Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

2 mi MfcCVfcl *J&riap fókusz Merre tart a palesztin ellenállási mozgalom? PAVEL GYEMCSENKO, a moszkvai Pravda szemleírója a lap keddi számában a pa­lesztin ellenállási mozgalom helyzetét elemzi, s eközben az arab világ általános politikai helyzetéről is szól. HANGSÚLYOZZA a cikk­író, hogy „az utóbbi időben arab-keletén világosan látható az imperializmus és a reakció erőinek aktivizálódása. A moz­golódás célja aiz, hogy meg­gyengítsék az arab népek nemzeti felszabadító mozgal­mát, felszámolják a palesztin ellenállási mozgalmat. „Más­felől — írja Gyemcsenko — egyre inkább teret hódít az a meggyőződés, hogy a palesztin probléma igazságos rendezése csakis az arab népek általá­nos felszabadító harcának ke­retein belül történhet meg, s hogy a palesztin ellenállási mozgalom természetes szövet­ségesei a szovjetunió és más szocialista országok.” A MŰLTÉ lesznek az olyan próbálkozások, hogy a palesz­tin mozgalmat izolálják, neki „különleges hivatást” tulajdo­nítsanak. A KÉT IRÁNYZATOT ele­mezve a Pravda rámutat: „Az arab reakciósok, az imperia­lizmus és Izrael ügynökei min­dig együttesen léptek fel a pa­lesztin mozgalommal szemben, a szélsőségesek felé sodorták azt, hogy a közvélemény előtt azután terroristáknak állítsák be a partizánokat, megrontsák tömegkapcsolataikat, megvon­ják tőlük a nemzetközi támo­gatást.” „TEL AVIVBAN éppúgy, mint az arab országok reak­ciósainak körében — folytató­dik a cikk — nem lceveset tesznek azért, hogy lerombol­ják a palesztin szervezetek egységét. Tartanak attól, hogy a palesztinok, ha egyesülnek, reális erővé válnak a közel- keleten. Izrael vezetői számá­ra ez a térség egész ciomista- és irrperialistaellenes mozgal­mának megerősödésével vol­na egyenlő; az arab reakció­sokat pedig a palesztin ellen­állás politikai, társadalmi irányzata riasztja.” „ÉPPEN EZ AZ — állapít­ja meg Gyemcsenko —, amiért egyesek a palesztin ellenállás jobboldali és anarchista ele­meit használják fel a mozga­lom szervezeti és politikai egy­sége létrejöttének megakadá­lyozására.” A TOVÁBBIAKBAN a Prav­da egyfelől a mozgalom egy­ségének, másrészt tömegkap­csolatainak fontosságát hang­súlyozza. A palesztin ellenál­lás sorainak — például — nemzeti frontba tömörülése igen jelentős volna — állapít­ja meg a cikkíró. Olyan szer­vezetre van szükség, amely­nek van politikai programja, amely számol a harc körülmé­nyeinek és formáinak sokféle­ségével. ILYEN MÖDON bontakoz­hatna ki a megszállt területe­ken élő palesztinok körében a politikai munka — különös­képp vonatkozik ez Jordániá­ra — mivel tömegbázis nélkül a mozgalom egyáltalán nem fejlődhet. A PRAVDA cikkírója — utalva a Palesztin Nemzeti Tanács ez év tavaszán, Kairó­ban megtartott ülésszakára — olyan jeleket lát, amelyek eb­be az irányba mutatnak, s megemlíti, hogy Arafat veze­tésével nemrég palesztin kül­döttség járt a Szovjetunióban. Emlékeztet arra. hogy ez a de­legáció az arab országok érde­keivel összeegyeztethetetlen­nek minősített minden olyan reakciós, imperialista próbál-' kozást, amely az arab nemzeti felszabadító mozgalmak és a Szovjetunió, valamint más szocialista országok barátsá­gának aláásására irányul. A HÉT KRÓNIKÁJA Félúton Amerika és Japún kozott Kínai fordulat Honoluluban — A NATO izlandi ellentmondása Phenjani kéz fosás — Bonni remények A tőkés Világ két leggaz­dagabb országának vezetői ta­lálkoztak a héten Honolulu­ban. A vendéglátó gazdag voltát bizonyíthatta, hogy otthonától több ezer kilomé­terre is a csillagos-sávos ame­rikai lobogó alatt fogadhatta vendégét: Hawaii szigete az Egyesült Államok 50. állama a Csendes-óceán közepén. Székhelye, Honolulu városa szinte félúton van Amerika és Japán között. A japán miniszterelnök, Ta­naka kormányfői minőségé­ben most találkozott először az amerikai elnökkel. Két hó­nappal ezelőtt dőlt el Tanaka javára a japán hatalmi harc. Az új miniszterelnök első nagy nemzeti erőpróbája a Nixonnal történt találkozó, de küszöbön áll már Tanaka pe­kingi látogatása is. Azután pedig a japán diplomácia előtt még egy nagy jelentőségű fel­adat áll majd: a békeszerző­dés megkötése a Szovjetunió­val. * Éppen aznap, amikor a ja­pán kormányfő megérkezett Honoluluba, nagy létszámú japán kormánybizottság ment Pekingbe, hogy előkészítse a kínai—japán csúcstalálkozót. Érthető, hogy Amerika veze­tő köreiben nyugtalanság érezhető Tokio és Peking kö­zeledése láttán, hiszen a két ország közti „olvadás” gyor­sabb , ütemű, mint ahogyan Washingtonban gondolták. Tanaka persze Honoluluban biztosítja vendéglátóját: a ja­pán külpolitika alapjának te­kinti ezután is a biztonsági szerződésüket, a Kínához tör­ténő közeledést pedig egybe­hangolja az Egyesült Álla­mokhoz fűződő szoros kap­csolatok megőrzésével. Hawaii az amerikaiak csen­des-óceáni flottájának, a VII. flottának egyik támaszpontja. A honolului tárgyalások na­pirendjén ott volt az is, hogy a japán kormány biztosítson állandó bázist Jokoszuka ki­kötőjében az amerikai flotta számára. A japán közvéle­mény többségében ellenzi az ilyen amerikai követelés tel­jesítését, s tiltakozását csak indokoltabbá teszi, hogy a hé­ten a VII. flotta hadihajói a VDK területe ellen közvetlen támadást is intéztek. (A VDK területe ellen és a dél-viet­nami hadszínterek fölé az amerikai harci repülőgépek igen sokszor a VII. flotta re- pülőgép-anyahajóiról felszáll- va indulnak bevetésre.) Japán és Amerika között a legnagyobb ellentét gazdasági téren jelentkezik. Óriási ja­pán exportfelesleget mutat a külkereskedelem mérlege: 3 milliárd dollárral nagyobb értékű az Amerikába szállí­tott japán árumennyiség a Japánba exportált amerikai cikkek tömegénél. A honolu­lui megállapodás értelmében Japán több mint 2 milliárd dollárral járul hozzá a japán —amerikai kereskedelem ame­rikai deficitjének csökkenté­séhez. ' A japán politika kínai for­dulata érzékenyen érinti Taj­vant is, ahová pedig tavaly még a japán exportőrök 923 millió dollár értékű portékát szállítottak, ugyanakkor csak 286 millió dollár értékben vá­sároltak japán importőrök a szigeten. A nagyhata’imk alkuja után essék szó egy parányi ország merész lépéséről és az ezt kö­vető huzavonáról: Izland a parti tengerének határait 50 mérföldre terjesztette ki. Egy­oldalú döntése elsősorban Nagy-Britanniát érinti érzé­kenyen, de az NSZK számára is kedvezőtlen: az angol és nyugatnémet halászhálók nem Hétfő: Világméretű tilta­kozási nap a VDK gátjait ért amerikai légitámadások miatt — Pakisztánba uta­zott a kínai külügyminisz­ter-helyettes. Kedd: A phenjani és szöuli Vöröskereszt küldött­ségeinek első találkozása — Az amerikai VII. flotta ha­jóinak támadása a VDK te­rülete ellen. Szerda: Bonnban folyta­tódott a két német állam tárgyalássorozata — Finnor­szágban Sorsa eddigi kül­ügyminiszter kapott megbí­zást kormányalakításra. Csütörtök: Jobboldali pro­vokációk Chilében — Ja­pán kormánybizottság Pe- kingben Tanaka kormány­fő látogatásának előkészí­tésére. Péntek: Nixon—Tanaka csúcstalálkozó Honoluluban — Izland 50 mérföldre ter­jesztette ki parti tengeré­nek határát. Szombat: Pham Van Dong beszéde a VDK nemzeti ün­nepén — Feloszlatták a ka­nadai parlamentet, lemon­dott Trudeau kormánya. halászhatnak Izland halban gazdag parti tengerében. Érdemes megjegyezni, hogy NATO-országok kerültek egy­mással szembe ebben az ügy­ben ... Egy kis nemzetközi jogi ma­gyarázat szükséges itt talán: a parti tenger része a parti ál­lam területének. Kiterjedé­sét a nemzetközi jog nem sza­bályozza, illetve a jogászok és politikusok más-más mérté­ket tartanak méltányosnak. Valaha — a XVII. század ele­jén Grotius holland jogtudós nyomán — azt mondották, hogy a parti tenger addig ter­jed, míg a parti állam fegyve­res hatalma, vagyis — egy ágyúlövésnyire. S mivel akko­riban egy ágyú kb. három mérföldre hordott, ez a mér­ték maradt meg mindmáig számos állam esetében. Je­gyezzük meg, hogy a Szov­jetunió a 12 mérföldes parti tengert fogadta el a maga gya­korlatában. A súlyos nemzetközi prob­lémák megoldására megin­dult tárgyalások a héten egy újabb tárgyalássorozattal bő­vültek: a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság és a szöuli rendszer Vöröskereszt Társaságainak küldöttei Phen- janban megkezdték tárgyalá­saikat az úgynevezett család- egyesítésről. Tudnivaló, hogy a Távol-Kelet egyik legsúlyo­sabb problémája a koreai kér­dés. Két évtizede az imperia­listák háborút kényszerítettek a koreai népre. A háború az ország átmeneti > kettészakítá- sával végződött. Természete­sen családok százezrei is ket­tészakadtak, nagy tömegek rekedtek Dél-Koreában. Egyes becslések szerint körülbelül 10 millió embert érint a most megkezdődött családegyesítés. Ennek részleteiről tárgyaltak a vöröskeresztes küldöttségek Phenjanban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fő­városában. A dél-koreai ' kül­döttség létszáma meghaladta az 50 főt, köztük sok volt az újságíró, a szöuli rendszer saj­tója e tudósítók tollából elő­ször számolt be a KNDK éle­téről. A tárgyalásoknak és a sajtóvisszhangnak egyaránt az az alaphangja, hogy a csa­ládi emberi problémák meg­oldása az egész koreai nép egyesítésének ügyét szolgálja majd. A két német állam közti — államtitkári, szinten folytatott — hosszú tárgyalássorozat most egy Bonnban megrende­zett kétnapos ülést hozott, Szeptember közepén újra Ber­linben, az NDK fővárosában találkozik a két államtitkár, Kohl és Bahr. A folyamatot a jelek szerint a nyugatnémet választási harc megindulása nem befolyásolja döntően. Egyes diplomáciai megfigye­lők azt várják, hogy a bonni kormánykoalíció pártjai szí­vesen vennék, ha a két német állam közti tárgyalások újabb eredményére hivatkozhatná­nak a választási propagandá­jukban. Pálfy József Hét végi jelentések NIMERI szudáni elnök pén­teken elrendelte, hogy két 1970-ben államosított szudá­ni vállalatot adjanak vissza eredeti tulajdonosaiknak. A DÉL-KOREAI VÖRÖS- KERESZT küldöttsége — az első hivatalos dél-koreai kül­döttség, amely a megosztott­ság 27 esztendeje után a KNDK-ba látogatott — szom­baton délután Panmindzson- nál újra visszatért délre és mindkét küldöttség vezetői elégedetten nyilatkoztak az elmúlt öt nap eredményeiről. RAMANANTSOA TÁBOR­NOK, malgasi »miniszterelnök pénteken a nemzethez inté­zett üzenetében közölte, hogy a közelmúltban bejelentett népszavazásra október 8-án, vasárnap terül sor. A nép- szavazási kampány hivatalo­san szeptember 23-án kezdő­dik. SINGAPORE-BAN szomba­ton megkezdődtek a választá­sok. Hat párt 136 jelöltje ver­seng az 57 parlamenti man­dátumért. NIXON amerikai elnök a Tanaka japán miniszterelnök­kel folytatott kétnapos tárgya­lássorozat befejezése után szombaton Honoluluból az El Torro-i támaszpontra érkezett, Kaliforniába. A WASHINGTONI FEHÉR HÁZ tájékoztatta az amerikai kongresszust arról a döntésé­ről, hogy 1973. iaauár 1-ig be­fagyasztja az állami alkalmaz­tatásban levő munkások és tisztviselők bérét. Az intézke­dés eleve kizárja a közalkal­mazásban álló dolgozók béré­nek emelését. A közalkalma­zottak szakszervezete tiltako­zott a döntés ellen, és követel­te érvénytelenítését. A LIPCSEI ŐSZI VÁSÁRT a hagyományokhoz híven a lipcsei operaházban szombaton este nyitotta meg Horst Solle, az NDK külgazdasági minisz­tere. A 26 790 négyzetméter kiállítási területen technikai készülékeket, fogyasztási cik­keket állítanak ki szocialista és tőkés vállalatok. ALGÍRBAN pénteken meg­nyílt a kilencedik nemzetközi vásár. A vásáron 40 ország ki­állítói vesznek részt. PIERRE ELLIOT TRUDEAU kanadai miniszterelnök kéré­sére Michener főkormányzó feloszlatta a parlamentet, és 1972. október 30-ra tűzte ki — az idő előtt tartandó — általá­nos választások időpontját. A GENFBEN gyógykezelé­sen tartózkodó Mudzsibur Rahman sejk, mint genfi kö­rökben pénteken közölték, a tervek szerint úton hazafelé Üj-Delhíben megbeszélést folytat Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asszonnyal. A Bangla Desh miniszterelnöke előreláthatólag tíz napon belül utazik haza géniből. 4 1972. SZEPTEMBER 3., VASÁRNAP Gustáv Husák is fogadta a Csehszlovákiában járt. Apró Antal ve­zette magyar parlamenti küldöttséget. Tito elnök Brióniban fogadja a hivatalos látogatáson Jugoszláviá­ban tartózkodó Kurt Waldheimct, az ENSZ főtitkárát. A Szovjetunióban tartózkodó Angela Davis amerikai békeharcos Taskentbe látogatott. Képünk: Angela, a taskenti 110. számú iskola egyik tanóráján vesz részt. Honoluluban Nixon elnök fogadta a csúcstalálkozóra oda érke­ző Tanaka japán miniszterelnököt. Walter Scheel, az NSZK külügyminisztere Münchenben találkozott Mohammed Hei^allal, a kairói AÍ Abram főszerkesztőjével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom