Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

4 1912. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT Mikrofon és kamera előtt Hol kapható Országos bemutatókra készülnek a jászkarajenőíek Új napközi otthon Iskola, sok segítséggel A KATONÁK Petőfi szülőhelye városi rangot kér Kiskőrös tanácsa határozat­ban foglalta össze a település- fejlesztési munka eddigi ered­ményeit. A dokumentumban a nagyközség tanácsa azzal a ké­réssel fordul a Bács-Kiskun megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága útján a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­hoz, hogy Petőfi Sándor szülő­helyét nyilvánítsa várossá. Petőfi szülőhelye egyébként az 1700-as évek végétől 1882- ig, csaknem száz éven át me­zőváros volt. Akkor viszont ki­zárólag nagy lélekszáma miatt kapta meg ezt a címet, most pedig gazdasági és kulturális funkciójával is megfelel a mai kisváros iránt támasztott, ösz- szehasonlíthatatlanul maga­sabb követelményeknek. A szegedi szabadtéri játékok idei programja újabb szaka­szába lépett. A Dóm téren megkezdődtek Félix László rendező irányításával a Ci­gánybáró főpróbái, a szegedi Nemzeti Színházban pedig Vá­mos László rendező irányítá­sával az azt követő produkció, a Romeo és Julia próbái. Az előkészületekkel elégedettek a játékok igazgatóságán. Sajná­Bizonyára sokak számára furcsán hangzik a kérdés: hol kapható okarina? Engem is meglepett, amikor Győré Jó­zsef, a ceglédi járási hivatal személyzeti főelőadója megfo­galmazta. Ugyan, mi szüksége lehet egy személyzeti főelő­adónak okarinára, erre az ugyancsak ritka, cserépből ké­szült, népi hangszerre. — Szabadidőmben a jászka- rajenöi citerazenekar vezetője vagyok... — mondta moso­lyogva. lattal értesültek azonban ar­ról, hogy Wilii Boskovsky, aki a Strauss-daljátékot vezényel­te volna, megbetegedett, és ezért valamennyi tervezett nyári magyarországi vendégjá­tékát lemondta. A játékok igazgatósága Szalatsy Istvánt, a szegedi Nemzeti Színház is­mert karmesterét bízta meg a Cigánybáró előadásain a zene­kar dirigálásával. — A személyzeti főelőadó... — Igen — bólintott rá, az­tán még hozzátette: — de az eredeti foglalkozásom: ének­zenetanár ... — így már érthetőbb — hagytam helyben a magyará­zatát —, de minek egy citera- zenekarnak okarina? Asszony a citeránál — Tíztagú zenekarunk nyolc citerásból, egy okarinásból és egy köcsögdudásból áll... — Mikor alakult és kikből ez a furcsa összetételű zene­kar? — Másfél esztendeje. S hogy kik a tagjai? A citerások: idős Pólyák József juhász, Dávid László és József kőműves, K. Tóth István szobafestő, Mik­lós József traktoros, Török Já­nos vasutas, Tóth Kálmán ház­gyári munkás és Serfőző Fe- rencné háztartásbeli. — Női citerás? — Igen, nálunk ilyen is van. A köcsögdudásunk: Bodzsár József és az okarinásunk: Vá­gó János tsz-tag. Használt is jó lenne jászkarajenői népi együttes is valósággá válna ... Prukner Pál A sgraifités ház Kőszegen, a műemlékek vá­rosában különleges ritkaság­nak számít a Jurisics tér 7. szám alatti, úgynevezett sgraf­fito« ház. Elnevezése attól a díszítő eljárástól származik, amely az épület homlokzatán látható: a díszítő rajzot a fel­ső, általában világosabb vako­latrétegbe karcolták, s ezáltal előtűnt a mélyebben fekvő, sötétebb színű alap. Az épületet mintegy kétmil­lió forintos költséggel, a 17. századi formájában helyreál­lítva, az ifjúság rendelkezésé­re bocsátják. Az aszódi Rákóczi úti, 2. szá­mú Általános Iskola öt éve épült. A környékbeli lakótele­pek terjeszkedésével a tanulók száma is nő, az iskola mind zsúfoltabb. Az elmúlt tanév­ben 320 gyermeket oktattak ti­zenkét nagy létszámú tanuló- csoportban, váltott műszakban. Mégis, az iskolai tanulmá­nyi átlag 3,1. Úttörőcsapatuk elnyerte a já­rási vándorzászlót. Két peda­gógusuk kiváló úttörővezető, egy fiatal pedig kiváló ifjúsá­gi vezető kitüntetést kapott az úttörőcsapatból. Énekkaruk és bábcsoportjuk aranyérmes. E nyáron mintegy félszáz úttörő­jük vett részt csapattáborozá­son, többen pedig az NDK-ba utaztak csereüdülésre. Asztalos István, az iskola igazgatója mindezt elsősorban nevelőtársai jó munkájának tulajdonítja. De külső támogatás is közre­játszott s közrejátszik az eredményekben: a községi KIFESTETTÉK tanács és a helyi s kör­nyékbeli üzemeké, szerve­ké. Községükben az elmúlt évek­ben több szolgálati pedagógus- lakás épült, és jelenleg is épül kettő. A közelmúltban készült el mintegy kétmillió forintos költséggel egy ebédlővel, úttö­rőszobával rendelkező új nap­közi otthon, amelybe az ikla- di Ipari Műszergyár százezer forint értékű bútort és felsze­relést vásárolt. Az új napközi otthon révén az iskolában pár tanterem felszabadul, és így ősztől áttérhetnek a szaktan­termi oktatásra. A honvédség egyik alaku­lata a nyár folyamán ki­festette az egész iskolát. A szülői munkaközösség is végez társadalmi munkát. Tag-: jai iskolai sportpályát építet-. tek. Évenként gyermeknapot, gyermekkarnevált, vetélkedő­ket rendeznek. Az iskola csa­tornázásához is ők készítették el a felméréseket. Öreg sír az abonyi temetőben A Cigánybáró próbái a Dóm téren Willi Boskovsky megbetegedett Bibliofil könyvek - új formában A világhírű gyomai Kner- nyomdában művészi kivitel­ben, s új formátumban jelen­nek meg a művészettörténeti kiadások, verseskötetek, re­gények. öt könyvkiadó meg­rendelésére készítik a bib­liofil könyveket 10x17 centi- méteres nagyságban. Diósgyő­Az idén is voltak olyan diá­kok, akik nem tölthették tel­jesen zavartalanul a nyári va­kációt, mert egy vagy két tárgyból megbuktak és készül­niük kellett a javítóvizsgára. Felkészülésük segítésére az iskolákban hamarosan megkezdődnek a korrepe­tálások. Ennek keretében azok a pe­dagógusok foglalkoznak a diákokkal, akiknek tantár­gyaiból nem feleltek meg a követelményeknek. A javító, és osztályozó­vizsgákat az általános és kö­zépiskolákban egyaránt au­gusztus utolsó hetében bo­nyolítják le. A vizsgák pon­tos idejét az igazgató hatá­rozza meg, és a tanintézet hirdetőtábláján közzéteszik. Ezen túlmenően a vizsga ide­jéről és a szükséges tudniva­lókról az iskolák értesítik a tanulók szüleit. Az a diák, aki a javítóvizsgát indokolat­lanul elmulasztja, tanulmá­nyait csak osztályismétléssel folytathatja. A javítóvizsgá­kat követően, a tanévnyitó ünnepség előtti munkanapon, augusztus 31-én lesznek a pótbeíra tások azoknak a tanulóknak, akik valamilyen okból júniusban nem iratkoztak be A pedagógusok nyári vaká­ciója augusztus utolsó heté­ben ér véget. A nevelőtestüle­tek kollektíváinak tagjai egy héttel tanévkezdés előtt vo­nulnak be iskolájukba, hogy elvégezzék a tanévkezdés elő­készítésével kapcsolatos fel­adatokat. Ugyancsak augusz­tus utolsó hetében, az igazga­tó által megjelölt napon tart­ják a tanévnyitó értekezletet mind az általános, mind a kö­zépiskolákban. Szeptember elsején rende­zik országszerte a tanévnyitó ünnepségeket. 2-án lesz az első tanítási nap. Szeptember első hetében ala­kítják ki az osztályok végle­ges órarendjét. Az általános ri bordázott papíron, gara- mond antikva betűkkel sze­dik, Goethe, Robert Bums, Szergej Leszenyin, Juhász Ferenc, Janus Pannonius és más költők halhatatlan so­rait A Kner-nyomdában 1972- ben 900 ezer bibliofil kötet jelenik meg. iskolák legifjabb diákjai, az elsőosztályosok, a tanévkez­dést követő heteket jórészt azzal töltik majd, hogy meg­ismerkednek az iskolai élet­tel, a magatartásbeli követel­ményekkel. A többi osztály­ban az első hetek az előző oktatási év anyagának ismét­lése jegyében telnek el, szeptember közepén tér­nek át az új tananyag fel­dolgozására. Az 1972—73-as tanévben — a művelődésügyi miniszter utasítása értelmében — két nevelési értekezletet tartanak az iskolákban. A novemberi tanácskozás témája valameny- nyi alsó- és középfokú okta­tási intézményben: az MSZMP Központi Bizottsága közokta- táspolitffcai határozatának feldolgozása. Az 1973 áprilisá­ban sorra kerülő nevelési ér­tekezlet témáját az igazgató jelöli ki. Pápán, az egykori Eszterhá- zy kastély udvarán dr. Mithay Sándor múzeumigazgató, veze­tésével az idén folytatták az 1964-ben megkezdett ásatáso­kat. Az U-alakú kastély res­taurálása indította el a feltá­ró munkálatokat. A régi ud­varszint megállapítása az első ásatások alkalmával sikerrel járt. A különböző törmelékré­tegek alatt egy középkori magyar fa­lu maradványaira bukkan­tak. A középkorban, a vár építése előtt ez a település volt Pápa. A régi vármetszetek Pápa várát egymástól eltérően négy­zetesnek, illetve téglalap ala­kúnak ábrázolják. A múzeum — S minek az okarina? — Vágó János bácsinak ket­tő is van, de az egyiknek a fú- vókája kicsorbult, a másik pe­dig megrepedt. Már az ország legkülönbözőbb részein ke­restünk okarinát, de üzletben kapni sehol sem lehet. Egy pa- rádi fafaragó népművész ugyan felajánlotta a magáét, de már az is csorba, nem sokra me­gyünk vele. Egy új vagy lega­lábbis használható okarinára pedig ugyancsak nagy szüksé­günk lenne. A napokban ugyanis rádiófelvételt készítet­tek zenekarunkkal, amelyet augusztus 27-én, délután su­gároznak majd a Kossuth adón. Augusztus 19-én részt veszünk a Röpülj páva körök országos bemutatóján. Ezt a televízió is közvetíti. Nagyon szeretnénk addig János bácsit meglepni egy új okarinával. Annál is inkább, mert szep­temberben újabb nagy feladat vár a zenekarra: meghívást kaptunk a magyar rádió orszá­gos népzenei találkozójára, amelyet szeptember 15—16— 17-én Salgótarjánban rendez­nek meg. — A citerákkal nincs gond? — Ma már szerencsére nin­csen. Amikor megalakultunk, még mindenki a maga citerá- ját használta és ezek össze­hangolása sok bajt okozott. Ma már azonban a nyolcból hét citera egyforma: valamennyit Dávid Józsi bácsi, az egyik ci- terásunk készítette ... A nagy terv — Más tervek? — Citerazenekarunk mel­lett szép sikereket ért el tízta­gú asszonykórusunk. Most népi tánccsoportot szeretnénk alakí­tani, s akkor nagy tervünk, a nádortermében levő középkori kép is téglalap alakú várat mutat. A leírásokból és raj­zokból arra következtetnek, hogy a középkori vár a mai kastély alaprajzába illik bele. Ezt az eddigi ásatások is bizo­nyítják. A középkori vár egyik ol­dalának lebontásával ala­kították át az épületet kas­téllyá. A feltárás alkalmával sikerült a várfal szerkezetét is megál­lapítani. A várat körülvevő kőfal 2,2 méter széles, és 4 méter mély volt, megtaláltak egy sarokbástyát is, amelyen a 15. században lakótorony állt. A tökért felé vezető várkapu alapjai is előkerültek. A tanévelőkészítés jegyiben Tudnivalók a javítóvizsgákról - Pótbeiratás Augusztus utolsó hetében évnyitó értekezlet A vár alól előkerült a középkori Pápa A MAI KASTÉLY IS VÁR VOLT családjának tagjait: a költő szüléit, feleségét, Szendrey Júliát, tragikus sorsú Zoltán fiukat és testvéröccsét, Petőfi Ist­vánt (a képen) a nemzet 1908-ban országos ünnepségen a budapesti Kerepesi temető Pe- tőfi-mauzóleumában, temettette eh A család 1918-ban elhunyt utolsó tagja, Petőfi Istvánná (a képen) azonban nem itt nyugszik. Vajon miért, és hol a sírja? A feleletet az abonyi katolikus nagytemeto- ben találtam meg. Az akáclombos sírkert egy borostyánnal befutott, öreg hantja fölött fe­hér síremlék áll (alsó kép), ezzel a felírással: Petőfi Istvánná sz. Gaylhoffcr Antónia 1842—1918 Petőfi Sándor nimbusza megőrzi szelíd emlékét Bár országosan kevéssé ismert e sír, gyak­ran meglátogatja egy-egy diáklány vagy diák, és pár szál virágot tesz a síremlékre. Egy év­ben egyszer pedig testületileg tisztelegnek az abonyi gimnázium fiataljai.--------------- került Petőfi Istvánná Abony­| HojjVän | ba? Az öregek még emlékeznek------—------- a mindig gyászruhában járó, ke vés beszédű, idős asszonyra, aki Járdány Gyula abonyi nyomdászmester és könyvke­reskedő Kölcsey utcai házában lakott. Járdány Gyuláné, született Gaylhoffer Erzsébet, Petőfi Istvánné unokahúga volt, így került hozzájuk viszontagságos élete során a nagynéni. Az idős mester nagy gonddal és szeretettel őrzi Petőfi Istvánné emlékezetét. Rengeteg Petőfi-emlékkel kapcsolatos régi fényképet, levelet, könyvet, újságot gyűjtött össze. Petőfi Istvánt atyja a mészárosmesterségre taníttatta, de ő — bátyja tüneményes pálya­futását látva — úgy érezte, hogy neki sem a péterváradi húsvágó tőke mellett van a he­lye. Ezt az érzést erősítette Szendrey Júlia, Petőfi Sándor felesége is. A rokoni kapcso­latok során különben beleszeretett sógornője húgába, Szendrey Marikába, és ebből fakadt élete első nagy csalódása. Marika ugyanis Gyulai Pálhoz ment feleségül. Az első irodalmi emlék, amely nevéhez fű­ződik, Petőfi Sándor „István öcsémhez” című költői levele: „Hát hogymint vagytok otthon, Pistikém? Gondoltok-e néha-néha rám? ...”-------------------------------------- a 24 éves Ist­| A szabadságharcban | ván - bátyja-------------------------------------- példáját követ­ve — beállt honvédnak, és bátor helytállással századosi rangot ért el. A világosi fegyverle­tétel után bújdosott, elfogták, és 1850-ben köz­katonának vitték Tirolba. Egy év múlva en­gedték haza, de valaki nemsokára besúgta, hogy honvédtiszt volt, és még számítanak rá a rebellisek. Bíróság elé állították, háromévi várbörtönre ítélték, amelyet Theresienstadt- ban töltött le. A fogságban megtanult néme­tül, nagyon sokat írt és olvasott, s itt kezdett ő is verseket írni, melyeket később közölt a Vasárnapi Újság is. Szabadulása után Gaylhoffer János német származású, de magyar érzésű dánosi birtokos Petőfi Sándor | két tanuló fia és leánya mellett nevelősködött. Csakhamar megszerette az egész család, ő pe­dig meleg vonzalmat kezdett érezni a kastély féltett virágszála, Antónia, otthoni nevén Tó­nika iránt, s a vonzalomból kölcsönös szere­lem lett, majd leánykérés, de Gaylhoffer Já­nos kitérő választ adott: „Fiatal még a kis­lány. Különben is én olyan vöt várok, aki nyugodt, gondtalan életet tud biztosítani leá­nyom számára...” Ezekután Petőfi István felmondta a dánosi nevelői állást, lángoló szerelmes verssel bú­csúzott el a kislánytól, és a Geiszt család csá­kópusztai uradalmába ment ispánnak. Köz­ben öt éven át rendületlenül írta szerelmes leveleit és verseit Tónikának. Antónia, mint az akkori etikett szerint nevelt kislányhoz il­lett, sohasem válaszolt, István csak abból tud­ta, érezte, hogy a leány iránta való érzelme nem változott, hogy Tónika egymás után uta­sította el a kérőket------------------------- tiszttartójának nevezte | A Geiszt család I ki. 1863-ban Petőfi 1st­-------------------------- vant. Ez mar komoly po zíciót jelentett, újból jelentkezett kérőnek, s az öreg szülők bele is egyeztek a házasság­ba, melyet 1863. december 26-án kötöttek meg a pilisi evangélikus templomban. Az esküvőn részt vett Szendrey Júlia is. Két hónap sem telt el, s egy reggel Petőfi István a gazdaság dolgában Szarvasra készült. A kocsin _ már fenn ült egy élemedettebb korú, csinos nő, aki — mikor felesége búcsúzott Istvántól — oda­szólt neki: „Pista, jöjjön már, mert elkésünk!” Antóniának feltűnt a bizalmaskodás, s még aznap megtudta a szomorú valóságot. A kocsi­ról a gazdaság kulcsárnéja szólt le, akinél a férje — a reá való várakozás éveiben — vi­gasztalást keresett. És a „pusztai démon”, ahogy Petőfi István egyik levelében a kulcsár- nét nevezte, a házasságkötés után sem en­gedte ki karmaiból. A jóság és a szeretet álomvilágában élt fia­talasszony nem tudott megbocsátani, s össze­tört szívvel visszament az öreg családi házba, Petőfi István rokonok és levelek útján több­ször megpróbálta feleségét megbékíteni, de Antónia nem békült, bár válásról sohasem esett köztük szó.------------------ írással levelet kapott aztán | Ismeretlen ] 1880-ban: Csákón meghalt a ------------------- férje, 55 éves korában a szív­baj ölte meg, és Kondoros községben lesz a te­metése. An tónia elment a temetésre, azután atyja testvérei családjainál Vácott, Karcagon és Abonyban élte le szomorú életét. Legtovább Abonyban lakott. Tragédiájáról sohasem be­szélt, és férje több levelét, versét a Nemzeti Múzeumnak adta, a még nála maradt Petőfi­emlékeket pedig halála után a csa­lád az abonyi mú­zeumnak ajándé­kozta. Az őszirózsás forradalom idején, 1918-ban halt meg, s a Járdány csa­lád temettette eL Sírja fölé kis fa­keresztet tettek, amelynek helyébe állították a sírem­léket. Petőfi Sán­dor születésének 150 esztendős év­fordulója alkal­mából a Hazafiad Népfront abonjl szervezete Petőn Istvánné emléke­zetének kegyeletes megünneplésére készül. Kopa László

Next

/
Oldalképek
Tartalom