután még többször lett az eladók és vevők kedvenc találkahelye. A legélelmesebb tolvaj, Eker István, Pilisvörösváron is sikeresen kereskedett. Itt egy kőműves kisiparosnak ajánlotta fel Jutalom helyett ítélet Jutalom helyett azonban a bírósági ítéletre várhat most a tolvaj társaság, az orgazdákkal együtt több mint húszán foglalnak majd helyet a vádlottak padján. Két vádlott ügyében még nem fejeződhetett be a vizsgálat. Eker István ugyanis egy korábbi bűn- cselekménye miatt jelenleg még a börtönben tartózkodik, ahonnan októberben szabadul. Illetve kerül nyomban vizsgálati fogságba, a több mint 600 mázsa cement ellopásáért. Egyelőre még nem állhat a bíróság elé Fedosz Miron Tarasz. Az orgazda idegzetét ugyanis annyira megviselte üzletének váratlan bezárása, áruját, 70 mázsa cementet, majd vevőként jelentkezett egy pilisvörösvári gépkocsivezető és ismerőse is. Az utóbbi két orgazdának kapóra jött egy helybeli lakodalom: az összesereglett vendégek körében egykettőre haszonnal adhattak túl a lakásukon mázsaszámra felhalmozott építőanyagon. Az alkalmi raktárnál sokkal jobb rejtekhelyei bizto- sítottaik Eker szállítmányának az ürömi üzletpartnerek, akik a helybeli tsz Róka-bányáját nyitották ki e célból, s egy „barlangra való” cementet vásároltak meg a gépkocsivezetőtől. Lopás — találmánnyal De hát hogyan is lehetett ilyen hosszú időn át zavartalanul lopni, miért nem tűnt fel egyik vállalatnál sem a sok száz mázsa cement hiánya? Nos, a tolvajok mindezt egy roppant ötletes műszaki „újításuknak” köszönhették. Tudni kell, hogy az egy vagy több puttonyos szállítókocsik tartályából egy turbina, csövön keresztül, sűrített levegővel préseli ki a cementet. A vállalatok telephelyein ezt a műveletet a több száz mázsa cementet tároló silóknál végezték el a gépet kezelő gépkocsivezetők. Ám, ha e szerkezetről eltávolítottak egy alkatrészt — jóllehet a turbina teljes hangerővel zúgott —, a puttyonyból egy gramm anyag sem távozhatott. A gyakori éjszakai szállításokon tehát a gépkocsivezetők odatolattak a silóhoz, és bömböltették egy félórácskát a gépet. S mivel senki sem ellenőrizte, hogy valóban kipréselik-e a cementet a tartályból, a szállítás igazolása után ugyanúgy távozhattak, ahogyan érkeztek: teli puttonyokkal... Egy másik úiításuk, amelyet a vevők kívánságára alkalmaztak, ennél is nagyobb meglepetést keltett a szállítási szakemberek körében. Konstruáltak egy szerkezetet — egymás között „cementlopó műszernek” nevezték —, amelynek segítségével három perc alatt ötven zsákot tudtak megtölteni az építőanyaggal, alaposan leegyszerűsítve a szállítást. A tolvajok egyébként lebukásuk után nyomozási kísérleten ismertették találmányukat. Az itt megjelent szakemberek véleménye szerint, ha a gépkocsivezetők a cementlooó műszert újításként benyújtják — találmányukat legalább 20 ezer forinttal díjazzák ... hogy jelenleg egy elmegyógyintézet zárt osztályán kezelik, s elítélésére a gyógyulásig várni kell. Ami pedig a többi főszereplőt illeti: Muszkatal Bélát 40 ezer, Fóldesi Andrást 30 ezer, Figler Józsefet 15 ezer, Andrási Mihályt 75 ezer, Pasztendorf Jánost 30 ezer, Kecskés Pált 36 ezer és Pálfifi Józsefet 46 ezer forint értékű lopásért, csalásért vádolja hamarosan a Pest megyei Főügyészség. Végezetül még csak annyit, ha ez néhány vásárlót esetleg kellemetlenül is érint: cement ezentúl kizárólag a kijelölt telekhelyeken kapható. Szitnyai Jenő
