Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

197M. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT l'ESI MEGYEI kMíHop Nyitás ma Emlékkiállítás Ma országos érdeklődésre számot tartó kiállítás nyílik Szentendrén, a művésztelepi galériában. A tavaly elhunyt neves szentendrei művész, Mó­dok Mária (Czóbel Béláné) életművének mintegy hetven alkotását mutatják be a nagy- közönségnek. Az eseményről beszélgettünk Tóth Antallal, a kiállítás rendezőjével. — Azok a látogatók, akik felkeresték a Czóbel házaspárt, rendszerint Czóbelhez mentek. Vele akartak találkozni, be­szélni, az ő műveit csodálták. Csak néhány, rendszeresen visszatérő vendég, meg a szentendrei és párizsi művé­szetbarátok, és persze, Czóbel, kísérték figyelemmel Modok Mária munkásságát, mert érez­ték, tudták, hogy „a Modok” semmivel sem érdektelenebb íestő, mint Czóbel. Pályája Czóbeltől teljesen függetlenül indult. Amikor a czóbeli festé­szettel és magával Czóbellel közelebbről megismerkedett — 1940-ben kötöttek házasságot —, már kész festő, ismert ne­vű kiállító volt. A kortárskri- tika úgy ítélte meg, hogy fes­tészetét fojtott izgalmak, szo­ciális elégedetlenség fűti s he­lyét a „kollektív művészek" között jelölte meg. Képei halk szavú és szeretetteljes vallo­mások az őt körülvevő tár­gyakról, a finom lélegzetű vi­rágokról, a kert zamatos gyü­mölcseiről s a Duria-parti vá­rosról, amelyben több mint három évtizedig élt. Művésze­tében sajátos módon ötvözte a nagybányaiak rajongó termé­szetszeretetét a franciásan könnyed, derűs eleganciával, szellemmel és vitalitással. A tárlatot, amely ma déli egy órakor nyílik, Dévényi Iván művészeti író mutatja be a nagyközönségnek. P. P. Századmíllíméteres tűréssel — száz évig Szentendrén, a BVM gyárában készülnek a különböző mé­retű SENTAB-típusú vasbeton vizvezetékcsövek... A csövek vázát az acél spirálhuzal adja, melyet századmilliméteres tűrés­sel tekercselnek. Ezek a csövek száz évig szállítják majd a föld alatt az ivóvizet. Urban Tamás felvétele ifSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS/SSS I '' ' ■ PROLONGÁLT PROBLÉMA Pénz van — megoldás nincsen Kompiexgép is lenne — de csak valutáért Legutóbb hírt adtunk arról, hogy a sokszor „megénekelt” köztisztasági gondok Leányfa­lun megoldódnak, mégpedig az úttisztító komplexgép segítségével. Az örvendetes hír, sajnos, korainak bizonyult. Mi az, ami valóban van? Beváltak a műanyagzsákos szemétgyűjtő tartályok (a ta­nácsiak egyedüli panasza az, hogy sok adminisztrációval jár a bevezetésük, s hogy — elenyészően bár — néhányan sokallják a havi tízforintos szemétpénzt). A lakosság, és a helyi intézmények, üzemek túlnyomó többsége örömmel fogadta a korszerű megoldást, sokan fél-egy évre előre be­fizették a díjat, a tanács meg­„Vízi paradicsom” a szigeten • • Összefogás a gyermekekért A szentendrei tanácsnál az utóbbi időben sokat foglalkoz­nak a gyermekek óvodai ellá­Már e hónapban Egyenletes hőfokú lesz a papszigeti strand vize A papszigeti kemping és az ABC-áruház közötti, 39 fokos termálkút vizét, csekély hozama miatt eddig nem hasznosították. Most a Vízku­tató és Fúró Vállalat a ter­málvíz „átmentésének” új technológiájával kísérletezik. Az Országos Vízügyi Hi­vatal és a Vízgazdálkodási Tröszt segítségével került sor az akcióra, amelynek folya­mán a VIKUV ötlépcsős bú­várszivattyút helyez a kútba, a kútfejtől az úszómedencéig pedig száz milliméteres mű­anyag csöveket fektet le. A kísérlet célja az, hogy az ásványi tartalmú termálvíz okozta, hagyományos csőrend­szereket tönkre tevő korró­ziót kiküszöböljék. Ily módon célszerűbben temperálhatják az úszómedence vizét — eddig ugyanis a hétszáz köbméteres betonmedencébe a napon elő­melegített vizet eresztették — vagyis hőfokát a külső hő­mérséklet szabta meg. Czóbel, Kmetty, Csorba... Százhetven új szerzemény Az év első hét hónapjában 170 új szerzeménnyel gazdagodott a szentendrei Fe- renczy Károly Mú­zeum. A többi kö­zött megvásárol­ták Modok Mária hatvanöt képét. Tizenkét új Czó- bel-képpel és hu­szonöt rajzzal is gazdagodott a mú­zeum. A legkoráb­bi Czóbel-kép — Fiú — 1917-ben készült. Az új szerzemények­ből mindössze ha­tot vásároltak: hat olajképét és a hu­szonöt rajzát in­gyen ajándékozta az Európa-hírű Kossuth-díjas fes­tőművész a mú­zeumnak. % Kmetty János, kossuth-díjas fes­tőművész három újabb képe is a múzeum birtokába került. A Kmetty- képek közül az egyik » taü'imn korai, aktivista korszakából való, 1912-ben készült kompozíció. A tavaly el­hunyt Kossuth-dí­jas Gorka Géza keramikus özve­gyétől két Csorba Tibor-képet ka­pott ajándékba a múzeum. A jeles festőművész már hosszabb ideje Lengyelország­ban él és alkot. Gráber Margit festőművész aján­dékaként került a múzeum tulajdo­nába Perlrott Csa­ba Vilmos festő­művész vázlatfü­zete és négy kő­rajza. A Magyar Nemzeti Galériá­tól pedig Schubert Ernő festőművész — aki a felszaba­dulást követő években a szent­endrei művészte­lep lakója volt — huszo^^ét olajké­pét és negyven grafikáját kapta meg a Ferenczy Károly Múzeum. A felsorolt mű­vek mellett sok értékes dokumen­tummal is gazda­godott a múzeum. A többi között a művésztelepen a harmincas évek­ben készült fény­képek, a Czóbel- házaspárnak Pi­casso műtermében készült képe, A. Dunoyer de Se- gonzac két levele Czóbel Bélához, vagy Szántó Pi­roska illusztrált levele Modok Má­riához ma már szintén a múze­um tulajdona. Most már csak az a kérdés, hogy mindez a sok ér­ték hol kerülhet kiállításra, ha a Ferenczy Károly Múzeum nagy ré­szét a Ferenczy- ha°vaték foglalja majd el? P, P. fásával, nyaraltatásával. Leg­utóbb döntés is született: a jövő évtől a tanács veszi ke­zelésbe a papszigeti vízitele­pet, ahol „gyermekparadicso­mot” szeretnének létrehozni, ugyanakkor ez a hely a legal­kalmasabb a városi vízisport feltételeinek megteremtésére is. Számítanak a lakosság közreműködésére a szigeti játszótér, úttörőtábor és csónakház építésénél is. Szentendrén már hagyo­mányai vannak a társadalmi munkának, eddig például nyolc játszóteret építettek a város lakói. Legnagyobb gond­juk a kevés óvodai férőhely. A megoldást ugyancsak társa­dalmi összefogással, ezúttal a vállalatok segítségével szeretnék elérni. Jó példával járt elöl a Papírgyár, négy­millió forinttal járult hozzá az óvodaépítésekhez. A többi vál­lalat is jelentős összegekkel se­gített. Az építkezések befeje­zése után Szentendre lesz a megye egyetlen városa, ahol minden óvodás korú gyer­mek helyet kap majd. A távlati tervek szerint a vá­ros iskoláihoz szeretnének tor­natermeket, sportpályákat épí­teni, ugyancsak társadalmi munkával. állapodott a Fővárosi Köz­üzemi Díjbeszedővel, hogy jövőre a villanyszámlával együtt inkasszálják a sze­métpénzt is. A nagynehezen megépülő út­szakasz is elkészült (a szokat­lan mérvű esőzések miatt húzódott el befejezése), s most már nem „váltott lovakkal”: lovas kocsival kénytelenek megközelíteni a lerakodó he­lyet. Június tizenötödike óta rendszeresen elszállítják a műanyag zsákokban össze­gyűlt hulladékot. De ... Ami sehogysem akar sike­rülni: a gépi úttisztítás. Pedig pénz is van, igyekezet is van, szemét is van — mi az, ami nincs? A mezőgazdasági vásáron kiállított, UNISOL névre hallgató utcaseprő, locsoló, hómaró, útszóró, hótoló min­dent tudó gép — egyelőre csak prototípusát látták. S hogy mikor kezdi el a sorozat­gyártást a Szolnoki Vasipari Ksz? Sok sok hó lehull ad­dig a leányfalui és egyebütt lelhető utcákon. És amíg nem ismerik a gyakorlati hasz­nosságát, nem is mernék megvenni. Lenne ugyan kitűnően be­vált olasz komplexgép is — de csak valutáért. S hogy minden összeesküd-: jön: az egy esztendeje itt tény­kedő utcaseprő (aki méghozzá „fregoliként” a szemétszállító autó gépkocsivezetőjével is együtt járt) július elsején felmondott. Szünidős diákok dolgoztak augusztus elsejéig. Hogy mi lesz ezután? egyelőre nem tudni. Vagyis: hiába a pénz, az elhatározás, erőfeszítés — az ismert reklámszöveg („Reszkess, piszok, jön a Hypo”) helyi változata még a jövő zenéje. P. G. Augusztus végén átadás Épül a Dunakanyar parkinfinco'.at első egysége A szentendrei Duna-part Bükkös-patak torkolatánál el­terülő mintegy nyolchektárnyi részének, az úgynevezett Pos­tás-strandnak rendezésével- hasznosífásával már jó ideje foglalkoznak a terület gazdái. A városi tanács, a Hazafias Népfront és a DIB együttmű­ködésének, felmérő-kutató-ter- vező tevékenységének ered­ményeképpen a városi tanács műszaki apparátusa Mi tartozik a fiatalokra? Bizalom, vagy csákóit ajtók A KISZ-vezetőképzők egyik legnagyobb haszna, mint ahogy ez a felmérésekből is kiderül: az őszinte véle­ménycsere. Július második felében a KISZ Pest me­gyei Bizottsága Gödöllőn rendezte meg egyhetes to­vábbképző tanfolyamát. Ott vetődött fel a panasz, az újságíró jegyzetelt, majd meglátogatta a szereplőket... A KISZ-titkár A Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat szentendrei főmér­nökségének KISZ-titkára la­katos. Ifjú Tamási László szerint nem becsülik meg eléggé a vezetők az ifjúsági szövetséget. — Alig egy éve alakult meg nálunk a KlSZ-szerve- zet. Azóta semmiféle segítsé­get sem kaptunk a gazdasá­gi és társadalmi vezetőktől. Igaz, hogy az üzemi négy­szögülésekre meghívják a KISZ képviselőjét, de csak akkor, ha fiatalokat érintő kérdések kerülnek szóba. Amint a témát megbeszéljük, felszólítanak, hagyjam el a helyiséget. Szerintem csak azért hívnak meg, hogy a bér­emelési listát aláírjam, mert az előírás, enélkül nem fo­gadják el a vállalat vezetői. A főmérnök A Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat szentendrei főmér­nökségének üzemvezetője, Szentendrei István: — Az üzemi négyszögülé­seket rendszeresen, általában kéthavonta tartjuk. A meg­hívottak között van a párt-. és a KISZ-szervezet titkára, valamint a műhelybizottság három tagja. Ügy véljük, vannak /olyan kérdések, ame­lyek nem tartoznak a KISZ- re. Általában az ifjúságot érintő témákat beszéljük meg, aztán megköszönjük a KISZ- titkár jelenlétét, és ő távo­zik. Hadd mondjak egy pél­dát. A bérek rendezése során gyakran éles vita alakul ki a vezetők között. Amíg a KISZ- tagokról van szó, jelen lehet a KISZ-titkár. Képzelje el, ha a személyre szóló vélemé­nyeket is végighallgatná a KISZ-szervezet titkára, ami­kor idős, édesapjukkal egy­korú emberekről esik szó! Milyen lenne az üzemi lég­kör ezek után? Az szb-titkár A szakszervezeti titkár, Klement László nemrégen ke­rült a szentendrei vízműhöz. Előző munkahelyén, a Magyar Hajó- és Darugyárban KISZ- titkár volt. — Szerintem is vannak olyan dolgok, amelyek nem tartoznak az ifjúsági szerve­zetre. Például, mi köze a KISZ-titkárnak ahhoz, hogy milyen gépeket vásárol a vál­lalat. A szakszervezet, az más. Dolgozóink 95 százaléka szakszervezeti tag, viszont csak 19 KISZ-tag van az üzemben. Egyébként sincs túl jó véleményünk a KISZ-ről. A kulturális és sportmunka elég jól megy, de ezen kí­vül ... Nemrég történt egy furcsa eset: a KISZ-titkár megkeresett bennünket, pénz­re volna szükségük, társadal­mi munkát vállalnának. Ta­láltunk nekik. Kimondottan fiataloknak való munkát. Számítottunk rájuk. Monda­nom sem kell, hogy nem csi­nálták meg. Az utolsó perc­ben a fiatalok cserbenhagyták a KISZ-titkárt. Ennek ellené­re megkapták a kétezer fo­rintot. Ha szükségük lesz rá, bármikor felvehetik. A törvény szemével Számtalan ellenérvet lehet­ne felsorolni azzal szemben, hogy vannak-e olyan ügyek egy vállalatnál, amelyek nem tartoznak az ifjúsági szerve­zetre. E sorok csak a gondok felvetésére szorítkoznak, részletesebb vizsgálat szük­séges ahhoz, hogy érvényt szerezhessenek az ifjúságpo­litikai törvény idevágó idéze­tének. A 2. § így hangzik: „Az állami szervek és szö­vetkezetek vezetői kötelesek az általuk vezetett szerv te­vékenységéről a fiatalokat tá­jékoztatni, a feladatok teljesí­téséhez közreműködésüket kérni és igénybe venni.” Árokszállási Éva elkészítette az előtervet, majd megszületett a végső koncepció, s nyomán a komplex terv is. A Szentendrei Városi Taná­cson Puppán Jenő, az építési és közlekedési osztály vezetője beszél a munka folyamatáról. — Nagy tapaszfalatú terve­zőt, Jancsó Vilmos mérnököt — aki a Balaton-part, például Füred és környéke területének rendezési tervét is sikerrel ké­szítette — bíztuk meg a terve­zéssel. Ez az átfogó munka magában foglalja a terület te­reprendezését, szabályozását, közművesítését, belső közleke­dési rendjét, de még fásítását és létesítményeinek elhelyezé­sét is. Most a patakparttól lefelé eső részen a gödrök feltöltését, a talaj egyengetést, az árvíz­mentesítési munkálatokat vég­zi a Szentendrei Városgazdál­kodási Vállalat. Mintegy 36 ezer köbméternyi anyaggal hordják tele a terepet, amely évtizedekkel korábban — mint elnevezése is elárulja — a pos­tások „vadstrandjául” szol­gált. Vagy húsz esztendeje hasz­nálhatatlanná vált ez a te­rület, s most — a tervek szerint — hétvégi pihenőliget lesz itt, ahol a kiránduló mindent megtalál: füves, fás, árnyas parkot, vadsportlehetőséget nyújtó csónakházat, olcsó étke­zést és — mindenekelőtt —• elegendő parkolóhelyet. A „mindenekelőtt” kifejezés ezúttal nemcsak fontossági, ha­nem időrendi sorrendet is kife­jez. A pihenőliget ugyanis — amelynek megteremtéséhez a Dunakanyar Intéző Bizottság félmillió forintos támogatást biztosít — a DIB-programhoz igazodva, 1971-ig készül el. Te­kintettel azonban Szentendre közismerten parkolóhelysze­gény voltára —, a pataktorko­lattól a sétányig vezető ré­szen a 200—230 személykocsira méretezett parkolót — a Dunakanyar parkinglán­colat első egységét — már e hónap folyamán átadják a kö­zönségnek. P. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom