Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-31 / 205. szám
1S72. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK PhüT »IIGYEI kJCírlap Az ember nemcsak munkaerő Borítékon kívül Divatos szólás manapság: „a lényeg a borítékban van”. Ügy tűnik, lassan mindenható varázsigévé, általános magyarázó elvvé válik. Vállalatvezetők okolják meg ezzel a munkaerőhiányt, szociológusok a fluktuációt, vándormadarak „a munkakönyv-bizonyítványt”. Valóban, ha megkérdezik a munkahelyet változtató dolgozóktól, miért mennek el, többnyire azt felelik: másutt többet fizetnek. Fogadjuk el, ezért mennek el, ezért mennek máshová. Fordítsuk meg a kérdést, mások miért maradnak? Nekik több van a borítékban? A törökbálinti Mechanikai Művek dolgozóinak 55 százaléka törzsgárdatag. Autóbusz- szál félóra a főváros központja, tehát a gyár közvetlenül Budapest vonzókörében helyezkedik el. Mégis, a Mechanikai Művek fqlé fordított irányú is az ingázás, Pest megye 28 helységéből járnak ide dolgozni. A borítékelvből logikusan következne, itt magasabb a bérszínvonal. A gyár vezetőihez intézett kérdés csak arra korlátozódott, mennyivel. Itt sem más, mint a többi nyereséges vállalatnál — mondták. Nemcsak fizetést Urbán Antal gazdasági igazgató: — Sokféleképpen lehetne rendszerezni mindazt, amit a vállalat nyújt dolgozóinak. A lényeg azonban mindegyiknél azonos, nemcsak a munkaerő, az ember is fontos. Ez közhelynek tűnik, de többről van szó. Minden embernek gondjai, problémái vannak, amik elterelik figyelmét munkájáról, megnehezítik életét. Ezek egy részén a vállalat tud könnyíteni. És a dolgozók nemcsak fizetést várnak, hanem megbecsülést, munkájuk értékelését is. Életük jelentős részét munkahelyükön töltik, ezért számukra sem lehet közömbös, hogy érzik ott magukat, milyen légkör veszi körül őket. Először vegyük sorra o megoldandó és megoldható problémákat: — A egzisztenciateremtés mindenütt szorosan kapcsolódik a megfelelő lakáskörülményekhez. A dolgozók közül soknak nincs elégendő pénze ahhoz, hogy önerőből építsen. Próbálkoztunk lakásépítéssel, de ez nem vált be. Az utóbbi időben inkább 10—15 ezer forintos kamatmentes kölcsönöket adunk, ez eredményesebb.- Növeli a vállalattal kialakított kapcsolat szorosságát, ha a szabad idő eltöltése is valamilyen formában a gyárhoz köti az embereket. Sportegyesületünk tíz szakosztállyal működik, saját labdarúgópályánk, eredményes női futballcsapatunk is van. A vízisportok kedvelői igénybe vehetik saját és bérelt vitorlásainkat a Velencei-tónál vagy a vállalat budafoki csónakházát. Kismaroson és Balatonföldváron saját, illetve bérelt üdülőnk van. — Segíthet-e a vállalat a dolgozók múló, de igen kellemetlen aprópénzzavarain? Mi úgy látjuk, igen. Akinek néhány száz forintra van szüksége fizetés előtt — kaphat előleget. Súlyosabb esetekben a szakszervezeti segélykeret is ezt szolgálja. — Szorosabban kapcsolódik a munkavégzés zavartalanságához a bölcsődei, óvodai ellátás. 28 községben nyilván nem létesíthetünk ilyen intézményeket. Jelenleg is vitatkozunk, hol lenne a legmegfelelőbb. — Az ingázók egyik legnagyobb gondja a munkába járás során elveszett szabad idő. Ezt a kérdést is sikerült viszonylag jól megoldanunk: szinte mindenkit háztól házig visznek a vállalat különautó- buszai. Virágcsokor — 5 forintért — És milyen a munkásellátás a gyáron belül? — kérdezzük dr. Maczelka Józseftől, a munkásellátási osztály vezetőjétől: — Az üzem jellegéből adódóan sok helyütt külön védőöltözéket, munkaruhát használnak. Fokozatosan valósítjuk meg a higiéniai szempontból legmegfelelőbb fekete-fehér öltözőket. Néhány üzemrészben védőételt, -italt, elsősorban tejterméket kapnak a dolgozók. A védőital folyamatos biztosítása érdekében saját szikvízelőállító egységet létesítettünk. — Az állandó üzemorvosi szolgálat mellett többek között nőgyógyászati, bőrgyógyászati és fogászati rendelést is tartunk heti két alkalommal. — Közvetve kapcsolódik csak a munkásellátáshoz, mégis megemlítem: bolthálózatot hoztunk létre. Az asszonyoknak sokkal könyebb a gyár mellett bevásárolni. Sajnos, a nápbolt áruellátottságával kapcsolatban még van kifogásolni valónk. Saját kertészetünk is van, ez a vállalat csinosítása érdekében létesült, de a dolgozók másért is kedvelik. öt forintos blokk ellenében a legszebb virágcsokrokat vihetik haza. Megbecsülés a törzsgárdának — Büszkék vagyunk arra, hogy nálunk született meg az első törzsgárdaszabályzat. A törzsgárdatagság itt komoly előnyt jelent nyereségrészesedésben és más juttatásokban egyaránt. Hamarabb adjuk ki a hűségeseknek az aranygyűrűt is. Közvetve gondoskodunk a káderutánpótlásról is. Elősegítjük, hogy ha felnő valaki egyik munkáscsaládunkban, nálunk kapjon munkalehetőséget. Egész dinasztiák vannak nálunk. Dolgozóink 15—20 százaléka házaspár. A középiskolásoknak, műszaki egyetemre járóknak pedig kedvezményeket, ösztöndíjat biztosítunk. És a munkások? — Hiábavaló a sok juttatás, ha a dolgozók nem tudják felmérni, milyen áldozatokat hoz értük a gyár, és hogy milyen lehetőségeik vannak. Mi állandóan tájékoztatjuk vállalatunk dolgozóit az őket érintő kérdésekről, a fontosabb döntéseket pedig kollektív határozat alapján hozzuk. A gyár vezetői és a közvetlen termelésben dolgozók megbeszélik részlegük bérrendezésének módját. A kollektív szerződésben is módosításokat szeretnénk. Ebben végleges döntés munkásnagygyűlésen születik. — Hallhatunk valamit a gondokról, a megoldásra váró feladatokról? A szakszervezeti bizottság szervező titkára, Segesdi Mi- hályné válaszol: — Van az is bőven. „Háborúba” keveredtünk a Nagytétényi Gumigyárral. Sok dolgozónk az ottani óvodába járatja gyermekét. Ez jó lehetőséget teremt a gumigyár vezetőinek a munkaerő-csábításhoz. Más óvodáknak próbálunk segítséget nyújtani a vállalati hozzájárulással és a szocialista brigádok felajánlásaival egyaránt. „A lényeg a borítékban van” — divatos szólás. De nagy baj lehet ott, ahol a gyár vezetői csak a borítékba tett pénzzel tudják gépnél tartani a munkást, rajzállvány mellett a mérnököt, s íróasztalnál az adminisztrátort. Sebestyén Zsuzsa Magyarország is Lakásügyi kiállítás Néhány nap múlva Chile fővárosában, Santiágóban nemzetközi lakásügyi kiállítás nyílik, amelyen több szocialista országgal együtt Magyarország is bemutatja a lakásépítés fejlesztésében elért eredményeit. A magyar bemutató anyagában több mint 100 fénykép, grafikon és tervrajz ismerteti a lakásépítés fejlesztésében jól bevált tervezési és építési módszereket. Különösen nagy teret szentel a magyar bemutató a korszerű lakásépítési módszereknek, elsősorban a házgyári hálózatnak. Kiállítják a házgyári panelekből épített lakások jó néhány alaprajzi tervváltozatát is. Hat község fiatalsága Erdő lesz a Dobogón EMLÉKPLAKETT A LEGJOBBAKNAK A budai járási fásítási és természetvédelmi bizottság ünnepséget rendezett szerda délután a budai járási hivatal tanácstermében. A KISZ budai járási bizottságának kezdeményezésére ezelőtt három évvel alakult meg ez a bizottság az Érd—Tárnok—Sóskút között levő kopár, karsztos terület a Dobogó fennsík fásítására. A három év erdőtelepítésének eredményeit jöttek megbeszélni, értékelni azok, akik ebből a társadalmi munkából a legjobban kivették részüket. Szviatovszki Andrásnak, a KISZ járási titkárának megnyitó szavai után Lengyel Sándor, az MSZMP budai járási bizottságának titkára elmondta, hogy több mint 10 évig lakott a kopár Dobogó közelében, tudja mit jelent ennek a Nyáron, nyitható Krasznai Dániel, az erősáramú gyáregység diszpécsere, igen fontos összefüggést emelt ki: Aranyérmek Erfurtból A MÉM Kiállítási Irodához érkezett jelentés szerint az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításon a nemzetközi bíráló bizottság eddig 9 arany, 5 ezüst-, 8 bronzéremmel tüntette ki a magyar gazdaságok, vállalatok termékeit. Magyarországot 16 gazdaság, intézmény és vállalat képviseli a nagyszabású kertészeti bemutatón. J. KERR Jó tanácsok feleségeknek Ha annak az okát kutatnám, miért olyan gyakoriak manapság a válások — bár nincsenek birtokomban statisztikai adatok —, a legfőbb baj szerintem a férfi hallgatagsága. Egy órát töltvén méla csendben szeretett párjával, a feleség végül megtöri a silenciumot. — Az isten szerelmére, mondjál már valamit !... Az adott probléma természetszerűen a következő okok miatt merül fel: a feleség azért beszél, mert szükségét érzi, a férj viszont csak akkor teszi ezt, ha a külső körülmények késztetik erre. Például: ha nem talál tiszta zoknit. Érdekes megfigyelni, a férj, aki egész héten egy mukkot sem szólt, hirtelen a szavak emberévé válik. Próbáljon csak rendelni a hölgy egy új pelerint, úgy törnek majd elő belőle a szebbnél szebb jelzőkkel díszített mondatok, mint szökőkútból a vízsugár. — Értelek, drágám, dehogyis haragszom, de nekünk nincs Apolló űrhajónk, ezt a fazont legfeljebb a Holdon hordják ... Na, jó, jó, ne sírjál. Mindenesetre megéri a pénzt. Remek öltözőkabin lesz belőle a tengerparton ... Vannak pillanatok a nő életében, amikor teljes odaadást kíván férjétől. Ilyen eset, ha gyereket, illetve vendégeket vár. De míg a gyermekáldás közös vállalkozás, a vendéglátás inkább az asszony vállát nyomja, aki, bár nem igényelheti álmai egykori hősétől, hogy tojást habarjon, vagy tésztát gyúrjon, de mindenképpen megkívánja az együttérzést dokumentáló erkölcsi segítséget legalább félórával az első vendég betoppanása előtt. Nekünk asszonyoknak, fiatal feleségeknek, aráknak, ősidőktől fogva szerzett jogaink vannak. S ha azt mondjuk neki: maradj itt, ne menj sehová, ő pár percnyi tétlenség után biztosan mond valami okosat: „Te, hát citromot nem elfelejtettél venni?” Pedig ilyenkor kedvesebbel kéne kirukkolnia. Valami olyasmivel, amitől jó kedve kerekedik az embernek. Például ezt mondhatná: „O, be szép is vagy ebben a ruhában, drágám. Az a nap jut eszembe, amikor először találkoztunk, emlékszel?” Egyszer, egy ilyen alkalommal — a férjem szerint — vérig sértettem őt. Ugyanis azt állította, hogy kedves, hízelgő szavaira valami ilyesmit feleltem: — Hagyd ezt a hülyeséget az első találkozásunkról. Ugorj le inkább a sarki boltba fahéjért ... Hát, igen, valószínűleg ideges voltam. De ő ezt nem vette figyelembe. o Amikor azt állítom: horkol az uram, nem arra a békés, ritmikus horkolásra gondolok, amelyet minden rendes asszony köteles szó nélkül eltűrni. Én az olyan horkolásra gondolok, melynek hangterjedelme és erőssége felér egy szimfonikus szerzeménnyel. Korábban gyengéden megböktem és ezt suttogtam: — Kedvesem, fordulj a másik oldaladra. Ennek eredményeként ő valóban a másik oldalára fordult és két perc múlva újult erővel kezdte... Órákig feküdtem álmatlanul, s törtem a fejem, hogyan kéne elosztani a gyerekeket és a monogramos családi törölközőket. Lassan rájöttem, mi a leghelyesebb teendő. Kérdéseket kell feltenni neki. Megbököm és kérdezem: — Mit mondtál, drágám? Nem értettem. Először valami ilyesmit hallok: Mi? Micsoda? Később egészen érthetőén: — Mi a csudát érdekel, mit akarok mondani? Több értelmetlen kérdés és válasz után annyira mérges lesz, hogy negyedóráig nem jön rá az álom, s ez idő alatt én szépen elalszom. Akkor aztán horkolhat... o A legideálisabb helyzet a kellemetlenségek közlésére — azokra, amiket nem szívesen hallgat — a fürdés vagy a tusolás. Ilyenkor nem tud elszökni. Ne felejtsük hozzátenni a mondókához: — Szóltam én már egy párszor neked erről, de te sose figyelsz rám. Szóval, ha a férj tusol, nyugodtan közöljünk vele minden „rázós dolgot”, s ezzel nagyot könnyítünk a lelkűnkön. Például ezt: a szabóságtól jöttek a számlával, az új kosztümöm ügyében. Tárcádból, a papírjaid közül kivettem rá a pénzt... Fordította: Kovái Iván Az MTS Országos Tanácsának megbízásából Kelecsényi Zoltán (ALUTERV) építész- mérnök tervei szerint 1975-re épül fel az új Császár uszoda. A versenymedence érdekessége, hogy az ívszerkezet középső negyedei nyáron nyithatók. Az új uszodában vizalatti világítás lesz. A képen Kelecsényi Zoltán tervező a maketten bemutatja az eltolható ívszerkezetet. területnek a fásítása. Nemcsak azért, mert a múlt rablógazdálkodása következtében erdőben szegény ország lettünk, hanem azért is, mert a világszerte előtérbe került táj- és környezetvédelem az ember életlehetőségeit javítja meg. Ez a telepítés főleg a jövőnek szól, a jövőért tevékenykedik hat község fiatalsága a facsemeték elültetésével és ápolásával. Ezután Balázs István, a fásítási és természetvédelmi bizottság elnöke értékelte az operatív bizottság munkáját. Elmondta, hogy 35 állami és társadalmi szervet fog össze ez a bizottság. A. három év eredménye 216 hektár terület erdősítése volt. A jövőben mintegy 480 hold kopár karszt várja a facsemetéket, de ehhez a munkához még több szerv tevékenységére van szükség, még nagyobb összefogásra, amelynek első lépéseként a bizottság kiterjeszti hatáskörét, nevét is megváltoztatja, budai járási fásítási és természetvédelmi bizottsággá alakul. Ezután emlékplakettet kaptak, akik a munkából legjobban kivették részüket. A következők kapták meg a kitüntetést: a sóskúti általános iskola, az érdi 8. és 7. számú általános iskola, a biatorbágyi szakközépiskola, a zsámbéki üzemgazdasági szakközépiskola, a piliscsabai mezőgazdasági szakközépiskola, a járás; egyik honvédségi alakulata, Tuza Sándorné, a budai járási pártbizottság titkára, Béres Ferencné, a budapesti erdőfelügyelőség fásítási felügyelője, Kurdy Sándorné, a budai járási hivatal mezőgazdasági osztályának főelőadója, Szoják Károly nyugalmazott erdőmérnök, Simon János, a szentendrei járási pártbizottság titkára, Albert Erzsébet, a Teliki Állami Erdő- és Vadgazdaság (EVAG) erdőmérnöke, Németh János, az EVAG erdésze, Steindl Kálmánná, a Kertészeti Kutató Intézet állami gazdaságának üzemvezetője, Balázs István, a fásítási és természet- védelmi bizottság elnöke, Dávid Sándor, az EVAG erdőmérnöke, Cselőtei István, a megyei pártbizottság munkatársa és Popovics János, a járási úttörőszövetség titkára. CSAK A KOTSZÖVŐK Kevesebb kilépő Vizsgálatok a könnyűipar munkaerőhelyzeté, ől A könnyűipari rekonstrukció megvalósitásának egyre inkább meghatározó tényezőjévé válik a munkaerőhelyzet, vagyis az a fő kérdés: lesz-e, aki munkára fogja az új gépeket, berendezéseket? A munkaerőhelyzet tendenciáinak „tettenérésére” a közelmúltban felmérés készült a Könnyűipari Minisztériumban. 1971 és 1972 első hat hónapjának tapasztalatait vetették egybe. Megállapították: a könnyűipari munkáslétszám egészében véve tovább csökkent, de ezen belül lassult a kilépések üteme. A fluktuáció tehát valamelyest mérséklődött, de ez még nem jelenti a helyzet lényeges javulá- • sát. Sőt, a munkaerőhiány, azaz a munkáslétszám csökkenése már nemcsak a nagy iparvállalatoknál, hanem a középüzemeknél — tanácsi vállalatoknál és szövetkezeteknél — is jelentkezik. Az ágazatban az átlagos állományi létszám 1971 első hat hónapjában 468 805 fő volt, és ez az idei esztendő első felére 453 744-re csökkent. A fejlesztést szolgáló létszámnövelési elképzeléseket eddig nem sikerült megvalósítani. Egyedül a kötszövőipar tudta a munkások létszámát mint; egy 500 fővel növelni. Ez egyébként igen kedvező jelenség, miután a kötszövőipar a negyedik ötéves terv legdinamikusabban fejlődő textiliparága. A textilipari munkáslétszám alakulása azonban általában, de különösen a pamutiparban kedvezőtlen, és a ruhaiparban is lényegében az előző évi szinten áll a létszám. Tovább csökkent a munkások létszáma a cipőiparban és a bútoriparban is. Mivel a vállalatok által tervezett mértékű létszámemelkedés problematikusnak látszik, most szélesebb területen folytatják a vizsgálódást. A munkaerőhelyzet területi elemzése elsősorban Budapest, Győr és Szeged térségére terjed ki. Az esetleg szükségessé váló központi intézkedéseket az 1973. évi tervekkel kívánják egybehangolni a Könnyűipari Minisztériumban.
