Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-12 / 215. szám

«ft» Kl 1972. SZEPTEMBER 12., KEDD FŐTi ŐSZ • • Ünnepélyes megnyitó - esővel Háromesztendős hagyomány, hogy szeptemberben Fóti ősz címmel ünnepségsorozatot rendez a Fáy—Vörösmarty Társaság. Az idei ünnepi megnyitót szombat este hét órára tervezték, az eső azon­ban közbeszólt. Ezért S. He­gedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkára helyett már fél hat­kor dr. Székely Lajos, a Fáy—Vörösmarty Társaság el­nöke köszöntötte a Vörös- marty-szobor előtt egybe­gyűlteket. Megnyitó szavai alatt már esett az eső, de Selley Zoltán előadóművész még elszavalta a híres Fóti dalt, Bodor Tibor színmű­vész szavalatára azonban már nem kerülhetett sor. Hétfőn este a Humorszüret Foton című műsorral folyta­tódott a Fóti Ősz programso­rozata a Gyermekváros mo­zitermében. A következő ese­ményre — remélhetőleg az időjárás nem szól megint közbe — vasárnap délelőtt Garay János Szabadság utcai emléktáblájánál kerül sor. Olvasótáborok Pest megyében 1 Olvasótáborokat szervez a gyermekeknek és fiataloknak a következő nyárra a Hazafi­as Népfront Pest megyei bi­zottságának művelődési bi­zottsága és a KISZ Pest me­gyei bizottsága. A tervet szerint a jövő nyáron a budai járásban a Garami-tó partján a járási ol­vasóklubok tagjainak, a ceg­lédi és a nagykátai járásban a tanyai fiataloknak, a rácke­veiben az általános iskolát be nem fejezett fiataloknak, a szentendrei járásban az álta­lános iskolásoknak, a váciban a gimnazistáknak, a gödöllői- ben pedig az ikladi műszer­gyár bejárómunkásainak szer­veznek olvasótáborokat. Akták a Bach-korszakból Osztálynaplók Arany János bejegyzéseivel Érkezik az iratanyag a nagykőrösi fióklevéltárba A Pest megyei Levéltár újonnan létesített nagykőrösi fiókjának építkezési munká­latai véget értek, nemrég be­fejeződött berendezése is és megkezdődött az iratanyag odaszállítása. A megyei levéltárból a Nagykőrösre kerülő ok­mányok túlnyomó része már megérkezett. Odaszállították a ceglédi járás iratait, s a múltból származó rengeteg szolgabíró­sági okmányt, valamint a Bach-korszak aktáit is. Oda­kerültek továbbá a nagykőrösi gimnázium iratai, többek kö­zött osztálynaplók Arany Já­nos sajátkezű bejegyzéseivel. Elvitték a levéltár raktáraiból a Fest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek korabeli másodpéldányait is, amelyeket a XVIII. század óta őriznek. Egyéb aktamá­sodpéldányok is a nagykőrösi fióklevéltárba jutottak. A kecskeméti kutatók munkájá­nak megkönnyítésére pedig, hogy közelebb férjenek hozzá­juk, az egykor Pest megyéhez tartozó városukra vonatkozó okmányok ezentúl szintén Nagykőrösön találhatók, ösz- szesen 150 folyóméter irat­anyagot vittek Budapestről a fióklevéltárba. Teherautókon mintegy tíz tonna súlyú iratot szállítottak el. Körülbelül háromszor ilyen súlyú, vagyis har­minc tonna irat átszállítá­sa kezdődik meg a közeli napokban Kecskemétről, ahol mostanáig Nagykőrös vá­rosának levéltárát őrizték. A hurcolkodás befejezése után megkezdődik az iratok rendezése és elhelyezése. A hónapokig tartó munkában dr. Lakatos Ernővel, a levél­tár igazgatójával az élen, egymást váltva részt vesz a levéltár úgyszólván vala­mennyi dolgozója, hogy jövő május elsején ünnepélyesen megnyílhasson Nagykőrösön Pest megye második levéltára. Nemzetközi téli egyetem Harkányban Európai hírű fürdőhelyün­kön, Harkányban, negyedik alkalommal rendezi meg nemzetközi téli egyetemét a TIT. A találkozóra december 3. és 16. között kerül sor. Hazánkban ez az egyetlen téli egyetem, s célja, hogy azok az érdeklődők is be­kapcsolódhassanak a TIT ilyen jellegű ismeretterjesz­tő programjába, akik a nyári egyetemekre valamilyen ok miatt nem tudtak eljutni. S erre a legideálisabb hely a mediterrán éghajlatú Tenkes-alja, ahol rövid és enyhe a tél. A kéthetes program kereté­ben a hazai és a külföldi ven­dégek megismerkednek Ba­ranya szép tájaival és neve­zetes városaival, történelmi emlékeivel és kulturális ér­tékeivel, s az itt élő nemze­tiségek művészetével. A har­kányi téli egyetemek elő­adássorozatában mindig ki­emelkedő helyet foglalnak el a II. világháború eseményei, tekintettel arra, hogy a kö­zelben — a Dráva mentén — zajlottak le a térség legheve­sebb csatái. Ennél fogva, a korábbi találkozókhoz hason­lóan, számos bolgár és szovjet veterán vesz majd részt az idei harkányi találkozón is. Az ismeretterjesztő program mellett a vendégek naponta él­vezhetik majd a Tenkes-alja világhírű kincsét: a 63 fokos, ásványi anyagokkal telített radioaktív termálvizet. BIBLIOGRÁFIA ».vTjnm'm.ti- <<rsn<n wo MtAVH+lft’. SZOCIALISTA MOZQAUWAK PEST MEGYÉBEN <•*, *a*í> AXf*. . . <x jek-K **** n£6i* 1 Vp'SK* A Pest megyei Tanács vb megyei könyvtára sorozatosan megjelenteti helytörténeti vo­natkozású kiadványait, az ol­vasók, a kutatók s egy-egy pályázat részvevőinek nem kis örömére. Legújabb kiadványa a Pest megyei agrárszocialista moz­galmak bibliográfiája. A Bo­ros Pál által szerkesztett és összeállított, háromíves mun­ka megyénk munkásmozgal­mának első jelentős esemény- sorozatát, a XIX. század utol­só évtizedének agrárszocialista mozgalmaival kapcsolatos iro­dalmat dolgozta fel. 167 okmányt, újságcikket, falragaszt és más dokumentu­mot sorol fel a szerző. A hár­mas tagolás első csoportjába a polgári szakirodalom vonatko­zó munkái és ennek levéltári forrásai, a másodikba a szo­ciáldemokrata és , független szocialista megnyilvánulások, végül a harmadik csoportba az 1945 után megjelent marxis­ta feldolgozások tartoznak. Földrajzi megoszlásban a súlypont Cegléd. Az anyag fe­le Pest megye legnagyobb vá­rosával foglalkozik, ahol a pa­rasztság öntudatos elemei már a múlt század végén külön földmunkáskongresszust hív­tak össze. A mű címlapját Balogh László tervezte. P. R. RENDHAGYÓ IRODALOMÓRÁK Az olvasásról beszélget író, pedagógus, szülő Szeptember 25—október 9: gyermekkönyvhetek Pest megyében7 Mint már arról lapunkban hírt adtunk, szeptember 25 és október 9 között kerül sor a nemzetközi könyvév legki­emelkedőbb Pest megyei ren­dezvényére, a gyermekkönyv­hetekre. E programok összeállítá­sára, szervezésére a közel­múltban bizottság alakult a megyei közművelődési és szakszervezeti könyvtárak ve­zetőiből, a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya,, a Haza­fias Népfront Pest megyei Bi­zottsága, és a Pest megyei Út­törő Elnökség munkatársaiból. E bizottságba meghívták a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége, va­lamint az Országos Pedagó­giai Könyvtár és Múzeum kép­viselőit is. Tegnap délelőtt a Pest me­gyei könyvtárban tanácskoz­tak a gyermekkönyvhetek szervezésére alakult bizott­ság tagjai: Debreceni Imré- né megyei könyvtárigazgató előterjesztése alapján megtár­gyalták a programot. A rendezvénysorozatot szeptember 25-én délelőtt nyitják meg Nagykátán, a járási pártbizottság székhá­zában. Itt könyvtárosok, isko­laigazgatók és szülői munka­közösség-vezetők tanácskoz­nak majd a könyvtárak, az is­kolák és a tanácsok feladatá­ról a gyermekek olvasóvá ne­velésében. E naptól kezdve a követke­wmmm Vácott, a Petőfi-házzal szemközti, Báthori utcai általános iskolát másfél millió forintért újjávarázsolták a tanév kezdetére. Az udvar és sportpálya rendbe hozásánál most a diákok is kiveszik részü­ket. Ekés János felvétele Újjászületett iskola T V-FIGYELŐ Egy kiállítás képei - bábszínpadon A televízió idei „Ki mit tud?” ve­télkedőjének győztes bábcso­portja — a pécsi Bóbita-együttes — érdekes vállalko­zásban fogott: bábszínpadra ál­lítja a múlt szá­zadi nagy orosz zeneszerző, Mu­szorgszkij „Egy kiállítás képei” című művét. A harminc perces bábjátékot Kós Lajos, az együttes vezetője rendezi, s ő tervezi a bábo­kat és a díszlete­ket is. A kiállítás mindegyik képe egy-egy jelenet is lesz, a témának megfelelően ugyanis rövid tör­ténetet kerekíte­nek a zenéhez és így alkalom nyílik majd a bábok já­tékára. Nazdar! Az ember általá­ban örül a kuriózumoknak: ha kiderül, hogy Afrikában „ma- gyarabok” laknak, akiknek ősei századokkal ezelőtt ve­gyültek el a távoli néptenger­ben, vagy ha újabb nyomok bukkannak elő szovjet földön honfoglalás előtti eleink idő­ben elmosódott vándorútjáról. Váratlan meglepetések ám a szomszédban is érhetnek- So­kan nyilatkoztak lekicsinylőén a második világháború alatti magyar ellenállásról, néme­lyek — az örök gyanakvók — nemegyszer utólag költött ér­demekre célozgattak. Lassacs­kán azonban azok az esemé­nyek is előtűnnek az emléke­zet hamuja alól, melyekkel ez idáig nem sokat törődtünk, a résztvevők sem vélték meg­örökítésre érdemeseknek. A tévé dokumentumfilm- szerkesztősége — többször le­szögeztük mér — a lehető leg­jobb ügyet szolgálja, amikor ezekre az apró, helyi jelentő­ségű, a történelmi összképet mégis érdemlegesen módosító tényekre irányítja a figyelmet. Gondoltuk volna-e, hogy egy morvaországi kisvárosban, a Moldva menti Tynben utcája van a csehszlovák—magyar barátságnak — méghozzá nem udvariasságból, hanem az ott harcolt magyar honvédek tet­teinek megörökítéséül. A film készítői a hősi halált halt Gergely és Duba honvéd em­lékműve felavatásának alkal­mából használták fel az egy­kori résztvevők és szemtanúk megszólaltatására. Wieder­mann Károly rendező, Király Ottó operatőr, Firon András forgatókönyvíró-riporter, Koós Béla szerkesztő és munkatár­saik az ügyhöz illő komoly egyszerűséggel, valóban a ta­núságtétel szándékával mutat- ürügy Bulgakovnak (mint sok ták be a városka kedvesen vonzó légkörét, a tájat, ahol magyar fegyvereik védték a lakosságot, magyar katonák fogadták a bevonuló szovjet csapatokat a fegyvertárs szlo­vák partizánokkal együtt. A történelemtudomány számára sem haszontalan az efféle, szunnyadó emlékek nyilvános­ság elé tárása — de ennél is többet ér tudatformáló hatá­suk, annak a meggyőződésnek megerősítése: nálunk sem csu­pán csendes gyűlölettel néz­ték az emberek a fasizmus tombolását, hanem ahol lehe­tett, tevékenyen fordultak ve­le szembe. Pilátus és Jlídás. A mű tel­jes, epikusán hosszú címe — Hogyan akarta megmenteni Pilátus Júdást? — nyíltan megvallaná: Andor dramatizálta regény- részlet nem törekedett a szó teljes értelmében drámai ha­tásra, hanem a gondolatok küzdelmét vitte képernyőre, mintegy helyszíni közvetítést adván az író agyából, A tragikus életű Mihail Bul­gakov halála után felfedezett remekműve, A Mester és Mar­garita olyan több szálú, han­gulati elemeiben is sokoldalú és elléntmondásos regény, melynek egészét képtelenség lett volna hazái adottságaink között átültetni. A korabeli Moszkva és a régmúlt törté­nelme, fantasztikum, groteszk és valóság közötti csapongása nem fér a képernyő négyszö­gébe; a tapasztalt átdolgozó ezért beérte egyetlen részlet, a Bibliából a köztudatba át­ment Krisztus—Pilátus motí­vum bemutatásával. A közis­mert történet persze csak más irótársának, köztük a Karinthynknak) arra, hogy tulajdon nézeteit, töprengéseit mondja el a történelmi jelen­tőségű cselekvés értelméről és dilemmáiról. Arról elsősorban, hogy az igazság szolgálata mindennél fontosabb — pilla­natnyi érdekeknél, gyáva megalkuvásnál, körmönfont politikai manővereknél. Ké­sőbb már hasztalan a pilátusi „engesztelő áldozat”, az áruló megöletése — a lelkiismeret- furdalás nem oldódik, mert a történelem jóakaratú tehe­tetlenek számára nem ismer kegyelmet. Dömölky János rendezése is elsősorban a párbeszédek hát­terében meghúzódó vívódá­sokra, eszmei, erkölcsi küz­delemre összpontosított. A mintha sebtében felvázolt helyszín a Szűcs másodlagossá minősült, ezért érezzük kevéssé fontosnak, hogy a kivitelezés bizonyos gyarlóságait felhánytorgass- suk. A színészvezetés ponto­san célbatalált Öze Lajos ese­tében, aki korábbi szerepkö­rétől eltérő, intellektuális al­katot ábrázolt meggyőzően. Azt játszotta el, ami Pilátus homloka mögött történik, s ezt Bornyi Gyula eredménye- nyesen fényképezte. Darvas Iván titkosrendőre jól indított, modorosságoktól mentes figu­ra. Major Tamás, de legkivált Madaras József viszont egy naturálisabb megjelenítés sík­ján ragadt meg, amit a stili­zált gondolatiság közegében hibáztatnunk kell, Haumann Péter bulgakovi Jézus volt: különös keveréke egy üldözött csavargónak és a művelt ró­mainál messzebbre látó em­berségnek. Lehotay Horváth György ző két hétben Nagykátán, Pl-; lisvörösvárott, PiliscsabánJ Budaörsön, Sóskúton, Magló­don, Szigetszentmiklóson,' Szentendrén, Nagykőrösön, Fo­ton, Pomázon, Nagymaroson és Vácott a közművelődési és szakszervezeti könyvtárakban vagy az iskolákban, írók köz­reműködésével, rendhagyó iro­dalomórákat tartanak a gyér-: mekolvasóknak Weöres Sán­dor, Nemes Nagy Ágnes, Zelk Zoltán gyermekverseiről, Mán- dy Iván ifjúsági regényeiről. Gödöllőn, Cegléden, Szent­endrén, Albertirsán és Nagy­kőrösön írók, pedagógusok és szülők beszélgetnek az olva­sásról. Szentendrén írók talál­koznak gyermekolvasókkal, Tápiószőlösön játékos iro­dalmi, nyelvi vetélkedőt rendeznek. Nagykátán és Szentendrén ál­talános iskolások textilkollá­zsaiból nyílik kiállítás. Októ­ber 6-án délután Szentendrén, a városi művelődési központ­ban, ankétet rendeznek a gyermek és a könyv kapcso­latáról, az olvasási készség fejlesztéséről. A megyei gyermekkönyv­hetek fő záró rendezvényét, a könyvtárosok, pedagógusok és szülök egész napos megyei konferenciáját október 9-én tartják Budapesten, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának székházában. Itt első­sorban a közművelődési és Isko­lai könyvtárak feladatá­ról tárgyalnak a gyerme­kek olvasóvá nevelésében. E konferencián adják át a dí­jakat a tavasszal megyénkben meghirdetett Gyermek és könyv pályázat nyerteseinek, majd emlékplakettet osztanak ki a gyerekek olvasásra neve­lésében megyénkben legjobb eredményt elért könyvtáro­soknak és pedagógusoknak. Az itt elhangzott előadásokat, hozzászólásokat és a díjnyer­tes pályaműveket a Pest me­gyei könyvtár külön kiadvány­ban szándékozik megjelentet-' ni. P. A. Az egyesítés centenáriumára Pest-Buda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából, több, a jubileummal össze­függő témájú képzőművészeti alkotás készül. Ilyen lesz a centenáriumi emlékmű, ame­lyet szeptember 23-án avat­nak fel. Kiss István szobrász- művész alkotását a Margit­sziget déli részén, a szökőkú± előtt állítják fel. Két cente- nárís díszkút is készül. Fel­újítják a- gellérthegyi Felsza­badulási, illetve a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, tatarozzák a Széchenyi-kilá- tót, s több évre szóló munka lesz a milenniumi emlékmű teljes felújítása. SZEPTEMBER 11-16. Dán filmhét A magyar—dán kulturális és tudományos munkaterv alapján — a Koppenhágában megrendezett magyar filmhét viszonzásaképpen —, szep­tember 11 és 16 között dán filmhetet rendeznek Buda­pesten, a Filmmúzeumban. Hétfőn a Kulturális Kapcso­latok Intézetében sajtótájé­koztatón ismertették a mai dán filmművészetet reprezen­táló egyhetes programot. A sajtótájékoztatón részt vett Öve Sevel, a Nordisk dán film vállalat igazgatója és Erik Balling filmrendező. Hétfőn a Filmmúzeumban Kondor István, a Művelődés- ügyi Minisztérium Filmfő-' igazgatóságának vezetője nyi­totta meg a dán filmhetet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom