Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-15 / 218. szám

A P ESJ M E G Y E t H I R L A P KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK Mérlegen a tanácsapparátus Több a jól képzett szakember A FLUKTUÁCIÓBAN MONOR VEZET - ÜGYÉSZI ÓVÁS NÉLKÜL Alig néhány éve, hogy a ta­nácsoknál a fejlődés által meg­követelt — és az Elnöki Ta­nács, valamint a kormány ha­tározataiban előírt — változr tatásokat, átszervezéseket haj­tottak végre. Azóta beszélünk nagyközségekről és összevont községi tanácsokról; a járási tanács utódaként pedig létre­jött a járási hivatal. Az átszervezés elsősorban a hatósági jogkörök leadásá­ban nyilvánult meg, így az állampolgárok ügyeit most már jórészt ott intézik el, ahol laknak. Szeptember 13-án dr. Bencsik Mihály, a járási hiva­tal elnöke összevont elnöki ér­tekezletet tartott, amelyen elő­ször értékelte az apparátus személyzeti és káderhelyzetét. Jelen voltak: dr. Zimányi Gyu­la, a járási hivatal elnökhe­lyettese és a különböző osztá­lyok vezetői. — A járási és községi ta­nácsapparátus vezetői és dol­gozói — kevés kivételtől elte­kintve — megértették a Poli­tikai Bizottság káder- és sze­mélyzeti munkáról hozott ha­tározatát, és a képesítési rend­szer továbbfejlesztéséről szo­ló kormányhatározat jelentő­ségét — mondotta tájékozta­tója elején a járási hivatal el­nöke. — Ennek eredménye­ként, a járási hivatalban a megfelelő politikai végzett­séggel rendelkezők aránya 68, a középiskolai, illetve egyete­mi végzettségűeké 90, a kellő szakmai képesítésűeké pedig 57 százalékra emelkédétt. községeknél csaknem azonos az arány, de a politikai vég­zettség tekintetében némi le-_ maradás van. A végrehajtó bizottsági titkárok közül mindenki rendelkezik az előírt is­kolai végzettséggel. Az érettségi mellett mind­annyian elvégezték a ta­nácsakadémiát is. — Most már elmondhatjuk •— folytatta —, hogy a jelen­legi tanácsi apparátus képes a szocializmus építése során ráháruló feladatok megoldá­sára és megfelelően tud mun­kálkodni a párt politikájának végrehajtásán. Az évről évre növekvő követelmények mel­lett, javult a tanácsok gazda­sági, szervező, kulturális-neve­lő és politikai tevékenysége. A tanácsi munka szép, de nehéz is. Ezért lelkiismeretességet, áldozatkészséget követel. Ezt a munkát csak hivatásszere­tettel szabad és lehet ellátni. Sajnos, ennek ellentmond a tanácsi dolgozók bére­zése, amely, mint közis­mert, még mindig nem éri cl a gazdasági ágazatban dolgozó, hasonló képesíté­sű és beosztású munka­erők bérének színvonalát. Ezért is nagyarányú az appar rátusban a fluktuáció, a köz­ségi tanácsoknál eléri a 30 szá­zalékot is. Ezért nincs vonz­ereje ennek a pályának, íóleg a fiatalok körében — hangsú­lyozta dr. Bencsik Mihály. — Monor után Vecsésen volt a legnagyobb arányú munkaerő-vándorlás. Üllőn viszont évek óta a legkeve­sebb. Egyes községek, pél­dául Nyáregyháza, ma is munkaerőhiánnyal küzdenek. A járási és a községi appa­rátusok dolgozóinak mintegy 60—65 százaléka vesz részt a párt- és szakszervezeti ok­tatásban, a felsőbb fokon ta­nulókat nem számítva. A szakmai képesítés megszerzé­se céljából a járási hivatalból 8-an, községekből 65-en ta­nulnak. Hét községi vb-titkárt köteleztünk — az átszervezés után — tanácsakadémiai kü­lönbözeti vizsga letételére. Közülük hatan máris meg­kezdték a tanulmányaikat. A jelenlévők örömmel vet­ték tudomásul, hogy o megyei tanács továbbképző intézete ez év őszén Aszódról Pécelre költözik. Pécel ugyanis sok­kal könnyebben megközelít­hető a monori járásból, mint Aszód. A továbbiakban dr. Bencsik Mihály hangsúlyozta: — A vezetők egyénileg is felelősek beosztottaikért. továbbképzésükért és munkastílusukért­— Az átszervezésből és a decentralizációból adódó munkaproblémák jórészt meg­oldódtak — folytatta. — Az elmúlt években például egyetlen ügyészi óvás nem érkezett, a községek sem hoztak törvénysértő határozatokat. Az itt-ott felmerült téves nézetek tisztázása céljából ki­emelte: — Az első számú ve­zető továbbra is a tanácsel­nök, még akkor is, ha a titká­rok önállósága megnövekedett. Minden tanács őrizze meg jó kapcsolatát és tekintélyét a gazdasági szervek előtt. Le­gyen a tanács mindenütt a kormány helyi képviselője, a társadalom érdekeinek védel­mezője — fejezte be nagy ér­deklődéssel kísért tájékozta­tóját dr. Bencsik Mihály. H. Kovács János nyáregy­házi, Garamvölgyi István gyömrői, Kovács József magló- di és Török Mária pilisi tanács­elnök, felszólalásában ismer­tette az elhangzottakkal kap­csolatos gyakorlati tapaszta­latait. Magócsi Károly, a művelő­Szalmapiramis désügyi osztály vezetője fel­hívta a tanácselnökök figyel­mét, hogy mivel most már az iskolai igazgatók és az egyéb művelődési intézmények ve­zetőinek kinevezése is a he­lyi tanácsok hatáskörébe tar­tozik, tekintsék az igazgató­kat és az intézmények veze­tőit <k tanácsi apparátusban dolgozó vezetőknek. Dr. Zimányi Gyula, a járá­si hivatal elnökhelyettese vé­gül az időszerű gazdasági és igazgatási feladatokról adott tájékoztatót. Kovács György Játszóteret a gyerekeknek! Naponta látom a srácokat a monori főtéren: az emlékmű körül rúgják a labdát, fogócs- káznak a kockaköveken és né­ha bizonyára eszükbe jut, hogy jaj, itt a delikátbolt kirakata, és a rohanó járművek alá gu­rulhat a laszti. Játszani csak kell valahol... Nekik a legne­hezebb, akik „a városközpont­ban” laknak. A többiek még csak találnak maguknak he­lyet, esetleg a kevésbé forgal­mas kocslutakon. Vagy unat­koznak. Mint az< a csapat gye­rek például, alii a kőkerítés szélén ült délutánonként a vakáció alatt, s többnyire az­zal szórakozott, hogy „kriti­kai megjegyzéseket” tett a já­rókelőkre. Egy bicegő férfit elneveztek „kacsalábúnak”, kórusban üvöltötték utána a gúnynevet. Szórakoztak. Jobb híján ezt találták ki. Mert ját­szótér, számukra kijelölt foci­pálya, pingpongasztal — nincs sehol, egész Monoron. De lesz! A piac — mint már többször hírül adtuk — elköltözik, a télen már nem hajthatnak be a lovas kocsik. Az elárusítópavilonok meg­maradnak, de még így is jó­kora terület marad játszótér­nek. Körülkerítik, „berende­zik”, nemcsak remek játék­teret biztosítanak igy a gye­rekeknek, de üde színfoltja lesz a község központjának is, hiszen a tervek szerint par­kosítják is, ahol erre lehető­ség van. A munkát a monori KISZ-esek vállalták, s talán még ebben az évben meg is kezdhetik. Hogy mekkora szükség van rá, azt nem kell bizonygatni. Reméljük, miha­marabb ott lehetünk az ava­tásán. (k. zs.) KÉTSZER MEGFÜRDÖTT MINDENKI Hányán fürödtek a gyömrői strandon a nyár folyamán? — kérdeztük Józsa Istvánt, a strand gondnokát. — Az idei nyár jobb volt, miint a tavalyi. A „gyenge” augusztus ellené­re a nyár folyamán 22—23 ezer fürd&ző kereste fel a szép környezetben fekvő strandot. Ez annyi, mintha a község minden lakója kétszer megfürdött volna. Különösebb probléma nem volt, egyetlen komo­lyabb baleset sem történt a szezon során (—g-) HATÁRTALAN LELKESEDÉS Új vezetés, új szereplők, új tervek Újjáalakult a Rozmaring néptáncegyüttes 1965 tavaszán alakult a gyömrői Rozmaring néptánc­együttes. A bemutatkozást kö­vetően, rendre-sorra kapták az elismerést jelentő okleve­leket, érmeket. Nevük ez időben nemcsak a monori járás községeiben, hanem országszerte ismertté vált. Emlékezetes sikert arattak 1967-ben, a hollókői országos palócnapokon, ahol ők kép­viselték Pest megye színeit. Még abban az évben Cseh­szlovákiában, majd 1969-ben Jugoszláviában vendégszere­peltek. Nagy sikerrel. Aztán, szinte egyik napról a másik­ra nem hallatott többet ma­gáról az együttes. — A hallgatásunknak több oka is volt, amelyekről így utó­lag talán nem érdemes már beszélni — mondja Fehér Jó­zsef, az együttes fiatal veze­tője. — De feltétlenül közre­játszott egy várakozáson aluli szereplésünk, no meg az is, hogy ez idő táját több tán­cosunk egyszerre megvált tőlünk. A fiúk katonai szol­gálat miatt, a lányok férj- hezmentek... Most — örömmel mondhat­juk — ismét hallat magáról az együttes. E rövidke be­szélgetés az egyik próba szü­netében zajlott. — Ilyen előzmények után, nem könnyű magunkra ta­lálni. A teljesen új tánco­sokkal kicsit nehéz a közös nyelv kialakítása. Szívesen látnánk újabb fiatalok, min­denekelőtt lányok jelentkezé­sét is. Ami jó, s megkönnyíti munkámat, az a fiatalok ha­tártalan lelkesedése, fegyel­me. — Milyen táncot tanulnak, és mikor mutatkozik be kö­zönség előtt az együttes? — Lugossy Emma gyűjté­séből Kárpát-Ukrajna egyik magyarok lakta községének táncát, a derceni verbunkost tanuljuk. Fehér József a kérdés má­sodik felére kicsit vonakodva válaszol: — Nincs repertoárunk, ha egyáltalán most helyénvaló ez a kifejezés, hiszen mint mondottam, teljesen új az együttesünk. A betanulandó verbunkos mellett a „ma- rosbogáti csürdöngölő” szá­mít kiforrott produkciónak. Mikor lépünk fel színpadon? Ma még nem tudom... Az elmúlt években sokan kérdezték: miért olyan tá­Elővezetik elfogató parancsra Hiányzik az anyai érzés Kazlazzák a szalmát a mendei Lenin Tsz majorjában. So­kat segít a gép, a kazal tetejére futószalag hozza a bálákat, ahol már csak sorba kell rakni. Péterffy felvétele A tárgyalást kitűzték. Tar­tási kötelezettség elmulasztá­sa miatt idézték be Jancsovits Juliannát, aki 1941-ben, Tá- piószentmártonban született. — Tudja ön, hogy vissza­esőként elkövetett tartási kö­telezettség elmulaszásával vá­dolja az ügyészség? — Elismerem, hogy nem fi­zettem eddig. . — Mi legyen a gyerekek­kel? — Nem tudom. — Ki tartja el őket? Vállvonogatás: — Az apjuk, a nagyanyjuk, nem tudom. Tiltakozom a fogvatartás ellen. — Tisztelt bíróság! A vádat fenntartom. — Megszokott, hogy tartási kötelezettség elmulasztása miatt apák ülnek a vádlottak padján. Annál szokatlanabb, hogy apyát ítél el ilyesmiért a bíróság. A vádlottat, Jancso­vits Juliannát 1971-ben négy hónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság, a büntetés végrehajtását 3 évi próba­időre felfüggesztette. Fennál­ló 6400 forintos tartozásából ezután mindössze 600 forintot teljesített és a sorozatosan kö­vetkező havi összegekkel is tartozik. Ezt az összeget is a vád tárgyává teszem. Kérem, súlyosbító körülményként ér­tékelje a bíróság, hogy a tar­tási kötelezettség bűntettét a próbaidő alatt követte el. Jan- csovis Juliannából hiányzik az anyai érzés. — Tisztelt bíróság, én a jö­vőben fizetek. Fizetnék... — Hogyan, mikor soha nincs állandó munkahelye? Még a letiltásra, a havi 400- ra sem elég a havi átlagkere­sete. önként nem fizet. A védő az ügyészi váddal és a bíróság megállapításával szemben alig tudott enyhítő körülményre utalót felhozni, hisz a vádlott még megbánást sem tanúsított. A Monori Járásbíróság meghozta ítéletét: Jancsovits Juliannát 6 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte. A 3 évre felfüggesztett 4 hónapi sza­badságvesztés végrehajtását is elrendelte. A halmazati büntetésül kiszabott 10 hóna­pi szabadságvesztést szigorí­tott börtönben kell letöltenie. Az ítélet jogerős. Fekete Gizella voli vidékek táncait mu­tatja be a Rozmaring? Mert az igaz, hogy Gyömrőnek tánc-, illetve folklórhagyo­mányai nincsenek, de a kör­nyék — így a Tápió vidéke, Maglód, Ecser — színes, sok­féle táncaiból igazán merít hetne az együttes. — Az utóbbi években egy­más után alakultak, feltehe­tően még alakulnak is páva­körök; öntevékeny csoportok: a maglódiak már országos hí- rűek, Sülysápon is van „va lami”, úgyszintén Ecseren .. Vagyis, mégiscsak ők hiva­tottak elsősorban községük tánchagyományait ápolni, to­vább éltetni. Azért van egy merésznek tűnő elképzelé­sem ... — Elmondaná nekünk? — Egy olyan műsor össze­állítására gondolok, amely­ben a járás néptáncegyütte­sei, citera-, fúvószenekarai vennének részt, s közös prog­ramunk a monori járás tánc- és zenei hagyományainak, népszokásainak keresztmet­szetét adná. Rövid beszélgetésünknek ezzel végére értünk. Megszó­lal a zongora, folytatódik a próba... Jandó István Ez is viszony — Milyen viszonyban vagy te a főnököddel? — Olyan félköszönő vi­szonyban, ugyanis én mindig köszönök neki, de ő nem min­dig fogadja. Ne értsd félre azért, jó ember: nem kérhetek olyat tőle, amit meg ne ígér­ne. Vecsési hírek A közeljövőben új fogorvosi rendelő nyílik Vecsésen. Ez lesz a község negyedik ilyen jellegű rendelője, így minden ötezer vecsésire jut egy fog­Központi fűtést kapott a ve­csési egészségház, a Martino­vics téri iskola napközi ottho­na és a bölcsőde. A helyi gaz­daságok, üzemek társadalmi munkával segítettek. ★ Háromszáz méter mélységű új kutat furatott a Vecsési Ivóvíz Társulat. Az új kút már bekapcsolódott a község ivóvízellátásába. ★ Újjáalakul az ifjúsági klub. Szeretnék rendbehozni a mű­velődési ház pincéjét — és di­vatos pinceklub adna otthont a fiataloknak. PÉTERI JÓL SIKERÜLT ÖNKÉNTES VÉRADÁS A napokban megtartott vér­adáson 71 személy jelent meg, de az egészségügyi vizsgálat után a jelentkezők közül csak 64 személytől vettek vért. Huszonegy és fél liter vért adtak összesen a péteriek, ami a helyi Vöröskereszt és egyéb szervek kimagasló, jó előké­szítő munkáját dicséri. IVlfSOR i Mozik Monor: A feketeszakáll szel­leme. Pilis: ... És hamarosan a sötétség. Vecsés: A pap fele­sége. Kiállítás Üllő, művelődési otthon: Bányász Béla vecsési festőmű­vész kamarakiállílása, nyitva naponta 15-től 20 óráig. .......Megláthatja bárki”... .. .és ha elmarad? Ügy vélem, nem mondok újat azzal, hogy e napokban teljesen az olimpia lázában égtünk. De az olimpiától füg­getlenül azért továbbra is fi­gyelemmel kísértük és kísér­jük kedvenceinket, a labda­rúgó-csapataink szereplését. Így van ez Sülysápon is, ahol — mitagadás — nagy népsze­rűségnek örvend a községi tizenegy... Hazai szereplé­seiknél mind több néző buz­dítja, lelkesíti a fiúkat, ide- genbeni szereplés után pedig kíváncsian várjuk haza őket: vajon mit csináltak? S ha mégsem sikerülne megtudni az eredményt, úgy másnap haj­nalban buszra, vonatra várva keresünk ismerőst, hogy attól kérdezzük: nem tudod a teg­napi eredményt? Bevallom, én ritkán jutok el a focisták idegenben ját­szott mérkőzésére, mégis el­sők között szerzek tudomást a sülysápiak győzelméről avagy vereségéről- Amikor ugyanis hangosan énekelve érkeznek az autóval, nos, akkor — győ­zelem! Így volt ez az egyik vasárnapon is, Kistarcsáról hazaérkezve. Messze hallat­szott az ismerős nóta: („ ... megláthatja bárki, aki rá kíváncsi, hogy nem lehet a sápiakkal, nem lehet a sá­piakkal kikukoricázni...?” S ha elmarad a vasárnapi nótázás? ... Hát, olykor ez is megesik. (—dó) Lakás — fiataloknak Többször írtunk már a mo­nori ifjúsági lakásépítési ak­cióról, néha bizony nem éppen dicsérő hangon. Túl sok volt a gátló tényező, ami csak azért nem söpörte el végleg a fia­talok vállalkozását, mert nagy-nagy szükségük van la­kásra. Most már örömmel adha­tunk hírt arról is, hogy szep­tember második felében meg­kezdődik az új sportpálya kö­zelében levő telkeken a két, egyenként húszlakásos társas­ház építése. A TÖVÁL a munka kivite­lezője, a Budapesti Lakásépí­tő Vállalat a szerkezeti ele­mek szállítója. Mint hallottuk, az időjárás nem lehet akadály, két hét alatt állnia kel a fa­laknak. A beköltözésig az összefogás segít majd a szállí­tási munkáknál, hiszen a drá­ga is olcsón kell, hogy megva­lósításra kerüljön — kispénzű fiatalokról lévén szó. Az első példa máris örömteli: a terü­letek tulajdonosai lemondtak tulajdonjogukról, hogy minél hamarabb otthona legyen negyven fiatalnak. Nem volt zökkenőmentes az út idáig. Az első beköltözőket azonban bizonyára többen kö­vetik majd, s alakúi még né­hány ifjúsági lakásépítő szö­vetkezet Monoron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom