Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-05 / 183. szám
1973. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT rBsi H£CrEI Bolgár vendég Karfalon A Hazafias Népfront Országos Tanácsának vendégeként hazánkban tartózkodó Bojka Bonévá, a Bolgár Hazafias Arcvonal Mihajlovgrád megyei elnöke a napokban látogatást tett a kartali Üj Élet Termelőszövetkezetben. A vendéget és a kíséretében levő Kovács Antalnét, a Hazafias Népfront Pest megyei titkárát, Boros Károly, a termelőszövetkezet elnöke fogadta. Megérkeztek az NDK kombájnok ékszíjai 1 Az utóbbi napokban több gazdaság jelezte, hogy NDK gyártmányú kombájnjához hiányzik az ékszíj. A Mezőgazdasági Gépalkatrész Ellátó Vállalat készletei kimerültek, ezért vezetői azonnal kapcsolatba léptek a Forslit céggel, amely órákon belül útnak indított mintegy 100 ékszíjat, hogy a legsürgősebb igényeket kielégíthessék. A szállítmány a jelzések szerint a késő esti órákban meg is érkezett a fővárosba. * * *ÍL. A n . - i Az Ipoly vidéki Erdő- es FaDOrZSOnyben felűolSOzó Gazdaság erdészetc/ liez tízezer hektár terület tartozik. Itt évente mintegy 33 ezer köbméter bükköt, tölgyet, csert» és fenyőfát termelnek ki, amelynek ötven százalékát az ipar használja fel. Fűrészüzemükben a fát parkettfríznek, bútorlécnek dolgozzák fel. SEM A MUNKÁST - SEM A VALLALA TOT A törvényességet képviselik A TERÜLETI MUNKAÜGYI DÖNTŐBIZOTTSÁGRÓL Pest megyében a korábbi évekhez képest emelkedett a munkaügyi viták száma. Ila csak a területi munkaügyi döntőbizottságokhoz beérkezett fellebbezéseket nézzük, kiderül, hogy idén — az év első hat hónapjában — százötvennéggyel több panaszt vizsgáltak másodfokon, mint 1971 hasonló időszakában. Az okokról, a munkaügyi panaszok jellegéről kérdeztük dr. Kinicsek Józsefet, a Pest megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnökét. L — A panaszok szaporodása Összefügg az új vállalatok alakulásával, űj munkaalkalmak teremtésével — mondotta. — Vannak munkahelyek, amelyek szinte „termelik” a vitás ügyeket. Ilyen például a Pest megyei Építőipari és Mezőgazdasági Szövetkezeti Vállalat Kiskunlacházán vagy a tanácsi költségvetési üzemek, illetve a szövetkezetek segédüzemei. • Milyen jellegűek a viták? i — Általában bérpanaszokkal foglalkozunk, de viszonylag sok a fegyelmi ügy, a vállalati felmondásból eredő vita. Nagyon sokszor döntünk kártérítésről. • Kit köteleznek kártérítés- , re? < — Általában a vállalat kötelezi a dolgozót, rendszerint a társadalmi tulajdon hanyag kezeléséért. Elmondok egy példát. Kerepeszki István, a Pilis és Vidéke ÁFÉSZ dolgozója elmulasztotta, hogy a Szerelvényértékesítő Vállalattól vásárolt árukat a szállítólevélen tételesen ellenőrizze. Amikor kiderült a hiány — fizetnie kellett. Mostanában sok a vasúti kötbéres ügy is. Rendelet mondja ki, ha a vállalatok meghatározott ideig nem rakják ki a tehervagonokat, a vasút kötbérrel élhet. Ha a mulasztásért a dolgozó a felelős, az anyagi következményeket is viselnie kell. • Hány bérpanaszt tárgyaltak fél év alatt? — A beérkezett 520 fellebbezés közül 127 foglalkozott bérproblémákkal. Ezek között voltak munkabér-követelések, a szabadságnapok megváltásával kapcsolatos viták, s találkoztunk olyan esettel is, amikor a dolgozó jelentkezett munkára, de nem foglalkoztatták. Csáki Balázs ácsként dolgozott a Pest megyei Építőipari és Mezőgazdasági Gépjavító Szövetkezeti Közös Vállalatnál. Év elején a főépítés- tezetőségtől egy másik építés- vezetőségre küldték dolgozni. Ám nem kapott munkát sem az űj helyén, sem a régin. Csáki Balázs panaszt nyújtott be a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, amely határozatában 1972 január és február hónapokra 5500 forint munkabér kifizetésére kötelezte a vállalatot. A vállalat fellebbezett. Mi másodfokon is csak a korábbi döntőbizottsági határozatot hagyhattuk helyben, mert a Munka Törvénykönyvének 33. paragrafusa előírja, hogy a vállalat köteles a dolgozót munkával ellátni. • A döntőbizottságok a vállalatok vagy a dolgozók érdekeit képviselik? — Ezt nehéz így kettéválasztani, mert minden esetben a törvényességet képviseljük. A vállalatok eljárását általában szigorúbban ítéljük meg, s ha mulasztanak, vagy kétségek merülnek fel egy vitás esetben, azok a dolgozók javát szolgálják. Számokban kifejezve: a másodfokon tárgyalt 520 vitás ügyből 242 esetben a vállalatnak adtunk igazat, 149 alkalommal hatálytalanítottuk a vállalati intézkedést, s a dolgozó panaszának adtunk helyt, 129 esetben pedig megváltoztattuk az első fokon hozott határozatot, tehát bizonyos mértékig — ha nem is teljesen — a dolgozó kérését elismertük. • Sok vagy kevés ez az 520 fellebbezés? — Általános tapasztalat, hogy négy ügy közül három első fokon elintéződik, s csak egy kerül hozzánk. Hogy ez így van, az az évek óta eredményesen működő továbbképző tanfolyamoknak köszönhető. Az elmúlt tanévben a megye 325 döntőbizottságának 460 tisztségviselője vett részt oktatásban, s ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy helyben — első fokon — a törvényességet betartva, megalapozottan dönthessenek. • Tudna az elmúlt fél év anyagából valami szokatlan ügyet emliteni? — Természetesen. Nemrég tárgyaltunk egy érdekes esetet. B. J., az ikladi Ipari Műszergyár csoportvezetője, szak- szervezeti tisztségviselő, szóváltás közben arcul ütötte K. K. lakatost. Ezért a vállalat fegyelmi büntetésként az év végi nyereségrészesedés 25 százalékának elvonását határozta el, csoportvezetői állásából felmentette, és beosztott lakatosnak helyezte át. — B. J. panasszal fordult a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, amely megállapította, nem csoportvezetőként, hanem társadalmi munkája közben, szakszervezeti tisztségviselőként követett el testi sértést. Az üggyel foglalkozott az illetékes pártalapszervezet is, amely javasolta a nyereségrészesedés 50 százalékának megvonását és szakszervezeti tisztségéből való felmentését, de mint csoportvezetőt a vállalatnál nélkülözhetetlennek tartotta. A vitában a szak- szervezet is állást foglalt, mégpedig úgy, hogy ezért a vétségért a vállalati áthelyezési fegyelmi határozat súlyos büntetés. A szakszervezeti bizottság és a csoportvezető fellebbezést nyújtott be a területi munkaügyi döntőbizottsághoz. — Mi újból megvizsgáltuk az ügyet, és minden körülményt figyelembe véve döntöttünk: B. J.-t az 1972. évi nyereségrészesedés 50 százalékának elvonására ítéljük, az áthelyezési fegyelmi határozatot azonban hatályon kívül helyeztük. Kétségtelen, hogy a tettlegesség az üzem területén történt, s ez munkakörtől függetlenül is olyan súlyos, amely a vállalat belső fegyelmét, munkarendjét sérti, véleményünk szerint azonban a büntetés ezzel arányban áll. Soós Ibolya KI A JO VEZETŐ? Megfelelni a hármas követelménynek ÖT ÉV TAPASZTALATAI A VÁCI JÁRÁSBAN Az MSZMP Politikai Bizottsága 1967. május 9-én elfogadott határozatában megszabta a pártszervek feladatait a káder- és személyzeti munkában. Egyben megfogalmazta a vezetőkkel szembeni hármas követelményt — a szakmai képzettség, a politikai alkalmasság és a vezetökészség igényét — a társadalmi fejlődés színvonalának megfelelően. A határozat végrehajtásáról, a párt káderpolitikai elveinek érvényesüléséről nemrégiben adott számot a váci járási párt- bizottság az MSZMP Pest megyei Bizottságának. Kérésünkre Balogh László, a váci járási pártbizottság első titkára az alábbiakban összegezte a számadás és az azt követő vita tanulságait: A hatáskörök rendszere kidolgozott '■— Minden párthatározat végrehajtásának egyik fontos előfeltétele az alapos, széles körű ismertetése a kommunistákkal. Járásunkban ez minden szinten — az alapszervezetektől a járási pártvégrehajtóbizottságig — megtörtént, s a párttagság egyöntetű helyeslésével találkozott. Ezt még akkor is leszögezhetjük, ha hozzá kell tennem, hogy kezdetben félreértések is adódtak a határozat értelmezése körül. Voltak például, akik keveselték, hogy az alapszervezetek „csak” véleményezési jogkört kaptak a káder- és személyzeti kérdésekben. Mások a hármas követelmény értelmezésében hibáztak. Ä széles körű eszmeipolitikai felvilágosító munka, a határozat többszöri tanulmányozása és a végrehajtás során szerzett gyakorlati tapasztalatok azóta megszüntették a kezdeti kételyeket. — A gyakorlati végrehajtás első, fontos lépcsője a hatáskörök kialakítása volt. Ezeket a járás valamennyi pártszerve még 1967—68 folyamán jóváhagyta. Elkészültek a hatásköri listák, amelyeket azóta többször átdolgoztak a hatáskörök decentralizálásával, a közbeeső párt- bizottságok számának növekedésével, hatáskörük kialakításával és az alapszervezetek véleményezési jogkörébe vontak számának emelkedésével egyidőben. Az eltelt évek során sikerült elérni, hogy a járásban a hatáskörök rendszere jól kidolgozott, s feltétlenül biztosítja, hogy az emberek személyi ügyeiben ott, azon a fórumon döntsenek, ahol a legjobban ismerik őket. A járási pártbizottság sokoldalú irányító, segítő és ellenőrző munkát végzett a hatáskörök érvényesítéséért. Tevékenysége azt célozta, hogy a pártszervezetek megfelelően éljenek jogaikkal, s ezzel a párt káderpolitikai céljait érvényesítsék, a hatáskört a testületék gyakorolják, a vezetőkkel pedig ne csak beállításuk vagy leváltásuk alkalmával foglalkozzanak, hanem legyen gondjuk nevelésükre, képzésükre is. A lojalitás nem egyenlő a politikai alkalmassággal —i- A vezetők beállításánál a megítélés alapja általában a szakmai képzettség, a politikai alkalmasság és a vezetőkészség. A mérce azonban erősen differenciált. A szakmai követelmények mindig kellő hangsúlyt kapnak az értékelésekben, sőt, némely területen még egyoldalúan előtérbe is kerülnek; a politikai alkalmasság megítélése már nem ilyen egyértelmű, a vezetőkészség pedig olykor alig kap helyet a minősítésekben. Megtörténik, hogy a politikai alkalmasságot egyszerűen a politikai képzettséggel, másutt a rendszer iránti lojalitással azonosítják. Ritkán találunk értékelést arról, hogy az adott gazdasági vezető munkájában hogyan tükröződik szocialista célkitűzéseink meg- győződéses szolgálata. Kevés szó esik a minősítésekben az erkölcsi-magatartásbeli problémákról is, pedig az elmúlt években két termelőszövetkezeti elnököt, egy községi tanácselnököt, egy vasútállomás vezetőjét és párttitkárát kellett ilyen okok miatt leváltani. A legfőbb mutató nem a számarány — Néhány évvel ezelőtt a váci és a volt szobi járás „káderszegény” területnek számított. Ma is vannak még gondjaink a távoli kisközségek tanácsainál, termelőszövetkezeteiben, és a járáson kívüli vállalati központokhoz tartozó gazdasági egységekben. Mégis elmondhatjuk, hogy a párthatározat megjelenése óta járásunkban a kádermunka légköre és hatékonysága fokozatosan javult, tervszerűbbé vált az utánpótlás, szélesedett a szakmai és politikai képzés. A járásban 148 alapszervezet és 23 közbeeső pártszerv működik; az alapszervezeti vezetőségi tagok 46 százaléka rendelkezik közép- vagy főiskolai végzettséggel és 45,7 százaléka végzett pártiskolát. Sokat javult az állami üzemekben is a helyzet: a vezetők 90 százaléka közép- vagy főiskolát, 32 százaléka pártiskolát végzett. Minden gondunk ellenére, a tanácsi vezetők körében a legszembetűnőbb a fejlődés: 83 százalékuk rendelkezik közép- és főiskolai, 63 százalékuk pártiskolai végzettséggel, és 24-en végezték el a tanács- akadémiát. — Kádermunkánk a párt politikájának végrehajtását szolgálja, és azt a célt, hogy erősítse a párt és a munkás- osztály vezető szerepét. Az utóbbi érvényesülésének ugyan nem az az egyetlen és legfőbb mutatója, hogy hány fizikai munkás kerül vezető beosztásba, de elengedhetetlen, hogy a szocializmus építésének minden időszakában bekerüljenek a legtehetségesebb fizikai munkások a vezetésbe. Járásunkban minden területen nagy számban dolgoznak munkásból lett vezetők, akik időközben megszerezték a szükséges képzettséget, s többségük példamutatóan helytáll a munkában. Néhány példát erre: a négy dunakeszi üzemben az utóbbi öt évben 72 fizikai dolgozó került vezető beosztásba; a Járműjavító Vállalat és a Mechanikai Labor termelést irányító műszaki állományának csaknem minden tagja munkásként kezdte és fokozatosan képezte magát. Tervszerűen és folyamatosan kerültek be munkások a függetlenített pártapparátusba is. Munkás volt például a járási pártbizottság ipari felelőse, a nagymarosi pártbizottság titkára, a dunakeszi pártbizottság megbízott titkára, több csúcsvezetőségi titkárunk, a kisnémedi, az őrbottyáni, a kosdi, az acsai termelőszövetkezeti párt- titkár — összesen tizennyolcán váltak munkásból a pártapparátus tagjaivá az elmúlt öt év során. Kibontakoztatni a tehetségeket — Látni kell azonban, hogy a megnövekedett szakmai követelmények miatt ma már mindenekelőtt az iskolából kerül ki az utánpótlás; az arra alkalmas munkások nehezebben — tizenöt évi, munka mellett folytatott tanulás árán — jutnak vezető posztokra. Ezek a munkások megérdemlik a maximális segítséget, a gazdasági és pártvezetés támogatását! — Sajnos, e téren is tapasztalhatók hibák. Vannak üzemek, ahol a személyzeti vezetők csak a szakmai tanulással törődnek, a politikai képzést kizárólag a pártszervezet feladatának tekintik. Másutt az alacsony műveltségű vezetők féltékenysége gátolja a megfelelő emberek képzését. Ez főleg a termelőszövetkezeti vezetők és az iskolaigazgatók körében tapasztalható. Pedig rosz- szul számít az a vezető, aki azt hiszi, hogy ha nem hagy felnőni maga mellett — maga fölé — tehetséges, képzett szakembereket, akkor örökké vezető maradhat, ónért nem lesz konkurrenciája. Előbb- utóbb lesz, mert máshonnan visznek oda! — Itt szeretnék kitérni arra. hogy a vezetőkkel szembeni követelmények. is állandóan változnak, növekednek. E követelményekkel lépést tartani minden vezetőnek állandó feladata és — gondja. Az ismeretek korszerűsítésére kétféle megoldás van: a szervezett oktatás és az önképzés. A mérce: a Politikai Bizottság határozata Itfkord z tíz szint Toronyházak Gödöllőn és Cegléden Pest megyében a nagyobb településeken, városokban sok új, tetszetős lakóház épül. Ismerjük és megcsodáljuk Szentendre, vagy Gödöllő modem lakónegyedeit, érdeklődéssel olvassuk, melyik városban készült rendezési terv, hová mit szeretnének építeni: Az ötéves terv egyik legnagyobb építkezése a következő esztendőben kezdődik meg Gödöllőn, az Alsó-parkban. Itt már most is dolgoznak, 184 OTP-örök- lakás épül, jövőre azonban 11 darab 10 szintes toronyház munkálataihoz fognak hozzá az építők. Ezenkívül még négy helyen folyik építkezés a városban ; a Kazinczy-lakótele- pen, a Munkácsy-lakótelepen és a Lumniczer utca környékén. Cegléden ugyancsak tetszetős lakónegyed születik, három toronyházat építenek. 150 távfűtéses lakással. — Ahogy változnak a vezetőkkel szembeni követelmények, éppúgy kell változiniia az emberekkel való foglalkozás tartalmának is, mindig lépést tartva az aktuális társadalmi feladatokkal. Ilyen feladat például a tehetséges nők és fiatalok funkcióba állítása. Hosszú távon aktuális feladat, hiszen ma még mindkét réteggel szemben tapasztalható idegenkedés, nemcsak a gazdasági vezetők, hanem olykor a párttagság körében is. A nőkkel szembeni kétkedés a társadalmi előítéletekben gyökerezik, ami ellen küzdeni valamennyi pártszervezet kötelessége; a fiatalokkal szembeni kifogásokat pedig többnyire a politikai alkalmasság kétségbevonásával „magyarázzák”. Véleményünk szerint a politikai alkalmasság elbírálásánál nincs — és nem is lehet — helye a nemzedéki vitának. A fiatal kor nem zárja ki az elvi szilárdságot, a nép érdekeinek meggyőződéses szolgálatát, a szocialista erkölcsi normák betartását, s a szükséges politikai képzettség megszerzését! Jc példa erre a mi járásunk, ahoi vezető beosztásban minder munkaképes korú nemzedél megtalálható, a régi, illegáli: harcosoktól a KISZ-, sőt, as úttörőmozgalom neveltjeiig Nem tehetünk megkülönböztetéseket korok és nemek alapján; a mércét a Politikai Bizottság határozata adta ki zünkbe, és aki ennek megfele azt korra, nemre való tekinte nélkül megilleti a bizalom és i megbecsülés. Nyíri Éva
