Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-12 / 215. szám
1972. SZEPTEMBER 12., KEDD '““K/űrlap 5 Ma Szennyvízhuiám a Dunán Megúszfák a halak Levonult a mérgezés Pásztó Péternek, az Országos Vízminőségi Felügyelet vezetőjének tájékoztatása szerint a magyar Felső-Dunán. pénteken-szómba ton észlelt nagyfokú szennyvízhullátn vasárnap az éjszaka folyamán már Budapestnél vonult el. Az osztrák területről érkezett ipari eredetű vízszennyeződés mértékének ellenőrzésére vasárnap a Duna menti vízügyi szervek harmadfokú készültségben voltak. A kis-alföldi és a felvidéki folyók hígító hatásának, valamint a Duna öntisztító erejének következtében a hazai folyószakasz nagymértékben letisztult. Ezért az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, valamint a Budapesti Vízügyi Igazgatóság fokozatosan megszüntette a Duna- víz használata korlátozását. Ugyanígy másodfokúra csökkentette a vízvédelmi készültséget is. A szerinyvízhullám nem okozott kárt a hazai Du- na-szakasz halállományában. Vasárnap délután már nem érkeztek osztrák területről sem újabb haltetemek a magyar Duna-szakaszra. Borárverés Borárverést tartottak hétfőn a Badacsonyvidéki Állami Pincegazdaság badacsonyláb- dihegyi pincészetében. Többek között 400 palack 1946-os évjáratú badacsonyi aszú, 1957- es évjáratú móri aszú, továbbá 15 féle palackos és 4 féle hordós bor került kalapács alá. Turisták véleménye Miért jött Magyarországra? Lassan befejeződik a turistaszezon. A nyár — idegenforgalmi szempontból — előzetes becslések szerint sikeresnek tekinthető. A Dunakanyarban nyaraló külföldieket kérdeztük meg, miért éppen hazánkat- választották úticéljukul. Jövőre is A szentendrei Danubius Szálló vendégkönyvébe Klaus Peter Rentsch és felesége neve mellett az áll, hogy Frankfurt am Mainból jöttek. Mindketten pedagógusok. Azt már ők mondják, hogy ifjú házasok és eddig bekalandozták fél Európát. Most egy kollégájuktól hallottak rólunk, azonkívül egy hetilapban a Tiszáról és a pusztáról olvasott. Eredetileg Brassóiba készültek, ismerősökhöz, ezért hazánkra csak negyvennyolc órás átutazó vizumot kértek. Es — már több mint egy hete a Danubius Szállóban laknak. Egyszerűen nem tudnak elmenni. Bejárták az egész országot. Jó itt — ez a meggyőződésük. Barátságosak az emberek, sok a zene, és az ételek!... Amerre jártak, meleg vizű strandok, források. — És miért nem hasznosítják jobban őket? — kérdezik. Hisz ez az ország idegenforgalmi kincsesbányája lehetne, ha még jobb feltételeket teremtenének, ha több lenne az útjelző tábla a városokban. Már eldöntötték: jövőre is jönnek. A barátaikat küldik A nagy sárga sátor mellett egy legújabb típusú bordó POLIOLEFINNEL Fagyásálló ponyva Próbálják a postazsákot A kender-, juta- és textiliparban a poliolefin termékek fejlesztésével foglalkoznak. Fóliaszalagból előnyösen használható bútorszövetet, autóülés-huzatot és redőnyvásznat készítettek a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnak. A Szalag- és Zsinórgyárnak hevedert és újfajta zsinórt gyártottak, részint polipropilén termékekből, részint pedig más fonalakkal is kombinálva. A gyár legújabb típusú fonalából szőtt és tűzött szőnyegek is készülhetnek, kikísérleteztek egy olyan szálat is, amely egyarán alkalmas a viszkóz, a szintetikus és a durva gyapjú helyettesítésére. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál tavaly ösz- szesen 378 gyártmányfejlesztési témán dolgoztak. Különféle polipropilén alapanyagú fonalak, zsinegek, kötelek előállítása, s azok konfekcioná- lási és kikészítési eljárásai vannak napirenden. Olyan eredmények mutathatók fel, mint például a lángálló munkaruhaanyag, illetve a fagyásálló zsák és ponyva. Készítettek szintetikus alapú varrócérnát, szövőfonalat is. Nemzetközi forgalomban most van tartóssági megfigyelés alatt az itt gyártott postazsák. Sikerrel foglalkoztak a gumiipari, illetve villamosipari szigetelő szövetek előállításával, s a Tisza Cipőgyárral együttműködve állítottak elő kor- I szerű alapanyagokból készült j cipőszövet- és csizmafej bélés típusokat. La bora tórium A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat borsodi területi osztályának irányításával augusztus eleje óta szervezett kutatómunka folyik a Bükk hegység forrásokban gazdag völgyeiben. Ezeken a vadregényes helyeken a miskolci Herman Ottó. a Bányász és a debreceni Tóthfalusi kollégium barlang- kutató csoportjai öt tábort „építettek”, hogy felmérjék a vízgyűjtő területek nagyságai és a meteorológiai adatok ismeretében meghatározzák egy-egy forrás vízhozamát. A táborban lakó, mintegy kilencven fiatal — többségükén főiskolai hallgatók — huszonkilenc forrást tart megfigyelés és vizsgálat alatt, így többek között, a Szlnvát, a Garadnát, az Annát, az Eszperantót, a Szomorú- és Sebesvölgyi karsztforrásokat. Ezeknek hozamát rendszeresen mérik, és vizéből óránként mintákat vesznek. Naponta hatszázkilencven üveget töltenek meg, és a begyűjtött víz kémiai és bakteriológiai összetételét a Szinva völgyében felállított laboratóriumban vegyészek elemzik. A vizsgálatok eddigi eredményeiből a kutatók arra következtetnek, hogy a már ismert, felszínre törő források nincsenek kapcsolatban a mély karsztban húzódó vizekkel. Simca. Előtte asztal, székek, kis gázfőzőn levest kever egy farmernadrágos fiú. Barátja nagy szakértelemmel figyeli. Kurt Schnabeli és Rolf Kaiser nem világjárók. Elfo- gódottak, kissé félszegek. Zürich mellett egy kis városkában munkások. Ofsetnyo- mó az egyik, kemigráfus a másik. Közösen vették az autót. Eddig a jugoszláv tengerpartot ismerték meg alaposabban. Rólunk — „annyi mindent hallottak”. Nagy nehezen hozzájutottak egy Magyarországról szóló útitoönyv- höz, elolvasták, aztán nekivágtak, hogy saját szemükkel lássák, milyen is ez az ország. Hogy milyen? Budapest világváros és barátságosak az emberek. Nem tudják, jönnek-e még. Nagy a világ. A barátaikat azért elküldik majd, ismerjék meg a Pap-szigetet, a széles Dunát ők is. A jobb kapcsolatokért Marika Bécsben született, ott lakik, és húsvétkor jött először Magyarországra. Férje, Erland Engelhardt is most járt itt első ízben. Visegrád „wunderbar”, a Silvánus szálló elragadó és a környező erdőség igazi rengeteg. Az asszony egy szót sem tud magyarul, holott az édesanyja még elég jól beszéli a nyelvet. Egyetemista, jogot tanul. A gyermek arcú férjről nehéz elhinni, hogy végzett mérnök. — Miért jöttek éppen hozzánk? — kérdezzük. A válasz: közel vagyunk, s ezenkívül kíváncsiak is voltak a régi „szomszédra”. Hazájuk Magyarországgal és Jugoszláviával egyre élénkülő, jő kapcsolatot épít ki, ami üzletileg is gyümölcsöző. Vállalata még nem áll kapcsolatban magyarországi cégekkel, de a jövőben erre is sor kerülhet. A lovasiskolában Michel Devos lakóhelye — Le Vesinet — félúton fekszik Versailles és Párizs között, ö és a felesége egy barátjuktól hallottak a Gizella-telepi lovasiskoláról, elsősorban ezért jöttek. Nem csalódtak, a lovarda klasszis a maga nemében, de szívesen elmennek máshová is. Apaj és a po- mázi Petőfi Tsz címét gondosan eltették a mappájukba. Devos asszony két éve, társasutazás keretében jött először hozzánk. Nagyapja — magyar volt. Gyermekkorában tőle sokat hallott az elhagyott óhazáról. Az első látogatás mély benyomást tett rá. Ügy ment haza, hogy a férjének is mindazt tapasztalnia kell, amit itt talált. Férje vezető üzletember, a számok nyelvén beszél. Gazdasági formákat, jövedelmeket hasonlít össze. Szerinte mi olcsóbban élünk. Ez is az egyik oka — véli —, amiért a nyugati turisták szívesen jönnek Magyarországra. Hanem van valami, ami nem tetszik neki. Az általuk vártnál sokkal több az autó, de a közlekedési morál gyenge. Náluk Is sok a baleset, de mi lenne, ha ennyire fegyelmezetlenek lennének? A kivilágítatlan kerékpárok, az autópályán gyalogolok, a kis teljesítményű kocsikkal mindenáron előzni akarok. Módszeresebben Műkincsekben, ókorf romokban, középkori várakban, gazdag múzeumokban sok ország többet nyújt. Mégis sokan jönnek hozzánk, Keletről, Nyugatról egyenletesen emelkedő számban. Beszélgetőpartnereink egytől- egyig elmondták, hogy általában előzőleg hallottak felőlünk ismerősöktől, barátoktól. Az elmondottak keltették fel érdeklődésüket; prospektusokat, utazási könyveket kerestek. Aztán maguk is tapasztalták, hogy elérhetőek az áraink, nyugodt, kiegyensúlyozott az életritmus. Ezek a beszélgetések is jelezték, mennyit ér a személyes tapasztalat. Kellemes élményeit mindenki továbbadja, mint ahogy a bosszúságait is elmeséli, amikor hazaér. Jó a „szájpropagandánk”, de azért az sem ártana. ha még több útikönyv, művészien szép, színes propagandafüzet ismertetné lehetőségeinket, tájainkat, Magyarországot. Komáromi Magda Lesz elég almásláda Kezdődik az almaszedés. A Tiszalöki Vegyesipari Vállalat gondoskodik arról, hogy legyen elegendő almásláda. Az idén 2 millió rekeszt készítettek. Tervezzünk együtt! Ötven mű a KISZ-pál/ázat első fordulójára Mint már korábban hírt adtunk róla, a KISZ Pest megyei Bizottsága néhány hónappal ezelőtt meghirdette a megye üzemi és ktsz KISZ- alapszervezetei között a Tervezzünk együtt módszertani vetélkedőt. A KISZ-munka buktatója gyakran az, hogy a KISZ-vezetők sokszor csak azt tudják: mit kellene csinálniuk, de azt már nem, hogyan fogjanak hozzá. A vetélkedő tulajdonképpeni célja az, hogy a megye KlSZ-alapszerveze- tei segítsék egymást hasznos ötletekkel, javaslatokkal. A Tervezzünk együtt vetélkedő most a harmadik fordulóhoz érkezett. Eddig három feladatot kellett a részvevőknek megoldaniuk. Az első fordulóra várakozáson felül sok, több mint 50 pályázat érkezett. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor ezek közül a tíz legjobbat kiválasztotta, hogy sokszorosítva eljuttassa a KISZ-szervezetekhez. Először a versenyző alapszervezéteknek arra kellett válaszolniuk, hogyan vívhatja ki a KISZ- vezető mind a társadalmi és gazdasági vezetők, mind a fiatalok között az elismerést, a tekintélyt az ifjúsági szervezetnek. A második feladatot is sokan megoldották, melynek központi kérdése az volt; szükségszerű-e nyaranta az uborkaszezon a KlSZ-munká- ban? A második fordulóra érkezett válaszokat mosit értékeli a zsűri. A harmadik fordulóban arra kell majd válaszolniuk a versenyzőknek, hogyan segítheti az ifjúsági szervezet a fiatalok munkahelyi beilleszkedését. Mint a Tervezzünk együtt vetélkedő szervezőitől megtudtuk, az év végéig befejeződik a verseny írásbeli része. A jövő év elején a legjobb helyezést elért alapszervezetek háromnapos bentlakásos döntőn mérik össze tudásukat. Az első három helyezést elért alapszervezeteket a KISZ Pest megyei Bizottsága 16, 6, illetve 3 ezer forintos jutalomban részesíti. A. E. Az ősz első virágai Bár még teljes nyári zöldjükben pompáznak a Bükk-hegység fái, az erdei tisztásokra már „betört” az ősz. A nagymezői részen, Jávorkút környékén szirmot bontott az őszi kikirics, halvány lila virágai valósággal elborítják a tisztást. A Bükkfenn- sík tölgy- és bükk- erdőségeinek szélén, a répáshutai erdei réteken nyílik a kárpáti siskavirág, míg a Lusta- és Hórvölgyben a nyár végét jelzi már a szártalan bábakalács tíz-tizenöt centis átmérőjű, ezüstösen fénylő virága. A mész- kőszirtek közötti csurgók, források környékén kinyílt a fehér virágú posvány csillaghúr és a berki harmatkása apró virága is. Vitaminok — samponban Bőrtápláló és frissítő vitaminokkal dúsítva megkezdte a fürdősampon-gyártást az Egyesült Vegyiművek. A mosószereiről ismert vegyigyárnak ez az első testápoló szere. Fenyőillatú és Dior-kom- pozícióval illatosított készítmények kerülnek forgalomba 250 grammos csomagolással Mire jó a zongora? Both Fülöpné szerkesztőségünkhöz küldött levelében arra kér választ, hogy miire lehetne felhasználni egy jó karban levő páncéltőikés zongorát? Levelében őszintén elmondja, hogy amikor kisfiúk, ifjú Both Fülöp, másfél hónapos lett, elhatározták: híres zongoraművészt nevelnek belőle. Ebből a célból vásárolták a zongorát. A kis Fülöp nagy talentumról tett tanúságot. Már az első zongoralecke után összeomlott az albérlő - idegrendszere, és amit évtizedén át nem tudtak elérni Bothék: az albérlő, a második zongoraórát-meg sem várva, kiköltözött. Miután Szvjatoszlav Richter más elfoglaltsága miatt nem tudta elvállalni a gyerek tanítását, Bothék kénytelenkelletlen helyi tanerőkre bízták Fülöp- két. Jellemző azonban a magyar zene- pedagógusok állhatatlanságára, hogy Fülöpke mellett alig fél esztendő alatt hét zongoratanár és tanárnő kedvetlenedéit el. Közülük hárman sekrestyésharangozó állást vállaltak különböző dunántúli egyházközségekben, négyen pedig a zenei pályát is elhagyva, villamoskalauznak mentek. Így aztán Fülöpke magára maradt tehetségével. De szó szerint, mert a család barátai is egyre ritkábban és egyre rövidebb időre látogattak el Bothékhoz. Fülöpke tavaly nyáron felismerhetően eljátszotta az Eleonóra-nyitányt, amit a kis Aradsziky is szokott énekelni. Ez váratlanul nagy sikert hozott. Sikerült felépíteni Bothék balatoni nyaralójának egyik falát azokból a küldeményekből, amelyeket az egyszerű, ismeretlen járókelők, gyakran még Zárt ablakon keresztül is feldobáltak Fülöpke szobájába, ősszel már a másik falhoz szükséges tégla- és bazaltkőmennyiség gyűjtéséhez kezdhettek volna, amikor a gyerek váratlanul rossz társaságba keveredett. Gimnáziumba került, ahol megismerkedett a fizikával. Ettől kezdve Fülöpke egyre kevesebbet ült a zongorához. Nem is tudott volna odaülni, mert a zongoraszéket felhasználta egy centrifugális erő kísérlethez. Olvasónkat az késztette levélírásra, hogy a minap Fülöpke Galvani elemet akart készíteni a legvastagabb zongorahúrból. Mit csináljon szegény szülő? — teszi fel a kérdést Both Fülöpné. És mert a kérdés közérdekű, szívesen válaszolunk: Ha már megvan a zongora, kár lenne azt a szárnyaló és vakmerő reményekkel együtt ízzé-porrá törni. Egy kis ügyességgel leleményességgel hasznos tárgyat készíthetünk minden valamirevaló zongorából. Kedves levélírónk például, amennyiben vezet háztartást, a zongora fedelét jól felhasználhatja gyúródeszkának. Fája rendszerint kitűnő, tartós, a politúr is csak eleinte jön le róla. Kitűnően alkalmazható bölcsőnek is, de ilyenkor támasszuk fel a zongora tetejét, és a húrokra tegyünk meleg, szintetikus plédet, alája pedig használaton kívül helyezett lavórt. Ha bölcsőnek használjuk a zongorát, akkor sem jövünk zavarba, ha feleségünk kettős-hármas ikrekkel tér haza a szülőotthonból. Sok család használja a zongorát például szennyesládának. Elegáns, diszkrét, tartós és kitűnően szellőzik. Jól elhelyezve a zongora kiválóan alkalmas arra, hogy serdülő gyermekeinket za- vargassuk körülötte, ha a nyári szünidőt nem akarják az olasz tengerparton, vagy a francia Riviérán tölteni. Rendkívüli esetekben Is hasznát vehetjük a zongorának. Ha például erős felindulásból megfojtjuk a társbérlőnket, néhány napig feltűnés nélkül tárolhatjuk benne. Példáink is bizonyítják, hogy a zongora mindenképpen hasznos bútordarab. S ha rögeszménktől nem tudunk megszabadulni, és erőnek erejével zongoraművészt akarunk nevelni a családban, nos, akkor már csak a rendszeres és folyamatos gyermekszüléssel kell foglalkoznunk. Tudniillik a másik kellék, a zongora, már objektíve adott. És ha a hetedik utód sem teljesítené a szülői akaratot, akkor se legyünk kétségbe esve. A február elsején felemelt családi pótlékból könnyen megtakaríthatunk annyi pénzt, hogy egy szép napon fuvarost fogadjunk és elvitessük a hangszert valamelyik hulladékgyűjtő telepre. Miskolczi Miklós a Szinva völgyében Huszonkilenc forrás kémiai és bakteriológiai vizsgálata a Bükk hegységben
