Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

1972. SZEPTEMBER 20., SZERDA PES1 MEGYEI st/Círlap A vegyszer veszélyezteti a pilótákat KGST-fanácskozás 0 mezőgazdasági repülők egészségvéd elméről r Hat KGST-ország — a Szovjetunió, Bulgária, Len­gyelország, Csehszlovákia, az NDK és Magyarország —me­zőgazdasági repülési vállala­tának igazgatója kedden Za­laegerszegen megnyílt négy­napos tanácskozáson megvi­tatja, hogyan lehet javítani a mezőgazdasági repülők, a ha­józ» és műszaki személyzet egészségvédelmén. A rangos nemzetközi tanácskozást ahá- tígazda, dr. Bogzai József, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa nyitotta meg. A növényvédelmi helyzetről tá­jékoztatta a hat KGST-tagál- lam képviselőit dr. Csokona Sándor, a Zala megyei párt- bizottság titkára. Fazekas József, a magyar repülőgépes növényvédő állo­más főigazgatója bevezető előadásában hangoztatta: a légi úton egyre nagyobb tö­megben kijuttatott vegyszer veszélyezteti a növényvéde­lemben részt vevő pilóták és a földi személyzet egészsé­gét. A repülők fokozott ve­szélynek vannak kHéve. En­nek csökkentésére a KGST- tagállamok mezőgazdasági re­pülési vállalatai közös kuta­tási programot dolgoztak ki, amit a magyar szakemberek koordinálnak. A jelenlegi ta­nácskozás legfőbb célja, hogy a tagállamok képviselői el- 1mondják eddigi tapasztalatai­kat, hogy a legjobb módszere- Jket minden KGST-tagállam repülőgépes növényvédelmi szervezetében alkalmazhassák. A mezőgazdasági repülők munkaegészségügye terüle­tén sürgősen megoldandó fel­adatok közé tartozik: a ka­binszűrés, a pilótafülkék lég­kondicionálása, valamint a zajszintcsökkentés. További feladat a megfelelő védő- és munkaruha, s megfelelő vé­dősisak kialakítása. Mit lehet a Duna-parlon ? A romos ház gazdát keres Régi vágya teljesült Szobon a lakosságnak, amikor átad­ták a modern művelődési há­zat és a könyvtárat. Így az­tán minden egy tető alá ke­rült, átköltözött a mozi is a Duna-partról, az Árpád út 45. szám alól. Ennek éppenséggel ideje is volt, mert ez a mozi­épület roskatagságánál fogva már nehezen töltötte be hi­vatását. A helyszínen Üresen maradt a roskatag ház. A tanács számára az el­ső perctől kezdve nyilvánvaló volt, hogy ők ezt semmire nem tudják használni. Az egyetlen, amit tenni tudnak, hogy éladják. De ki veszi meg? Mert akár turistaházat, akár szállodát, akár vendéglőt akarnak csinálni belőle, előbb vevőt kell találni. De ki ve­szi meg? Mert az sem lehet, hogy a ház ott „díszelegjen” a parton, rontva az üdülőöve­zet képét A tanács — ahogy mondani .szokás — matthely­zetbe került. Ekkor érkezett a mentő­angyal, a helyi Üj Barázda Termelőszövetkezet. Azt mondták: ők bizony megve­szik az épületet, szükségük van rá, melléküzemet létesíte­nek benne. A tanács érthetően nagyon örült a vevőnek, s hamarosan 350 ezer forintban meg is állapították a vétel­árat. Ezt a termelőszövetkezet el is fogadta, s az „ingatlan hasznosítása tárgyában” tüs­tént összehívott egy bizottsá­got, melyben helyet kapott a Dunakanyar Intéző Bizottság, a KÖJÁL, az SZMT, a járási hivatal, a nagyközségi tanács és természetesen a termelő- szövetkezet képviselője. így indutak helyszíni szemlére 1972. szeptember 5-én. Mit mond az SZMT? A helyszíni szemle a terme­lőszövetkezet számára balul, ütött ki. A továbbiakban a jegyzőkönyvet idézzük. „Az SZMT képviselőjének felszólalása Az üzem meg­nyitásához az alábbi feltéte­lek mellett járulók hozzá: 1. Az épülethez szabályos bejárati utat kell létesíteni, mind a külső, mind a belső udvartéren. 2. Az erősen megrongálódott esőcsatornát ki kell javítani, mert a dolgozók nyakába hull a víz. 3. Az üzemben mintegy 150 ember fog dolgozni, akiknek nak külön napilapja, televízióállomása, mely három nyelven, hanti, manysi és orosz nyelven ad műsort... A két-négy eme­letes téglaépületek között még szép számmal látni földszintes, öreg faházakat... Hogy közeledünk a Sarkkörhöz, az is elárul­ja, hogy ezeknek a földszintes házaknak az alját, fél-egy méter magasságig, még külön hőszigetélik... Hja: itt a mínusz 20— 40 fokos tél hónapokig tart, ahogyan nálunk a tíz-tizenöt fokos fagy néhány hétig! Nyizsnyevartovszk... Az Irtisen és az Obon 1500 kilométert tet­tünk meg, ez hát utunk végcélja... És itt van Szamotlor, a szi­bériai olajvidék leggazdagabb lelőhelye, melyről utunkon végig oly sokat hallottunk. És itt él Vaszilij Vasziljevizs Bahilov, az olajhadjárat egyik legendás alakja, akiről ugyancsak sokat me­séltek szovjet írókollégáink, aki a tegnap látott Szurgutban, mint a város párttitkára, bebizonyította, hogy egyetlen év alatt meg lehet szüntetni a sáros, járhatatlan útviszonyokat, csak össze kell fogni minden erőt, csak neki kell látni! Szibériai közmondás: A Földet isten teremtette, Szamotlort az Sriög! Szamotlor egy tizenkét kilométer hosszú, öt-hat kilométer széles tó. Róla kapta nevét ez az istenverte, úttalan, járhatat­lan, csupa víz, folyó, mocsár, tajga táj — a Szovjetunió leggaz­dagabb olajvidéke. Hogy képesek legyünk érzékelni, mekkora hatalmas vállalkozás az itt folyó olaj- és gázfeltárás, hogy a műszaki-technikai fejlettségnek milyen magas szintjére volt szükség, a gépi, technikai berendezéseknek mekkora tömegére, és az emberek százezreire, hogy a tudósok által már évtizedek­kel ezelőtt megtalált olajat és gázt ki is termeljék, ahhoz ide kellett jönnünk! Mert bölcsen mondja a közmondás: több egy­szer látni valamit, mint százszor hallani róla! A kétmillió négyzetkilométernyi területű olaj- és gázvidék gyöngyszeme ez a táj, Szamotlor, melynek olajkútjai már ma hatvankétezer tonna olajat adnak naponta. És nincs messze az idő, amikor csak az itteni kutak évi százmillió tonna kőolajat ontanak magukból, annyit, amennyit Tatárföld ad ma, a szov­jet olajtermelés mostani leggazdagabb lelőhelye. Tyumeny me§ye területén 1971-ben 40 millió tonna olajat termeltek ki, az idén ennek másfélszerese a terv... Mindeb­ben mi, magyarok is a legközvetlenebbül érdekelve vagyunk: az évek óta működő Barátság I. kőolajvezetéken áramlik hoz- tánk évi szükségletünknek mintegy kétharmada, kb. évi 4 mil­lió tonna. Nemsokára elkészül a Barátság II. olajvezeték, kmely lehetővé teszi, hogy a Szovjetunióból évente kb. 10 mii­tó tonna kőolajat és nagy mennyiségű földgázt importáljunk! így válik hát legszemélyesebb ügyünkké a tőlünk sok ezer kilométerre folyó gigantikus vállalkozás, századunk emberé­nek egyik nagy alkotása! Gergely Mihály kb 50 százaléka bedolgozó lesz, de ettől eltekintve köte­les a tsz a dolgozók részére megfelelő szociális helyiséget biztosítani (öltöző, mosdó, WC stb.) 4. Az üzem indítását már az előre megszervezett bizton­ságtechnikai oktatásoknak kell megelőzniük. Az üzem vezetője köteles „Munkavédelmi naplót” fel­fektetni, köteles a dolgozókat havonta balesetelhárítási ok­tatásban részesíteni, s hogy mely oktatásokon vettek részt, azt köteles bejegyezni az ÁB- RÁO-szabályzat előírásainak megfelelően az oktatási nap­lóba és minden dolgozóval aláíratni. 5. Még az üzem nyitása előtt köteles az üzembentar­tó az összes munkatermet tisz­tára kimeszeltetni.” Mit mondanak a többiek? Csáki János, a termelőszö­vetkezet elnöke elmondta a helyszínelő bizottságnak, hogy már megelőzően kint jártak a váci városi és járási tűzrendé­szed hatóságtól is. Nekik az üzem létesítése ellen nem volt kifogásuk. Következzék megint a jegy­zőkönyv: „A DIB: Az üzem létesíté­séhez nem járul hozzá. 1016/ 1965. (V. 1.) sz. Korm. határo­zat alapján. Pest megyei KÖJÁL képvi­selője: A helyszíni szemle so­rán megállapította, hogy a tárgyban megnevezett épület nem alkalmas zajos üzem lé­tesítésére (a terület sűrű be­építettsége, a szomszédos la­kóépületek közelsége miatt). Egyébként a jelenleg érvény­ben levő községrendezési terv nem engedi meg ezen a terü­leten ipari üzem működését Járási hivatal műszaki o. részéről: Tekintve, hogy a Pest megyei KÖJÁL, valamint a Dunakanyar . Intéző Bizott­ság a fent nevezett üzem lé­tesítéséhez nem járul hozzá, ill. attól elzárkózik, javaslom egy újabb bejárás és helyszíni szemle összehívását amelyen a jegyzőkönyv felvételekor nyilatkozatomat meg fogom tenni. Községi tanács részéről: Fel­teszi a kérdést a tsz elnöké­nek, hogy abban az esetben, ha a fentiek szerint nincs mód az általuk tervbe vett üzem kialakítására, továbbra is fenntartják-e az épület meg­vételére vonatkozó igényü­ket? Csáki János tsz-elnök kije­lenti, hogy amennyiben az ál­taluk tervezett melléküzem- ági tevékenységre a szóban forgó ingatlant nem használ­hatják fel, úgy annak megvá­sárlásától elállnak.” Mit mond a rendelet? S most idézzük annak a rendeletnek a legfontosabb bekezdését, amelyre a DIB képviselője hivatkozott: „A Dunakanyarban üdülést zava­ró hatású üzemeket építeni, vagy ott ilyen üzemeket fej­leszteni nem szabad.” Már csalt az a kérdés, hogy az Üj Barázda Termelőszövet­kezet által felállítandó mel­léküzem zavarná-e az. üdülést? Mert maga az üzem hasznos lenne. 150 nő kapna munkát Szobon, s nem kellene bejár­niuk Vácra vagy éppen Buda­pestre, megspórolva napi több órás utazást S a tagoknak sem közömbös, hogy hol tud­nának munkát vállalni, ami­kor az a mezőgazdaságban nem lehetséges. Csáki János, a termelőszö­vetkezet elnöke a helyszíni bejárást követő napon három fellebbezést küldött el. A Pest megyei Tanács elnökének, a váci járási hivatal elnökének, valamint a DIB főtitkárának. Mindhárom fellebbezésben javasolta egy újabb helyszíni szemle megtartását, kérve az illetékes szerv vezetőjét, je­lölje ki erre képviselőjét A folytatásra várva Hogy ezek után mi is fog történni a régi moziépülettel, nem lehet megjósolni. Csáki János, a termelőszövetkezet elnöke természetesen nem örül a dolog ilyetén fordulatá­nak. Jóslásra ő sem vállalko­zik, s ítélkezni is csak a té­nyek alapján tud. — Mit szándékoznak a melléküzemben készíteni? — Ügynevezett fémcső- gyújtó szerelést Ez a neonok két végén levő csatlakozás. Hogy ez nem zajos, azt, úgy érzem, bárki beláthatja. Min­denesetre semmivel nem za­josabb, mint a mozi volt Sőt... — Tehát nem szegnék meg a rendeletet, ha mégis lenne melléküzem? — Véleményem szerint a legkevésbé sem. A fellebbezé­sekben is megírtam, hogy a vonatkozó rendelet nem tilt­ja, hogy üzem létesüljön a Dunakanyarban. Sőt, a rende­let egyik mellékpontját figye­lembe véve, községünk nem is tartozik az üdülőhelyiségek közé, illetve hiányzik a felso­rolásból. Szerintem szebbé tennénk a partot ha tataroz­nánk az épületet s annak a folyó felőli oldalán parkosí­tanánk is, és fáikat ültetnénk. — A szobi partszakaszon vannak üzemek? — Ott van egy nagymarosi ktsz egy üzeme, és a beton­elem ktsz is. Ez utóbbi jelen­leg fejlesztés alatt is álL ★ A következő helyszíni szem­le a hónap második felére vár­ható. Fehér Béla Iroda a kapu alatt N agykőrösön, a városi tanács épületének be­járatánál friss tábla áll az ajtón: „ügyfélszolgá­lati iroda”. A kapu alatti irodát a volt hivatalsegédi lakásból alakították ki, s létrehoztak egy olyan intéz­ményt, amelyre régóta szükség van, nagyon hiány­zott, sokféle hasznot hajt­hat. Megint egy iroda? Vagy rosszmájúbban: egy újabb iroda?! Ne siessük el a választ. Ostobaság a nélkülözhetet­len ügyintézést összekever­ni 'a bürokráciával, a vas­kalapos tisztviselőt az ügyünket gyorsan s a tör­vény szellemében elintéző­vei. Az ügyfélszolgálati iroda nem újabb" stáció a hivatali kálvárián, hanem végre egy hely, ahol mindenféle ügyében, amely a tanácsra tartozik, útba­igazítást, segítséget kaphat az állampolgár. A körösi irodában ugyanis szaktiszt­viselők ülnek, akik az épí­tési engedélyhez szükséges papírok pontos meghatáro­zásától az adó- és gyám­ügyekig, mindenfajta do­logban megadják a felvilá­gosítást, sőt, a szükséges űrlapokat is, ahogy ha szükséges, a kérelmek el­készítésében szintén segéd­keznek. Szükség van erre? Nagyon, Az állampolgár legtöbbször ugyanis azt sem tudja, hol, mi módon kezdjen ügye intézéséhez, milyen papírok kellenek, ki-mindenkivel szükséges azokat aláíratnia s így to­vább. Az állampolgár leg­többször tájékozatlan, s ez ugyan nem erénye, de hibá­jául sem róható fel, hiszen gyárban dolgozik, termelő­szövetkezetben, boltban, is­kolában tanít; nem szak­mája az ügyintézés, nem is­meri tehát a formanyom­tatványokat, a kérdőíveket, igazolásokat, ^járási sza­bályokat. Jár ajtótól ajtóig, küldik a tizenhetesből a húszon négyesbe, az első emeletről a földszintre, egyik asztaltól a másikhoz ... Holott még csak fölvi- lágosítást kér! Közben a tisztviselők érdemi munká­jukat tolják félre, a dönté­sekkel telik el a legkeve­sebb idő. mert az asztal előtt, a folyosón ott sora­koznak az űrlapot kérő, a felvilágosításra váró ügy­felek. Ezt előzi meg az ügyfél­szolgálati iroda. P ersze, nem olyan nagy dolog ez. Éppen egy­szerűsége, kézenfekvő volta miatt meghökkentő, hogy megalakításukra csak mostanában került sor. Igen, indokolt a többesszám, hiszen Gödöllő városban — tájékoztatóiroda néven — tavaly októberben nyitot­ták meg a hasonló feladato­kat ellátó helyiséget, s hogy nem fölöslegesen, azt bizo­nyítja: december végéig, azaz két és fél hónap alatt 900 ember fordult meg ott, idén pedig, az első félév­ben több mint négyezer. Naponta 30—40—50 ügyfél keresi fel a gödöllői szo- bácskát, s ugyanakkor — amire egyébként a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga hozott nagyon helyesen határozatot — rendszeresen ellátogatnak az iroda dolgo­zói a nagyobb üzemekbe, intézményekbe, hogy ott helyben adják meg a szük­séges útmutatást, amiben csak kell, így is megkímél­ve az állampolgárt az idő­töltéstől, a járkálástól._ Ha azt nézzük, hogy a városi tanács ügyiratforgalma egy esztendőben meghaladja a tizenhétezret, képet kapha­tunk arról is, hogy mi min­dent vehet s vesz le a tiszt­viselők válláról az újfajta iroda. Ez persze, csak a dolgok egyik része. A másikról nem készíthető statisztika, nem foglalható számokba, ám semmivel sem lényegte­lenebb. S ez az ügyfelek, a napi kisebb és nagyobb horderejű gondokkal, ké­relmekkel kopogtató állam­polgárok könnyebbsége, öröme, elégedettsége. Mert az kétségtelen, hogy ha csak apró jelként, de az iroda is — akár Gödöllőn, akár Nagykőrösön, de Szentendrén is, ahol félig- meddig hasonló intézmény létezik — bizonyítja az ál­lamigazgatás korszerűsödé­sét, közeledését az állam­polgárhoz, azt az alapvető igazságot, hogy a szakappa­rátus van az ügyfélért, an­nak szolgálatáért. L ehetne persze medi­tálni azon, hogy ilyen egyszerű, kézenfekvő megoldást miért tartott ennyi ideig kiötölni, s nemcsak a megyében, ha­nem országszerte, hiszen másutt is most hozzák lét­re ezeket az irodákat. Ne kutassuk a miértre a felele­tet, már csak azért sem, mert sokféle más „miért” kapcsolódik hozzá. A hang­súly 'azon van, hogy az új tanácstörvény, amely ta­valy év elején lépett életbe, kézzelfogható változások sod­rával bizonyítja a párt X. kongresszusa határozatának következetes valóra váltá­sát, annak igazát, hogy „Alapvető feladat a köz- igazgatás további tökélete­sítése és szocialista jellegé­nek erősítése. Ez szükséges mind a törvények és ren­deletek pontos végrehajtá­sa, mind pedig a lakosság ügyeinek gyorsabb és ered­ményesebb intézése érdeké­ben”. Tapasztalható erős haj­lam arra, hogy csak a nagy, a látványos dolgokat érté­kelik, ismerik el az embe­rek változásként, haladás­ként. Éppen azért válasz­tottuk példaként — s más dolgokban is követendő példaként — a kapu alatti irodát, mert arra int, hogy a látszatra apró cselekede­teknek fontos szerep jut köznapjaink formálásában, sőt, a sok apró cselekedet határozza meg végső soron a köznapok légkörét, az ál­lampolgár közérzetét, s nem kevésbé az államigaz­gatás rangját. Mészáros Ottó • • Ötezret Monoron, a Mezőgép Vállalatnál készítik az MTZ-traktorokhoz szükséges tengelye­ket. Az idén ötezer darabot készítenek e nélkülözhetetlen alkatrészből, jövőre viszont már hatezer MTZ-tengelyt gyártanak Monoron. Gábor Viktor felvétele Katalógusokról — egy hétig Nyomdaipari gépek kataló­gusaiból nyílt kiállítás kedden, a budapesti szovjet kereske­delmi kirendeltségen. Az ese­ményen a hazai nyomdák kép­viselői nemcsak a jelen, ha­nem már az ötödik ötéves terv időszakára számításba ve­hető legújabb géptípusokról szóló ajánlatokkal is megis­merkedhetnek. Hazánkban je­lenleg körülbelül 350—400 szovjet nyomdaipari berende­zés, köztük számos nagy tel­jesítményű szedőgép dolgozik. A választék bővítése a legújabb típusokkal 1973—74-re várha­tó, ezek olyan újfajta berende­zések, amilyenek még nem dolgoztak Magyarországon. A szakközösség egy hétig láthat­ja a bemutató anyagát. UIC jubileumi ülés A Párizsban működő Nem­zetközi Vasút Egylet, az UIC, amelynek megalapítása óta a MÁV is tagja, az idén ünnep­li 50 éves fennállását. Az ügyvezető bizottság jubileumi ülését Rödönyi Károlynak, az UIC elnökének, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettesének vezetésével kedden tartották Budapesten, a Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében. Az UIC budapesti ülésszakára 16 eu­rópai vasút vezérigazgatója és a nemzetközi vasútegylet pá­rizsi titkárságának tagjai ér­keztek Budapestre. A Közle­kedési Múzeumban szerdán emlékeznek meg a jubileum­ról. A múzeumban ebből az alkalomból délután kiállítás is nyílik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom