Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
*a?3. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK "“K^Cvrlap 3 Piaci tudósítás — hosszú távon Kevés gyümölcs és zöldség, a vártnál jobb a húsfelvásárlás A megyei tanács élelmiszerkörképe Felmentés, választás a Nagykátai Járási Pártbizottság ülésén í Milyen főzni-, sütni- és ha- rapnivalókból jutott az idén bőséggel a megye éléskamrájába, s mi volt hiánycikk — ezt vizsgálták a napokban a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakemberei. Lássuk hát, minő eredmény összegeződött a felmérések végén, milyen forgalmat bonyolítottak le a felvásárló és a feldolgozó vállalatok legfontosabb élelmiszereinkből. A félévi statisztikát böngészve, hamarosan szembeötlik, hogy — idézve a hozzáértőket: — megváltozott a felvásárlás szerkezete. A legfigyelemre méltóbb: a termelőszövetkezetek részaránya az elmúlt év hasonló időszakában mért 63,5 százalékról 56,5 százalékra csökkent. Ijedelemre azonban nincsen ok, hiszen nem a termelés színvonala esett vissza, hanem — örvendetesen — a háztáji gazdaságok termeltek több árut, mint korábban, s nőtt az állami gazdaságok részaránya is. Leszögezhetjük tehát, egészséges változás tanúi lehetünk. Elsősorban az állat- tenyésztés és az állati termékek előállítása terén érzékelhető fejlődés, a központi intézkedések, közgazdasági szabályzók láthatóan kedveztek a háztáji gazdálkodóknak. Érzékeltetésül még egy példát: az elmúlt év első felében eladott 28 740 darab vágósertés helyett ez év első hat hónapjában 46,164 jószágot adtak a kisgazdaságok. A túlteljesítés — a teljes sertésfelvásárlást tekintve — 31,9 százalékos. Vágómarha, baromfi, tojás Visszaesett azonban a vágómarha-felvásárlás. S efölött megint csak nem kell búslakodnunk, hiszen a tizenhét százalékos csökkenés oka: kevesebb üszőt, tehenet küldenek vágóhídra a gazdaságok. Az új rendelkezések hatására a tenyésztési érdekeknek megfelelően egyenletesebbé vált a kivágás üteme. S a baromfi? A feldolgozó vállalatok, az ÁFÉSZ-ek és a MÉK 323,4 vagon szárnyast vásárolt föl az év első felében, 7,2 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Ez a szakosodás következménye, a korszerű „csirkegyárak” változatlanul tartják a termelési szintet, o gazdaságtalanul termelő tsz-ek pedig felhagynak a baromfitenyésztéssel. Mindent összevetve, igen szép eredményként könyvelhetjük el a fönti mennyiséget, hiszen az utóbbi öt évben még így is csaknem megduplázódott a baromfitermelés. (Az olvasó e ponton tamáskodni kezd, hiszen immár másodszor tüntetjük föl a termelés-visszaesést alapjában rendjénvaló dolognak, de a tények elég meggyőzőek: a piacon nem volt hiány sem marhahúsból, sem baromfiból.) Az év második felében a statisztika javulása várható, tudniillik, egyre több nagy testű baromfi — pulyka, kacsa, lúd — fogy, s mint köztudott, ezek fogyasztásának ősszel jön el az idej’e. Elegendő tojáshoz jutottak a háziasszonyok — állapították meg a megyei tanácsnál. Igaz ugyan, hogy az állami felvásárlás mértéke 14 százalékkal csökkent, de a szabadpiacon, a kiskereskedők révén, a tsz-bol- tokból ugyanennyivel több tojás jutott a fogyasztókhoz. i Hasonló a helyzet a tejfelvásárlásban; az állami felvásárlás valamelyes csökkenésével egyidejűleg napi 3000 literről 5000 literre nőtt a tsz-ek által értékesített tej mennyisége. A saját üzemeikben készített tejtermékekből is több jut a fogyasztóknak. Változó arányok a zöldség felvásárlás ban A zöldség-gyümölcs ellátás — kiváltképp a rapszodikus időjárás hatására — egyenetlen volt. Míg egyes árucikkekből bőséges kínálat várta a felvásárlókat — és következésképp a fogyasztókat —, más termékekből gyengébben tudták kielégíteni a keresletet. A zöldségtermelés köztudomásúan nehéz dió, a gazdaságok nagyobb részében kevés a dolgos kéz, a zöldség pedig igen munkaigényes növény. A gépesítés nem olcsó dolog, s nem minden szántóföldi zöldség termelése gépesíthető. A közgazdasági környezet, az értékesítés lehetőségei sok esetben kedvezőtlenek. (Mindezt csupán a rend kedvéért említettük meg, hiszen szerény piaci tudósításunk keretében bővebb taglalásra nem futja, különben esett már e témáról szó több ízben is lapunk hasábjain.) Pest megye lényegesen kedvezőbb természeti és közgazdasági helyzetben van azonban, mint az ország más részei. Elég csupán ennyit említeni: a fővárost öleli körül. Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy a zöldségtermelésben megyénkben évek óta alig-alig tapasztalható visszaesés. A felvásárlás arányai azonban lassan megváltoznak. Ugyanezt írtuk le a sertésről szólván, csakhogy ez esetben éppen fordított a helyzet. Nem a termelők aránya változik, hanem a felvásárlóké! Bár említsük meg, növekszik a piachoz gyorsabban alkalmazkodó házikertek termelőkapacitása. A feldolgozó üzemek közvetlen kapcsolatot létesítenek a termelő gazdaságokkal, öt konzervgyár — így a budapesti, a nagykőrösi, a hatvani, a dunakeszi és a kecskeméti — él a megye termékeiből, s lassan teljesen megszűnik a MÉK és az ÁFÉSZ-ek közvetítő szerepe, feladatuk szinte kizárólagosan a lakosság ellátása lesz. S hogy ez mint sikerült? Mint említettük, nem a legfényesebben. Az elmúlt év első felében átvett árunak most csupán 84,8 százalékát vásárolták föl. Kevés zöldborsó jutott A váci vasúti csomóponton készülnek az őszi csúcsforgalomra, amikor a termelőszövetkezetek terményeit — főként a cukorrépát — kell majd gyorsan és fennakadás nélkül rendeltetési helyükre juttatni. Komoly nehézséget okozott, hogy a váci állomáson nem volt elég rakodótér. A MÁV Budapesti Igazgatóságának segítségével azonban szükségrakodótereket építettek, így ezt az akadályt már kiküszöbölték. A csúcsforgalom beálltakor a kocsifordulók csökkentése érdekében fokozzák a csomóponton az ellenőrzést, továbbá. kibővítik az ügyeleti szolgálatot is. A váci Kossuth Termelőszövetkezetnek, valamint a Na- szályhegyaljai Termelőszövetkezetnek is megígérték, hogy az ütemezés szerint maradéktalanul kiállítják a kért szerelvényeket, vasúti kocsikat. Erre szükség is lesz, hiszen a termelőszövetkezetek a tavalyinál nagyobb cukorrépatermésre számítanak. A csúcsforgalmi időszakot nehezíti, hogy párhuzamosan tovább folytatódnak az extavasszal a piacokra, boltokba; a gépi szedésű termés bőséggel kielégítette a konzervgyárak igényeit, de kézi szedésű, zsenge borsót az esőzések miatt bizony alig tudtak szedni. Eltolódott a primőr paradicsom érésideje is, kevesebb uborka, zöldhagyma jutott piacra. Csupán a saláta termett szépen, tizenöt vagonnal többet vettek át a felvásárlók, mint tavaly. Megfelelő volt az ellátás burgonyából. Bár jól termett, kevesebb sárgarépa, gyökérZöfd- ség került piacra — a kereslet szerint, hiszen a kiskertekben egyre több terem belőlük. Az utóbbi időkben garmadával volt karfiol, paradicsom, zöldpaprika, borsó. Nőtt az élelmiszerexport A gyümölcsökkel viszont nem volt szerencsénk az idén. A MÉK, az ÁFÉSZ-ek, a ZÖLDÉRT, a Hungarofruct, a konzervgyárak és a hűtőipar 5,4 százalékkal kevesebbet vásárolt föl, mint a tavalyi első félévben. Gyengén termett a szamóca, a cseresznye, a meggy — s eszerint az árak a csillagokat verték —, elfagyott a kajszi, az alma — még a kompéinak való is drága —, vigasztalásul talán: bőven termett az őszibarack, kiegyensúlyozottabb ellátást ígér a körte és a szőlő. S jóllehet kevés szamócát, meggyet ettünk az idén — az előbbi gyümölcs ára elérte a harmincöt forintot is —, a termelők egy része mégsem szenvedte meg a szűkös termést, mert a Hungarofruct, kedvező külföldi piacot találván, a szokásos mennyiség két és félszeresét vásárolta föl — jó pénzért. Ennyit hát az idei félidő felvásárlásairól, piaci helyzetéről. A piaci tudósításhoz azért még tegyünk hozzá annyit, hogy a megye teljesítette az előirányzatot húsból és állati termékekből. Ebből összesen 2,3 százalékkal vásároltak föl többet, mint az előző évben, s az időjárás okozta felvásárlási gondok ellenére is javult a lakosság zöldség-gyümölcs ellátása; szükség szerint a szomszéd vidékekről vásárolták be a szükséges készleteket, s egyes termékek világpiaci konjunktúrájának köszönhetően, mintegy másfélszeresére emelkedett élelmiszerexportunk. Apor Zoltán portszállítások is. A váci hajógyár. a Forte, a DCM termékeit is időben el kell indítani. Ezt a mezőgazdasági szállítások nem fogják hátráltatni. A csomópont vezetői megállapították, hogy az elmúlt időszakban csökkentek a DCM kocsiigényes szállításai, viszont a hajógyárnak felfutó forgalma van, a napokban például az új rakodóhelyen 25 kocsiba ötven darab konténert raktak fel, s indítottak útnak. A csomópont jó munkáját bizonyítja, hogy tavalyi szállítási tervüket 101,3 százalékra teljesítették, s a múlt esztendőben, a negyedik negyedévben 174 299 tonna áru hagyta el a váci állomást. Az idei őszön ez a mennyiség előreláthatólag még több lesz. A váci csomópont vontatási főnöksége is készül a nagy szállítási feladatok teljesítésére. Az ő dolguk az, hogy minden összeállított vonathoz mozdonyt biztosítsanak. Az őszi időszakban 8 hónapra hosszabbítják meg a mozdonyok időszakos javítását, rendbehoztak két Ülést tartott a NEB Tegnap délelőtt ülést tartott, a Pest megyei Tanács épületében, a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A tanácskozáson részt vett Kiss Béláné, a Pedagógusok Szak- szervezete Pest megyei titkára, dr. Tasnády Endre, Pest megye főügyészének helyettese és Meszléiyyi Miklós, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának munkatársa. A NEB a közelmúltban végzett két nagyszabású vizsgálat tapasztalatait összegezte. Elsőként az egyes fogyasztási cikkek importjának vizsgálati tapasztalatairól szóló jelentést, majd az iskolaegészségügy helyzetéről szóló jelentést vitatták meg. Hazánk Európa negyedik legjelentősebb bauxittermelő országa. A dunántúli bányák évente 2,4 millió tonnát adnak. Ennek kétharmadát a bakonyi, a többit a Fejér megyei bányákból hozzák felszínre. A közeljövőben erőteljesen nő a bauxittermelés és feldolgozás, ami a szállításokra is nagy feladatokat ró. A Bakonyban Fenyőfő térségében új bányákat nyitnak. Az ottani készletek megközelítik a Fejér megyei területek kincsét. Az évi hazai termelést 1975-re 3 millió tonnára fokozzák. Mivel az export nem nő, a hazai feldolgozás nagy- ' mértékben emelkedik. Ajkán befejezéséhez közeledik az új timföldgyár építése. A hazai alumíniumellátás tovább javul a bauxitbányászat emelkedésével párhuzamosan. Új termékek jelennek meg, például különböző fóliák, amelyek az élelmiszerek csomagolását tökéletesítik. Egyre több ajtó, ablak, épület-burkolóanyag is készül. Az ipari felhasználás szintén szélesedik. Tervezik a bányászatban való alkalmazását is. A nyirádi bányában kísérmozdonyt is, melyek eddig szolgálatmentesek voltak. Előreláthatólag a váci csomópont eleget fog tenni szállítási feladatainak. Ebben a dolgozók odaadásán kívül segíti őket a villamos vonal is, amely ja- vítólag hatott a menetidőre, s így nemcsak a személyszállítás, hanem a teherforgalom is meggyorsult. F. B. Befejeződött a jogtörténészek konferenciája Budapesti látogatással be* fejeződött csütörtökön a par- lamentalizmus és a képviseleti intézmények nemzetközi történeti bizottságának 1972. évi rendes ülésszaka, amelyet az Aranybulla kihirdetésének 750. évfordulója alkalmából Székesfehérvárott rendeztek meg. A konferencián 18 ország mintegy száz jogtörténésze vitatta meg a XII—XVII. századi szabadságlevelek témakörében folytatott kutatások legújabb eredményeit. Tegnap délelőtt ülést tartott a nagykátai járási pártvégrehajtóbizottság. Az ülésen megjelent Cservenka Fe- rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, alti arról tájékoztatta a járási végrehajtó bizottságot, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa megkereséssel fordult a Pest megyei Pártbizottsághoz. Kérésük, hogy Antalfia Jenőt. a Nagykátai Járási' Pártbizottság első titkárát a Hazafias Népfront Országos Ta] letek folynak alumínium süveggerendák beépítésére. A 1 kezdeti eredmények biztatóak. nácsa osztályvezetőjévé nevezhessék ki.' A megyei párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta a megkeresést és arra az elhatározásra jutott, hogy eredményes tevékenységének elismerésével, hét esztendőn át végzett munkáját megköszönve, hozzájárul Antalfia Jenőnek, a Nagykátai Járási Pártbizottság első titkári tisztségéből való felmentéséhez, s egyben javasolja Pataki Mártonnak, a Nagykátai Járási Pártbizottság eddigi titkárának első- titkárrá, illetve Árokszállási Istvánnak titkárrá választását. A nagykátai járási pártvégrehajtóbizottság majd ezt követően az összeült járási pártbizottság a javaslattal egyetértett. Felmentette Antalfia Jenőt érdemei elismerésével és a járási pártbizottság első titkárának megválasztotta Pataki Mártont, titkárnak pedig Árokszállási Istvánt. Több segítséget a szervezőknek! A Ganz Műszerművek Gödöllői Árammérő- gyárában úgy kell szervezni, hogy ez mintául szolgáljon a többi vállalatnak — így szól a miniszteri utasítás. Vagyis elsőként a gödöllői gyárban valósítják meg a munka- és üzem- szervezés legkorszerűbb elveit. Miért esett az Árammérőre a választás? Mert évek óta rendszeresen, céltudatosan szerveznek, mert itt optimálisak az ésszerűsítés feltételei, A KGM-től kitünően használható irányelveket kaptak, amelyek tudományosak, s egyben gyakorlatiak is. A sajátosságok felkutatása, a megvalósítás van hátra — s ez nem kevés. Gödöllőn e témáról beszélgettem a szakemberekkel, mindegyikük elismerte, hogy nagy lehetőségek rejlenek a szervezésben, szerintük a belső tartalékok feltárásával a termelési érték kb. 30 százalékkal nőhet. Ennyi plusz értéket hozhat a szervezés. Ha jobban szerveznek, hiszen korábban is állandóan ésszerűsítették a vezetői mechanizmust, a termelés folyamatát — a kívánt eredmény azonban gyakran elmaradt. A szervezgetés ugyanis nem hoz „harminc százalékot”. A szervezést a bennerejlő kiaknázatlan lehetőség állította az érdeklődés középpontjába, no és viszonylagos olcsósága: kevesebbe kerül ésszerűsíteni, mint milliókat áldozni jó vagy kevésbé jó beruházásra. Ez az „olcsóság” nagy érték, a szervező „be- ruházásnyi” eredményt mutathat fel, ha korszerűsíti a technológiát, ha egyszerűsíti a munkafolyamatot, ha megújítja az együttrpű- ködést. A szervezés eredménye megteremtheti szükséges beruházásaink fedezetének egy részét, fölöslegessé tehet több fejlesztést, ellenőrévé válhat a vezetésnek, kibukhatnak az eddig pénzzel elleplezett mulasztások. A jó szervezés alapot teremthet a jövő korszerűsítésekhez, hiszen kár lenne úgy fecsérelni a pénzünket, hogy közben meglevő értékeinket csak részben használjuk ki. Az optimális szervezés sürgetése tehát gazdasági helyzet következménye — és az ésszerűsítés vissza is hat a fejlesztésre. K ár lenne a munka- és üzemszervezési programot félreérteni, s azt várni, hogy kizárólag racionalizálással minden megoldható. Például: akadozik a mágnesellátás, az Árammérőgyárban kooperációs gondokkal küzdenek, ha majd a KÖVAC-ban is optimálisán szerveznek, akkor zökkenőmentesebb lesz az együttműködés. Ilyen logikai játékkal a szervezés mindent egycsapásra megoldana, a jó szervezetek jó' kapcsolódása gondolatilag teljessé bővíthető. Bizonyára naiv várakozás ilyen tökéletességre számítani. Nem a derűlátás jogosságát vitatjuk, hanem e gondolkozás kárára figyelmeztetünk : helytelen, ha a szervezés csodaszerré misztifikálódik, s a vezetés, az irányítás, a döntés, a gazdálkodás egyéb eszközei háttérbe szorulnak. A szervezés csak az irányítás többi eszközével együtt járhat sikerrel! A szervezést nem szabad kiragadni gazdasági közegéből. A szervezéshez általános feltételek kellenek, s a lehetőség kettős: vagy az ész- szerűsítési program előtt, vagy közben teremtjük meg a feltételeket. Ma még nem késtünk el a jó szervezési klíma kialakításával. Mit is kellene tenni, hogy jól lehessen szervezni? A gazdasági élet több területén változtatni kell. Például: jó lenne szabványosítani az alapanyagellátási; racionálisabb, tervszerűbb, előrelátóbb beruházási politikára lenne szükség; olyan intézkedések segítenének, amelyek a munkaerő áramlását ésszerű keretek közé szorítanák, csak így alakulhat ki igazán a gyárban olyan fegyelmezési klíma, amelyben a munkástól kérni lehet, amelyben nőhet a dolgozóval szembeni igény, s nem fenyeget annyira a felmondás, az elcsábítás. Határozottabb, stabilabb közgazdasági szabályok szükségeltetnek, amelyek kapaszkodókat jelenthetnek a szervezőknek. A többi között ezek azok a feltételek, amelyek szárnyat adhatnának a szervezésnek, megsokszorozhatnák az eredményeket. E nélkül is sikeres lehet a szervezés, de a fejlődés valószínűleg lassúbb lesz. A gyorsítás érdekében országosan is szervezni kell! A mikor az országos változtatásokat kérjük, nem a vállalatok, a gyárak vezetőinek felelősségét kissebbítjük. Belátjuk hogy egyetlen gyárigazgató sem módosíthatja a közgazdasági szabályokat, egymaga képtelen a munkaerő- helyzet stabilizálására — jogosan várhatnak hát segítséget. A szervezők felelősségét semmi sem csökkenti saját „világukban”. Csakhogy milyen, mekkora ez a világ — nem éppen lényegtelen kérdés. Fóti Péter továbbá Timföldgyár épül Uj bauxitbányákat nyitnak a Bakonyban Őszi csúcsforgalom előtt Nem lesznek szállítási gondok
