Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-01 / 179. szám
““iMfórfnn 1972. AUGUSZTUS 1., KEDD Egy hónappal tanévnyilás előtt Utcabál a barokk téren Eltemették 130 ezer „újonc” az általános, 55 ezer a középiskolákban Egy hónap múlva, szeptember elején ismét benépesülnek az iskolák, megkezdődik az 1972/73-as oktatási év. Előzetes adatok szerint — gz általános iskolák első osztályaiba 130 ezer kisdiák „vonul be” ősszel. A különböző típusú középiskolák első évfolyamaiba, az általános iskolákban most végzettek közül több mint 55 ezren iratkoztak be. Gimnáziumokban 26 862, a szakközépiskolákban 28 279 fiatal folytatja tanulmányait. A középiskolákba eddig felvett tanulók soraiban a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya 56.3 százalék. A középiskolai kollégiumokba 10 339 diákot vettek fel. A kollégiumokba kerülő elsőosztályosoK 71,4 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. A középiskolákban — a tervek szerint — szeptember elsején 1669 első osztály nyílik, ebből 808 a gimnáziumokban, 861 pedig a szakmai jellegű ( középiskolákban. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a pedagógusképző intézmények nappali tagozatán idén végzett hallgatók közül az 1972/73- as tanévben 350 óvónő, 500 tanító, csaknem 750 általános iskolai tanár és 450 egyetemi végzettségű középiskolai tanár lép munkába. A Művelődésügyi Minisztérium szakoktatási főosztálya — az Országos Pedagógiai Intézettel közösen — útmutatót készített a tanulók túlterhelésének csökkentésére, a közismereti tárgyakra vonatkozóan. Ez egy átfogó intézkedés- sorozat első lépésé lesz. Az útmutatóban — a tantárgyak jellegétől függően — differenciáltan határozzák meg a terhelés csökkentésének módját, lehetőségét, egyes tantárgyakból például az útmutató előírja a kötelező minimumot, más tárgyaknál viszont anyagrészek elhagyását javasolja. Széles körű vita után hamarosan kialakítják végleges formában az új iskolai felügyeleti szabályzatot, amelyet a tervek szerint az 1972/ 73-as oktatási évben be is vezetnek. Az iskolai adminisztráció csökkentésével kívánják a pedagógusok túlterhelését enyhíteni. Az 1972/73-as oktatási év tanulmányi rendje a következőképpen alakult: a szorgalmi idő változatlanul két félévre oszlik. A tanulók első félévi osztályzatait — a december 21-i állapotot alapul véve — a téli szünetben az osztályozó értekezleten zárják le, és a szünet utáni első tanítási napon az ellenőrzőkönyv útján hozzák a szülők tudomására. A téli szünidő 1972. december 22-től 1973. január 7-ig, a tavaszi szünet 1973. április 5-től 14-ig tart. Az érettségi, képesítő írásbeli vizsgákat valameny- nyi középiskola nappali tagozatán 1973. május 11 és 19 között tartják. A tanévnyitó értekezlet 1972. augusztus utolsó hetében, a a tanévzárót pedig 1973. június 24-ig az iskolaigazgatók által kijelölt napon kell megtartani. A középiskolák elsőosztályos tanulóinak beiratá- si napja 1973. június 13 és 14. Ötezer vasas a „Kell a jó könyv“ pályázaton A nemzetközi könyvév alkalmából 80 vasasüzemi könyvtárban indították meg az MSZBT és más társadalmi szervek által meghirdetett „Kell a jó könyv” olvasómozgalmat. A könyvtárak felkészültek a pályázatra: több mint hatezerrel növelték a versenyművek példányszámát, az olvasókat pedig ellátták a pályázat feltételeit ismertető prospektusokkal. Kialudtak a színpad fényei Evadzárás a Szentendrei Teátrumban éghajlat köszöntött az idén a Szentendrei Teátrumra. Az éghajlat szót ezúttal a szó szoros értelmében foghatjuk fel, amennyiben mind a tizennégy előadás kedvező időben zajlott le, egyetlenegyszer sem zavarta meg az eső az ősi város főterén rendezett, sajátos hangulatú előadásokat. Az idén az elmúlt négy esztendő műsora szerepelt váltott előadásokban a programon, és vasárnap este tartották a búcsúelőadást. Ez alkalommal a két év előtti bemutató szerepelt színen: a Comico-Tragoe- dia XVII. századbeli ismeretlen magyar szerző műve, valamint Pikko hertzeg és Jutka Perzsi kétfelvonásos — mint egykor írták — szomorú vígoperája, Szalkay Antal 1793. évben írott műve. Mindkettő mai színpadra alkalmazása Békés István írói munkásságát dicséri, a zene pedig Vujicsics Tihamér ötletgazdag, stílusér- zékének köszönhető. Bár vasárnap este is szinte lógott az eső lába, mégis nemcsak a nézőtér fából ácsolt tribünje telt meg közönséggel, hanem olyan óriási volt az érdeklődés (amely egyben jellemző a Teátrum egész időszakára), hogy pótszékekkel is alig győzték a nyári színház szervezői, de még ezenkívül is a fiatalok érdeklődő tömegei ott álltak, ültek, ahol csak látni lehetett valamit az előadásból. Szentendre város Tanácsa a székházban fogadást adott e határkő alkalmából, hogy befejeződött a Teátrumnak nemcsak idei előadás- sorozata, hanem egyben az egységes szakaszt jelentő négy esztendő műsora. A fogadáson — amelyen megjelent dr. Maróti László, a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Szentendre város pártbizottságának titkára és dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese is — Hidas Pál, a szentendrei városi tanács elnöke köszöntötte Az előadás előtt T V-FIGYELŐ szenvéről szólván is tárgyilagos szavakkal, háttérbe húzódva. Gyilkosság a Maximé utcában. A francia bohózatírás mesterének, Eugéne Labiche-nak évszázados csacsikasága jó ürügynek ígérkezett egy kellemesen igénytelen szombat esti szórakozásnak. A rendező, Szirtes Tamás megfelelő színészeket válogatott össze a kedvesen együgyű félreértési komédia eljátszására, Fényes Szabolcs ötletes, jól énekelhető muzsikával dúsította, G. Dénes György néhány, alkalomhoz illő versikét szerzett hozzá. A helyzetkomikum jegyében folyó játék alkalmazkodott a képernyő méreteihez, nem igyekezett túlzott har- sánysággal kirúgni a készülék oldalát. A bonyodalmon természetesen könnyű volt átlátnunk, ezért krimi-izgalom helyett a színészek ügyességére összpontosíthattuk figyelmünket. lluszti Péter jó lovasnak bizonyult, aki nem engedte magát levetni a csattanók hátáról; Márton András, Körmendi János és Paudits Béla ügyesen szekundált a hős „erkölcsi dilemmájához”, egyedül Almási Éva volt a kelleténél szolidabb a helyzetek kiaknázásában. Röviden. Milyen kicsi lett a Föld! — állapíthattuk meg dr. Balázs Dénes földrajzkutató Alaszka című filmjét nézve. Önmagában érdekes és vonzó látnivalókat, gazdag tudásanyagot kínáló összeállítása ugyanis sokadszor mutatta be ugyanazt, némiképp más megA rászedettek. Harminchat novellát gyűjtött egybe a Nyitott könyvben bemutatott válogatott elbeszéléskötetébe a hatvanéves Thurzó Gábor. Az író nagy utat tett meg az ifjúkor eszményeitől a mai társadalmi berendezkedés vállalásáig — s ennek az útnak jelzői azok a szikár pontossággal megírt történetek, melyek a józan ész ítélőszéke előtt semmisítik meg a politikai-erkölcsi tévutak követőit, az egykori uralkodó osztály álszent vagy félrevezetett képviselőit. Drámai töltésű írásai egy történelmi csődtömeg irodalmi felszámolói. A krónikás higgadt szavával, a szemtanú hitelességével boncolják az önmaguk karikatúrájává lett úri pózok, talmi elméletek, üres gesztusok világát. Apró bukások és kor jelző zuhanások egyaránt helyet kapnak novellisztikájában; a képernyőn bemutatott három történet is ízelítőt adott belőlük. Míg az első kettő dramatizálása nem menekedhetett meg az adaptáció okozta értékcsökkenéstől (a leírt szöveg feszessége néha merevvé vált a színészek ajkán), a harmadik — s egyben legértékesebb —, Az oroszlán torka, teljes vértezetében mutatta az írót, valódi kedvébresztőként az olvasásra. Horváth Z. Gergely rendezése Is itt volt a legsikerültebb; a siralomházi éjszaka kölcsönös leszámolását Básti Lajos és So- mogyvári Rudolf egyformán elhitető erővel jelenítette meg. A szerzőt Faragó Vilmos mutatta be, személyes rokonvilágításban. A közelmúltban például egész filmsorozatot láttunk már Peruról, az indiánok életéről, továbbá tengernyi fóka, óriásteknős, delfin, cápa (a folytatást lásd Brehm: Az állatok világa, II. kötet) vonult fel előttünk. E sorok írója lelkes híve a természetfilmeknek, mégis — vagy éppen ezért — javasol önmérsékletet „bálnaügyben” a következő félévben. Ki a legjobb? — tették fel a kérdést egyik nagyüzemünk munkásainak, egymás értékeléséről, megbecsüléséről érdeklődvén. Nem csodálkozunk rajta, hogy mindegyikük nehéznek minősítette a kérdést — azaz a társak előtt adandó egyenes választ —, a feleletekből mégis érdekes kép rajzolódott ki, még az általánosságban mozgó megjegyzések is tanulságosak voltak. FÜSt Milán halálának 5. évfordulóján méltán ismételték meg a négy esztendővel ezelőtt készült emlékműsort. Huszonöt percben lehetetlen volt átfogni gazdag életművét, ezért csak líráját mutatták be az emlékezők: Somlyó György, Weöres Sándor és az azóta szintén eltávozott Devecseri Gábor. A verseket Gábor Miklós, Csernus Mariann és Horváth Ferenc tolmácsolta, Lukács Pál elmélyült brácsajátéka fogta zenei keretbe. Füst Milán súlyos veretű művészete egyre több hívet hódít magának utókorában; remélhetőleg a televízió továbbra is kiveszi részét a klasszikussá vált életmű népszerűsítéséből. Lehotay-Horváth György I A Teátrum a megjelenteket: az elmúlt évadok és az idei szezon négy darabjának szereplőit, a Teátrum vezetőit, valamint a megjelent szentendrei képzőművészeket. Elmondotta, hogy a négy évvel ezelőtt alakult színház beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a barokk hangulatú környezetben sajátos, újszínű játékok lehetőségét teremtették meg. A városi tanácselnök szavai végén a Szentendrei Nyár emlékérmet nyújtotta át a játékok kiemelkedő művészeinek: Úberfrank Géza karmesternek, Básti Lajosnak, Psota Irénnek, Basilides Zoltánnak, Komád Antalnak, Mádi-Szabó Gábornak, Szabó Gyulának, Sztan- Itay Istvánnak, valamint Ligeti Máriának, Székely Piroskának, Forray Gábornak és a zeneszerző Vujicsics Tihamérnak. Az előadásokon négy éve közreműködő színművészeti főiskolások KISZ-szervezetének a szentendrei Bálint Ildikó készítette emlékplakettet nyújtotta át a tanácselnök, az ugyancsak közreműködő műszaki egyetemi KISZ-istáknak pedig Hegyi György emlékkerámiáját. művészeti vezetője, az Operaház rendezője, Békés András szólt ezután a megjelentekhez és felidézte az elmúlt négy évad eseményeit, majd terveikről, az ország szabadtéri színpadai között különleges helyet elfoglaló Teátrum feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy ez a művészeti vállalkozás továbbra is hű marad terveihez és a bemutatásra kerülő új darabokat ismét a magyar drámai hagyatékból merítik. Beszédét követően igen kedves és mondhatni szimbolikus jelenetnek voltak tanúi a fogadás résztvevői. Bejelentette Békés András, hogy a Szentendrén alkotó, a Szentendréhez kötődő képzőművészek elismerésük jeléül egy-egy alkotásukat ajánlották fel a nyaranta e Duna menti városban fellépő színművészeknek. Ezzel is kifejezésre akarják juttatni rokonszenvüket Pest megyének e nagy múltra visz - szatekintő, gazdag művészeti hagyományokkal rendelkező és napjainkban is kiemelkedő szerepet betöltő városa iránt. Elsőként Barcsay Jenő festőművész és Básti Lajos színművész fogtak kezet egymással, s a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége köszönettel vette át az idős, de frissen alkotó képzőművész grafikáját. A szentendrei játékok másik kiemelkedő művésze, Psota Irén a jelenlevők meleg ünneplésétől kísérve Czóbel Béla grafikáját kapta. Az előadások többi művésze — Szabó Gyula, Sztankay István, Basilides Zoltán, Mádi Szabó Gábor és mások —hasonló ünneplés kíséretében vették kézbe a' szentendrei művészek — Jávor Piroska, Borsodi László, Lukovitzki Endre, Deim Pál, Vrbán Teréz, Kocsis Imre és mások — alkotásait. Meleg ünneplés közepette vette át a kedves emléket Békés István, a játékok „háziszerzője” is. e baráti találkozót követően zajlott le, amelynek hangulata, sikere még az elmúlt 14 előadás rendkívül nagy érdeklődését is messze | A záróelőadás fölülmúlta. Színes rakéták, röppentyűk szökkentek a magasba a nyári estében a Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi történetének boldog befejezése után, majd a szentendrei fiatalság és az egybegyűlt vendégek éjfélbe nyúló utcabállal szórakoztak, táncoltak együtt e hagyományokra épülő friss, modern, új művészeti esemény zárónapja alkalmával. L. dr. Lázár Vilmost A Kerepesi temetőben hét-: főn nagy • részvéttel kísérték utolsó útjára dr. Lázár Vilmos professzort, a mezőgazdasági tudományok doktorát, a mun-, kásmozgalom régi harcosát. A ravatalnál dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezés-« ügyi miniszter első helyettese búcsúzott az elhunyttól, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a MÉM pártbizottsága, a Magyar Partizán Szövetség, az MTESZ, és a Magyar Agrártudományi Egyesület nevében. BÉKÉS ANDRÁS ÉS HIDAS PÁL A FOGADÁSON-í. BÁSTI LAJOS ÁTVESZI BARCSAY JENŐTŐL GRAFIKÁJÁT A TEÁTRUM ZÁRÁSÁN MÉG A NÉZŐK IS TÁNCRA- PERDÜLTEK A SZÍNÉSZEKKEL (Keleti Éva és Dozvald János feiv.) AUGUSZTUSBAN Bemutatók a mozikban Több mint 15 új filmet tűznek augusztusban műsorra a mozik. Érdekesnek ígérkezik „A rend gyilkosai” című francia film. Peter O’Toole személyében világsztárt láthatunk a „Murphy háborúja” című színes angol produkcióban. Különleges történet a japán filmstúdiók alkotása, „A sirály éjszakája”, amely egy tragikus szerelem történetéről szól. „öt férfi egy szív" címmel színes csehszlovák filmet is bemutatnak amely egy kórház mindennapi életébe ad bepillantást. Titokzatos gyilkosságsorozat áll a középpontjában az „Egy nyomozás sorompói” című produkciónak. Katherine Hepburn és Peter O’Toole játssza „Az oroszlán télen” című színes angol történelmi produkció főszerepeit Louis de Funes-vel is találkozhatnak a nézők, a „Fennakadva a fán” című francia komédiában. Ugyancsak augusztusban láthatjuk a „Tarka világ” című bolgár, „A harmadik” című NDK, a „Férj válaszúton” és a „Mackenna aranya” című amerikai filmet is.
