Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-31 / 205. szám
4 "“t&Círtap 1972. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK Táncegyüttes Japánból Hamarosan japán népi táncegyüttes látogat a KISZ Központi Művészegyütteshez a Kulturális Kapcsolatok Intézetének meghívására. Vendégeink, akik a müncheni olimpián megtartott nemzetközi folklórfesztiválról érkeznek hozzánk, öt napig tartózkodnak majd hazánkban. A japán táncosok szeptember 8-án Salgótarjánban, 9-én Tolnában, 10-én Szombathelyen lépnek fel. Augusztusi körkép Pest megyei alkotók fővárosi tárlatokon Kiadványok a 700 éves Sopronról Öt év múlva, 1977-ben ünnepli Sopron várossá nyilvánításának 700. évfordulóját. Elhatározták, hogy 1973-tól 1977-ig évente egy-egy kiadványt jelentetnek meg Sopronról. Római kori sirkötöredék Hazánk legjelentősebb római kori ásatásának színhelyén, a táci Gorsiumban rendkívül szép sirkőtöredékre bukkantak a régészek. Az egy méter magas, nyolcvan centiméter széles kő a görög sírkövek mintájára készült. Két nőalakot ábrázol, az egyik ül, a másik pedig előtte áll. A sírkő felső része hiányzik. A leletet már kiállították a kőtársoron. Jutalom A Művelődésügyi Minisztériumban fogadták és megjutalmazták Borlay Tamás, Daruházi László, Jalsovszky István és Kawka László közép- iskolásokat, a nemzetközi kémiai olimpián részt vett magyar csapat legjobbjait. Kampf! József Dózsa szobor csoportja a Nemzeti Galéria emlékkiállításán Mindig felgyorsul a fővárosi I tárlatélet ilyenkor nyárutón. Most is. Egyszerre mutatták [ be a svéd képzőművészeti i anyagot, a Stúdió fiatal szob- j rászait, a Dózsa-évforduló kollekcióját, külföldi magyarok műveit — és a Szépművészeti Múzeumban Az európai tájképfestészet kezdeteit, melynek pompás gyűjteményét Drezda, Prága, Varsó, Leningrad és Budapest képtáraiból kölcsönözték. Érdeklődőknek, kutatóknak egyaránt tanulságos e nagy gonddal és összefüggéseket kereső elmélyült- séggel rendezett kiállítás. Kiderül, hogy Claude Lorrain Turner előfutára, s az is, hogy a németalföldi Momper alakjainak meghittségében már Millet eszményei motoznak. A külföldi képek összehasonlítás^ ra is alkalmat adnak, tulajdonképpen most mérhetjük meg igazán a: Szépművészeti Múzeum egyes alkotásainak igazi értékét — így döbbenünk rá a Fél éve nincs tolltartó Jobb a tavalyinál a tankönyvellátás Szállítási gondok a szentendrei járásban Az illetékes központi szervek és «. megyénkbe tankönyvet, füzetet, taneszközt szállító nagykereskedelmi vállalatok, kereskedelmi központok lapunkban már közölt tájékoztatása után Szentendrén érdeklődtünk, győződtünk meg az idei tankönyv- és tan- eszközellátásról. Friedli Jenöné, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat szentendrei, 381. sz. könyvesboltjának vezetője: — Bár néhány tankönyv időközben cserélődött, s számuk is kis mértékben nőtt — így például cserélődtek az általános iskolai, felsőtagozatos énekkönyvek, a VIII-os élővilág és fizika tankönyvek, s új az V—VIII. osztályos mezőgazdasági ismereti és gyakorlati munkafüzet, valamint egy sor feladatlap — az ellátás jobb a tavalyinál. Egész nyáron azonban nem volt kapható üzletünkben az általános iskolai elsős és másodikos Vakáció munkafüzet. Hiányzik még az alsótagozatosok egy sor kötelező, illetve ajánlott irodalma, például a Kirándulás az ABC-hegyre, a Képes gyermek enciklopédia. Hiánycikk az általános iskolai elsősök írólapja, az ötödikes nyelvtani munkafüzet és a nyolcadikos történelem- könyv, valamint a felsőtagozatosok földrajzi statisztikai zsebkönyve, azonkívül a gimnázium első osztályának földrajzkönyve, másodikos és harmadikos fizikatankönyve k példatára, és a negyedikesek Világnézetünk alapjait oktató tankönyve.-»A középiskolások maguk lásárolják meg a tankönyveket üzletünkben, de amint az köztudott, az általános iskolásoknak könyvbizom äoyos. illetve tankönyvfelelős pedagógusok segítségével árusítunk az iskolákban. Itt a legtöbb problémát a járás általános iskoláiba való szállítás jelenti — hiszen valamennyi iskola tőlünk kapja a könyvet —, s az idén először nem adott szállítóeszközt a központunk. A TEFU-nál hetekkel előre kellene leadni a rendelést, a Budapestről hívott bérautó drága, a posta is drága, s ráadásul nem háztól házig szállít. Sok pedagógus magánautón vitte el a könyveket. De a városi tanács is segített egy mikrobusz- szal. A városi Bajcsy-Zsilinezky úti általános iskolában egy erre a célra átadott helyiségben Hoós Ernőné, a* tankönyvek iskolai felelőse, pedagógus, épp árusított. Vagy hathét szülő és iskolás várakozott a könyvekre. — Naponta általában 3—3 órát foglalkozom a könyvosztással, így nincs túl nagy zsúfoltság. Évek óta magam látom el ezt a feladatot az iskolában — az adminisztrációval együtt körülbelül 30 órai munkát jelent. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szentendrei, 196. számú kul- túrcikkboltjának közvetlenül szállítja a füzetet, írószert, s más taneszközt a PIÉRT. Az ellátásról Spát Jánosné üzletvezető a következőt mondta: — Már júniusban megérkezett a kellő mennyiségű iskolaáru. A füzeteket előrecsomagolták a különböző iskolai osztályok tanulóinak. Hiánycikk csupán az általános iskolai első osztályos úgynevezett betűtáska, a tolltartó és a vastag ecset, amelyből nem kaptunk fél éve. P. A. raktári anyagból „előmerészkedett” Valckenborch Frederick művészetére, így fedezzük fel Savéry sajátos monumen- talizmusát, aki Noé bárkáját annyi négylábúval telíti, hogy a talaj szinte állatföl'd, a növényzet elnyelődik. A nagy látogatottság érthető, hiszen külföldi múzeumok féltve őrzött kincseit láthatjuk, Veronese irgalmas szamaritánusát, a már felhőkarcoló eszmét sej- tető Bábel-tomyokat — Bas- sano, Poussin, id. Jan Breughel, Spranger, Teniers, Jan van Goyen alkotásait, a barokk kismesterek félárnyék háttereit, melyből a továbbiakban az impresszionizmus könnyed fényei születnek. A Műcsarnokban két franciásított nevű, Franciaországban élő magyar művész, Sigismund Kolos-vary és Pierre Székely mutatkozott be. Mindkettejük müveiben érződik, hogy az európai áramlásban sodródnak, ízlésre, korszerű irányokra figyelnek, s mindezt igényes formaalakítással bővítik, de érződik az is, hogy a hazai táj és élet tiszta forrásaitól elszakadva ezen általános világérzéseket nem tudják maradéktalanul képzőművészetté testesíteni, éppen az anyaföld szükséges közellété- nek hiánya miatt. Kolos-váry festményei látványelemektől a korrekt hangvételű szürrealizmusig terjednek, kozmikus képleteket rögzít, de a hangzatos címeket viselő képeknek („Hogy a fény ne haljon meg”, „Ezen a drámai éjszakán”) nem mindig sikerül átlépni a magánbeszéd határát. Székely Péter művészetének legfőbb értéke, hogy a Henry Moore nyitotta távlatok ösvényén haladva a szobor méretét és hatását az építészeti törvényeknek megfelelően alakítja, s valahol a plasztika és architektúra határterületén keresi sajátos lehetőségeit, s közben nem mond le arról, hogy az afrikai gránit és siklósi márvány vésővel igazított tömbjeit szóra bírja, gondolatot és megrendülést közöljön általuk. A Nemzeti Galéria a mai magyar grafika és kisplasztika tisztelgését nyújtotta át látogatóinak. Dózsa György emlékezetére Első élmény a hatalmas anyag, melyből a katalógusíró találó szavait kölcsönözve „Zaklatottság, intelem, együttérzés árad”. Pogány ö. Gábor összefoglaló értékelése abban látja a közös teljesítmény jelentőségét, hogy Dózsa parasztforradalmának eszméi a művészet szférájában lelkesítenek minket igazságra, a nép szolgálatát vállaló alkotó tevékenységre. Különös azon odaadás, ahogy grafikusaink és szobrászaink saját hullámhosszukon közelítik meg a Dózsa-történet valamilyen, számukra elsődlegesen fontos mozzanatát. A nagyon meggyőző átlagból is kiemelkednek Czinke Ferenc, Kondor Béla, Szalay Lajos grafikái, a szobrászok közül Kiss István, Vilt Tibor, Nagy Sándor, Záhorzik Nándor jelentős elgondolásai mellett a Pest megyében élő alkotók is kitűnnek, többek között ifj. Blaskó János, Gyurcsek Ferenc, Rajki László és Kampfl József. Az érmek közül Ligeti Erika érzékeny tűnődései és Csíkszentmihályi Róbert robusztus ereje érdemel külön figyelmet. Lőrinez Gyula rajzai, melyek egyenesen Ceglédről érkeztek Pesterzsébetre, ugyancsak a Dózsa-eszmét kísérik. Gubacs és az alföldi város ugyanis egyaránt a mozgalom részét képezte. A csehszlovákiai magyar művész Dózsa katonáit ifjúkori élményanyagából merítette, környezetének parasztfejei mondták el részére látomásos erővel a hősies múlt napjainkig ható eszméjét. Fiatal szobrászaink indulásét elemezte Nagy Ildikó művészettörténész a Stúdió Galéria 72 kiállításán a Dürer-teremben. örvendetes, hogy szinte minden tárlaton, itt is jelen vannak Pest megye művészei, ötlet és műgond jellemzi Kampfl József érmét, megrendült komolyság Gyurcsek Ferenc Jobbágyfej-ét, de Ócsai Károly ólamszobra is figyelemre méltó alkotás. A fővárosi kiállítások augusztusi körképének széles panorámájából a Tv Galéria heti főszereplőjét, Szőllősy Enikőt is elismerés illeti kiállított szobrainak egyéni hangvételéért. Losonci Miklós Szeptemberi kiállítások Szeptember gazdag kiállítás-választékkal fogadja az érdeklődőket. Szeptember 2-től október l_ig a magyar—jugoszláv kulturális munkaterv keretében a budai Vármúzeum rondellájában mutatják be a főváros közönségének a középkori Bosznia síremlékeit, közismert nevükön a bogumil sírköveket. Szeptember 5-én koreai kiállítás nyílik a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállító termében. Jugoszláv kortárs grafikai bemutató tájékoztatja a művészetek hazai kedvelőit a szomszédos baráti ország képzőművészeinek alkotókedvéről szeptember 11- től a Nemzeti Galériában. A magyar—szovjet kulturális munkaterv alapján a középázsiai szovjet köztársaságok és Kazahsztán művészeinek alkotásaiból nyílik kiállítás szeptember 15-én a Műcsarnokban. A magyar—bolgár kulturális munkaterv alapján kerül sor szeptember 21-én a Műcsarnokban a Bolgár népi iparművészet című kiállítás megnyitójára. NDK plakátkiállítás lesz szeptember 22-e és október 8-a között a Kulturális Kapcsolatok Intézete kiállítótermében. A MAGYAR HAJO- ÉS DARUGYÁR VÁCI GYÁREGYSÉGE FELVESZ lakatosipari szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a gyáregység személyzeti osztályán: Vác, Derecske dűlő. HETI FILMJECYZET Féri válaszúton Ha egy agglegény (legalábbis Amerikában) anyagi lehetőségein túl költekezik, ráadásul semmilyen polgári foglalkozással nem bír, két út között választhat: megpumpolja idősebb (és gazdag) rokonait, vagy, feladva elveit, nősülésre szánja el magát (természetesen nagyon gazdag arát választva, hogy lázas semmittevését tovább folytathassa). A téma megszámlálhatatlan vígjáték alapötletéül szolgált már, különböző variációi tucatszám ismeretesek a filmvígjátékok között is. Most, Elaine May amerikai rendezőnő filmjében, egy újabb — és eléggé bágyadt — változattal ismerkedhetünk meg. A film hőse, Henry Graham, pontosan a fenti séma szerint él és cselekszik, azzal a nem túlságosan eredeti megtoldással, miszerint a végül megkaparintott gazdag menyasszonyt el akarja tenni láb alól, hogy egymaga élvezhesse a nagy vagyont, ám az utolsó pillanatban felébred benne a nagy vonzalom, megszólal a szív szava, és nem nyiffantja ki a kedves Henriettet. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy a Férj válaszúton tobzódik az ötletekben, vagy hogy túlságosan szellemes és sodró tempójú. Mindezekkel a film nem vádolható, és csak annyit facsar ki a legutóbbi hónapokban már több, hasonló filmben (például: A kaktusz virága, Az aranyözvegy) Elaine May látott témából, amennyi éppen elegendő ahhoz, hogy a film sztárja, az effajta szerepekben specialista Walther Matthau (lásd: A kaktusz virága, Furcsa pár, Hello, Dolly) játékához keretül és háttérül szolgáljon. Elaine May, akinek egy filmjét már ismerjük (Szerelem, ól), ezúttal megelégedett a legkitaposottabb rutinösvények végigjárásával, és ha a film valamiért egyáltalán figyelmet érdemel, az kizárólag Matthau alakítása — és a saját gyenge rendezése főszereplőjeként, Henriette alakjában meglepően jó színésznek bizonyuló Elaine May játéka. A jövő Már a cím is furcsa: az ellentmondás a két szó nyelvtani összefüggésüknél mélyebb utalásai között nyilvánvaló. S maga a film, az NSZK-beli Harald Reindl alkotása, még furcsább. Hiszen csaknem olyan izgalmas, mint egy jól megcsinált tudományos-fantasztikus kalandfilm, ám mégsem az, hanem a tudományos alapossággal feltárt, és egymás mellé sorakoztatott, más esetben összekapcsolt, vagy egy bizonyos elrendezési elv szerint felépített tények és ténysorok kitűnő filmje. Maga a téma sokszor felbukkanó: jártak-e a Földön más égitestekről értelmes lények, s egyáltalán, létezik-e értelmes teremtmény, az ember szintjén, vagy annál fel7 jebb, esetleg lejjebb álló lény más égitesteken, a Tejútrendszeren belül, vagy esetleg más csillaghalmaz valamely bolygóján? Nagy tudósok sora kutatja ezt a rejtélyt, s igen sokan hajlanak arra a véleményre, hogy ha nem is a Földhöz hasonló körülmények között, de létezik élet máshol is, és máshol is vannak fejlett életrendszerek. Sőt, ezek tagjai el is juthatnak más égitestre, így a Földre is. A film, A jövő emlékei, valójában nem más mint ennek az utóbbi feltételezésnek a valószínűsítésére szolgáló emlékei alkotás. Módszere igen egyszerű: sok-sok olyan tényt, adatot, meglepő, egyelőre magyarázat nélküli, vagy csak egyetlen módon — más égitestről a Földre jött lények munkájaként — megérthető dolgot, jelenséget sorakoztat fel, amelyből végül is egyetlen következtetést sugall (bár nem mondja ki): az emberiség történelmének különböző időszakaiban, a Föld különböző pontjain, jártak idegen égitestek lakói, méghozzá olyan lények, akiknek technikai ismeretei és lehetőségei magasan túlhaladták azt a fokot, amelyet mi a mai napig elértünk. Harald Reindl ehhez a le- bilincselően érdekes filmhez felhasználta Erich von Düni- cken sci-fi regényeit is — de a lényeg mégsem valamiféle nagy írói fantázia játékaként jelenik meg, hanem szigoiúan olyan tényekre alapítva, amelyeket egy átlagos képességű középiskolás diák is ismer, de talán soha nem gondolt arra, hogy ezeket egymással bizonyos összefüggésbe hozza. Reindl igen komplex módon és érdekesen dolgozik. A jövő emlékei éppen ezért úgy tekinthető, mint egy speciális ismeretterjesztő műfaj produktuma, s mint ilyen, azon túl, hogy kifejezetten izgalmas alkotás, rendkívül elgondolkoztató és rengeteg ismeretanyagot nyújtó film. Öt férfi és egy szív Nemrégiben egy úgynevezett munkástémájú csehszlovák film (a Remek fickók) kapcsán kellett leszögezni, Egy műszakos munkára (6-től 14 óráig) nőket felveszünk MAGYAR HAJÚ- ES DARUGYAR Váci Gyáregysége. Jelentkezés: a személyzeti osztályon. hogy a kitűnő rendezőkkel és igen nagy értékű alkotásokkal büszkélkedhető csehszlovák filmművészet jelenleg alighanem hullámvölgyben van. Most egy újabb film, az öt férfi és egy szív, ismét igazolja ezt az észrevételt. Ja- roslav Dietl forgatókönyvíró és Jan Matejovsky rendező ezúttal a fehér köpenyek és a sebészkés világába vezetik a nézőt. Annyi orvosfilm után semmi meglepetés nem ér bennünket: az egyik orvos ilyen, a másik olyan, az egyiket csak a pénz érdekli, a másikat a csinos ápolónők, közben persze lezajlik egy elég naivan elképzelt szívműtét, de a beteg túléli. Az viszont végig nem derül ki, hogy mi volt a filmmel elmondani kívánt gondolatuk az alkotóknak. Takács István
