Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-05 / 183. szám
Amikor a Big Ben éjfélt ütött Amikor a brit parlament épülete fölé magasodó világhírű óra, ugyancsak világhírű harangjátékával csütörtökről péntekre virradóra éppen éjfélt ütött, akkor Nagy-Britan- niában életbe lépett a szükségállapot. A kormány javasolta, a parlament hozzájárult, és az erről szóló okmányt négy miniszter vitte Islay szigetére, arra a yachtra, ahol őfelsége most nyári pihenőjét tölti, hogy II. Erzsébet királynő aláírásával is szentesítse a prokiamációt. Trieszti szabotázs A hatóságok megállapítása szerint szabotázsakció következtében gyulladt ki péntéken a Trieszt melletti olajközpont három tartálya. A három felrobbant tartályban mintegy 150 ezer tonna nyersolaj égett el. A kár megközelíti a három és fél millió dollárt. A tűz oltása során 13 személy — köztük a városi tűzoltóparancsnok — másodfokú égési sebeket szenvedett. A szabotőrök egy negyedik olajtartály mellett is plasztikbombát helyeztek el; ez azonban nem robbant fel. Lapzártakor érkezett: A Trieszt melletti olajközpontban pénteken felrobbant a negyedik olajtartály is. A robbanásnak több mint tiz sebesült áldozata van. Egyelőre csupán 28 napig tart a szükségállapot, s mert mindössze egy napja van érvényben, pontosan senki nem tudja még, mit jelent ez majd a gyakorlatban. Jelentheti — nem bizonyos persze, hogy jelenteni is fogja — szállítóeszközök, területek és épületek kisajátítását a kormány részéről, hogy a nyolcadik napja sztrájkoló 43 ezer dokkmunkás helyett így végezzék el az áruk kirakodását a hajókról. Jelentheti katonaság bevetését Is erre a célra, de a Times vezércikke óv ettől, mondván, hogy „egy okos kormány a lehető legtovább elodázza ezt az intézkedést”. Egyébként Robert Carr belügyminiszter is így vélekedik: tv-inter jójában közölte, hogy katonaság, bevetésére a kormány ez idő szerint távolról sem gondol. A felszínen dokkmunkássztrájkról van szó csupán, ennek következtében romló — nyáron különösen gyorsan romló — élelmiszerekről és más árucikkekről, amelyeket, ha nem rak ki időben senki, milliós károk keletkezhetnek. Mármint a kereskedők s a tőkések számára. Az igazi károsult azonban — és ez van a felszín alatt — a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők tömege. Mert az igazi probléma nem a dokkmunkássztráj'k, hanem kiváltója: az ipari kapcsolatok törvénye. Ezt a törvényt a tory-kormány hozta a szak- szervezetek jogainak s tevékenységének megnyirbálására, vagyis a munkásmozgalom hatékonyságának megakadályozására. Mint minden törvényt, ezt is lehet enyhén és szigorúan és sokféleképpen értelmezni. De nyilvánvaló a tendencia: ezt a törvényt, amely nevében ugyan a munkaadók és a munkavállalók viszonyát, kapcsolatát szabályozza, lényegében a munkáltatók érdekvédelmében és a munkavállalók ellen hozták. Ez az angliai nyugtalanság lényege. S a munkásság, a szakszervezeti vezetők, a baloldali erők úgy érzik: a Big Ben órája, amikor éjfélt ütött, nemcsak a kormány számára harangozta be a szükségállapotot. Hanem a jogaiból engedni nem akaró, az életszínvonaláért, munkakörülményeiért, munkalehetőségéért továbbra is küzdeni kívánó dolgozó tömegek számára is ütött. Ök azt a jelzést olvassák ki a Big Ben harangjátékából, hogy nem szabad engedni: tovább kell harcolni az ipari kapcsolatok törvényének megsemmisítéséért. VÉNUSZ—8 Modernizált leszálló berendezés A TASZSZ tudományos kommentátora a Vénusz—8 szovjet űrállomás által végzett kísérlet jelentőségét méltatva rámutat, hogy a feladat bonyolultabb volt, mint a Vénusz—7 esetében, A Vénusz—8 elé tűzött feladatok megkövetelték a leszálló berendezés belső konstrukciójának modernizálását. Változatlan súly (minJegy 500 kilogramm) és térfogat mellett bővíteni kellett a fedélzeti tudományos berendezés összetételét. Ezen felül az űrállomás konstrukciós elemeit és rendSzidki-interjú Aziz Szidki egyiptomi miniszterelnök csütörtökön a ME- NA-hírügynökség számára adott interjúban üdvözölte az angol külügyminisztérium szóvivőjének azt a nyilatkozatát, hogy Nagy-Britannia kész megvizsgálni bizonyos fegyverek szállításának lehetőségét Egyiptom számára. Szidki kijelentette, hogy „a brit kormány a jelek szerint a korábbinál megértőbben viseltetik a közel-keleti helyzet iránt”. „Egyiptom hálás lesz minden olyan országnak, amely fegyvert szállít neki, hogy megvédelmezhesse jogait és szembeszállhasson azzal az agresszióval, amelyet az ENSZ is több ízben elítélt” — mondotta Szidki. szereit szilárdabban, tartósab- ban kellett elkészíteni. A Vénusz—7 tapasztalatai alapján kiderült például, hogy a berendezés teste megfelelő szilárdságú, de a műszerkamrában a megengedettnél magasabbra emelkedett a hőmérséklet. Ennek kiküszöbölésére a kamra külső és belső hőszigetelését megnövelték, és a kamrában olyan hőelemeket helyeztek el, amelyek a belső ventillátor által keltett légáramlatból elnyelték a felesleges meleget. A Vénusz—7 repülésének elemzése azt mutatta, hogy a sima leszállást biztosító ejtőernyőrendszer működési feltételei a feltételezettnél nehezebbeknek bizonyultak. A Vénusz—8 megszerkesztésekor el kellett hárítaná azt a veszélyt is, hogy a bolygó felszíni szele feldöntse a leszállt berendezést, és ezáltal megszakítsa a rádióösszeköttetést a Földdel. A szovjet űrállomás sima leszállása az égitest felszínére, pontos munkája bebizonyította a konstrukciós megoldások helyességét. Jóakar a t A Mezsdunarodnaja Zsizny című szovjet külpolitikai folyóirat augusztusi számában közli Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter cikkét. Csehszlovákia a továbbiakban is kész jóakaratot tanúsítani a kölcsönös megértés keresésében és síkraszáll azért, hogy a legrövidebb időn belül szerződéses rendezés jöjjön létre az NSZK-val. Egy ilyen rendezés megvalósulhatna a nyugatnémet választásokig, még akkor is, ha azokra az idén kerül sor. Csupán arra van szükség, hogy az NSZK is jóakaratot tanúsítson. A csehszlovák külügyminiszter méltatja a szovjet— nyugatnémet és a lengyel— nyugatnémet szerződést is. Ezeknek a szerződéseknek, valamint a Nyugat-Berlin- re vonatkozó négyoldalú megállapodásnak a történelmi jelentőségét mindenekelőtt abban látjuk, hogy bennük olyan kérdéseket oldottak meg, amelyek nyitva maradtak a második világháború után: a határok és a mai európai realitások kérdéseit — állapítja meg Chnoupek. Ez az európai feszültség további enyhüléséhez és a szélesebb körű európai együttműködés feltételeinek megteremtéséhez vezet. Természetesen nem hagyhatjuk szó nélkül a szégyenteljes müncheni egyezményt, amely a fasiszta törvénytelenség, önkény és erőszak aktusa volt népeink ellen és több millió ember szenvedéséhez vezetett. Ezért jogos követelés az, hogy az (NSZK ismerje el eleve érvénytelennek ezt a diktátumot. Ez kifejezné az őszinte törekvést arra, hogy kedvező feltételek jöjjenek létre a valóban békés együttműködésre és új fejezet nyíljék Csehszlovákia és az NSZK kapcsolataiban. A csehszlovák külügyminiszter hangsúlyozza: véleményünk szerint az európai kedvező fejlődés elképzelhetetlen a Német Demokratikus Köztársaság teljes elismerése nélkül, beleértve azt, hogy létesítsen vele a nemzetközi jog normáival összhangban kapcsolatokat a Német Szövetségi Köztársaság és a többi olyan állam, amely még nem tette ezt meg. Az NDK felvétele az ENSZ-be és más nemzetközi szervezetekbe napjaink elengedhetetlen követelménye, amelyet Csehszlovákia teljes mértékben és tevékenyen támogat. Csehszlovákia 1970—1972- ben számos megbeszélést és konzultációt folytatott az európai biztonság érdekében. A csehszlovák diplomaták konzultáltak ebben a kérdésben Finnország, Belgium. Svájc, Kanada és az európai biztonsági értekezlet megtartásában érdekelt más országok külügyminisztériumának képviselőivel. A csehszlovák külpolitika feladata továbbra is ennek a kezdeményezésnek a folytatása, az európai népek és államok legszélesebb körű támogatásának megnyerése. Termini - csend Egynapos vasutassztrájkot rendeztek Olaszországban. Képünk a római Termini pályaudvaron készült: pihennek a hordárok a nyári idegenforgalmi szezon kellős közepén. Szibériai léptékben A szajáni komplexum 2 FÓKUSZ Tíz napon belül másodszor... HEvc£> vixA és bonyolult parlamenti manőverezés után szerdán este (magyar idő szerint csütörtök hajnalban) az amerikai szenátus a Nixon- kormányzat heves ellenállásával szemben 50:47 arányban megszavazta Edward Brooke massachusettsi republikánus szenátornak azt a törvény- módosító javaslatát, amely hatályba lépésétől számítva 4 hónap határidőt ad valameny- nyi amerikai fegyveres erő In- dokínából való kivonására, feltéve, hogy a kivonással párhuzamosan — a határidőn belül — szabadon bocsátják az amerikai hadifoglyokat. AZ EDDIGI legerőteljesebb megfogalmazású háborúellenes törvényjavaslat ez, amely keresztülment a szenátusban: megszabja ugyanis, hogy a kormány csakis a csapatkivonás céljaira használhatja fel a háborús pénzalapokat. Ugyanakkor viszont kiskaput is nyit a kormánynak a bombázás folytatására, ameny- nyiben engedélyezi a pénzalapok felhasználását „a kivonuló amerikai csapatok védelmében”. Ez volt az a kompromisszumos megfogalmazás, amellyel a háborúellenes tömb a maga táborában tudta tartani a kormány rendkívül intenzív nyomása alá került 11 republikánus szenátort. MEGJEGYZÉST ÉRDEMEL, hogy a törvénymódosítás republikánus kezdeményezője, Edward Brooke, a szenátus egyetlen néger tagja, novemberben választások elé néz Massachusetts államban, amely a háborúellenes mozgalom egyik legerősebb bázisa. A VITA SORÁN John Stennis demokratapárti szenátor, a Pentagon régi bizalmi embere, a szenátus hadügyi bizottságának. elnoae aramai felhívásokat intézett kollégáihoz: „Ne nyomorítsák meg az elnök erőfeszítéseit, amelyekkel tisztes békét akar elérni, némi reményt nyújtva Dél-Vietnam- nak a fennmaradására... Nevetség tárgyává teszik az elnököt, ha iskolásgyerekeknek való szabályokkal kötik meg a kezét... Ha ez a törvény- módosítás hatályba lép, akár Id is tűzhetjük a fehér zászlót” —, hangoztatta Stennis. MIUTÁN ezek, az évek óta ismételgetett érvek már nem hatottak, a kormány támogatói egyre-másra nyújtottak be módosító ellenindítványokat. Összesen 12 névsor szerinti szavazást provokáltak abban a reményben, hogy az idő előrehaladása — előzetes programja miatt — távozásra kényszerít néhány „galambot”. Agnew alelnök, a szenátus elnöke mindvégig a helyén maradt, hogy döntetlen szavazási arány esetén leadhassa a kormány javára a döntő szavazatot. ERRE AZONBAN nem került sor: a Brooke-javaslat 10 napon belül másodszor is többséget kapott. Minthogy a módosítást a Pentagon költségvetésének 20 milliárd dollár összegű megajánlásához kötötték, ezúttal a kormány nem folyamodhat a múlt héten alkalmazott Kamikazi- taktikához, amikor saját külföldi katonai segélyprogramjával együtt süllyesztette el a háborúellenes módosítást. A Pentagonnak kért kiutalásokat a szenátus 92:5 arányban megszavazta. A KORMÁNY most abban reménykedik, hogy a két ház hadügyi bizottságainak közös konferenciája elé kerülő törvényjavaslatról a két bizottság „héja” többsége „leoperálja” a háborúellenes módosítást. Ebben az esetben azonban a szenátusnak újra módja nyílik az egész eljárás megismétlésére. Ha nem is várható, hogy a háborúellenes törvénymódosítás a közeljövőben hatályba lépjen, mindenesetre a közhangulatot tükrözi, hogy a Nixon-kor- mány 10 napon belül másodszor szenvedett súlyos törvényhozási vereséget a vietnami háború kérdésében. Éppen egy esztendeje lesz, hogy 1971. augusztus 6-án reggel emelték ki az exkavátorok az első köbméter földet az Abakán melletti csendes folyócska, a Taseba túlpartján. így kezdődött meg az abakáni vagongyár építése. Tervezett évi teljesítménye negyvenezer négy- és nyolctengelyű vagon. Az óriási vagongyár a szajáni komplexumnak csak egyik összetevője. De miért éppen a krasznojarsz- ki terület déli részén létesítenek új gépipari bázist? Az egyik fő indok a szajáni vízi erőmű, amely alig több mint száz kilométerre Abakántól épül. Az itt termelt villamos energia elég lesz a gépipar, az energiaigényes vas-, acél- és színesfémkohászat — köztük az alumíniumolvasztók — ellátására, mindez együtt szilárd bázis a gépipar számára. A kohászati nyersanyag közei van: a vasérc Hakaszijában és a Jenyiszej jobb partjánál. Ami pedig a leendő elektrotechnikai iparnak szükséges színesfémeket illeti, a krasznojárszki terület déli részének készletei több mint elegendők. A közlekedés is kedvezően alakult itt, s nem kevésbé fontos tényező, hogy a krasznojárszki terület déli része Szibéria legsűrűbben lakott vidéke. Itt él Szibéria lakosságának egyhar- mada. “‘"izJCíriw* Bár a szajáni komplexumot ma a terület legfontosabb iparvidékének tekintik, több ilyen komplexum már működik Krasznojarszk környékén — szám szerint hat. A legidősebb közülük a Krasznojarszkot övező központi iparvidék, a fejlett gépiparú várossal középpontjában. Készülnek itt Szibirják típusú kombájnok, daruk, folyami hajók és faszállító tengerjárók, televíziós készülékek, pianínók, hűtőszekrények és mosógépek. Ezenkívül a centrumban összpontosul a vegyi, a fafeldolgozó- és a szén-, valamint a könnyűipar is. A krasznojárszki alumíniumüzem tovább nő. A központi mellett nyugatra található a pricsulimi, viszonylag fiatal gócpont, amelybe életet a nazarovi hőerőmű lehelt. A vidék nem is olyan régen zsírkötartalmú ércek feldolgozására specializálódott, de ma már nagyszabású kőolajfeldolgozó ipara is van. A legutolsó kiépítendő iparvidék a kanszki, amely Krasznojarszktól északkeletre, az Angara közelében kapott helyet. Az itt felépülő bogu- csáni vízi erőműre támaszkodva országos méretekben is hatalmas fakitermelő és feldolgozóipar fejlődik ki itt — teljes technológiai ciklussal. Van itt nagy vasérclelőhely, cink, ólom, arany, antimón és kősó is. Északra haladva Norilszk következik több emeletes házaival, az örök fagy birodalmában. Az északi iparvidék, amely a norilszki kombinátot, a hautaji vízi erőművet, valamint Igorka és Dugyinka fafeldolgozó kombinátjait egyesíti, fajsúlyát tekintve a központi komplexum után a második. Szemmel láthatóan már csak a szajáni komplexum hiányzik az együttesből. A párt és a kormány igen nagy figyelmet fordít- a krasznojárszki terület fejlődésére. Az 1971—1980-as távlati fejlesztési terv 'a kilencedik ötéves tervidőszakra az ipari termelés 1,6-szeres növelését irányozza elő. A vezető szerepet játszó energetika és a színesfémkohászat területén a növekedés két-háromszoros. Évente 75— 80 milliárd kilowattóra villamos energiát termelnek majd itt — a mai országos termelés egytizedét. A határozatot a természeti kincsek és a nyersanyagkészletek komplex hasznosítására való törekvés hatja át, valamint a feldolgozóipar fejlesztését célzó igyekezet. A Szovjetunió népgazdaság-történetéből már ismerünk hasonló méretű komplexumok létrehozását. Amikor az első ötéves tervidőszakban a második kohászati-szénkitermelő komplexumon dolgoztak az Urálban és a Kuznyecki medencében, a munkák koordinálására iparágak közötti bizottságot alakítottak. Most, ha nem is olyan formában, mint az első — és akkor még kisszámú ipari központok felépítése során, de lesz hasonló koordináció. A krasznojárszki terület termelőerőinek fejlődését az energetikai bá1972. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT zis létrehozása és a vasútvonalak kiépítése indította meg. Elsősorban az Acsinszk—Maklovo, az Acsinszk— Abakán, az Abakán—Novokuznyeck és az Abakán—Tajset vonalról van szó. Az utóbbi létrehozását még a háború előtt határozták el, de üzembe állítására és ennek kapcsán az itt rejlő érckincs kitermelésére csak 1965-ben, illetve azután került sor. A szajáni komplexum tervének kidolgozása kollektív alkotó munka eredménye. Még a munkában részt vevő vezető intézmények felsorolása is meglehetősen hosszúra nyúlna. Az 50-es évek végén nagy minisztériumi és más szakemberekből álló csoport érkezett a helyszínre a minisztertanács elnökének, Alekszej Kosziginnek vezetésével. Elkészült a terület tízéves fejlesztési programja. Ekkor határozták el a szajáni vízi erőmű felépítését is. Ezenkívül ehhez az időponthoz kapcsolódik a Hakassziá- ban, a finomcsőrű gyapjú hazájában működő fésűsgyapjú és posztókombinát létrehozásának gondolata is. A területi tervezőintézmények a természeti kincsek feltárásával foglalkozó tanáccsal szoros együttműködésben dolgoztak. A Nyekraszov akadémikus vezette tanács gondoskodott a tudományos alapokról és a gazdasági számításokról. Segített az akadémia szibériai részlege, a hozzátartozó közgazdasági intézet s még sok más intézet is. A legfőbb szerzők azonban azok lesznek, akik gyárakat és mezőgazdasági komplexumokat építenek itt. Nyikolaj Mejszak, az APN tudósítója
