Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

19*2. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK PEST MECT kKÍvUsp Rádi—pend vélemény KÖZÖSEN KÖNNYEBB Rád és Penc között mind­össze két kilométer a távolság. A két kisközség lakossága együttesen -sem éri el a há- römezer lelket. Teljesen reá­lis volt tehát az intézkedés, amely a két község tanácsát egyesítette két esztendővel ez­előtt. Kifogták a szelet Ennek a két évnek a tapasz­talatairól szeretnék beszélgetni Csernák József tanácselnökkel, de hiába keresem a rádi ta­nácsházán. Hétfőn mindig Pencen tart fogadóórát, közli a végrehajtó bizottság titkára. Ha siet, még ott éri... Sietnék, de kegyetlenül rossz a falun átvezető út. Így már csak a penci buszmegállónál találkozunk. Mondom a kér­dést, bólint, érti ő, hogyne ér­tené. S folytatja azzal, milyen ügyeket intézett ma Pencen. — Adóügy, birtokháborítás, tanácskérés, mindig akad va­lami ... Ma heten kerestek fel. Hétfőn és szerdán az elnök jár át Pencre egy előadóval. Csütörtökön a vb-titkár három előadóval. Szombatonként pe­dig egyszer az elnök, egyszer a vb-titkár egy-egy tanácsi előadóval. — Az volt a legfőbb érv a közös tanács ellen — mondja rövid töprengés ptán már a rádi tanácsháza irodájában —, hogy- ezután Rádra járhatnak majd az ügyeiket intézni a penci emberek. Könnyű volt kifogni a szelet a vitorlából, nem kell az embereknek ide jármok, mi megyünk oda. Ház a kultúrának A másik indok az volt: ez­után majd a rádióknak ked­veznek a tanácsi emberek. — Ez a jóslat sem vált be — jelenti ki határozottan Cser­nák József. — Egyetlen példa is jól bizonyítja ezt. Az idén a két község fejlesztési alapjá­Kísérlet Cegléden és Monoron Pest megyei vizesek Nagy nyolcasban n Saj'.ótájékoztaió az útiörők és KlSZ-isták munkájáról Sajtótájékoztatót tartott teg­nap, szerdán a MUOSZ szék­házában a Magyar Úttörők Or­szágos Szövetsége, és a KISZ Központi Bizottságának közép­iskolai és szakmunkástanuló osztálya. Lakatos Ernőnek, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala általános elnökhe­lyettesének megnyitója után Szabó Ferenc, a Magyar Út­törők Országos Szövetségének elnöke tájékoztatójában hang­súlyozta i a több mint 200 ezer úttörő és kisdobos — a jövő. Ezért a szövetség legfontosabb teendője nem más, mint a jö­vendőnek nevelni. Nem mást céloz az idéln megnyílt zánkai úttörővá- i ros sem, ahol augusztus végéig összesen 3200-an üdültek, közöttük a víziúttörők, a váci, a dunavarsányi és a kiskun- lacházi kisdiákok. A statiszti­ka szerint egyébként több, mint 200 ezer pajtás táboro­zott a vakáció ideje alatt az ország valamennyi táborában. Az általános iskolások idei legnagyobb ünnepe, a szeptem­ber 29-i fegyveres erők napja, mely egyben a csapatzászlók ünnepe. Pákozdon ekkor kerül sor az úttörő-honvédelmi al­egységek országos találkozójá­ra. Novemberben Székesfehérvárott rendezik meg az országos úttörő- parlamentet, melyre 250 küldött hivatalos. Jövőre Petőfi születésének 150. évfordulója jegyében szavaló­versenyen, gyalogtúrán vesz­nek részt az úttörők, stafétát indítanak Kiskő­röstől Segesvárig, azokra a helyekre, ahol a nagy költő élt, alkotott. A stafétá­ban részt vesznek a csehszlo­vák, a román és a jugoszláv kisdiákok is. Gyűjtő körút — kerékpáron — így lehetne ösz- szefoglalni az 1848-as szabad­ságharc 125 éves jubileuma tiszteletére indított túrát, me­lyen lengyel és bolgár úttörő- csapatokkal Bem és Kossuth életét, munkásságát kutatják. A Petőfi-évforduló jelen­tős eseménye az 1973 má­jusában sorra kerülő meg­emlékezés Isaszegen. „Forr a világ” címmel szelle­mi vetélkedőt, s dalostalálko­zót rendez a szövetség, vala­mint országos csillagtúrákat azokra a helyekre, ahol az el­nyomás éveiben az illegális kommunisták találkozóhelyei voltak — így Gödre, a budai hegyekbe, Salgótarjánba. Az országos úttörő-olim­pia egyik területi döntőjét Cegléden rendezik 1973 májusában, öt megye fia­taljainak részvételével. A vízi­úttörőknek is színes progra­mot rendeznek jövőre — a fő­város centenáriumi ünnepsé­geinek tiszteletére a „Nagy nyolcas” elnevezésű vízitúrát, találkozókat, s vezetőképzése­ket, melyeken természetesen a dunavarsányi, a kiskunlacházi, a ráckevei és a váci úttörők is részt vesznek. Munkatársunk kérdésére Szabó Ferenc elmondta: az ifivezetők számát úgy kí­vánják növelni, hogy nem­zetközi jutalomtáborokat ren- .dezraek, tanácskozásokra hív­ják meg őket. Az úttörő— KISZ kapcsolat egyébként so­kat javult az elmúlt időszak­ban. Szűcs Istvánná, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára, a középiskolások, a főiskolások, s az egyetemisták idei, s jövő évi programjairól adott tájé­koztatást. A IV. országos diákparla­ment novemberben ülése­zik, míg Siklóson az egyetemisták találkoznak, nemzetközi szemi­náriumon. A középiskolások kollégiumi konferenciájára jö­vő év áprilisában kerül sor. A gödöllői Agrártudományi Egyetem lesz a színhelye a fiatal agrároktatók és ku­tatók II. országos tanácskozá­sának a jövő év tavaszán, ugyanott tartják az agrárintéz­mények sportnapjait is. A KISZ KB titkára beszá­molt arról a mozgalmi kí­sérletről, mely az ország 53 középiskolájában érin­tette a KISZ-t, köztük Cegléden és Monoron. A vegyes életkorú alapszerve- zetek, az érdeklődési körök és az osztálybizottságok szervezé­se megélénkítette a középisko­lákban a mozgalmi munkát, a KISZ-tevékenységet, így vár­ható, hogy a jövőben egyre több helyen vezetik be a ver­tikális KISZ-szervezeteket. T. E. nak teljes összegét a penci or­voslakás és rendelő befeje­zéséhez adtuk oda. Rádon januártól három tan­teremmel bővült az iskola, és elkészült az ötven férőhelyes óvoda is. Most kezdik parkosí­tását és bekerítését, amelyet a helyi lakosság és az Új Élet Termelőszövetkezet társadalmi munkában vállalt magára. És a következő évek tervei is arról tanúskodnak: közösen gyorsabb léptekkel haladhat előre mindkét község. — Van egy műemléképüle­tünk, 'a volt Muslay kastély. Az épületet azonban életveszélyes­sé nyilvánították, csak födém­csere után hasznosíthatjuk. Igen ám, de egy manzárd sá­tortetős épület födémcseréje milliókba kerül, mi pedig évente mindös sze százhetven­ezer forinttal gazdálkodha­tunk. Éppen ezért szeretnénk elérni, hogy töröljék a megle­hetősen rossz állapotban levő s a XVIII. század második fe­lében épült kastély műemlék jellegét. Ha ez megtörténne, akkor a helyi termelőszövet­kezet vállalná egy új, könnyű tetőszerkezet elkészítését, va­lamint az épület rendbe hozá­sát, ami nagyon sok gondunkat megoldaná. Csak egyet említe­nék a sok közül: újra lenne művelődési házunk, ami azóta nincs, hogy a kastélyt életve­szélyessé nyilvánították. Ikerlakásos lesz S ami szintén a tervek kö­zé tartozik: Rádon is, Pencen is egy-egy ikerlakásos pedagó­gusházat szeretnének építeni. Hogy mi indokolja ezt? A ti­zenkét rádi pedagógusból mindössze hat lakik a faluban, és Pencen sem jobb a helyzet. — Két ilyen kis, meglehe­tősen elzárt településen nem tudjuk nélkülözni a pedagógu­sok segítségét-, Addig, azonban, amíg a pedagógusok feie csak tanítani jár ide, erre a segít­ségre részben számíthatunk ... P. P. Húsz ország borászai Egerben Szőlészeti FAO-tanácskozás Szeptember 4-e és 8-a kö­zött Magyarországon, Eger­ben rendezi összejövetelét az ENSZ Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Szervezetének (FAO) szőlészeti és borászati kormányközi bizottsága. Szerdán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban dr. Korcsai Károly, a FAO Magyar Nemzeti Bizott­ságának főtitkára adott tájé­koztatást a sajtó képviselői­nek erről a tanácskozásról. Mint a főtitkár elmondta, a két esztendeje hazánk­ban rendezett FAO-kon- ferencia óta nagy az ér­deklődés Magyarország iránt a szervezet berkeiben. Ennek jele, hogy szeptemberben nemcsak a borászok találkoz­nak nálunk, de megrendezik — ugyancsak a FAO kereté­ben — az élelmiszerek szab­ványügyi értekezletét, vala­mint a FAO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, vala­mint az Európai Gazdasági Bizottság égisze alatt tartanak megbeszélést — Sopronban — az erdészek. Ami az egri tanácskozást illeti, mintegy húsz ország képviselői vesznek rajta részt, s tíz napirendi pont kerül te­rítékre. A magyar delegációt úgy állították össze, hogy sze­repelnek itt a szőlőtermesz­tők, a borászok, s a külke­reskedők is. Olyan kérdéseket vitatnak meg, mint amilyen a szőlőtermesztés mai helyzete, továbbá áttekintik a termelés, illetve a borfogyasztás 1980- ig várható alakulását. Képvi­selteti magát az UNCTAD, a GATT, valamint a Közös Piac borászati osztálya. Isme­retes, hogy a Közös Piac kibővülésé­vel fontos Magyarország számaira is az exportkilá­tások felmérése, Uj műhelycsarnok lap . . í 9 J8 * * y ? ék w M- * í, FÉL ÉV ALATT Tizenhatezer vizsgálat, 1400 felelősségrevonás Az árellenőrzések tapasztalatai Az árhatóságoik és a keres­kedelmi felügyelőségek az el­ső félévben mintegy 16 000 ár­ellenőrzéssel tájékozódtak az ipar és a kereskedelem piaci magatartásáról, vizsgálva ár­politikájukat, az ellátásban a lakosság iránti kötelezettsé­geik teljesítését. Behatóan elemezték a ter­melői és a fogyasztói árak alakulását, azok összefüg­géseit, egyes áremelkedé­sek okait. A különféle szabálytalansá­gok, visszaélések miatt sok helyütt eljárás indult a válla­latok ellen. Az első félévben kereken 1400 felelősségrevonás történt. Árdrágítás miatt 30 esetben tettek bűnvádi felje­lentést a hatóságok, mintegy 700 esetben szabálysértési, 230 esetben fegyelmi eljárást in­dítottak, 450 esetben pénzbír­sággal sújtották a vállalatot. További több száz esetben figyelmeztették a vállala­tok illetékeseit egyes sza­bálytalanságok megszünte­tésére. Az első félévi tapasztalatok összegezéseként az árhatósá­gok a továbbiakban elsősor­ban arra ügyelnek, hogy ma­gasabb költségeket az indokolt mértéken túl ne hárítsák át a fogyasztóra; a drágább termékek tér­hódítása a tényleges igé­nyek szintjét ne lépje túl, s elegendő keresett olcsó termék álljon a lakosság rendelkezésére. Fokozottan őrködnek azon, hogy az árszabályzó rendelke­zések mindenütt érvényesülje­nek. így a diszkrimináció elleni fellépés. A sajtótájékoztatón Nagy László, a Heves megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezető­je elmondta, hogy a vendége­ket a többi között elviszik a Gyöngyösdomoszlói Állami Gazdaságba, ahol ötven szőlő­fajta négyféle művelési mód­ját mutatják be, az andornak- tállyai termelőszövetkezetbe, ahol helikopterek permeteznek majd — a korszerű növényvé­delmet szemléltetik ily módon. k. n. Révész Géza köszöntése Révész Géza elvtársat, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagját, nyugalmazott minisz­tert 70. születésnapja alkal­mából az MSZMP Központi Bizottsága levélben köszön­tötte. A Központi Bizottság üdvözletét és ajándékát Ká­dár János, a KB első titkára és Nyers Rezső, a KB titkára adta át. 70 tonna hegesztopálca A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat váci öntödéjében ké­szül egyedül az országban ön­töttvas hegesztőpálca. Idén összesen 70 tanná4 gyártanak. Jó ütemben folyik a rekonstrukció a Csepel Autógyárban. Be­fejezéshez közeledik a 22 ezer négyzetméteres alapterületű műhelycsarnok építése is. Elkészülte után itt fogják gyártani az autóbusz-padlóvázakat. Képünkön az új csarnokhoz tar­tozó szociális épület látható. (Gábor Viktor felvétele) MENTSÜK M O láh Kálmánná neve néhány nappal ez­előtt még ismeretlen volt az országban. A Nép- szabadság 1972. augusztus 24-én és 25-én megjelent számai azonban mindenki tudomására hozták, hogy él egy asszony közöttünk, aki gyors, azonnali segítségre szorul. Külfbldre kell utaznia, hogy megoperál­ják. Több százezer forint hiányzik az utazáshoz, a műtéthez, a kezeléshez. A fiatal asszony súlyos bete­gen fekszik, de reményke­dik. Bízik embertársaiban, akik összefognak érte. Bí­zik azokban, akiket nem is ismer. S nem ismer meg so­ha. Hiszen, akik eddig azt sem tudták, hogy Oláh Kál­mánná él, egyik napról a másikra sok ezer forinttal segítették, hogy életben maradjon. Ismeretlen em­berek sokasága fogott össze egyetlen emberért. Hivata­lok, gyárak dolgozói, magá­nosok, akik névtelenek, mert küldeményük név és lakcím jelölése nélkül ér­kezett ... Azok, akik min­dig ott és akkor jelentkez­nek, amikor és ahol szük­ség van rájuk: amikor ár­víz tör az országra, amikor a vietnami hősök várnak támogatást, amikor egy vá­ci kisfiú élete forog koc­kán, ha végre nem hajtják rajta a szívműtétet... Megszoktuk már, hogy egyetlen hívásra tízezrek mozdulnak meg. A lapok is napirendre tértek már Oláh Kálmánné ügye fe­lett. Kellett a pénz; a se­gítség időben érkezett, a többi az orvosok, az ápolók dolga, akik szintén mindent megtesznek, hogy meg­mentsenek egy emberéle­tet. i iközben olvasom e so­rokat a mi társadal­munk embereiről, szemem a baleseti króniká­ra téved: egy kivilágítatlan kerékpár szabálytalanul... a baleset következtében a kerékpáros meghalt, az au­tó utasai súlyosan megsé­rültek ... A megengedett­nél gyorsabban, ittasan ve­zette autóját, áttért az út­test baloldalára, ahol ösz- szeütközött a vele szemben szabályosan közlekedő sze­mélyautóval a szabályosan közlekedő autó utasai ször­nyethaltak ... A rendőrség őrizetbe vette X. Y.-t, aki jogosítvány nélkül ült mo­torkerékpárján és haláír a- gázolta N. Z. 10 éves kis­fiút ... 78 éves nyugdíjas figyelmetlenül lépett le a járdáról és egy személy­autó halálra gázolta ... Nincs vége a soroknak. És e hírek ismétlődnek mindennap. Kívülről tud­juk az egészet. Csak a ne­vek változnak. Újabb és újabb áldozatok. Áldozatai az emberi felelőtlenségnek, a közömbösségnek, a vak szerencsében bízóknak, akik nem a tudásra, a fe­gyelemre, a józanságra, a megfontoltságra alapoznak, hanem a véletlenre, a sze­ÜT rencsére, s közben szedik halálos, örökre nyomorék, keresőképtelenné vált áldo­zataikat. Csupán Pest megyében 1971-ben 162 halálos, 777 súlyos kimenetelű baleset toriént, s a 777 súlyos Ki­menetelű baleset következ­tében 174-en meghaltak. 1971-ben a súlyosan sérül­tek száma: 972 volt. És semmit nem javult az álla­pot 1972 első fél évében sem! Az első fél évben 60 halálos kimenetelű baleset történt. S a súlyos kimene­telű 314 baleset áldozatai közül 68-an meghaltak. Az első fél év súlyosan sérült­jei 372-en vannak. A z országos adatok is ide kívánkoznának, nyomatékául annak, hogy arat a felelőtlenség, a vigyázatlanság. Hogyan párosíthatom a gondolatot: Oláh Kálmán­né megmentéséért érzett aggodalmunkat a sok ezer baleseti szerencsétlenség­gel? Mi köze egy beteg asz- szony életbemaradásáért in­dított harcnak a közúti bal­esetekhez? Tulajdonképpen alig valami, mert más ez­rek küldik névtelen adomá­nyaikat Oláh Kálmánnénak és más ezrek hánynak fity- tyet a szabályokra és ját­szanak embertársaik életé­vel. Mégis szembeállítom az emberség szép példáját a rideg számokkal. Hogy még riasztóbb legyen. Hogy jobban megdöbbentsen. Hogy megmutassam, meny­nyit ér számunkra minden ember. Hogy hangosabban kérhessem a tisztességes emberek nevében: indít­sunk szigorúbb harcot a szabálytalankodók ellen. Vegyük el a kedvét a kivi­lágítatlan kerékpáron uta­zóknak, az országút ámok­futóinak, akik személy­autójukon félőrültként szá­guldanak, akik nem átalla- nak ittasan volán mögé ül­ni. Az országút gyilkosai hiába bánják utólag tettü­ket, amikor nincs már mentség. Hány balesetet le­hetne megakadályozni, ha csak kulturált, felelősséggel rendelkező jogosítványtu­lajdonos élvezhetné a tech­nika áldását. Kinyitom az újságot és ma is olvasom: „Nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette motor- kerékpárját Banzsel János; áttért az úttest... életét vesztette”. „Személyautójá­val a megengedettnél gyor­sabban hajtott Kovács Miklós 30 éves ... szörnyet­halt”. „A lovak közé esett a szalmával megrakott sze­kér tetejéről... meghalt”. I smétlődik mindennap és nincs vége — so­ha. Soha? Pedig drá­ga az emberélet! Egyetlen életveszélyes beteg meg­mentéséért Ismeretlen em­berek sokasága sok száz­ezer forintot gyűjtött ösz- sze. Van, amikor egy ember­élet megmentése pénzbe sem kerülne. Sági Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom