Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

PEST älECVEI 'kJCívIop 1972. SZEPTEMBER 20., SZERDA Emlék Szentendréről Vitathatatlan, hogy a szent­endreinél hálásabb téma len­ne egy sióíoki ajándékbolt. Hosszan és részletesen lehetne ecsetelni a vitrinekben és pol­cokon zsúfolódó ajándékgics- cseket. Persze, a szentendrei ajándékboltban is meg lehet találni a törülköző porcelán­nőt, a tarka tollú madarat, a csonthalat csontnádasban és előkelő helyen — a műanyag gyümölcsökkel teli tálat. Ugyanakkor számos szép kerá­miaváza, tál, hamutartó is kí­nálja magát. De én Szentend­rén valami szép, ízléses — ne­tán művészi értékű — szent­endrei emléktárgyat szeretnék venni, emlékeztetőül magam­nak egy szép nyár végi szent­endrei délelőttre, vagy való­ban ajándékként kedves isme­rősnek, barátnak. Szívesen megvennék — elérhető, mond­jam azt: ajándékáron — Szentendrén élő művészek munkáiból — akár sokszoro­sított munkáiból — egyet, egy szép érmét, kerámiát, rézkar­cot, grafikát, ötven, száz forin­tot is adnék egy szép, a város hangulatát őrző plakátért, vagy mondjuk, egy, a PEVDI szentendrei üzemében készült alugrafikáért. » Az ajándékbolt vezetőnője igényeimet megérti, de sajnál­kozva tárja szét kezét, és né­hány kapható szentendrei ajándéktárgyra mutat. Néhány aprócska, színes, agyagból égetett tálkafélét — X. bécsi munkáit —, kétfajta kis, Szentendre feliratú szabvány porcelánvázácskát, néhány ap­ró réztálacskát — Y. bécsi munkáit — és néhány el­vetemedett, beporosodott fa falitáblát — Z. bácsi mun­káit. Nem akarom kelle­metlen helyzetbe hozni, nem kérdem meg, de úgy vélem: ezek közül a tárgyak közül ö maga sem venne meg egyet sem. — Szezon elején nagyobb a választék — mondja. — Kü­lönben nem tőlem függ, hogy mit árulok. A vállalat — a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat — köz­pontja köt szerződést a szent­endrei ajándékkészítőkkel. I Üzlet kellene — Színvonalas, művészi és kimondottan szentendrei aján­déktárgyat, műtárgyat valóban alig lehet kapni a városban — mondja dr. Bertalan Ferenc, a Szentendrei Városi Tanács vb-titkára. — A városban negyven képzőművész él. Ha valaki felkeresi műtermüket, ott vásárolhat zsűrizett műve­ket. Szentendrét azonban évente több százezer látogató keresi fel, nyilvánvaló, hogy mind nem megy, nem is mehet a műtermekbe. Olyan üzlet kellene, amely külsejében is megfelelően reprezen­tálná a város szellemi éle­tét, s amely a meglevő, jo­gos igényeket kielégítené. A tanács és a népfront vezetői már régóta vitatják ezt a kér­dést, keressük a megoldás le­hetőségét. Gyönyörű dolgokat lehetne itt, helyben készíteni. A művészek munkái között van számos olyan, amelyet bi­zonyos mennyiségben sokszo­rosítva közkinccsé lehetne ten­ni. De gyönyörű dolgokat csi­nálhatna a Szentendrei Papír­gyár, a PEVDI városunkban működő alugrafikai üzeme, és van itt egy remek kis épület­kerámiai íizemecske is, kész­séggel kielégítene bármilyen igényt, a legmagasabb színvo­nalon. "Helyben meg lehetne csinálni mindent. Törjük a fejünket, hogy az üzlethelyi­séggondokkal küzdő városban mégis miként tudnánk erre a célra egy főtéri üzletet felsza­badítani. Látok lehetőséget erre... Kamaratárlat is — Én még élőbbről kezde­ném: egy igazán rendes, szín­vonalas, szép képeslapot sem kap Szentendrén — mondja Bálint Ildikó festőművész, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának alelnöke. — A népfront éppen a közelmúlt­ban kért fel három fotóst, ké­szítsenek néhány felvételt a városról. Három fotós, három szem, háromféle technika. Egyikük színessel, a másik fe­kete-fehérrel dolgozik, a har­madik különböző technikai trükköket alkalmaz. Öt-öt fel­vételt kértünk tőlük, ezeknek a felvételeknek a sokszorosítá­sa sem kerül többe, mint a régi, igénytelen, sematikus ké­pek utánnyomása. Ez a leg­elemibb, a levelezőlap. Na­gyobb szabású vállalkozás a színvonalas és elérhető árú ajándéktárgyak árusításának a megszervezése. Először há­rom éve javasoltam egy, ilyen tárgyakat, műveket árusító üzlet létrehozását, s javasolom azóta is, állandóan. Egy vilá­gos, szép üzlet kellene, amely egyúttal helyet is adhatna a Szentendrén élő művészek ka­maratárlatának. Negyven mű­vész él a városban, de végül is nincs egy olyan helyiség, ahol műveiket bemutathatnák. Ez a művésztelep — ezért is —va­lóságos búcsú járóhely. Az üz­let nagyon kellene, de gond, hogy ki, mi, milyen vállalat üzemeltetné. Képcsarnok jel­legű üzletet képzelünk el, de nem a Képcsarnok Vállalat keretében. Több ok szól elle­ne, s az egyik legnyomósabb, hogy a Képcsarnok meglehe­tősen nagy haszonnal dolgo­zik, és így félő, hogy éppen a várost meglátogatók ezrei is­mét csak nem jutnának hozzá eléggé olcsón a művekhez. A Szentendrét megörökítő, a szentendrei fogantatású mű­vekhez. Ha megrendelnék Még a város lakói közül is kevesen tudják, hogy az állo­más közelében egyáltalán lé­tezik a Budapesti Építőanyag­ipari Ktsz épületkerámiai mű­helye. Művészeti vezetője a Borsody-házaspár, Borsody László és Vrbán Teréz kera­mikusművészek. Az ipari jel­legű termékek — kerámia szellőzők, mozaikkockák — mellett egyedi, művészi kerá­miák is készülnek itt, ivóku- tak, faliképek, térelválasztók, egyedi tervezésű kályhacsem­pék, vázák, hamutartók, tér­plasztikák. Bárki betérhet ide, bárki rendelhet itt művészi kerámiát, örömmel fogadnák itt a nem létező cég: a Szent­té monori járás egész területén A GYÖMROI SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET rövid határidőre vállalja minden olyan külföldi és belföldi gyártmányú RADIO, TELEVÍZIÓKÉSZÜLÉK, HÁZTARTÁSI KISGÉP, HŰTŐGÉP ÉS HŰTŐSZEKRÉNY garanciális javítását, amelyik készüléknél a jótállási jegyen a RAMOVILL Szövetkezet szerepel jótállóként. Hibabejelentés: Gyömrő, Táncsics Mihály utcca 55. Telefon: Gyömrő 12. endrei Városi Tanács Művészi Boltjának vezetőjét is. (!) — Aki ismeri üzemünket, csak így ismeri: Szentendrei Kerámia — mondja Urbán Te­réz. — A vállalat központján keresztül érkezett már hoz­zánk szentendrei jellegű em­léktárgyat kérő megrendelés. Néhány faliképet — a mara­dékból — még tudunk mutat­ni. Hogy hol kaphatók ezek a tárgyak? Talán Pécsett, talán Szegeden, talán Budapesten. Nagyon szívesen, készséggel készítenénk különböző emlék- tárgyjellegű műveket, csak legyen, aki megrendeli. Árusít a hivatal Urbán Teréz néhány jel­legzetes, nagyon szép kerámiá­jával egy meglehetősen szo­katlan helyen, az Idegenfor­galmi Hivatal Duna-parti iro­dájában lehet találkozni. Meg sem merem kérdezni, el­adók-e ezek, vagy — mint a hivatal tulajdonai — a külön­ben is reprezentatív helyiség díszei. — Természetesen eladók — mondja a hivatal megbízott vezetője, Pistyur Jánosné. — Április közepe óta egy na­gyon kicsit minigaléria is, vagy ahogy Balogh László, Szentendrén élő festőművész nevezte: mobilbemutató is va­gyunk. Itt a hozzánk betérő vásárolhat szentendrei művé­szek műveiből. Jelenleg a Borsody-házaspár, Balogh László, Deim Pál, Gy. Molnár István, Göllner Miklós, Kocsis Imre és Jávor Piroska kerá­miái, grafikái, rajzai, zománc­képei kaphatók. Az a tervem, hogy levélben sorra felkérem a városban élő művészeket, hozzanak be egy-két eladásra szánt művet. Van érdeklődés irántuk, vásárlókra találnak az alkotások, belföldiek, külföl­diek, egyaránt jönnek, s vásá­rolnak. Örömmel, tegyem hoz­zá. Elsősorban kerámiákból adtunk el, talán az áruk miatt is, 70 forinttól 300 forintig kaphatók. A grafikák, rézkar­cok ára 1500—2000 forint körül mozog. Ilyen Idegenforgalmi Hivatalt, amely művészi alko­tásokat is árul, még egyet ta­lál az országban, Pécsett. Közkinccsé Szentendrét évente több százezer látogató keresi fel. Az emberek, kirándulók, tu­risták természetes, — és ked­ves — igénye, hogy a bejárt tájakról, városokból vala­milyen szép, a helyre jellem­ző, emlékeztető tárgyi emléket is visznek magukkal. Annyit beszélünk a giccs elleni harc­ról, annyit beszélünk arról, hogy a művészi értékeket közkinccsé kell tenni... Deregán Gábor SZOT-iskola Duschek Lajosné,. a SZOT titkára kedden ünnepélyesen megnyitotta a SZOT központi iskola új oktatási évét. A tanévnyitó jelképesen a szak- szervezeti tömegpolitikai ok­tatás új évadjának megkez­dését is jelenti. Fordulat a népművelésben" Népművelők, könyvtárosok továbbképzése Függetlenített népművelők és könyvtárosok továbbképzé­sét rendezik meg Zebegényben Alsó és felső tagozatban egyaránt: Módosították a tanulók félévi osztályzását Több száz ezer diákot, peda­gógust és szülőt érintő utasí­tást adott ki a művelődésügyi miniszter az általános iskolai tanulók félévi osztályzásáról. Az utasítás értelmében meg­szüntetik az általános iskolai tanulók félévi osztályzását az ötödik osztályban magatartás­ból, szorgalomból és vala­mennyi tantárgyból, továbbá a második osztályban nyelv­tan-helyesírás és rajz, a har­madik osztályban fogalmazás, a hatodik osztályban fizika, a hetedik osztályban kémia tan­tárgyból. Az utasítás hatályba lé­pett, és ennek megfelelően már az idén módosulnak a rendtartásnak a félévi osz­tályzására vonatkozó elő­írásai. Az illetékesek az utasítás végrehajtásától azt várják, hogy a szakrendszerű oktatás, illetve az úgynevezett „belé­pő” tantárgyak — vagyis azok, amelyek a diákok tanulmányai során teljesen újak — sajátos feladatainak, követelményei­nek, rendszerének, logikájá­nak, nyelvének, tanulási mód­szereinek megismerésére, illet­ve elsajátítására összpontosul­jon a tanulók figyelme. Sok tanuló számára egyéb­ként az ötödik osztály egyben új iskolát is jelent — vidéken ugyanis gyakori, hogy a tag­iskolákból a körzeti iskolákba lépnek a kisdiákok —, s így a szaktanári rendszer megjele­néséből eredő kezdeti nehézsé­gek összefonódnak az új kö­zösségbe való beilleszkedés problémáival is. Ezekben az iskolákban különösen fontos, hogy a tanulók nyugodt körül­mények között ismerhessék meg az új tantárgyakat és ta­nulási módszereiket. Az utasítás végrehajtásá­nak tehát a tanulók szá­mára azt kell eredményez­nie, hogy felszabadult lég­körben bontakozzék ki ak­tivitásuk, hibáik korrigálásával képesek­ké váljanak a munkatempó fo­kozására, és elsajátítsák az önellenőrzés, illetve az önérté­kelés módszereit. A pedagógu­Régészeti kincsesbánya Négy népcsoport — egy homokfalban Valóságos „régészeti kin­csesbányára” bukkantak a miskolci Herman Ottó Mú­zeum régészei a kistokaji tsz homokbányájában. E területen már korábban is folytattak ásatást, s akkor is megközelí­tőleg harminc honfoglaláskori sírt tártak fel. Most azonban — a több méter magas homok­falban — négy népcsoport egy­mást követő településeinek maradványaira bukkantak. Felszínre került többek kö­zött egy időszámítás előtti má­sodik századból származó sö- vényfonatos, agyaggal „va­kolt” keltakori ház maradvá­nya. A következő népcsoport, az időszámítás utáni második­harmadik században, az úgy­nevezett császárkorban, szállta meg a területet. „Névjegyü­ket” két sírban hagyták az utókorra. Ezekben a csontvá­zak mellett bronzgyűrűt és fi- bulát — női ruhacsatot — ta­láltak. A császárkori lelettől mintegy ötszáz méter távol­ságban hun sír került nap­fényre, teljesen ép fekete cse­répkorsóval, csontvázzal és női ruhadíszekkel, a „legké­sőbbi” lelet egy honfoglalás­kor! sír. sok viszont az utasítással le­hetőséget kapnak arra, hogy „jegyek gyűjtése” helyett a nevelőmunkára és az eredmé­nyesebb oktatásra fordíthassák a nagyobb gondot. Am most még fontosabb az egyes tanu­lók és az osztályközösség tel­jesítményeinek sokoldalú, fo­lyamatos megfigyelése és elem­zése. A szülők rendszeres, illetve szükség szerinti tájékoztatása változatlanul fontos gyakorlat marad. A szóbeli tájékoztatás mellett az írásos formákkal is élnek — pédául rövid értéke­lést írnak az ellenőrző könyv­be. A szülők kellő tájékoztatá­sáról más módon is gondos­kodnak. A tanév első szülői értekezletén ismertetik az uta­sítást és a végrehajtás mód­ját. A második' félév első szü­lői értekezletén az osztály­főnök értékeli az osztály és az egyes tanulók fejlő­dését, teljesítményeit. Az osztályfőnökök folyama­tosan figyelemmel kísérik az ötödik osztályt, illetve a kü­lönböző osztályok belépő tan­tárgyaiban a tanulmányi hely­zet alakulását. Az információ­kat a tanulókkal az osztály- főnöki órák keretében is meg­beszélik. Szőke Sándor szeptember 23-án és 24-én a váci járási hivatal művelődési osztályának rendezésében. A programban népművelési tár­gyú előadások szerepelnek, ne­ves előadók részvételével, amelyeket konzultáció és vita követ. Fordulat a népművelés­ben címmel tart előadást dr. Maróti Andor, a bölcsészkar közművelődési tanszékének professzora. Szó lesz például a művelődési intézmények közös fenntartásáról, a könyvtárak közművelődésben levő szere­péről. A továbbképzésben részt vevők megismerkednek azzal, hogyan kell játékosan muzsikát és irodalmat közve­títeni. Látogatást tesznek a verőcei Gorka Múzeumban és a zebegényi Szőnyi Múzeum­ban is. A továbbképzés befeje­zéseképpen a részvevők egy ankéton kérdeznek, tanácso­kat kérnek szakemberektől, majd hangverseny és irodalmi műsor zárja a továbbképzést. Lengyel I könyvkiállítás A májusi varsói magyar könyvkiállítás viszonzásakén kedden a Liszt Ferenc tér könyvklubban a lengye könyvkiadást reprezentáló tár lat nyílt Az UNESCO könyv évének egyik jelentős haza eseménye — a két szociálist: ország művelődési miniszté riumai által közösen rende zett bemutató — teljes ke resztmetszetében ismerteti a lengyel könyvkiadást. A szép tember 28-ig látható tárlato magyar részről dr. Simó Jent művelődésügyi miniszterire lyettes, lengyel részről To deusz Hanuszek, a Lengye! Népköztársaság magyarorszá­gi nagykövete nyitotta meg. Tanévnyitó az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Kedden az egyetem aulájá­ban tartotta tanévnyitó köz­gyűlését az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Az ünnep­ségen megjelent dr. Erdey- Grúz Tibor, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke, dr. Polinszky Károly művelődés- ügyi miniszterhelyettes, Kö- peczi Béla, az akadémia főtit­kára, valamint politikai, tár­sadalmi és tudományos éle­tünk számos ismért vezető személyisége. A Himnusz hangjai után •Nagy Károly volt rektor kö­szöntötte a megjelenteket, majd átnyújtotta a rektori méltóság jelvényeit az egye­tem új vezetőjének, Ádám Györgynek. Ádám György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem újonnan kinevezett rektora „Korunk változó egyeteme” címmel tartotta meg székfog­laló előadását. Ezt követően Kiss György, az egyetem KISZ-titkára szólt' az ifjúsághoz, majd cím­zetes egyetemi tanári és cím­zetes egyetemi docensi okmá­nyokat nyújtottak át Petőfí-évforduló Gyomron A gyömrőiek már ké­szülnek a Petőfi-évforduló rendezvénysorozatára. A jö­vő évben a gyömrői iskolá­sok irodalmi műsorokat ál­lítanak össze, a művelődési házban pedig a KlSZ-fiata- lok irodalmi színpadot ala­kítanak. Kivallatták a sírmezőt A bajai Türr István Mú­zeum által Sükösdön feltárt avar kori temető 170 sírjának anyagát feldolgozták. A mint­egy 1200 éves csontvázakkal együtt díszes övgarnitúrák is felszínre kerültek. A VII. szá­zad közepétől körülbelül száz éven át az avarok három nem­zedéke temetkezett ide. A sir- mező érdekessége, hogy a női hantok köralakban helyezked­nek el, közrefogják a gyer- meksirokat, a férfiakat pedig kissé távolabb temették el. A csontmaradványok antropoló­giai vizsgálatát a Szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem embertani intézetében végez­ték el. A sükösdi avar teme­tőről szóló tanulmányt angol nyelven adta ki a szegedi in­tézet. Szolgáltatásaink a lakosság részére: rádió, televízió, háztartási gépek javítása pilisvörösvári javítóműhelyünkben I RAMOVILL garancia-szerviz szolgálat is! Bejelentésre háznál is javítunk. (Telefon: Pilisvörösvár 204.) Cipőjavítás: solymári, pilisvörösvári, piliscsabai, pilisborosjenői,’ tinnyei, nagykovácsi, pilisszántói részlegeinkben és felvevőhelyeinken. Igényes fodrászatainkban modern, újvonalú .frizurák készülnek a fentebb felsorolt községekben. Kozmetikai rendelés, szépségápolási tanácsadás Pilisvörösvárott. ÉSZAK-BUDAI JÁRÁSI VEGYES KTSZ Solymár 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom