Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
2 syfiMap 1972. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK FÓKUSZ Miért érvénytelen München? A PRÁGAI HORIZONT KIADÓ „Miért érvénytelen München” címmel a napokban fontos publikációt jelentetett meg. A könyv, amelynek szerzője Vaclav Kral történész, az utóbbi évek legátfogóbb tanulmánya a köztársaságra annak idején erőszakkal rákényszerített és a csehszlovák—nyugatnémet viszony normalizálását mind ez ideig akadályozó 1938-as müncheni diktátum problémaköréből. VACLAV KRAL könyve előszavában emlékeztet rá, hogy a Varsói Szerződés valamennyi tagállama magáévá tette a müncheni diktátum eleve érvénytelenné nyilvánításának csehszlovák követelését. A kommunista és munkáspártok 1967-es Karlovy Va- ry-i nyilatkozatukban megállapították, hogy az érvénytelenség elismerése egyik feltétele ama akcióprogram megvalósításának, amelynek célja az európai biztonsági rendszer megteremtése. AZ 1968—69-ES válságos évesben azonban Csehszlovákia egy időre eltért az európai békéért vállalt közös felelősség elvétől. A jobboldali revizionista erők követelték a csehszlovák külpolitika elveinek felülvizsgálatát. Az általános revízió követelése mellett részben kísérletek történtek arra is, hogy megváltoztassák az eddigi magatartást egyes konkrét kérdésekben is. Ilyen kérdés volt például a diplomáciai kapcsolatok felvétele az NSZK-val, tekintet nélkül arra, amit Csehszlovákia képviselői Karlovy Varyban aláírtak. 1968 nyári hónapjaiban egész sor titkos tárgyalás folyt például Bonnal a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és a gazdasági kapcsolatok kiszélesítéséről. A nemzetgyűlés külügyi bizottsága tárgyalt a bonni parlament külügyi bizottságával. Nem hivatalos tárgyalásokat folytattak olyan nyilatkozatról, amely elítélte volna a csehszlovákiai németek 1946—1947-ben végrehajtott kitelepítését. A CSEHSZLOVÁKIÁBAN végbement politikai konszolidáció eredményeként azonban fokozatosan megszűnt az ingadozás külpolitikai kérdésekben is. Ebben a tekintetben mérföldkőnek számít az 1970-beh aláírt új csehszlovák —szovjet szövetségi szerződés. A szerző a továbbiakban elemzi az 1970-ben megindult szovjet békeoffenzíva kiemelkedő eredményeit, majd az alábbi következtetésre jut: AZ NSZK KORMÁNYA azért volt kénytelen elismerni és tiszteletben tartani a második világháború után kialakult helyzetet, mert a szocialista közösség határai stabilak, mögöttük megfelelő belső politikai szilárdság és biztonság van. „Emlékezzünk rá, hogy annak idején a bonni politikusok milyen nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy a csehszlovákiai események az imperializmus javára billentik a közép-európai erőegyensúlyt”. 1968 augusztusa után vissza kellett térniök a realitások talajára. „1968. augusztus 21. nélkül a bonni kancellár aligha ült volna tárgyaló- asztalhoz Erfurtban és Kas- selben, aligha utazott volna Moszkvába az NDK határait szavatoló szerződés aláírására.” A SZOVJETUNIÓ hatékony békekezdeményezései a csehszlovák külpolitika számára is kedvező feltételeket teremtettek, s ennek eredményeként megkezdődhettek a tárgyalások a Német Szövetségi Köztársasággal valamennyi vitás kérdés megoldásáról. Csehszlovákia a kapcsolatok „normalizálásán” valóban a középeurópai béke megszilárdítását érti. Hiba volna azonban azt hinni, hogy a jelenlegi általános békeerőfeszítéseknek bármiféle közük volna a pacifizmushoz. A cél világos és konkrét: európai konferencia ösz- szehívása a békés rendezésről, az európai biztonság rendszerének megteremtéséről. PHENJAN Már készül a szétszakadt családok lis tája Mintegy 10 millió embert érint... Észak- és Dél-Korea vörös- keresztjeinek szerdán Phan- janban lezajlott első plenáris tárgyalása után a déli küldöttség programja bankettekkel és látogatásokkal telik a szombati visszautazásig. A programnak, akárcsak a szerdai ünnepélyes megnyitó ünneplésnek jelentősége elsősorban a tárgyalások sikerét lehetővé tevő légkör megteremtésében áll. Az újságírókkal és kísérőkkel együtt 54 főnyi délkoreai küldöttség phenjani látogatása így nemcsak azt jelenti, hogy 27 év óta először utazott egy ilyen népes hivatalos csoport északra, hanem azt is, hogy ennek a delegációnak először mutatják be a KNDK életét (s a dél-koreai sajtó 20 tudósítója így első kézből számol be az olvasóknak benyomásairól). Szón Szjon Pil, a KNDK Vöröskeresztjének elnöke szerdán este bankettet adott a déliek tiszteletére, csütörtökön délelőtt pedig a vendégek Kim Ír Szén szülőházát keresték jel. A légkör mindkét alkalommal igen szívélyes volt: a banketten Li Bőm Szók, a déli Vöröskereszt-küldöttség vezetője pohárköszöntőjében arról beszélt, hogy meggyőződése szerint az ország egyesítése után az egész koreai nép úgy fog ülni az asztalok körül, mint ezen a banketten. A mongjaongdei látogatáson pedig versengve készítettek közös fényképeket az északi és a déli küldöttek, újságírók. (Ez a hangulat egyébként magukra a résztvevőkre korlátozódik; sem a déliek szállása, sem látogatásainak színhelye körül nem látni érdeklődőket, vagy olyanokat, akik üdvözölnék a vendégeket). Szón Szón Pil csütörtökön a nemzetközi sajtó tudósítóival elbeszélgetve közölte, hogy már készül a szétszakadt családok listája. (Az érintett személyek szSnát nem ismertette, de becslések szerint a szétszakadt családok kérdésének rendezése északon és délen mintegy 10 millió embert érint.) Az. üléssel kapcsolatban az északi Vöröskereszt elnöke három tényezőt emelt ki: az őszinte hangot, azt a tényt, hogy az első megbeszélésre Phen- janban került sor és azt, hogy sor került a pártok és társadalmi szervezetek képviselőinek üdvözlő beszédeire, amelyek kifejezték az egész társadalom támogatását. A Vöröskereszt-tárgyalások és a politikai kérdések kapcsolatáról szólva hangsúlyozta, hogy a családi, humanitárius problémák megoldása az egész koreai nép egyesítésének ügyét segíti. Kairói konzultációk Ahmed Khalil, a Washingtonban működő egyiptomi érdekképviselet vezetője. aki diplomáciai kapcsolatok hiányában lényegileg a nagykövet tisztét látja el, kedden váratlanul Kairóba érkezett. A MENA hírügynökség szerint hazai tartózkodása „magánjellegű”. Mindazonáltal, mint nyugati hírügynökségek Írják, az egyiptomi fővárosban úgy hírlik, hogy a Khalil látogatásának „munkajellege” is van. A diplomata, aki nemrég Rogers külügyminiszterrel, majd Siscóval, a State Department közel-keleti ügyekben illetékes államtitkárával tanácskozott, feltehetően tájékoztatja az egyiptomi vezetőket Washington szándékáról — tekintettel a legújabb fejleményekre. Mint ismeretes, Rogers nemrég aktívabb közvetítő szerepet jósolt az Egyesült Államoknak a Közel-Keleten. Kairóban megjegyzik még, hogy nemcsak Khalil washingtoni képviselő van otthon: Jehia Abdel Kader, az ország moszkvai nagykövete is folytatja még konzultációit kormánya vezetőivel. Chilei incidemek Szükségállapot Szerdán este Chile egyik déli nagyvárosában, Con- cepcionban jobboldali elemek támadták meg a helyi szocialista pártház előtti munkásgyűlést, amelyen több ezer Allende elnököt támogató ember jelent meg. Az összetűzés helyszínére siető rendőröket ismeretlen helyről lövés érte, amely kiol-i tóttá egyikük életét. A to-i vábbiakbam még két rendőn és 'két szocialista párttag sebesült meg. Közben Santiagóban, a fő-, városban más természetű ne-\ hézségek támadtak. Kedden szélső baloldali beállítottságú középiskolások megszálltak egy iskolát, mire a középiskolás diákszövetség sztrájkot rendelt el. Szerdára visszatért a nyugalom: Anibal Palma oktatásügyi miniszter nyugalomra intő szavai megtették a hatásukat. Azokat a diákokat, akiket különféle verekedések során a rendőrség őrizebe vett, csekély büntetés ellenében szabadon engedték. Bio-Bio tartományban viszont — ennek határán fekszik a már említett Concepcion — a helyi iparos- és kereskedő-burzsoázia kedd óta sztrájkol, tiltakozásul amiatt, hogy a kormány betiltotta a jobboldali propagandát űző „Agricultura” rádióállomás működését. A sztrájk nyomán Bio-Bio-ban szükségállapot lépett életbe. CSAK RÖVIDEN... KohB-Bahr párbeszéd Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, *a nyugatnémet kancellári hivatal államtitkára augusztus 30-án és 31-én Bonnban az NDK és az NSZK között megkötendő alapszerződésről és más közös érdekű kérdésekről tárgyalt. A tárgyalásokat szeptember 13-án Berlinben folytatják. A Kohl—Bahr találkozó újabb fordulójának befejeztével megállapítható, hogy nem várható gyors megállapodás a két német állam közötti alapszerződést illetően. Kohl államtitkár szerdán, megérkezése után Bonnban újságíróknak kijelentette: „Azon fáradozunk, hogy fürgén tovább jussunk”, azonban sok nehézséget kell még leküzdeni. Kohl kifejezte azt a véleményét, hogy a küszöbönálJó nyugatnémet parlamenti választások nem befolyásolják Bahr államtitkárral folytatott megbeszéléseit. Mint mondotta, a tárgyalásokon az NSZK és az NDK közötti nemzetközi jogi kapcsolatokról | van szó. Hozzátette, „nem ártjuk j bele magunkat a Német Szövetsé- j gi Köztársaság belügyeibe”. Brandt kancellár, Münchenben tett nyilatkozata is arra utalt, hogy a bonni kormány sem számít közeli megállapodásra. A kancellár újságírók előtt kijelentette, nem hiszi, hogy még az idén a parlament elé lehetne terjeszteni a Kohl—Bahr megbeszélések eredményeit, még akkor sem, ha s^ kerül a Bundestag feloszlatására. A vitatott problémák közé tartozik az állampolgárság kérdése, valamint a két kormány kölcsönös képviselőinek státusza. Kohl a legutóbbi berlini megbeszéléseken azt a véleményt képviselte, hogy „nagyköveteket” kell cserélni, Bahr viszont csupán , »meghatalmazottakról” beszélt. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön beszédet mondott Novoszibirszk- ben, a terület párt- és gazdasági aktivistáinak gyűlésén. KURT WALDHEIM, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a jugoszláv kormány meghívására csütörtökön háromnapos hivatalos látogatásra Jugoszláviába ér- kőzett HONOLULUBAN csütörtökön megkezdődött az amerikai—japán csúcstalálkozó. A NÉPI FORRADALMI MOZGALOM (MPR) Politikai Bizottsága Mobutu elnökletével tartott hatórás ülésen úgy határozott, hogy Zairéban a jövőben nem lesz kormány és nem lesznek miniszterek sem. Elhatározták, hogy ezentúl a kormány és a párt végrehajtó bizottságának feladatát „Országos Végrehajtó Tanács” veszi át. A biztonságos Európáért Akik akkor születtek, 33 évvel ezelőtt, ma felnőtt emberek! sőt, lassan-lassan kilépnek az ifjú korból és a jó középnemzedéknek számítanak. De csontjaikban-veleikben-idegeikben mégis őrzik, s még utódjaikba is átörökítik valamiképpen azoknak az éveknek, életük első esztendejének jó szerint inkább ösztönösen magukba szívott borzalmas emlékeit. Mert hiszen ők, a harmincasok is — nem is szólva szüléikről és nagyszüleiből — a háború nemzedékének számítanak. Ilyen messzire kísér ez a nap! 33 éve, hogy elkezdődött az emberiségnek addig legpusztítóbb, legkegyetlenebb háborúja, a második világháború. S ma, több mint három évtized után is az emlékezés nagyon aktuális és főleg rendkívül megszívlelendő tanulságokkal szolgál. A legfontosabb ezek közül feltétlenül az a mementó, hogy elméletileg — vagy talán jobb szó reá: objektíve — ez a világégés elkerülhető lett volna. Ha az akkori európai kormányokat a szovjetellenesség gyűlölete nem vakította volna el annyira, hogy Hitlerben és gyűlöletes fasiszta rendszerében is az esetleges potenciális szövetségesüket látják, hanem olyant, aki majd nekik sem kegyelmez; ha a Szovjetuniónak az emberiség és Európa iránt érzett mély felelőssége által diktált kollektív biztonsági politikáját elfogadták, megszívlelték volna; ha antifasiszta összefogásra sikerült volna tömöríteni a munkásosztály köré a dolgozó és kisemberek millióit... Igen, ha már 1939. szeptembere előtt kibontakozott volna az a nagy Hitler-ellenes világkoalíció és népi összefogás, amely végül is széttörte a náci fenevad gerincét, akkor nem zúdult volna a világra, majd hat esztendőre, a világháború borzalma. Mindezért 1939. szeptember 1-ének máig ható, mára is legérvényesebb tanulsága: nem szabad megengedni, hogy bárhol és bármilyen álcázott vagy akár módosított formában is még egyszer felüthesse a fejét a fasizmus. Nemcsak Európában, de sehol a világon, hiszen fertőző bacilusai mindenhová eljuttathatják a ragályt. Ezért szeptember 1-e nemcsak a világháború kitörésére emlékezés, a világégés áldozatai feletti kegyelet, hanem a fasizmus elleni nemzetközi küzdelemnek is harci napja! E küzdelemnek megvannak és megmaradtak a régi, hagyományos feladatai, formái is. Kontinensünkön és nem kevésbé a világ más tájain — olykor átfestett cégér alatt, de a lényegét tekintve a régi módon — fasiszta, félfasiszta vagy a fasizmus vészétől megóvottnak egyáltalán nem mondható rendszerek országokat és népeket igáznak le és fenyegetnek halállal. A szolidaritás e rendszerek, kormányok, elnyomó és pusztító apparátusok áldozatai, megkínzottai iránt, a küzdelem visszaszorításukért — szent kötelessége mindenkinek, aki antifasisztának vallja magát! Európában mostanában — mindenesetre az utolsó években — olyan helyzet alakult ki, amely lehetővé tette, hogy kontinensünk országai és népei ne egyszerűen a háború nélküliség állapotával legyenek kénytelenek kiegyezni, hanem a siker reményével törekedhessenek a béke és biztonság hosszú időre szóló intézményesített rendszerének megteremtésére is. Ehhez mindenekelőtt az kellett, hogy a második világháború következményét és az azt követő alapvető európai változásokat, mint megváltoztathatatlan realitásokat, elismerje minden kormány és nemzet, mindenekelőtt természetesen a Német Szövetségi Köztársaság népe és állami vezetői. S ami a dolog másik oldala: ennek a szituációnak kialakulásához oroszlánrészben járult hozzá a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok elvszerű, szívós, józan és rugalmas politikája, diplomáciája. Harminchárom évvel ezelőtt az az ősz a reménytelenség, a kilátástalanság sötétségét borította Európára. 1972. ősze kontinensünkön azzal bíztat, hogy meghozza az európai kollektív biztonság és együttműködés rendszere előkészítő tanácskozását. Ez azonban még csak bíztató lehetőség. A küzdelemnek tovább kell folynia. Mégpedig nem csupán állami, kormányzati szinteken, hanem — amint azt már kontinensünk jóra, becsületesre szövetkező emberei történelmi tapasztalataikból megtanulták — o tömegek összefogásával és mozgalmával is. Erre kötelezi az európaiakat ennek a harminchárom évvel ezelőtti napnak emléke. Nemes János REYKJAVIK Mától: tenger imérfö!d-csata Olafur Johannesson izlandi miniszterelnök a UPI amerikai hírügynökség tudósítójának adott interjújában kijelentette, hogy az ország halászati határait pénteken (tehát mától) 12 tengeri mérföldről 50 mérföldre terjesztik ki. Hangsúlyozta, hogy a 210 ezer izlandi lakos számára ez élet-halálkér- dés, mert az izlandi gazdaság jóformán kizárólag a halászati ipartól függ. Kőműves, vízszerelő, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, festő, parkettás, tetőfedő, épületbádogos, . villanyszerelő, vasbetonszerelő, lakatos, könnyűgépkezelő, autófényező és gépkocsivezető szakmunkásokat, kubikosokat, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is) és rakodókat azonnali belépéssel felveszünk jelentkezni lehet a „PROSPERITÁS" Ktsz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. Tízhónapos, ingyenes jelentkezhetnek legalább ötéves szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező kőműves, ács-állványozó vagy vasbetonszerelő szakmunkások. Hathónapos 18—45 éves férfi segédmunkások jeletkezhetnek. A tanfolyam helye: Cegléd. Kezdete: 1972. október 2. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőség. Munkásszállást és ebédet adunk. Különélési pótlékot és utazási hozzájárulást fizetünk. Minden héten szabad szombat. A tanfolyam befejezése után kötelező szakmai gyakorlat nincs. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót. BÁCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Kecskemét, Klapka u. 34. A halon kívül Izland nagyon szegény nyersanyagban és az ipar fejlesztését akadályozza az energiahiány. Az izlandi export több mint 80 százaléka haltermékekből áll és a nemzeti összterméknek körülbelül az egyötöde ebből az iparágból származik. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az egész ország és a parlament maradéktalanul támogatja a határok kiterjesztésére vonatkozó döntést. Mint a UPI tudósítója megjegyzi, Nagybritannia és Nyugat-Né- metország erőteljesen ellenzi az izlandi intézkedést, amelyet a hágai nemzetközi bíróság törvénytelennek minősített. Az izlandi miniszterelnök sajnálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a halászati kérdésben nem sikerült megegyezőire jutni az angolokkal és a nyugatnémetekkel. Noha a békés megoldást tártjuk ésszerűnek, kénytelenek vagyunk vállalni a döntés következményeit — mondta a miniszterelnök. müvezetőképző tanfolyamra gépkezelőképző tanfolyamra