Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-17 / 220. szám
4 KyÖHflp 19*2. SZEPTEMBER 17., VASÁRNAP Fiatal írók tanácskozása Több mint negyven fiatal író részvételével szombaton Hatvanban, a Ady Endre könyvtárban tanácskozást rendezett a Magyar írószövetség KISZ-szervezete. A megnyitót Darvas József Kossuth- díjas író, az írószövetség elnöke tartotta, majd Szent- mihályi Szabó Péter KISZ- titkár referátuma alapján Fiatalok a közéletben, közélet a fiatal irodalomban címmel rendeztek vitát. A tanácskozás befejeztével a fiatal írók megtekintették a hatvani művelődési házban az irodtlmi színpadok területi bemutatójának néhány műsorát. Jubileumi bélyeg A Nemzetközi Vasútegylet megalakulásának 50. évfordulója alkalmából új 1 forintos bélyeget hoz forgalomba a posta az Evfordulók-esemé- ■nyek 1972. elnevezésű sorozat keretében. Az új bélyegekből több mint 7 millió darab fogazott és 6 ezer vágott bélyeg készült az Állami Nyomdában, skarlátvörös mélynyomással, Légrády Sándor grafikusművész tervei alapján. A tetszetős bélyegképen többek között a jubiláló vasútegylet emblémája és az M 62-es Diesel- mozdony látható. Új látnivalók az antik osztályon A Szépművészeti Múzeum antik osztálya a klasszikus ókori művészietek különböző korszakaiból való jelentős értékekkel egészítette ki gyűjteményét. Egy terrakotta istennőfej például a későarchaikus etruszk művészet stílusát mutatja. Egy másik terrakotta istennőfej az i. e. V. század klasszikus görög művészetének szicíliai iskolájához tartozik. Egy III. század végi márvány férfifej a késő császárkori római portréművészet jellemző irányával ismertet meg. Kisázsiából származik az a IV. századi márvány dombormű, amely a kelet-római művészet területére vezet Őszi újdonságok Pereg a Á magyar kisfilmgyártás most ősszel gazdag anyaggal jelentkezik Pest megye mozijaiban is. Buda és Pest „házassági évfordulójára”, Budapest egy évszázados születésnapjára készült Kis József Város című színes filmje. Préda Tibor dokumentumfilmje, a Játszókertek a kőrengetegben felhívja a figyelmet a játszóterek, gyermekkertek fontosságára, és arra a tényre, hogy ezek csak akkor okoznak igazi örömet az apróságoknak, ha a tervezők valóban az ő igényeiket veszik figyelembe. A Rügyfakadás Nr. 3369, Kovásznál György filmje a Pannónia Filmstúdióban készült. Egy házassági apróhirdetés kapcsán kíséreli meg a művész a nagy emberi tragédiát, a magányt ábrázolni, szatirikus rajzelemekkel, fotómontázzsal keresve a kifejezés sajátos stílusát, Hasonló témából indul ki az Egy a szívem ... című film, de más szándékkal; a párválasztás variációit veszi szemügyre, régi és mai példákkal. Jeli Ferenc rendező azt kutatja: mi változott vajon? Még egy Préda-film: A Rokokó sixtus kápolnája: a sümegi templom rokokó festészeti remekét, Maulbertsch, osztrák művész freskóit nézi Végig velünk a kamera, miközben művészi elemzést is kapunk. Torontóba utazott Timár István, hogy hírt hozzon nekünk az időben, térben oly távoli észak-amerikai indiánok művészetéről, az Indián emlékek Kanadában című filmmel. Glósz Róbert rendezA levéltár kincseiből Petőfiről beszélő akták Közeledik Petőfi Sándor születésének százötvenédik évfordulója. Országszerte előveszik a rávonatkozó írott és tárgyi emlékeket, hogy eredetiben vagy másolatban bemutathassák őket a Petőfi- év alkalmából jövőre rendezendő kiállításokon. A vele kapcsolatos irományokat a Pest megyei Levéltár polcairól is leszedték. Mindössze három ilyen iratot, illetve iratköteget őriz a levéltár. Petőfi neve tehát kevés egykorú aktában szerepel. Petőfi, a forradalom egyik vezéralakja 1848-ban Pesten élt, és Pest szabad királyi város ugyan független volt a megyétől, de annak mégis székhelye, s ha a megyeházán talán forradalmibb volt a hangulat, nem volt attól mentes a városháza sem. A megye fürgébben látott az új rend megszervezéséhez, sőt a város területén is intézkedett. A rend és csend fenntartója íme, a megye 1848. március 21-i közgyűlési határozata: Petőfi az 1848. március 21-í határozatban “kapott megbízást komolyan vette. Ez derül ki a második, március 28-án kelt okmányból, amely a Pest megye Közbiztonsági Választmánya jegyzőkönyveit ás egyéb iratait tartalmazó vaskos iratkötegben található. Kiderül ebből, hogy a választmány tudomására jutott: „ .. . a nép egy része a váltó törvényszékek felé indult, azoknak kétfejű sassal és latin fölirattal ellátott pecsétjeiket elveendő. A válaszmány tudva azt, hogy a szabadság éltetője a rend, kebeléből Perczel Mó- riczot, Irányi Dánielt, Petőfi Sándort (most már i áll a neve végén), Vasvári Pált kikül- dé a dolgok folyamatáról maguknak tudomást szerezni, a kicsapongásokat lehetőleg megakadályozni.” Petőfi tehát elment három, a nevüket szintén a történelembe írt társával, hogy rendet teremtsen. Mit láttak, mit tapasztaltak, arról a kiküldöttek még aznap nyomban jelentést tettek a választmánynak. A jegyzőkönyv következő bekezdésében olvasható: „ ... megállapították, a köz- csend legkevésbbé sem lön háborítva.” Lieber ín kiállítása Vácott Gyökílr László felvétele Tegnap délután Szabó Iván Mun- kácsy-díjas, érdemes szobrászművész nyitotta meg Vácott, a városi kiállítóteremben Lieber Eva festőművész kiállítását. A megnyitói fellépett a vác városi KISZ-kó rus, Bogányi Tibor karnagy vezetésével. Lieber Eva e kiállításon 27 varrott szőnyeget tá a látogatók elé, motívumainak legtöbbjét a népmesék és az ős mondák világábó meríti. Képünköi Kerek erdő címí műve. Hatvanezer műtárgy / Európa remekei „A nemzeti őrségnek felszólítás és szabad hozzájárulás útján az egész megyében azonnal felállítása elrendeltetik. E nemzetőrségnek alakítása, rendezése, fenntartására ügyeléssel Nyáry Pál rendes elnöklése és Patay József, Klauzál Gábor alelnöklése alatt...” itt nevek hosszú felsorolása következik, majd’ így fejeződik be a mondat: „...honpolgárok bízatnak meg.” S e honpolgárok közül említsünk meg néhányat: Degré Alajos, Kemény Zsigmond Podmaniczky Armin (mindkettő bárói címe nem szerepel a határozatban), Rottenbiller Leopold (Pest város polgár- mestere), Csengery Antal, Vörösmarty Mihály, Jókay Móricz, Petőfy Sándor. Nem tévedés és nem helyesírási hiba az y Jókai és Petőfi neve végén. Mindketten csak ezekben a napokban kezdték i-vel írni a nevüket, mert Petrovics Sándor felvett költői nevét eredetileg a nemességet jelző y-nal használta, Jókai pedig az y elhagyásával jelezte, hogy lemond a nemesi előjogokról. Hivatalos iratokban, a keresztlevelében is így olvasható azonban a neve. kisfilm te a hallatlanul érdekes, politikai témájú Több dollárt, kevesebb vért című filmet. Itt Nixon elnök pályájának néhány állomását látjuk, elnök- választásától egészen a guami doktrínáig, ahol a címben idézett érdekes mondat elhangzott. Végigpillantva a világpolitika mai eseményein, láthatjuk: hová is fájult ez a gondolát? „Több dollárt, és több vért”! Írországról manapság sokat beszél a világ. Súlyos politikai válságáról már sokat tudunk; de annál kevesebbet az ország belső, gazdasági, természeti körülményeiről. Az Írország című csehszlovák film erről tájékoztat. Valóságos óriás tárlat a románok Képzőművészeti kiállítás című kisfilmje, amely egybegyűjti Románia történelmének, irodalmának nagyjairól készült képeket, szobrokat és áttekintést nyújt a mai Románia képzőművészeinek sikerült alkotásaiból. A szépség, a szerelem és a művészet dicséretét zengik az ősi grúz népdalok A legendák világa című szovjet filmben. Grúzia legszebb tájait, történelmének legszebb emlékeit láthatjuk, amelyek egyúttal az egyetemes művészettörténet remekművei is. S'zevasztopol és Kujbisev a két nagy szovjet város, amelyekről két kisfilmet látunk a „Tíz perc a Szovjetunióban” című sorozatból. A csomó című jugoszláv rajzfilm, egy „megoldatlan” problémáról szól. A 88. Világmagazin hatalmas utazásra viszi a mozinézőket: a zene birodalmába. A forradalmár és költő dicsőséges márciusi szereplésének ez az epizódja nagy tettei mellett jelentéktelen ugyan, de érdekes adalék a 48-as forradalom és Petőfi történetéhez. Mennyiben vett részt a későbbiek során Petőfi a közbiztonsági választmány munkájában, a nemzetőrség megszervezésében, az nem derül ki az iratokból. A két idézett okmányon kívül egyébként a levéltárban őrzött 1848-beli vagy utána kelt hivatalos iratokban többször nem fordul elő a költő neve. Valóban Kiskőrösön ? Egy sokkal később, 26 esztendővel utóbb keletkezett iratköteg viszont teljes egészében rá vonatkozik. Pest- Pilis-Solt megye 1873-ban, feltehetően a költő születésének 50. évfordulója alkalmából 56. számú közgyűlési végzésével bizottságot küldött ki Petőfi szülőháza megvételének és fenntartásának ügyében, javaslattételi kötelezettséggel. Jankovich Miklós, a bizottság elnöke és Rakovszky István, a bizottság titkára azután 1874 februárjában jelentést terjeszt a közgyűlés elé. Először is mentegetőzik, amiért az előző esztendő őszére kitűzött határidőig nem tettek jelentést, de a rossz időjárás hátráltatta Kiskőrösre utazásukat. Azután a gondos, szép kézírással rótt betűkből álló hatoldalas iratban ez olvasható: „Mindenek előtt első feladatunknak tartottuk — t. közgyűlés — annak kétségtelen megállapítását váljon Petőfi Sándor Kis-Kőrösön vagy Félegyházán született-e?” Nagy vita folyt ugyanis a két város között, mindegyik a maga szülöttének tartotta Petőfit. Időnként mai napig fel-feltámad ez a vita. Igaz, hogy Kiskunfélegyháza akkor a megye tfstébe ékelődött kiváltságos kun területhez és nem a megyéhez tartozott, csak néhány évvel utóbb szűnt meg a kunkapitányság és vette fel a hármas nevű Pest-Pilis-Solt nevéhez a Kiskun nevet, mégis a Petőfi szülőháza ügyében kiküldött bizottság részrehajlás nélkül igyekezett tisztázni a kérdést: „Báthory István kiskőrösi m. kir. járásbíró és Rakssányi Kálmán úr buzgalma és fáradozása által sikerült megállapítani, hogy Petőfi csakugyan Kis-Kőrösön született.” Ennek bizonyságául nyolc hiteles okiratot csatoltak jelentésükhöz azzal, hogy az eredeti okmányokat a Magyar Tudományos Akadémiához kell eljuttatni, mert azokat ezzel a feltétellel kapták meg. Mit ér a szülőház? Leírja a jelentés a házat: beépített területe 190 négyszögöl, egy utcai és egy udvari szobából, konyhából és kamrából áU. „Pest-Pilis-Solt tekintetes megyéknek 874 évi Martius hó 20. folytatólagosan tartott évne- gyedes bizottsági közgyűlésének 109. számú határozata: A megye közönsége Petőfi Sándor iránt a legnagyobb kegyelettel viseltetik, de a kegyelet nyilvánítás nem leghelyesebb módjának tekinti a sárból épült, s lényeges átalakítása mellett nagy költséggel megvásárolni a házat.” Az iratok között elfekvő több gyűjtőívből kiderült azonban, hogy mégis folyt közadakozás a ház megvételére. Csobánkán például 2 forint 70 fillér gyűlt össze. A jegyző és még egy-ketten 20—20, mások csak 10, sőt némelyek mindössze 5 krajcárral járultak hozzá. Foga volt akkor a krajcárnak is. Azután utóbb Petőfi kiskőrösi szülőházát mégiscsak megvették, Petőfi-múzeum lett belőle és az ma is. A megyei levéltár Petőfi Sándorra vonatkozó iratainak fényképmásolata pedig több kiállításon is látható lesz a Petőfi-évben. Szokoly Endre Százéves fennállását ünnepli az Iparművészeti Múzeum Száz évvel ezelőtt, 1871-ben szavazott meg az országgyűlés 50 ezer forintot, hogy a következő évben rendezendő bécsi iparművészeti világkiállítás anyagából vásároljon a magyar állam — főként korabeli — műtárgyakat. Ez vetette meg az alapját az Iparművészeti Múzeumnak, amely egyike Európa első hasonló intézményeinek. A millennium évében avatták a Lechner Ödön tervezte magyaros stílusú épületet, amelynek muzeális anyaga — főként a magánadományok révén — egyre' gazdagodott. A felszabadulás után igen jelentős fejlődésnek indult a művészeti állomány, jelenleg 60 ezer műtárgyból áll. A centenáriummal kapcsolatban tájékoztatta az MTI munkatársát a 100 éves múzeum főigazgatója, dr. Rado- csy Dénes. — Húsz külföldi vendéget — a nagy európai iparművészeti intézmények vezetőit — hívtunk meg az október 17-től 21-ig tartó jubileumi ünnepségre. Az európai iparművészet remekeit a múzeum legszebb tárgyaival reprezentálja az egyik, a mai magyar iparművészet javát szemlélteti a másik, ez alkalomból nyíló kiállításunk. Néhány igen jelentős restaurálás is folyik a centenárium méltó ünneplésére. Például az Esterházy-gyűjte- mény fémborítású, ezüstözött karosszéke, Thököly Éva mennyegzői szoknyája újul meg, néhány régi könyv borítása nyeri vissza régi pompáját. — Sajnos, jelenlegi körülményeink között meglevő anyagunknak csak töredékét tudjuk szemléltetni állandó kiállításon. A bemutatás gondja egyre nő, mert a múzeum anyaga örvendetesen gyarapszik. Gyermekvárosi születésnap Egy késő őszi napon, amikor már sötétbarnák a földön a falevelek, 1957. november 15-én, Kiszlinger László és Király Anna az első száz gyerek nevében átveszi a Fóti Gyermekváros kulcsát. Késő őszi nap, friss gyerkőcarcok, fáradt, öreg ruhák a fényképen, mely akkoriban bejárta az újságok első oldalát. Miről írjak? Arról a társadalmi összefogásról, mely lehetővé tette, hogy egy község romos kastélyába árvák, félárvák költözhettek? A 211 666-os csekkszámlára negyedév alatt hárommillió forintot fizettek be — ismeretlenek. Varga Dénes és testvére, pöttömnyi általános iskolások, zsebpénzüket ajánlották fel. Az Üttörő Áruház csodajátékai, az árukkal telt pultok elé perselyeket állított az igazgatóság. Falusi asszonyok fél marék tolianként gyűjtötték a párnábavalót. A Német Demokratikus Köztársaság munkásai 500 ezer márkát küldtek Fótnak. —------------------ hogy mi I írjak arról, | történt a ----------------------- kulcsátadás utáni tizenöt évben? A hétköznapok miként formáltak otthont egy nevelőintézetből, s az otthonból hogyan lett város? Mindenki dolgozott. A legkisebbek a romból szedegették ki az épen maradt téglákat, a nagyobbak taligán tolták a szemetet, a sittet, a lányok meszeltek. Mindenki dolgozott. A pedagógusokat nem küldték, hanem hívták őket munkára. Napról napra változott a kép, s a hólyagos tenyér többet ért minden kitüntetésnél. „Magunk teremtettük” — érezték és még most sem felejtették el, hogy akkoriban mit jelentett együtt kubikolni. Megjött az első ki- szuperált hangszer, a használt satú, felépítették a színháztermet és a lelkek is felépültek, közösséggé forrt a ki tudja honnan jött száz gyerek. És érkeztek a többiek, akik az elveszett családi otthont keresték. Találkoztak azzal a száz gyerekkel, akik ajándékkal, széttárt karral várták ők et. Találkoztak a nevelőkkel, akik a faragatlanság mögött az érzékenységre figyeltek, s ütés, pofonok helyett — kérdeztek. Egymást, s magukat alakították, észrevétlenül, ahogy nehezen követhető az is, hogy a hatvanhat holdon hogyan nőttek ki a földből a házak, az iskolák, a tornatermek és a focipályák, a játszótér és a szabadtéri színpad. Az otthon város lett, a város pedig igazi otthon.----------------------- a tizenöt I Miről írjak | éves szüle----------------------- tésnapon? Tu dósítsam arról az olvasót, hogyan történt a pedagógusok kiválasztása, mennyire más itt, mint az egyszerű iskolában? X. orvos akart lenni, mint a bátyja, a sikertelen felvételi után Fótra jött, hogy a következő évben újra megpróbálja — azóta itt van, úgy mondja, lelket gyógyít. Háromszáznegyvenen látják el a gyermekek óvodai nevelését, iskolai oktatását, iskolán kívüli gondozását, az épületek karbantartását, a kiszolgáló és ellátószolgálat feladatait. Közülük száznegyvenen végeznek kifejezetten nevelői munkát. Itt hinni kell az emberekben. Felelősségtudás, önzetlenség, áldozatkészség — ezt kívánják a gyermekváros alkalmazottaitól. S milyen ér; dekes..., sehol ekkora törzsgárda... Pedig a pedagógus nem küldhet haza intőt, hogy tanuljon a gyerek — oktatnia kell. Nincs vasárnap, nincs ünnepnap —, voltak, akik elmenekültek, nem bírták ki állandóan a gyerekek között Nem elég munkaidőben példaképnek, s csak oktatónak lenni — közelebb kell kerülni azokhoz a riadt szemű gyerekekhez, akik valamiképp elvesztették családi támaszukat Vagy írjak a gyermekváros kombinátjellegéről? Tíz óvodaépület, kétszáz kicsivel, Minden épületben szakképzet! óvónő, gyermekfelügyelő. A tíz otthonépület egységet alkot, a részleg élén gyakorlotl vezetővel. Az általános iskolás korúak intézményei, lányok és fiúk otthona, egyenként nyolc csoporttal, kétszáznegyven hellyel. Valamennyi gyermek- csoport helyisége, hálóterme, nappali szobája mellé az együtt lakó pedagógusházaspár korszerű lakása, külön szolgálati szoba. Ifjúsági kollégium 14—rl8 éveseknek. Egy vezetés alatt az általános és középiskola, tizenhat általános iskolai és nyolc középiskolai tanulócsoporttal, műhelyekkel, foglalkoztatókkal. Tanműhelyek, ahol a boldogulást jelentő szakmák tömegét sajátítják el a lassan felnőtté váló fiatalok. Tangazdaság, melynek százötven holdján sok minden megte„Elég tiszta állapotban van, de állapota meglehetősen sok javítást igényel. Az épület fala sár, alul kevés terméskő, nádteteje kissé rozzant.’* És ettől a megviselt, öreg épülettől tulajdonosai, Martinovics Pál és neje, Varga Teréz 4000 forinton alul nem voltak hajlandók megválni. Jókora eszmei értéket csaptak hát a ház tényleges értékéhez. Ha már ebben az épületben látta meg a napvilágot^ a költő, fizessen érte sokat a megye. A bizottság azonban addig alkudozott velük, míg végül is 2400 forintért, ami még mindig magas ár, odaadták volna. Ezt azután mindjárt írásban is lerögzítették. Közli azonban jelentésében a bizottság, hogy ez az előzetes szerződés csak az eladóra nézve kötelező, s írásba csak azért foglalták, nehogy meggondolhassák magukat. Érvénybe azonban csupán a megye közgyűlésének határozata és a belügyminiszter jóváhagyása után lép. Elutasítás és közadakozás
