Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

Amikor a Big Ben éjfélt ütött Amikor a brit parlament épülete fölé magasodó világ­hírű óra, ugyancsak világhírű harangjátékával csütörtökről péntekre virradóra éppen éj­félt ütött, akkor Nagy-Britan- niában életbe lépett a szük­ségállapot. A kormány java­solta, a parlament hozzájá­rult, és az erről szóló ok­mányt négy miniszter vitte Islay szigetére, arra a yachtra, ahol őfelsége most nyári pi­henőjét tölti, hogy II. Erzsé­bet királynő aláírásával is szentesítse a prokiamációt. Trieszti szabotázs A hatóságok megállapítása sze­rint szabotázsakció következtében gyulladt ki péntéken a Trieszt melletti olajközpont három tartá­lya. A három felrobbant tartály­ban mintegy 150 ezer tonna nyers­olaj égett el. A kár megközelíti a három és fél millió dollárt. A tűz oltása során 13 személy — köztük a városi tűzoltóparancsnok — má­sodfokú égési sebeket szenvedett. A szabotőrök egy negyedik olaj­tartály mellett is plasztikbombát helyeztek el; ez azonban nem rob­bant fel. Lapzártakor érkezett: A Trieszt melletti olajközpontban pénteken felrobbant a negyedik olajtartály is. A robbanásnak több mint tiz sebesült áldozata van. Egyelőre csupán 28 napig tart a szükségállapot, s mert mindössze egy napja van ér­vényben, pontosan senki nem tudja még, mit jelent ez majd a gyakorlatban. Jelent­heti — nem bizonyos persze, hogy jelenteni is fogja — szállítóeszközök, területek és épületek kisajátítását a kor­mány részéről, hogy a nyol­cadik napja sztrájkoló 43 ezer dokkmunkás helyett így vé­gezzék el az áruk kirakodá­sát a hajókról. Jelentheti ka­tonaság bevetését Is erre a célra, de a Times vezércikke óv ettől, mondván, hogy „egy okos kormány a lehető legto­vább elodázza ezt az intézke­dést”. Egyébként Robert Carr belügyminiszter is így véleke­dik: tv-inter jójában közölte, hogy katonaság, bevetésére a kormány ez idő szerint távol­ról sem gondol. A felszínen dokkmunkás­sztrájkról van szó csupán, ennek következtében romló — nyáron különösen gyorsan romló — élelmiszerekről és más árucikkekről, amelyeket, ha nem rak ki időben senki, milliós károk keletkezhetnek. Mármint a kereskedők s a tő­kések számára. Az igazi károsult azonban — és ez van a felszín alatt — a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők tömege. Mert az igazi probléma nem a dokkmunkássztráj'k, hanem kiváltója: az ipari kapcsola­tok törvénye. Ezt a törvényt a tory-kormány hozta a szak- szervezetek jogainak s tevé­kenységének megnyirbálására, vagyis a munkásmozgalom hatékonyságának megakadá­lyozására. Mint minden tör­vényt, ezt is lehet enyhén és szigorúan és sokféleképpen értelmezni. De nyilvánvaló a tendencia: ezt a törvényt, amely nevében ugyan a munkaadók és a munkaválla­lók viszonyát, kapcsolatát szabályozza, lényegében a munkáltatók érdekvédelmében és a munkavállalók ellen hoz­ták. Ez az angliai nyugtalanság lényege. S a munkásság, a szakszervezeti vezetők, a bal­oldali erők úgy érzik: a Big Ben órája, amikor éjfélt ütött, nemcsak a kormány számára harangozta be a szükségálla­potot. Hanem a jogaiból en­gedni nem akaró, az életszín­vonaláért, munkakörülmé­nyeiért, munkalehetőségéért továbbra is küzdeni kívánó dolgozó tömegek számára is ütött. Ök azt a jelzést olvas­sák ki a Big Ben harangjáté­kából, hogy nem szabad en­gedni: tovább kell harcolni az ipari kapcsolatok törvényé­nek megsemmisítéséért. VÉNUSZ—8 Modernizált leszálló berendezés A TASZSZ tudományos kommentátora a Vénusz—8 szovjet űrállomás által vég­zett kísérlet jelentőségét mél­tatva rámutat, hogy a feladat bonyolultabb volt, mint a Vé­nusz—7 esetében, A Vénusz—8 elé tűzött fel­adatok megkövetelték a leszál­ló berendezés belső konstruk­ciójának modernizálását. Vál­tozatlan súly (minJegy 500 ki­logramm) és térfogat mellett bővíteni kellett a fedélzeti tu­dományos berendezés összetéte­lét. Ezen felül az űrállomás konstrukciós elemeit és rend­Szidki-interjú Aziz Szidki egyiptomi mi­niszterelnök csütörtökön a ME- NA-hírügynökség számára adott interjúban üdvözölte az angol külügyminisztérium szó­vivőjének azt a nyilatkozatát, hogy Nagy-Britannia kész megvizsgálni bizonyos fegyve­rek szállításának lehetőségét Egyiptom számára. Szidki kije­lentette, hogy „a brit kormány a jelek szerint a korábbinál megértőbben viseltetik a kö­zel-keleti helyzet iránt”. „Egyiptom hálás lesz minden olyan országnak, amely fegy­vert szállít neki, hogy megvé­delmezhesse jogait és szembe­szállhasson azzal az agresszió­val, amelyet az ENSZ is több ízben elítélt” — mondotta Szidki. szereit szilárdabban, tartósab- ban kellett elkészíteni. A Vé­nusz—7 tapasztalatai alapján kiderült például, hogy a be­rendezés teste megfelelő szi­lárdságú, de a műszerkamrá­ban a megengedettnél maga­sabbra emelkedett a hőmér­séklet. Ennek kiküszöbölésére a kamra külső és belső hőszi­getelését megnövelték, és a kamrában olyan hőelemeket helyeztek el, amelyek a belső ventillátor által keltett lég­áramlatból elnyelték a felesle­ges meleget. A Vénusz—7 repülésének elemzése azt mutatta, hogy a sima leszállást biztosító ejtő­ernyőrendszer működési felté­telei a feltételezettnél nehezeb­beknek bizonyultak. A Vé­nusz—8 megszerkesztésekor el kellett hárítaná azt a veszélyt is, hogy a bolygó felszíni szele feldöntse a leszállt berende­zést, és ezáltal megszakítsa a rádióösszeköttetést a Földdel. A szovjet űrállomás si­ma leszállása az égitest fel­színére, pontos munkája bebi­zonyította a konstrukciós meg­oldások helyességét. Jóakar a t A Mezsdunarodnaja Zsizny című szovjet külpo­litikai folyóirat augusztusi számában közli Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminiszter cikkét. Csehszlovákia a továb­biakban is kész jóakara­tot tanúsítani a kölcsönös megértés keresésében és síkraszáll azért, hogy a legrövidebb időn belül szer­ződéses rendezés jöjjön lét­re az NSZK-val. Egy ilyen rendezés megvalósulhatna a nyugatnémet választásokig, még akkor is, ha azokra az idén kerül sor. Csupán ar­ra van szükség, hogy az NSZK is jóakaratot tanú­sítson. A csehszlovák külügymi­niszter méltatja a szovjet— nyugatnémet és a lengyel— nyugatnémet szerződést is. Ezeknek a szerződéseknek, valamint a Nyugat-Berlin- re vonatkozó négyoldalú megállapodásnak a törté­nelmi jelentőségét minde­nekelőtt abban látjuk, hogy bennük olyan kérdé­seket oldottak meg, ame­lyek nyitva maradtak a má­sodik világháború után: a határok és a mai európai realitások kérdéseit — álla­pítja meg Chnoupek. Ez az európai feszültség további enyhüléséhez és a széle­sebb körű európai együtt­működés feltételeinek meg­teremtéséhez vezet. Természetesen nem hagy­hatjuk szó nélkül a szé­gyenteljes müncheni egyez­ményt, amely a fasiszta tör­vénytelenség, önkény és erőszak aktusa volt népeink ellen és több millió ember szenvedéséhez vezetett. Ezért jogos követelés az, hogy az (NSZK ismerje el eleve érvénytelennek ezt a diktátumot. Ez kifejezné az őszinte törekvést arra, hogy kedvező feltételek jöj­jenek létre a valóban bé­kés együttműködésre és új fejezet nyíljék Csehszlová­kia és az NSZK kapcsola­taiban. A csehszlovák külügymi­niszter hangsúlyozza: vé­leményünk szerint az euró­pai kedvező fejlődés elkép­zelhetetlen a Német De­mokratikus Köztársaság teljes elismerése nélkül, be­leértve azt, hogy létesítsen vele a nemzetközi jog nor­máival összhangban kap­csolatokat a Német Szö­vetségi Köztársaság és a többi olyan állam, amely még nem tette ezt meg. Az NDK felvétele az ENSZ-be és más nemzetközi szerve­zetekbe napjaink elenged­hetetlen követelménye, amelyet Csehszlovákia tel­jes mértékben és tevéke­nyen támogat. Csehszlovákia 1970—1972- ben számos megbeszélést és konzultációt folytatott az európai biztonság érdeké­ben. A csehszlovák diplo­maták konzultáltak ebben a kérdésben Finnország, Belgium. Svájc, Kanada és az európai biztonsági érte­kezlet megtartásában érde­kelt más országok külügy­minisztériumának képvi­selőivel. A csehszlovák kül­politika feladata továbbra is ennek a kezdeményezés­nek a folytatása, az euró­pai népek és államok leg­szélesebb körű támogatásá­nak megnyerése. Termini - csend Egynapos vasutassztrájkot rendeztek Olaszországban. Képünk a római Termini pá­lyaudvaron készült: pihennek a hordárok a nyári idegenfor­galmi szezon kellős közepén. Szibériai léptékben A szajáni komplexum 2 FÓKUSZ Tíz napon belül másodszor... HEvc£> vixA és bonyolult parlamenti manőverezés után szerdán este (magyar idő sze­rint csütörtök hajnalban) az amerikai szenátus a Nixon- kormányzat heves ellenállásá­val szemben 50:47 arányban megszavazta Edward Brooke massachusettsi republikánus szenátornak azt a törvény- módosító javaslatát, amely ha­tályba lépésétől számítva 4 hónap határidőt ad valameny- nyi amerikai fegyveres erő In- dokínából való kivonására, feltéve, hogy a kivonással párhuzamosan — a határidőn belül — szabadon bocsátják az amerikai hadifoglyokat. AZ EDDIGI legerőteljesebb megfogalmazású háborúellenes törvényjavaslat ez, amely ke­resztülment a szenátusban: megszabja ugyanis, hogy a kormány csakis a csapatkivo­nás céljaira használhatja fel a háborús pénzalapokat. Ugyanakkor viszont kiska­put is nyit a kormánynak a bombázás folytatására, ameny- nyiben engedélyezi a pénz­alapok felhasználását „a ki­vonuló amerikai csapatok vé­delmében”. Ez volt az a komp­romisszumos megfogalmazás, amellyel a háborúellenes tömb a maga táborában tudta tartani a kormány rendkívül intenzív nyomása alá került 11 republikánus szenátort. MEGJEGYZÉST ÉRDEMEL, hogy a törvénymódosítás re­publikánus kezdeményezője, Edward Brooke, a szenátus egyetlen néger tagja, novem­berben választások elé néz Massachusetts államban, amely a háborúellenes moz­galom egyik legerősebb bá­zisa. A VITA SORÁN John Stennis demokratapárti sze­nátor, a Pentagon régi bizal­mi embere, a szenátus had­ügyi bizottságának. elnoae aramai felhívásokat intézett kollégáihoz: „Ne nyomorít­sák meg az elnök erőfeszíté­seit, amelyekkel tisztes bé­két akar elérni, némi re­ményt nyújtva Dél-Vietnam- nak a fennmaradására... Ne­vetség tárgyává teszik az el­nököt, ha iskolásgyerekeknek való szabályokkal kötik meg a kezét... Ha ez a törvény- módosítás hatályba lép, akár Id is tűzhetjük a fehér zász­lót” —, hangoztatta Stennis. MIUTÁN ezek, az évek óta ismételgetett érvek már nem hatottak, a kormány támoga­tói egyre-másra nyújtottak be módosító ellenindítványokat. Összesen 12 névsor szerinti szavazást provokáltak abban a reményben, hogy az idő elő­rehaladása — előzetes prog­ramja miatt — távozásra kényszerít néhány „galambot”. Agnew alelnök, a szenátus el­nöke mindvégig a helyén maradt, hogy döntetlen sza­vazási arány esetén leadhas­sa a kormány javára a döntő szavazatot. ERRE AZONBAN nem ke­rült sor: a Brooke-javaslat 10 napon belül másodszor is többséget kapott. Minthogy a módosítást a Pentagon költ­ségvetésének 20 milliárd dol­lár összegű megajánlásához kötötték, ezúttal a kormány nem folyamodhat a múlt hé­ten alkalmazott Kamikazi- taktikához, amikor saját kül­földi katonai segélyprogram­jával együtt süllyesztette el a háborúellenes módosítást. A Pentagonnak kért kiutaláso­kat a szenátus 92:5 arányban megszavazta. A KORMÁNY most abban reménykedik, hogy a két ház hadügyi bizottságainak közös konferenciája elé kerülő tör­vényjavaslatról a két bizott­ság „héja” többsége „leope­rálja” a háborúellenes módo­sítást. Ebben az esetben azon­ban a szenátusnak újra mód­ja nyílik az egész eljárás megismétlésére. Ha nem is várható, hogy a háborúelle­nes törvénymódosítás a kö­zeljövőben hatályba lépjen, mindenesetre a közhangula­tot tükrözi, hogy a Nixon-kor- mány 10 napon belül másod­szor szenvedett súlyos tör­vényhozási vereséget a viet­nami háború kérdésében. Éppen egy esztendeje lesz, hogy 1971. augusztus 6-án reggel emelték ki az exkavátorok az első köbméter földet az Abakán melletti csendes fo­lyócska, a Taseba túlpartján. így kezdődött meg az abakáni vagon­gyár építése. Tervezett évi teljesít­ménye negyvenezer négy- és nyolc­tengelyű vagon. Az óriási vagongyár a szajáni komplexumnak csak egyik összete­vője. De miért éppen a krasznojarsz- ki terület déli részén létesítenek új gépipari bázist? Az egyik fő indok a szajáni vízi erőmű, amely alig több mint száz kilométerre Abakántól épül. Az itt termelt villamos energia elég lesz a gépipar, az energiaigé­nyes vas-, acél- és színesfémkohászat — köztük az alumíniumolvasztók — ellátására, mindez együtt szilárd bá­zis a gépipar számára. A kohászati nyersanyag közei van: a vasérc Hakaszijában és a Jenyi­szej jobb partjánál. Ami pedig a leendő elektrotechnikai iparnak szükséges színesfémeket illeti, a krasznojárszki terület déli részének készletei több mint elegendők. A közlekedés is kedvezően alakult itt, s nem kevésbé fontos tényező, hogy a krasznojárszki terület déli része Szibéria legsűrűbben lakott vidéke. Itt él Szibéria lakosságának egyhar- mada. “‘"izJCíriw* Bár a szajáni komplexumot ma a terület legfontosabb iparvidékének tekintik, több ilyen komplexum már működik Krasznojarszk környékén — szám szerint hat. A legidősebb közülük a Krasznojarszkot övező központi iparvidék, a fejlett gépipa­rú várossal középpontjában. Készül­nek itt Szibirják típusú kombájnok, daruk, folyami hajók és faszállító tengerjárók, televíziós készülékek, pianínók, hűtőszekrények és mosógé­pek. Ezenkívül a centrumban összpon­tosul a vegyi, a fafeldolgozó- és a szén-, valamint a könnyűipar is. A krasznojárszki alumíniumüzem to­vább nő. A központi mellett nyu­gatra található a pricsulimi, viszony­lag fiatal gócpont, amelybe életet a nazarovi hőerőmű lehelt. A vidék nem is olyan régen zsírkötartalmú ércek feldolgozására specializálódott, de ma már nagyszabású kőolajfel­dolgozó ipara is van. A legutolsó kiépítendő iparvidék a kanszki, amely Krasznojarszktól északkeletre, az Angara közelében kapott helyet. Az itt felépülő bogu- csáni vízi erőműre támaszkodva or­szágos méretekben is hatalmas faki­termelő és feldolgozóipar fejlődik ki itt — teljes technológiai ciklussal. Van itt nagy vasérclelőhely, cink, ólom, arany, antimón és kősó is. Északra haladva Norilszk követke­zik több emeletes házaival, az örök fagy birodalmában. Az északi ipar­vidék, amely a norilszki kombiná­tot, a hautaji vízi erőművet, vala­mint Igorka és Dugyinka fafeldolgo­zó kombinátjait egyesíti, fajsúlyát tekintve a központi komplexum után a második. Szemmel láthatóan már csak a szajáni komplexum hiányzik az együttesből. A párt és a kormány igen nagy fi­gyelmet fordít- a krasznojárszki terü­let fejlődésére. Az 1971—1980-as táv­lati fejlesztési terv 'a kilencedik öt­éves tervidőszakra az ipari termelés 1,6-szeres növelését irányozza elő. A vezető szerepet játszó energetika és a színesfémkohászat területén a növe­kedés két-háromszoros. Évente 75— 80 milliárd kilowattóra villamos energiát termelnek majd itt — a mai országos termelés egytizedét. A hatá­rozatot a természeti kincsek és a nyersanyagkészletek komplex hasz­nosítására való törekvés hatja át, va­lamint a feldolgozóipar fejlesztését célzó igyekezet. A Szovjetunió népgazdaság-törté­netéből már ismerünk hasonló mé­retű komplexumok létrehozását. Amikor az első ötéves tervidőszak­ban a második kohászati-szénkiter­melő komplexumon dolgoztak az Urálban és a Kuznyecki medencé­ben, a munkák koordinálására ipar­ágak közötti bizottságot alakítottak. Most, ha nem is olyan formában, mint az első — és akkor még kis­számú ipari központok felépítése so­rán, de lesz hasonló koordináció. A krasznojárszki terület termelő­erőinek fejlődését az energetikai bá­1972. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT zis létrehozása és a vasútvonalak ki­építése indította meg. Elsősorban az Acsinszk—Maklovo, az Acsinszk— Abakán, az Abakán—Novokuznyeck és az Abakán—Tajset vonalról van szó. Az utóbbi létrehozását még a háború előtt határozták el, de üzem­be állítására és ennek kapcsán az itt rejlő érckincs kitermelésére csak 1965-ben, illetve azután került sor. A szajáni komplexum tervének ki­dolgozása kollektív alkotó munka eredménye. Még a munkában részt vevő vezető intézmények felsorolása is meglehetősen hosszúra nyúlna. Az 50-es évek végén nagy minisztériumi és más szakemberekből álló csoport érkezett a helyszínre a miniszterta­nács elnökének, Alekszej Koszigin­nek vezetésével. Elkészült a terület tízéves fejlesztési programja. Ekkor határozták el a szajáni vízi erőmű felépítését is. Ezenkívül ehhez az időponthoz kapcsolódik a Hakassziá- ban, a finomcsőrű gyapjú hazájában működő fésűsgyapjú és posztókombi­nát létrehozásának gondolata is. A területi tervezőintézmények a természeti kincsek feltárásával fog­lalkozó tanáccsal szoros együttműkö­désben dolgoztak. A Nyekraszov aka­démikus vezette tanács gondoskodott a tudományos alapokról és a gazda­sági számításokról. Segített az aka­démia szibériai részlege, a hozzátar­tozó közgazdasági intézet s még sok más intézet is. A legfőbb szerzők azonban azok lesznek, akik gyárakat és mezőgaz­dasági komplexumokat építenek itt. Nyikolaj Mejszak, az APN tudósítója

Next

/
Oldalképek
Tartalom