Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-23 / 225. szám

PEST MEGYEI W ID LÁP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉPt JÁRÁS É3 CE6LÉD VÄROSR1 XVI. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT ÖSZTÖNZŐ SZERZŐDÉS Több, jobb minőségű szőlőt termeszteni A bortársulás első évi tapasztalatai Tavaly augusztusiban a Középmagyarországi Pince­gazdaság budafoki üzeme és több termelőszövetkezet, tá- piószelei és nyársapáti köz­ponttal, újszerű kezdeménye­zésként, bortársulást hozott létre. Ennek a társulásnak mindkét fél szempontjából Igen jelentősek az előnyei. A résztvevő termelőszövetkeze­tek nemcsak szőlőjük érté­kesítésében érdekeltek, ha­nem az általuk termesztett és a pincegazdaságnak a meg­határozott felvásárlási áron eladott szőlő feldolgozásában és értékesítésében is: az el­adott borból származó vál­lalati jövedelem 50 százalé­kát a szerződést aláírt ter­melőszövetkezetek között oszt­ják szét, arányosan a beadott szőlő mennyiségével. Az el­múlt évben a felvásárlási ár és a felárak után még 0,4 forintot jövedelmezett a pincegazdaságnak át­adott szőlő minden kilója. 'így a termelőszövetkezetek az alacsony felvásárlási árból származó jövedelmet számot­tevően növelhették, a pince- gazdaság viszont biztosította feldolgozókapacitásának ki­használását. A társulás szerez a pincegazdaságnak értékesí­tő partnereket, és bár a vál­lalati nyereség 50 százalékát szétosztják, még mindig job­ban jár a budafoki üzem, mintha pincéi, feldolgozó be­rendezései kihasználatlanok maradnának. j A csemői-nyársapáti pin­cészet az elmúlt évben 26 ezer mázsa szőlőt vett át és dolgozott fel. Jelenleg 10 termelőszövetke­zet tartozik hozzá. A felvá­sárlási árból , származó jö­vedelmen felül nem volt rit­ka a 100 ezer forintot megha­ladó nyereség sem. Például a ceglédi Kossuth, a nyárs­apáti Haladás és a törteli Rákóczi Termelőszövetkezet is több mint 100 ezer forint­hoz jutott a bortársulás ke­retében, a tápiószelei pincé­szetben pedig a tápiószőlősi Üj Barázda Termelőszövetke­zet 214 ezer forinthoz. Minden év december 31-ig, az évi eredmények felmérése után — figyelembe véve pél­dául a palackozási költsége­ket is —, a pincegazdaság el­készíti az előzetes kalkulá­ciót, majd ajánlatot tesz a termelőszövetkezeteknek az ér­tékesítési lehetőségekről, il­letve arról, hogy mennyit tud fizetni az átadott és fel­dolgozott szőlő kilójáért. Ha ajánlatát elfogadják a ter­melőszövetkezetek, a nyere­ség 50 százalékát szétosztják, a bor értékesítése után. Ha a közös gazdaságok úgy látják, hogy a jövő évi borárak na- gyob nyereséget ígérnek, el­halasztják a nyereségfelosz­tást addig, amíg a legked­vezőbben tudják eladni a pin­cegazdaság borát. Ebben az évben, kisebb módosításokkal, de a ko­rábbi feltételekkel, szin­tén megkötötték a szerző­dést. A társulást létrehozó felek­nek ez az életképes, gazdasá­gos kezdeményezése még vi­szonylag friss, csupán egy év tapasztalatai alapján mérhet­jük le hatékonyságát. Ahhoz azonban, hogy a szőlőtáblák átlagtermése magasabb legyen, még serkentőbb intézkedés kellene, olyan, amely pél­dául a termelőszövetkezeteket kedvezményesen juttatná mű­trágyához, növényvédőszerek­hez. Addig is, míg megszüle­tik, a bortársulásban részt vevő termelőszövetkezeteket ösztönzi az előnyös szerződés: arra serkenti őket, hogy több, jobb minőségű szőlőt termesz­szenek. K. A. Paprika­aprítok A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi előkészítő telepén pap­rikahalmok pirosodnak az elő­készítőben dolgozó negyven lány, asszony előtt. Naponta 60—70 mázsa szeletelt papri­kát vár innen a konzervgyár, további feldolgozásra. A para­dicsompaprikán' kívül ceceit is szelnek. Nagy része a járás­ból érkezik, de sokat szállíta­nak a megye más tsz-eiből is. A vívóiskola tanulókat vár Október 2-tól a CVSE el­nöksége ismét indít vívóisko­lát a ceglédi sportcsarnokban. Az iskolai foglalkozások he­tente 2 alkalommal, hétfőn és szerdán délután lesznek. Je­lentkezni a sportcsarnokban, az emeleti galéria irodájában lehet. Elsősorban 9—10 éves gyerekek jelentkezését várják, de rátermett idősebbekkel is szívesen foglalkoznak, hogy megismertessék őket az ügyes­séget, fegyelmet, jó reflexet kívánó, szép sporttal. A filmklub első estje Csak október 9-én Az archiv filmklub tagjait értesíti a ceglédi Kossuth Mű­velődési Központ, hogy techni­kai okokból az első klubestre csak október 9-én, este 7 óra­kor kerül sor. A „csúszás” miatt valamennyi klubtagtól elnézést kérnek. Akik klubta­gok szeretnének lenni, a köz­pont irodájában jelentkezze­nek. . RÓZSASZELÍDÍTŐK Szemzik a vadrózsát a Ceglédi Állami Tangazdaság kerté­szetében: nemes virággá nevelik az egyszerű vadvirágot. A nagy gondosságot igénylő munkát Antal Józsefné, Karsai Má­ria és Horváth Teréz végzi. ■ Apáti-Tóth Sándor felvétele Az asztaliteniszezők rangadót vívnak A Bem SE újabb mérkőzése az NB IH-ban A Ceglédi VSE NB. Il-es asztalitenisz-csapata nehéznek ígérkező összecsapás előtt áll: Ismeretterjesztés, mikrobusszal Miért a szűkkeblűség? A VÁROSI-JÁRÁSI KÖNYVTÁR TERVEI Ceglédi szakember a lipcsei vásáron Új áruk érkeznek a szövetkezeti áruházakba A SZÖVÁRU Nagykereske­delmi Vállalat képviseletében a nemrég lezajlott lipcsei vá­sáron járt Halasi János, a ceglédi ÁFÉSZ kereskedelmi igazgatója. Kintjártakor jelen­tős tárgyalásokat, üzletkötése­ket folytatott, hiszen azt a megbízást kapta, hogy a szö­vetkezetek jövő évi áruválasz­tékának bővítését segítsen ki­egészíteni a vásáron látott, hasznos cikkek rendelésével. A megbízásnak eleget téve, nylon függönyanyagokat, szö­vetféléket, gyermekcipőket, női divatcikkeket, elektromos és más műszaki, háztartási és lakberendezési árukat vásárolt az ügyvivő. Ezeket az ország szövetkezeti áruházai árusít­ják majd, természetesen a ceg­lédi is. A lipcsei vásáron a magyar ipar szépen szerepelt. Élelmi- szeripari cikkeinknek és gép­iparunk remekeinek volt fő­ként sikerük a szemtanú Ha­lasi János beszámolója sze­rint. KÉTSZÁZTIZENHAT HOLD­RÓL szüretelnek szőlőt az al- bertirsai Dimitrov Termelő- szövetkezetben. Üj telepítésű, vegyes szőlőjükből közepesen jó, holdanként 35—40 mázsás termést szedhetnek. Barna, fekete, fehér v.agy tarka bundás? Mindegy, csak a gazdi ked­vence legyen! Cegléden az utóbbi években észrevehetően életre kapott a kutyakultusz. Tömpe orrú boxe- reket, fekete „su- bás” pulikat, fo- kika-t és hétköz­napi, egyszerű házőrzőket tarta­nak, nevelnek szinte minden második portán. A kutyakultrusz az emeletes há­zakat sem kerüli el, ott is találni nem egy otthon­ban négylábú, vakkantgató csa­ládtagot. A minap két lurkó versenyt lo­holt a parkban, a hosszú pórázra kötött, sétára ki­hozott kutyussal. A szegény, falak közé zárt jószág azt sem tudta, hogy ugrabugrál­jon, fusson örö­mében. A srácok alig győzték szusszal az ira­mot. A csöpp jó­szág egy óvatlan pillanatban pórá­zostul kiszabadult a kezükből, s hangjukat mintha meg sem hallot­ta volna, pedig ők torkuk szakad­tából kiabáltak: — Állj meg, Buksi! Buksikám, gyere ide! Hej! Stopolj már, te szobacirkáló! (e. k.) 1971-ben a Pest megyei Ta­nács négy új művelődési au­tót vásárolt. Hét éve járják ilyen mikrobuszok a községe­ket: szükségessé vált hét éve készült működési szabályzatuk módosítása. A módosítási ter­vezet elkészült. Minden műve­lődési autóval rendelkező in­tézmény megkapta, hogy a ben­ne található új vagy részben új irányelveket javaslataival még jobban, a helyi adottságoknak még megfelelőbben alakítsa át, a végleges működési sza­bályzat megszövegezéséig. Cegléden egyedül a városi­járási könyvtár rendelkezik művelődési autóval, a külte­rületeken lakók kulturális igé­nyének kielégítése, a járás könyvtárainak, népművelési intézményeinek segítése cél­jából. A művelődési autók fel­adata, hogy a tanyákon és a külterületeken élőknek támo­gatást nyújtsanak a közműve­lődésben. A ceglédi járásban a letéti kölcsönzési forma be­vált. Egy-egy letéthelyen 150— 600 kötetnyi könyv közül vá­logathatnak a közelebb-távo- labb lakó olvasók. A városi-já­rási könyvtár művelődési au­tójának könyvállománya szá­mottevő : választékos, szép- és szakirodalmi anyagából cseré­li, illetve gyarapítja a letéti könyvtárak könyveit. Gyalogló mozikedvelők Rendszeresen tart filmvetí­téseket is a művelődési autó. Bár a televízió rohamos elter­jedésével. a korábbi - érdeklő­dés erősen csökkent, azért min­den filmvetítésre számosán elmennek. Kétségtelen, hogy ezek a filmvetítések nem egyenrangú vetélytársai a te­levíziónak. Ebben nemcsak a kényelmi szempont játszik sze­repet, hanem, sajnos, a filmek sokszor élvezhetetlenül rossz ! minősége is. Mégis, elsősorban | talán a kollektív művészi él- s mény óhaja okából, három- I négy kilométert is gyalogolnak az emberek, hogy egy-egy fil­met végignézzenek. A filmve­títésekkel egyidőben több al­kalommal tartottak és tarta­nak a TIT előadói ismeretter­jesztő előadásokat. Természe­tesen feladata a művelődési autónak minden kulturális ese­mény megrendezésének és le­bonyolításának segítése is. Több rendezvény is lehetne A városi-járási könyvtár évenként elkészülő munkater­vei tartalmazzák azt is, hogy a járási könyvtár módszertani hálózatához tartozó községi könyvtárak részére milyen kulturális rendezvények aján­latosak. Ezek többnyire vala­milyen eseményhez, évfordu­lóhoz kapcsolódnak, de szere­pelnek közöttük olyan előadá­sok is, amelyek keretében pél­dául pályakezdő írók, költők mutatkoznak be olvasóiknak. A programok összeállításának szempontja, hogy minden na­gyobb községben legyen éven­ként legalább egy kiemelkedő, a könyvtár profiljába tarto­zó rendezvény, ami természe­tesen, függ attól is, hogy az illető községi könyvtárnak mennyi pénz áll a rendelkezé­sére. Sajnos, a kisebb könyv­tárak — Csemőn, Nyársapáton, Kocséron, Mikebudán — olyan kevés anyagi támogatást kap­nak va helyi szervektől, hogy nem tudnak jelentősebb ren­dezvényeket szervezni. Egy- egy ilyen rendezvény előkészí­tése során a "járási könyvtár veszi fel a kapcsolatot kiadók­kal, írókkal, költőkkel, a köz­reműködő művészekkel, a he­lyi szervezés és megrendezés viszont már a községi könyv­tárak feladata. Igen szép, szín­vonalas rendezvényekre ke­rül sor ebben az évben is a ceglédi járás könyvtáraiban. Sajnos, nem sokra. Ahhoz, hogy több legyen, elsősorban szintén pénz kell, amiben a községi könyvtárak nem bő­velkednek. A községekben a legkevesebb anyagi támogatást éppen a könyvtárak kapják. Politikai felvilágosítás Járási szavalóversenyt min­den évben rendeznek a járási könyvtárban, amelyen szép számmal vesznek részt gyere­kek a ceglédi járás szinte min­den iskolájából. Ez az év az „Úttörők az olvasó népért” mozgalom utolsó éve. Az is­kolai könyvtárak könyvállo­mánya elavult, hiányos. A hiányt szándékoztak pótolni, amikor a mozgalom keretében versenyt hirdettek, amelyet az az iskola nyer meg, amelynek tanulói közül százalékos arány­ban legtöbben tagjai községük könyvtárának. Terveznek a járási könyv­tárban politikai rendezvénye­ket is, amelyeken a közönség az aktuális és a sokakat ér­deklő egyéb politikai kérdé­sekről beszélgethet a meghí­vott politikusokkal, újságírók­kal. Ugyancsak megvalósítás­ra vár a mezőgazdasági és mű­szaki író—olvasó találkozók megrendezésének terve is. A könyvtárak — az oktatá­si intézményekkel együtt — minden kisebb-nagyobb tele­pülésen a legfontosabb nép­művelő centrumok. A színvo­nalas "kulturális élet kialakí­tásában ugyancsak jelentős a szerepük. Igazolják ezt a ceg­lédi városi-járási könyvtár megvalósult és a jövőben meg­valósuló tervei is. Khim Antal az 1971-ben még NB. I-es Pénzügyőröket fogadja. A ta­lálkozó szeptember 24-én, va­sárnap, fél 10 órakor kezdődik, a Hámán Kató Általános Is­kola tornatermében. A ceglé­diek két őszi mérkőzésükön folytatták kitűnő tavaszi soro­zatukat: továbbra is veretle­nül, pontveszteség nélkül ve­zetnek a bajnokságban. A Bem SE gerjei sporttele­pén, ugyancsak vasárnap, 15 órakor kezdődik a Bem SE— ÉGSZÖV MEDOSZ NB. III-as labdarúgó-mérkőzés. A másik két ceglédi csapat idegenben mérkőzik, így a szurkolók csak a Bem SE-1 láthatják a hét végén hazai pályán. A két Pest megyei csapat találkozó­ján nagy küzdelem és szoros eredmény várható. Délután egy órától, a járási bajnok­ságban: Bem SE II.—Abony I. Moziműsor Kossuth: ma és holnap: Fuss, hogy utolérjenek (magyar). Jászkarajenő: ma és holnap: ... és hamarosan a sötétség (angol). Ceglédbercel: holnap: Nyulak a ruhatárban (ma­gyar). Albertirsa: holnap: Fan- tomas a Scotland Yard ellen (francia). A szolnoki rádió műsora Szeptember 25-től október 1-ig Hétfő: Alföldi krónika. Üze­mi lapszemle. A szolnoki köz- gazdasági szakközépiskola kó­rusa énekel. Próbaüzem. Tan­góritmusban. Sport. Zenés au­tóstop. Kedd: Alföldi krónika. Mi terem a háztájiban? Népdalok. Kedvező vélemény. Winifred Atwell zongorázik. A műhely­ben. Szerkesztik a hallgatók. Szerda: Alföldi krónika. Vá­laszol a jogász? Operettrészle­tek. Boltok és kocsmák. Mezei szőttes. Szüretelő diákok. Beat- parádé. Csütörtök: Alföldi krónika. Pár perc jazz. Határszemle. Verbunkosok, csárdások. „La­kótelepi öregek.” A Generál együttes műsorából. Sporthír­adó. Péntek: Alföldi krónika. Kisközségi gondok. Nótacso­kor. Átadás előtt. Filmzene. A hét témája. Ritmusturmix. Szombat: Hétvégi kaleidosz­kóp. Lap- és folyóiratszemle. Könnyű hangszerszólók. Toll- végen. Szerkesztik a hallgatók. Reklám. Vasárnap: Vasárnapi maga­zin. Az adások mindennap 18 órától a 222 méteres közép­hullámon hangzanak el. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Albertirsa! Toliüzeme magas áron felvásárol ÚJ ÉS HASZNÁLT LIBA­ÉS KACSA- TOLLAT Albertirsán, a Köztársaság út 16. szám alatt, szombat kivételével 7-től 15 áráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom