Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

1S72. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK PhüT »IIGYEI kJCírlap Az ember nemcsak munkaerő Borítékon kívül Divatos szólás manapság: „a lényeg a borítékban van”. Ügy tűnik, lassan mindenható varázsigévé, álta­lános magyarázó elvvé válik. Vállalatvezetők okolják meg ezzel a munkaerőhiányt, szociológusok a fluktuá­ciót, vándormadarak „a munkakönyv-bizonyítványt”. Valóban, ha megkérdezik a munkahelyet változtató dolgozóktól, miért mennek el, többnyire azt felelik: másutt többet fizetnek. Fogadjuk el, ezért mennek el, ezért mennek máshová. Fordítsuk meg a kérdést, má­sok miért maradnak? Nekik több van a borítékban? A törökbálinti Mechanikai Művek dolgozóinak 55 száza­léka törzsgárdatag. Autóbusz- szál félóra a főváros központ­ja, tehát a gyár közvetlenül Budapest vonzókörében he­lyezkedik el. Mégis, a Mecha­nikai Művek fqlé fordított irá­nyú is az ingázás, Pest megye 28 helységéből járnak ide dol­gozni. A borítékelvből logiku­san következne, itt magasabb a bérszínvonal. A gyár veze­tőihez intézett kérdés csak ar­ra korlátozódott, mennyivel. Itt sem más, mint a többi nyere­séges vállalatnál — mondták. Nemcsak fizetést Urbán Antal gazdasági igaz­gató: — Sokféleképpen lehetne rendszerezni mindazt, amit a vállalat nyújt dolgozóinak. A lényeg azonban mindegyiknél azonos, nemcsak a munkaerő, az ember is fontos. Ez köz­helynek tűnik, de többről van szó. Minden embernek gondjai, problémái vannak, amik elte­relik figyelmét munkájáról, megnehezítik életét. Ezek egy részén a vállalat tud könnyí­teni. És a dolgozók nemcsak fizetést várnak, hanem megbe­csülést, munkájuk értékelését is. Életük jelentős részét mun­kahelyükön töltik, ezért szá­mukra sem lehet közömbös, hogy érzik ott magukat, mi­lyen légkör veszi körül őket. Először vegyük sorra o meg­oldandó és megoldható problé­mákat: — A egzisztenciateremtés mindenütt szorosan kapcsoló­dik a megfelelő lakáskörülmé­nyekhez. A dolgozók közül soknak nincs elégendő pénze ahhoz, hogy önerőből építsen. Próbálkoztunk lakásépítéssel, de ez nem vált be. Az utóbbi időben inkább 10—15 ezer fo­rintos kamatmentes kölcsönö­ket adunk, ez eredményesebb.- Növeli a vállalattal ki­alakított kapcsolat szorosságát, ha a szabad idő eltöltése is valamilyen formában a gyár­hoz köti az embereket. Sport­egyesületünk tíz szakosztállyal működik, saját labdarúgópá­lyánk, eredményes női futball­csapatunk is van. A vízispor­tok kedvelői igénybe vehetik saját és bérelt vitorlásainkat a Velencei-tónál vagy a vállalat budafoki csónakházát. Kisma­roson és Balatonföldváron sa­ját, illetve bérelt üdülőnk van. — Segíthet-e a vállalat a dolgozók múló, de igen kelle­metlen aprópénzzavarain? Mi úgy látjuk, igen. Akinek né­hány száz forintra van szüksé­ge fizetés előtt — kaphat elő­leget. Súlyosabb esetekben a szakszervezeti segélykeret is ezt szolgálja. — Szorosabban kapcsolódik a munkavégzés zavartalansá­gához a bölcsődei, óvodai el­látás. 28 községben nyilván nem létesíthetünk ilyen intéz­ményeket. Jelenleg is vitatko­zunk, hol lenne a legmegfele­lőbb. — Az ingázók egyik legna­gyobb gondja a munkába já­rás során elveszett szabad idő. Ezt a kérdést is sikerült vi­szonylag jól megoldanunk: szinte mindenkit háztól házig visznek a vállalat különautó- buszai. Virágcsokor — 5 forintért — És milyen a munkásellá­tás a gyáron belül? — kérdez­zük dr. Maczelka Józseftől, a munkásellátási osztály vezető­jétől: — Az üzem jellegéből adó­dóan sok helyütt külön védő­öltözéket, munkaruhát hasz­nálnak. Fokozatosan valósít­juk meg a higiéniai szempont­ból legmegfelelőbb fekete-fe­hér öltözőket. Néhány üzem­részben védőételt, -italt, első­sorban tejterméket kapnak a dolgozók. A védőital folyama­tos biztosítása érdekében saját szikvízelőállító egységet léte­sítettünk. — Az állandó üzemorvosi szolgálat mellett többek kö­zött nőgyógyászati, bőrgyógyá­szati és fogászati rendelést is tartunk heti két alkalommal. — Közvetve kapcsolódik csak a munkásellátáshoz, mégis megemlítem: boltháló­zatot hoztunk létre. Az asszo­nyoknak sokkal könyebb a gyár mellett bevásárolni. Saj­nos, a nápbolt áruellátottsá­gával kapcsolatban még van kifogásolni valónk. Saját ker­tészetünk is van, ez a vállalat csinosítása érdekében létesült, de a dolgozók másért is ked­velik. öt forintos blokk elle­nében a legszebb virágcsokro­kat vihetik haza. Megbecsülés a törzsgárdának — Büszkék vagyunk arra, hogy nálunk született meg az első törzsgárdaszabályzat. A törzsgárdatagság itt komoly előnyt jelent nyereségrészese­désben és más juttatásokban egyaránt. Hamarabb adjuk ki a hűségeseknek az aranygyű­rűt is. Közvetve gondosko­dunk a káderutánpótlásról is. Elősegítjük, hogy ha felnő va­laki egyik munkáscsaládunk­ban, nálunk kapjon munkale­hetőséget. Egész dinasztiák vannak nálunk. Dolgozóink 15—20 százaléka házaspár. A középiskolásoknak, műszaki egyetemre járóknak pedig kedvezményeket, ösztöndíjat biztosítunk. És a munkások? — Hiábavaló a sok juttatás, ha a dolgozók nem tudják fel­mérni, milyen áldozatokat hoz értük a gyár, és hogy milyen lehetőségeik vannak. Mi ál­landóan tájékoztatjuk vállala­tunk dolgozóit az őket érintő kérdésekről, a fontosabb dön­téseket pedig kollektív hatá­rozat alapján hozzuk. A gyár vezetői és a közvetlen terme­lésben dolgozók megbeszélik részlegük bérrendezésének módját. A kollektív szerződés­ben is módosításokat szeret­nénk. Ebben végleges döntés munkásnagygyűlésen születik. — Hallhatunk valamit a gondokról, a megoldásra váró feladatokról? A szakszervezeti bizottság szervező titkára, Segesdi Mi- hályné válaszol: — Van az is bőven. „Hábo­rúba” keveredtünk a Nagyté­tényi Gumigyárral. Sok dolgo­zónk az ottani óvodába járat­ja gyermekét. Ez jó lehetősé­get teremt a gumigyár veze­tőinek a munkaerő-csábítás­hoz. Más óvodáknak próbá­lunk segítséget nyújtani a vállalati hozzájárulással és a szocialista brigádok felajánlá­saival egyaránt. „A lényeg a borítékban van” — divatos szólás. De nagy baj lehet ott, ahol a gyár vezetői csak a boríték­ba tett pénzzel tudják gép­nél tartani a munkást, rajz­állvány mellett a mérnököt, s íróasztalnál az adminisztrá­tort. Sebestyén Zsuzsa Magyarország is Lakásügyi kiállítás Néhány nap múlva Chile fő­városában, Santiágóban nem­zetközi lakásügyi kiállítás nyí­lik, amelyen több szocialista országgal együtt Magyarország is bemutatja a lakásépítés fejlesztésében elért ered­ményeit. A magyar bemutató anyagá­ban több mint 100 fénykép, grafikon és tervrajz ismerteti a lakásépítés fejlesztésében jól bevált tervezési és építési módszereket. Különösen nagy teret szentel a magyar bemu­tató a korszerű lakásépí­tési módszereknek, elsősorban a házgyári hálózat­nak. Kiállítják a házgyári pa­nelekből épített lakások jó néhány alaprajzi tervváltoza­tát is. Hat község fiatalsága Erdő lesz a Dobogón EMLÉKPLAKETT A LEGJOBBAKNAK A budai járási fásítási és természetvédelmi bizottság ün­nepséget rendezett szerda dél­után a budai járási hivatal ta­nácstermében. A KISZ budai járási bizottságának kezdemé­nyezésére ezelőtt három évvel alakult meg ez a bizottság az Érd—Tárnok—Sóskút között levő kopár, karsztos terület a Dobogó fennsík fásítására. A három év erdőtelepítésének eredményeit jöttek megbeszél­ni, értékelni azok, akik ebből a társadalmi munkából a legjob­ban kivették részüket. Szviatovszki Andrásnak, a KISZ járási titkárának meg­nyitó szavai után Lengyel Sán­dor, az MSZMP budai járási bizottságának titkára elmond­ta, hogy több mint 10 évig la­kott a kopár Dobogó közelé­ben, tudja mit jelent ennek a Nyáron, nyitható Krasznai Dániel, az erős­áramú gyáregység diszpécse­re, igen fontos összefüggést emelt ki: Aranyérmek Erfurtból A MÉM Kiállítási Irodához érkezett jelentés szerint az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításon a nemzetközi bí­ráló bizottság eddig 9 arany, 5 ezüst-, 8 bronzéremmel tüntet­te ki a magyar gazda­ságok, vállalatok termé­keit. Magyarországot 16 gaz­daság, intézmény és vállalat képviseli a nagyszabású kerté­szeti bemutatón. J. KERR Jó tanácsok feleségeknek Ha annak az okát kutatnám, miért olyan gyakoriak manapság a válások — bár nincse­nek birtokomban statisztikai adatok —, a leg­főbb baj szerintem a férfi hallgatagsága. Egy órát töltvén méla csendben szeretett párjával, a feleség végül megtöri a silenciumot. — Az isten szerelmére, mondjál már vala­mit !... Az adott probléma természetszerűen a kö­vetkező okok miatt merül fel: a feleség azért beszél, mert szükségét érzi, a férj viszont csak akkor teszi ezt, ha a külső körülmények késztetik erre. Például: ha nem talál tiszta zoknit. Érdekes megfigyelni, a férj, aki egész héten egy mukkot sem szólt, hirtelen a szavak em­berévé válik. Próbáljon csak rendelni a hölgy egy új pelerint, úgy törnek majd elő belőle a szebbnél szebb jelzőkkel díszített mondatok, mint szökőkútból a vízsugár. — Értelek, drágám, dehogyis haragszom, de nekünk nincs Apolló űrhajónk, ezt a fazont legfeljebb a Holdon hordják ... Na, jó, jó, ne sírjál. Mindenesetre megéri a pénzt. Re­mek öltözőkabin lesz belőle a tengerpar­ton ... Vannak pillanatok a nő életében, amikor teljes odaadást kíván férjétől. Ilyen eset, ha gyereket, illetve vendégeket vár. De míg a gyermekáldás közös vállalkozás, a vendéglá­tás inkább az asszony vállát nyomja, aki, bár nem igényelheti álmai egykori hősétől, hogy tojást habarjon, vagy tésztát gyúrjon, de min­denképpen megkívánja az együttérzést doku­mentáló erkölcsi segítséget legalább félórával az első vendég betoppanása előtt. Nekünk asszonyoknak, fiatal feleségeknek, aráknak, ősidőktől fogva szerzett jogaink van­nak. S ha azt mondjuk neki: maradj itt, ne menj sehová, ő pár percnyi tétlenség után biztosan mond valami okosat: „Te, hát cit­romot nem elfelejtettél venni?” Pedig ilyenkor kedvesebbel kéne kirukkol­nia. Valami olyasmivel, amitől jó kedve ke­rekedik az embernek. Például ezt mondhatná: „O, be szép is vagy ebben a ruhában, drá­gám. Az a nap jut eszembe, amikor először találkoztunk, emlékszel?” Egyszer, egy ilyen alkalommal — a férjem szerint — vérig sértettem őt. Ugyanis azt ál­lította, hogy kedves, hízelgő szavaira valami ilyesmit feleltem: — Hagyd ezt a hülyeséget az első találko­zásunkról. Ugorj le inkább a sarki boltba fa­héjért ... Hát, igen, valószínűleg ideges voltam. De ő ezt nem vette figyelembe. o Amikor azt állítom: horkol az uram, nem arra a békés, ritmikus horkolásra gondolok, amelyet minden rendes asszony köteles szó nélkül eltűrni. Én az olyan horkolásra gondo­lok, melynek hangterjedelme és erőssége fel­ér egy szimfonikus szerzeménnyel. Korábban gyengéden megböktem és ezt suttogtam: — Kedvesem, fordulj a másik oldaladra. Ennek eredményeként ő valóban a másik oldalára fordult és két perc múlva újult erő­vel kezdte... Órákig feküdtem álmatlanul, s törtem a fejem, hogyan kéne elosztani a gye­rekeket és a monogramos családi törölköző­ket. Lassan rájöttem, mi a leghelyesebb te­endő. Kérdéseket kell feltenni neki. Megbö­köm és kérdezem: — Mit mondtál, drágám? Nem értettem. Először valami ilyesmit hallok: Mi? Micso­da? Később egészen érthetőén: — Mi a csudát érdekel, mit akarok monda­ni? Több értelmetlen kérdés és válasz után annyira mérges lesz, hogy negyedóráig nem jön rá az álom, s ez idő alatt én szépen elal­szom. Akkor aztán horkolhat... o A legideálisabb helyzet a kellemetlenségek közlésére — azokra, amiket nem szívesen hallgat — a fürdés vagy a tusolás. Ilyenkor nem tud elszökni. Ne felejtsük hozzátenni a mondókához: — Szóltam én már egy párszor neked er­ről, de te sose figyelsz rám. Szóval, ha a férj tusol, nyugodtan közöljünk vele minden „rá­zós dolgot”, s ezzel nagyot könnyítünk a lel­kűnkön. Például ezt: a szabóságtól jöttek a számlá­val, az új kosztümöm ügyében. Tárcádból, a papírjaid közül kivettem rá a pénzt... Fordította: Kovái Iván Az MTS Országos Tanácsá­nak megbízásából Kelecsényi Zoltán (ALUTERV) építész- mérnök tervei szerint 1975-re épül fel az új Császár uszoda. A versenymedence érdekessé­ge, hogy az ívszerkezet közép­ső negyedei nyáron nyithatók. Az új uszodában vizalatti vi­lágítás lesz. A képen Kelecsé­nyi Zoltán tervező a maketten bemutatja az eltolható ívszer­kezetet. területnek a fásítása. Nemcsak azért, mert a múlt rablógaz­dálkodása következtében erdő­ben szegény ország lettünk, hanem azért is, mert a világ­szerte előtérbe került táj- és környezetvédelem az ember életlehetőségeit javítja meg. Ez a telepítés főleg a jövőnek szól, a jövőért tevékenykedik hat község fiatalsága a facse­meték elültetésével és ápolá­sával. Ezután Balázs István, a fásítási és természetvédelmi bizottság elnöke értékelte az operatív bizottság munkáját. Elmondta, hogy 35 állami és társadalmi szervet fog össze ez a bizottság. A. három év eredménye 216 hektár terület erdősítése volt. A jövőben mintegy 480 hold kopár karszt várja a facsemetéket, de eh­hez a munkához még több szerv tevékenységére van szükség, még nagyobb össze­fogásra, amelynek első lépése­ként a bizottság kiterjeszti hatáskörét, nevét is megvál­toztatja, budai járási fásítási és természetvédelmi bizottság­gá alakul. Ezután emlékplakettet kap­tak, akik a munkából leg­jobban kivették részüket. A következők kapták meg a ki­tüntetést: a sóskúti általános iskola, az érdi 8. és 7. számú általános iskola, a biatorbágyi szakközépiskola, a zsámbéki üzemgazdasági szakközépisko­la, a piliscsabai mezőgazdasági szakközépiskola, a járás; egyik honvédségi alakulata, Tuza Sándorné, a budai járási pártbizottság titkára, Béres Ferencné, a budapesti erdőfel­ügyelőség fásítási felügyelője, Kurdy Sándorné, a budai járá­si hivatal mezőgazdasági osz­tályának főelőadója, Szoják Károly nyugalmazott erdőmér­nök, Simon János, a szentend­rei járási pártbizottság titkára, Albert Erzsébet, a Teliki Álla­mi Erdő- és Vadgazdaság (EVAG) erdőmérnöke, Németh János, az EVAG erdésze, Steindl Kálmánná, a Kertészeti Kutató Intézet állami gazdasá­gának üzemvezetője, Balázs István, a fásítási és természet- védelmi bizottság elnöke, Dá­vid Sándor, az EVAG erdő­mérnöke, Cselőtei István, a megyei pártbizottság munka­társa és Popovics János, a já­rási úttörőszövetség titkára. CSAK A KOTSZÖVŐK Kevesebb kilépő Vizsgálatok a könnyűipar munkaerőhelyzeté, ől A könnyűipari rekonstruk­ció megvalósitásának egyre inkább meghatározó tényező­jévé válik a munkaerőhelyzet, vagyis az a fő kérdés: lesz-e, aki munkára fogja az új gé­peket, berendezéseket? A munkaerőhelyzet tendenciái­nak „tettenérésére” a közel­múltban felmérés készült a Könnyűipari Minisztérium­ban. 1971 és 1972 első hat hó­napjának tapasztalatait vetet­ték egybe. Megállapították: a könnyűipari munkáslétszám egészében véve tovább csök­kent, de ezen belül lassult a kilépések üteme. A fluktuáció tehát vala­melyest mérséklődött, de ez még nem jelenti a helyzet lényeges javulá- • sát. Sőt, a munkaerőhiány, azaz a munkáslétszám csökkenése már nemcsak a nagy iparvál­lalatoknál, hanem a középüze­meknél — tanácsi vállalatok­nál és szövetkezeteknél — is jelentkezik. Az ágazatban az átlagos ál­lományi létszám 1971 első hat hónapjában 468 805 fő volt, és ez az idei esztendő első felére 453 744-re csökkent. A fejlesztést szolgáló létszám­növelési elképzeléseket eddig nem sikerült megvalósítani. Egyedül a kötszövőipar tudta a munkások létszámát mint; egy 500 fővel növelni. Ez egyébként igen kedvező jelen­ség, miután a kötszövőipar a negyedik ötéves terv legdina­mikusabban fejlődő textil­iparága. A textilipari mun­káslétszám alakulása azon­ban általában, de különösen a pamutiparban kedvezőtlen, és a ruhaiparban is lényegében az előző évi szinten áll a lét­szám. Tovább csökkent a munkások létszáma a cipő­iparban és a bútoriparban is. Mivel a vállalatok által ter­vezett mértékű létszámemel­kedés problematikusnak lát­szik, most szélesebb területen folytatják a vizsgálódást. A munkaerőhelyzet terü­leti elemzése elsősorban Budapest, Győr és Szeged térségére terjed ki. Az esetleg szükségessé váló központi intézkedéseket az 1973. évi tervekkel kívánják egybehangolni a Könnyűipari Minisztériumban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom