Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-15 / 218. szám
mxlm A^S8TA\EfrYE» hérla p^icPlon kia päTsTS! XVI. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK Javultak az eredményes oktatás feltételei Hat szakmának neveinek utánpótlást NÉPSZERŰTLEN FOGLALKOZÁSOK - ÚJ ÖSZTÖNDÍJRENDSZER TÁGASABB TANMŰHELYEK Kovács Lászlóval, a szakmunkásképző intézet igazgatójával beszélgettünk. Előbbre léptek-e az idén? Javultak-e az oktatás feltételei? A különböző szakmáikra elegendő tanuló jelentkezett-e? Az igazgató jó hírrel kazd- tei — Tavasszal az iskola valamennyi tanulója társadalmi munkát végzett, s keresetét a KISZ-szervezetnek ajánlotta fel. Az így összegyűjtött 19 ezer forintból néhány értékes felszerelést vásároltunk, egy 16 milliméteres filmvetítőt, magnetofont, oszcilloszkópot, jelgenerátort. Kapott még az iskola írásvetítőt, erősítő berendezést és több más felszerelést is, tehát javultak az eredményes oktatás .feltételei. Két tanteremben például kicseréltük a padokat és a székeket is. — Hányán kezdték meg a tanévet? — Százkilenc-százkilenc első- és másodéves, kilencven- hét harmadéves tanulónk van. — Hány szakmának nevelnek utánpótlást? — Hat szakmában folyik emelt szintű oktatás. A most induló osztályokban 35 gépszerelő tanulónak lenne helye, de i csak harmincán jelentkeztek. Autószerelőnek viszont harminchatan, a tizenhét helyre Végül huszonegy autószerelő tanulót kezdtünk el oktatni, mert időközben a Gépjavító Ktsz-nél mód nyílt öt tanuló felvételére. Nem állnak ilyen jól az asztalos, a kőműves, és a . villanyszerelő szakmák: több tanulót vehettünk volna fel, mint amennyi jelentkezett. Eddig a gépi forgácsoló szakma sem tartozott a divatosak közé. Amióta azonban, az új ösztöndíjrendszer szerint, a gépi forgácsoló tanulók plusz 20« forint ösztöndíjat kapnak, több a jelentkező. — A kőművestanulóknak is magasabb ösztöndíj jár? — Igen, azonban, úgy látszik, még nem figyeltek fel rá a fiatalok. Az új ösztöndíjrendszer révén, egy harmadéves, jól tanuló diák havi 800 forintot is kaphat. A változást ez év szeptemberétől vezették be, a kevésbé népszerű szakmák fellendítésére. Nekünk eddig nyolc gépi forgácsolótamulót hozott — Hány_ érettségizett diák jelentkezett az idén? — Az Irodagéptechnikai Vállalattól három elektrotechnikai műszerész és egy villanyszerelő. — A személyi feltételeket is biztosítani tudja az iskola az eredményes oktatáshoz? — A pedagóguslétszám változatlan. Nyolc főhivatású tanárral, valamint óraadókkal egészült ki, tekintettel arra, hogy mindhárom évfolyam már emeltszintű oktatásban részesül. Jelenleg nyolc szakoktatónk van. — Javultak-e az üzemi tanműhelyek körülményei? — A 21-es Volán-nál minden igényt kielégít a szakmunkástanulók . gyakorlati képzése, mely az idén tovább javult, mert újabb helyiséget jelöltek ki tanműhely céljára. A konzervgyárban csaik a forgácsoló tanulók képzése megoldatlan: nincs elegendő felszerelés, munkagép, helyiség, így a csoportos képzés nem fejlődhet. A DÉMÁSZ- nál szintén növelték a tanműhely alapterületét, és új berendezésről is gondoskodtak. A csoportos oktatással megfelelően foglalkozik még a Bács megyei Építőipari Vállalat, de kőművestanuióival a városgazdálkodási vállalat továbbra sem tud mit kezdeni, pedig, véleményünk szerint, javára válna, ha képzésükre nagyobb gondot fordítana. Asztalos szakmunkástanulóinak megfelelő körülményeket biztosít: az elégtelen propaganda követkearrsínye, hogy a jelentkezett 7 asztalostanuló közül csak 4 jött a városgazdálkodási vállalattól. — A munka és a tanulás után jólesik a fiataloknak a mozgás, a sport. Az iskola a szabad idő megfelelő eltöltését is elősegíti? osztályban tornaórák, az iskolai sportkör szervezése is. Igaz, hogy az emelt szintű oktatás bevezetésével, jelentősen szaporodott az órák száma. ezért jóformán csak szombat délután szabadok a tanulók. Eddig úszni is tanulhattak, s azokkal, akik elsajátították az alapismereteket, a tornatanárnő már járt a kecskeméti fedett uszodában is. Reméljük, a sportoláshoz az idei tanévben nagyobb kedvet kapnak tanulóink, s az eredmények sem váratnak majd magukra sokáig — fejezte be a beszélgetést Kovács László. Átadták a KISZ-lakást Csütörtökön, szeptember 14-én délelőtt átadta az Építő Ktsz a boldog tulajdonosoknak a Németh Irén utcában készült, űí KISZ-lakást. Kevés a vadkacsa, a fogoly és a nyúl Megkezdődött a vadászidény JÓ ÁRAT FIZETNEK A LÓIT FÁCÁNÉRT Nagykőrösön a hár.om vadásztársaságnak csaknem 150 tagja van. Jánossy Bélától, a nagyerdei vadásztársaság titkárától megkérdeztem, hogyan indult náluk az idei vadászidény ? — A múlt havi vadkacsa- vadászat nagyon gyenge eredménnyel zárult. Nagykőrösön nincs tó, ami volt, kiapadt, az árbózi tavat is lecsapolták, a vadkacsa nem tud itt elszaporodni. — Fogoly kerül-e puskavégre? — Szeptember elején kezdődött a fogolyvadászat. Az se biztat nagy eredménnyel. A vegyszeres gyomirtás, az aratás utáni tarlószántás következtében évről évre kevesebb a fogoly. Ami akad, az is behúzódik a kukoricásokba, nehéz megtalálni. — Fácánból, persze, nincs hiány? — Nincs. Mivel mind a három vadásztársaság tenyészti, szépen elszaporodott. A termelők közül többen panaszkodnak is rájuk, hogy kárt tesznek a kelő véleményekben, a kárt azonban bőven megtérítik a rovarok pusztításával. Vadászatuk szeptember 15-én kezdődik, február 28-ig tart. Jelentős bevételre számítanak a vadásztársaságok: a lőtt fácánokat a MAVAD jó áron veszi, exportra. — A nyúl? — A vadnyúl vadászata november elsején kezdődik. Ez az állat is alaposan megfogyatkozott. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége csak ötszöri nyúlvadászatot engedélyez, az állomány kímélése okából. — Az erdőkben kerül, őz és vaddisznó is? — Igen, de csak meghatározott számú vadat szabad kilőnünk. — Mennyi a költsége a vadásztársaságnak? — A mi vadásztársaságunkban a vadőrfizetés, a téli vadetetés, a fácánszaporítás és az egyéb kiadás évente 110 ezer forintra rúg. A tagok évi 600 forintos tagsági dijából és a vadeladásból gyűlik össie. — És mennyi a kiadása a vadásznak? — Az indulás költséges: 3500—4000 fórint egy jó puska. Tetemes kiadást jelent a vadásztöltény és a csizma is, de az évi tagdíj és a költség a lőtt vadak értékesítésével megtérül. K. L. Előkészület a kilencvenedik évfordulóra Az Arany János Művelődési Központban megkezdte őszi felkészülését az intézmény férfikara. A dalosok szeptember 24-én Isaszegre mennek, az ottani énekkar fennállásának 50. évfordulóján megrendezésre kerülő ünnepségre. Ez év folyamán még minősítő versenyen is részt vesznek. 1973. június 24-én és 25-én, a terv szerint, a körösi énekkar fennállásának 90. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeznek. Mivel kevés daloscsoport dicsekedhet ilyen szép, eredményekben gazdag múlttal, a jövő nyári körösi találkozónak bizonyára nagy sikere lesz. Mit látunk ma a moziban? Koma kalandjai. Történet egy kis hiúzról. Színes, szinkronizált szovjet film. Kísérőműsor: A mi Gaga- rinunk. Stracena völgye. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Öreg szőlő — Valamennyi rendszeresek a Mór megkezdődött Behajtani tilos! (Noteszlap ok) A szőlő csak nyolc sor, de ^ leér egészen a kertekalji dűlőútig. Már senki nem tudja pontosan, hámy éves. — Csak én benne élek, amióta asszony vagyok — mondja Székely Lászlóné, vagy ahogy ismerik, Ilus néni. — S amikor idejöttem, ez már öreg szőlő volt. Mégis szép, nagyon, kivált ilyenkor, szüret előtt. A tavalyi bor, amit termett, elfért egy kis hordócskában. — Hogyan ment végbe a múlt évi szüret? — Szüret? No, hiszen! Reggel nyolckor álltunk be a sorok közé, és délután egy órára már le is szedtük. Az idén sem hiszem, hogy találhatnánk olyan fürtöt, amelyet érdemes lenne kitennünk a mezsgyére, mert csak magunkat csúfolnánk. — Kár a gálicért, amit beleöl az ember — jegyzi meg Székelyné sógorra, de Ilus néni leinti: — Persze, mert már rég nincs telketek hozzá! igaza van, nem vitatom. De kinek volna ideje és türelme közülünk a Tázerdő szőlőjében, nyitni, kapálni, kötözni? Csak Ilus néni tesz- ilesz benne, s a sógor két- szer-háromszor meg permetezi. Szeptember közepe van, szüret előtt állunk. Az idén is kevés a fürt ezen az öreg szőlőn. Jövőre még ennyi sem lesz, veszem számba a homok új halottéit. Az elpusztult tőkék körül megtöp- ped a föld, s az égett csonk erőtlenül hanyatlik alá, a kisgyerek is játszva ránthatja ki. Végig simogatok mindent a szemmel, aztán visszatérek a kunyhóhoz. Az ajtó is nyitva, bent a pusztulás nyomai. Pedig milyen jó kis kunyhó volt valamikor. Székely bácsinak bognár volt a mestersége, ügyesen építette fel. Asztal. Kampósszegek a ruhának, permetezőknek. Most por lep mindent, rozsda eszi a szerszámokat, méteres pókhálók lógnak a mennyezetről. A tavalyi borból még van. Évről évre kitart az újig. A kunyhóban mindig marad egy kevéske. Senki sem issza idekint. Székely néni megkínál. Tiszta bor. Kortyolgatom. — Savanyú, mint mindig, de ettől nem kap az ember fejfájást., Az idén se lesz több, de az ünnepekre talán elég lesz. Még talán húsvét- ra is marad. Czívem mélyéből sajná^ lók valamit, amit szeretek, de nem tudok megmenteni. Végképp kimúlik az öreg szőlő. Sejtelmem sincs, mi lesz belőle. Elmaradnak a meghitt mozzanatok, s elmarad az évente ismétlődő, derűs bizonyosság: jó lett a bor. Miklay Jenő SPORT Sikerek a rekortánon Fény vetődik az arcokra, s néha még lejjebb is kúszik. Kin overall van, ki nyakkendőt visel, fehér inget. Nézik a kiállított műveket a konzervgyárban. Aztán elgondolkozva az urnához ballagnak, újra felidéződik bennük a soksok kép, metszet, kerámia, s az egyiknek a címét papírra vetik: szeretnék, ha az nyerne díjat. A Rákóczi Általános Iskola képzőművész szakköre állította ki körülbelül egy hónapig munkáit a konzerv-' gyárban. MOLNÁR ELEKNÉ, A SZAKKOR VEZETŐJE: — Tizenkilenc éve dolgozom ebben az iskolában, tizenkilenc éve működik rajzszakkör is, de metszetek készítésére alig néhány éve nyílt lehetőség. Az iskola padlózatát ugyanis kiselejtezték, s eldobták volna a soksok linóleumot, én meg elkértem, s odaadtam a gyerekeknek, kíváncsi voltam, mit tudnak vele kezdeni. Hamarosan megszerették, s lassanként bánni is tudtak vele. — Nem szabom meg a gyerekeknek, hogy mit rajzoljanak, csak arra törekszem, hogy rajzaikban, festményeikben valóságos élmények tükröződjenek. Elébem rakják Tárlatról tárlatra Nemzetközi kiállításra hívták meg őket képeiket, s már kérdezik is, tetszik-e? Megnézem, és rögtön látom, hogy mit lehetne kihozni belőlük, szőnyeget, kerámiát, vagy linóleummetszetet. Esetleg bejelölöm, hogy mit érdemes rávinniük az anyagra. Nem mintha a többi nem lenne érdekes, de a kompozíciós egyensúly megteremtésére így lehet őket ránevelni. — Nagy szerencsénk van a linómetszetek kinyomtatásával, mert egy régi szovjet mosógép csavaródobjával nagyszerűen tudunk képeket készíteni. A kerámiákat a férjem égeti ki, aki keramikus, így azok sem kerülnek pénzbe. Igen sokat köszönhetünk az iskolának és a konzervgyárnak, mert mindkettő jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy igazán jó munkál végezhessünk. — Számtalan kiállításon voltunk, nem tudom hirtelen megmondani, hány képünket díjazták. Persze, nem elsősorban a díjak érdekelnek, a gyerekeket sem, csupán megemlítem. — Érdekes, hogy a tehetséges gyerekek jó része igen rossz családi körülmények között él. Van, amelyiknek az apja idült alkoholista, anyja idegbeteg, s a képei valóban csodálatra méltóak. FRUTTUS LEVENTE, A KONZERVGYÁR KISZ-TIT- KÄR-HELYETTESE: — Hat díjat adunk ki most, de sorrendet nem állapítottunk meg. Két olyan tanulót is díjazunk, aki már nem általános iskolás. Az a véleményünk, hogy ez nagyszerű pedagógiai lehetőség számunkra: a gyerekek nem felejtik el a régi iskolát, és érzik, hogy az sem felejti el őket. — Egy hónap alatt népes vendégsereg tekintette meg a kiállítást. Sokan szavaztak. Legtöbbjüknek Kohan György Holló című képe tetszett. Kohan György egyébként még két másik képére is kap díjat, A mi utcánk és a Libavásár címűre. Pintér József Pásztor, Kohan György: Holló leummetszet) (linóKomonyi Mária Arckép, Csizmadia Erika Virágszedés, La- bancz István Csacsifogat, Bor- zák Zoltán Ménes című alkotása szintén díjazott lesz. A Virágszedés és a Ménes színes képek. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola képzőművész szakköre meghívást kapott egy nemzetközi gyermekrajz- kiállításra. Jelenleg Zebe- gényben láthatók a kör tagjainak alkotásai. (ballai) A múlt évi tapasztalatok alapján a Magyar Atlétikai Szövetség ebben az évben korcsoportonként, külön-külön rendezi meg a serdülők országos bajnokságát. Az A-korcso- portos atléták Budapesten, a Népstadion rekortán pályáján találkoztak az országos bajnokság keretében. A zuhogó eső károsan hatott a számszerű eredményekre, de a fiatal sportolók szívósan dacoltak az időjárás viszontagságaival is. Minden számban nagyon sokan rajtoltak. A Nk. Pedagógus Sportiskola lányatlétái igen jól szerepeltek. Az 1956-os születésűek között Hanny Judit 300 méteren 41,2-del és 100 méter gáton 16 másodperccel (egyben mindkettő aranyjelvényes szintű időeredmény is) egyaránt az országos bajnokság második helyén végzett. 100 méteres síkfutásban 12,8-del a negyedik, távolugrásban 510 cm-rel a hetedik helyezett lett (utóbbi két számban a körösi atlétalány csak kiegészítésképpen rajtolt, s a távolugrás idején más számban is szerepelt). Az 1957-eseknél Klingl Györgyi 100 méteren 13 másodperccel az ötödik, 80 méter gáton (sajnos, az indulásnál megcsúszott a rajtfa) 12,7-del a negyedik, távolugrásban pedig 505 cm-rel a nyolcadik helyen végzett. Elmaradt a mérkőzés Szeptember 10-én Gyulán kellett volna lejátszani a Gy. MEDOSZ—Nk. Kinizsi NB III- as férfi csapatbajnoki asztalitenisz-mérkőzést. A körösiek annak rendje és módja szerint el is utaztak a találkozóra. A mérkőzés színhelyén verseny folyt, s az ottlevő JTS-elnök közölte: a gyulaiak visszaléptek a bajnokságtól; a jegyzőkönyvet alá is írta. Így a 2 bajnoki pont a körösieket illeti. Ez rendjén is van, de az már nem, hogy a gyulaiak elmulasztották értesíteni előre a kinizsiseket, akik nemcsak „potyára” utaztak a nem túl közeli városba, hanem felesleges kiadásokba is verték magukat. Pénteki műsor Kosárlabda Sportotthon-udvar, 15 őrá: Nk. Pedagógus—Nagykátai gimnázium ifjúsági megyei bajnoki mérkőzés. Sportlövészet Salgótarján: vidéki női bajnokság. S. Z. 1. — Jó napot kívánok — köszön vissza Sovány Mihály, a Kossuth Lajos utcai rekonstrukció vezetője. — Nem írna az útról? — Most írtam. — Nem az útépítésről — rázza a fejét. — Hát? — Nézzen csak körül. Lezártuk az utat. Kint van a behajtást tiltó tábla is, de azért csak behajtanak. Esik az eső, sár is lesz. Méghozzá nagy sár. Mi nemsokára átvágjuk az utat. Mit teszünk akkor a bennrekedő autókkal? De másért is veszélyes ez az út: jobbára csak egy autó mehet el rajta, annyira szűk, a körösi kerékpárosok néha ittasan ülnek a nyeregbe, a sáron könnyen elcsúsznak, a hátuk mögött jövő autó nem tud megállni hirtelen... 2. — Ezt fejtse meg — állít meg egy öreg. — Micsoda dolog az, hogy lezárták az utat! Múltkor a rendőr is rámszólt, hogy nem lehet ott kerékpároznom. 3. Ülök a buszon, a vezetőre figyelek. A busz egyik oldala két centire, a másik talán háromra a fától, illetve a faltól. A kerekek alatt dagasztott agyag. Az égen felhők. Eső lesz. A munkások leveszik kalapjukat, sapkájukat, meg- törlik homlokukat. Eddig sikerült. Eddig még nem fordult elő baleset. A lezárt útszakaszról egy lovas kocsi baktat át a Pótharaszti útra,. mögüle egy fehér Wartburg dudál. Sietős dolga lehet. b. j.
