Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

19/2. AUGUSZTUS 1., KEDD 1*1. VI JtlECl srJCírtap 5 Befejeződött a Duna menti fiatalok találkozója „Méneseknek nyargaló futása” Kiskunsági lovasnapok Apaj-pusztán A KISZ Tolna megyei bi­zottsága a X. világifjúsági és I diáktalálkozóra való felkészü­lés jegyében július 28—30. kö­zött Pakson megrendezte a I Duna menti fiatalok ötödik ta­lálkozóját. Vasárnap délelőtt felvonulást és ifjúsági nagy­gyűlést rendeztek. Juhász István, nagyközségi tanácselnök üdvözlő szavai után dr. Horváth István, a KISZ kb első titkára méltatta a VIT jelentőségét. A nagygyűlésről táviratot Intéztek a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság nagykö'- vetségéhez. Ebben hitet tettek a vietnami nép melletti cse­lekvő szolidaritásról. Az Egye­sült Államok budapesti , nagy- követségének küldött távirat­ban elítélték az amerikai im­perializmus vietnami agresz- szióját, s a háború további eszkalációját. A nagygyűlés utáni műsor­ban sikerrel szerepelt Dinnyés József, szegedi polbeat ván­dorénekes, majd színpompás népviseletű Duna menti Tokaj-hegyalja nemcsak a világhírű borok termőhelye, hanem a különleges pannón- és mediterrán növények te- nyészhelye is. Bár a szőlőkui- túra az eredeti növényzetet visszaszorította, még így is sok helyen ritkaságnak számí­tó virágokkal találkoznak a kutatók. A magasabb hegyaljai dom­bokon tenyészik az édesper je, amely rokonságban van a tály- lyai Kopasz hegyen kénsárga táblaként hullámzó, úgyneve­A hajdani Rimamurányi Vasmű által létesített ózdi vasgyárban elsősorban német és szlovák anyanyelvű vasol­vasztók, forrasztok dolgoztak, akik Európa különböző orszá­gaiból magukkal hozták a vas- és acélgyártás műszavait. A nagyobbrészt földművelés­sel foglalkozó környékbeli la­kosok, akik állást kaptak a gyárban, átvették s jellegzetes palócos kiejté­sükkel használták ezeket a jövevényszavakat. Az ózdi honismereti szakljjir munkatársai gyártörténeti ku­tatásaik során összegyűjtötték a régi szakmai jövevénysza­vakat, nagyobbrészt „elma­gyarított” német, angol és más meg j elöléseket. A kutatók több mint fél­száz szakmai jövevény­szót jegyeztek fel. Ilyen többek között az „abléz”, a felváltó munkás, az „ab- stich”, a nagyolvasztó csapó­nyílása. Ha az befolyt vassal, így szóltak az olvasztárok egymáshoz: „Befolyat az ab- stích, nem lehet bezárni, „ter­mőim”, vésni kell”. A kemen­ce ajtónyitó karját „hébli”-nek nevezték. A folyékony nyers­vasat a „misser”-be. a lapos keverőkemencébe öntötték. Az öntött acéltuskót „ingod”-nak nevezték, míg a martin-ke­mencében „egy tonna cundert” — hengerléskor keletkező önt­vényt — raktak. Ha az olvasz­tókemencékben nem volt megfelelő a hőmérséklet, ak­kor „fájerozással", fűtéssel ol­vasztották az anyagot. Az ol­vasztárok és a hengerészek még „surcot” — kötényt — együttesek mutatták be proJ dukcióikat a Dunán lehorgo­nyozott uszályon lévő vízi­színpadon. A háromnapos találkozó táncmulatsággal fejeződött be. Nemzetközi dohányturmix Mintegy húszfajta dohányt használnak fel a magyar ci­garetták készítéséhez. A különböző cigarettákba valóságos nemzetközi „do­hányturmix” kerül. Görögor­szágban 87 tonna jó minő­ségű Argos és 400 tonna Thessalia elnevezésű dohány idei szállítására kötöttek szer­ződést. Libanonból 100 ton­nányi finom dohányt indí­tanak útra rövidesen Magyar- országra, s a napokban indiai cégekkel kezdtek tárgyaláso­kat. zett borzaslevelű árvalányhaj- jal. A déli fekvésű mádi és tolcsvai lejtőkön pompázik pi­ros színű virágjával a magyar szekfű. A tokaji Nagy-Kopaszt szinte beborítja a homoki vér- tő egyik változata, a hazánk­ban csak itt található varfű. Kibontotta szirmait a liláskék virágú réti őszirózsa, amely a nagy meleg hatására a szoká­sosnál korábban hozta virá­gait. A Bodrog-partok vízjár­ta zsombékos részem kinyílott a nyári tözike fehér virága is. hordtak, amikor a „torszka- hák”-kal — salaklehúzó la­páttal — álltak a kemencék­nél. Fél pert alatt szeletekben egy kenyér A Keripar szombathe­lyi Vendéglátóipari Gépgyára új termékkel jelentkezik a piacokon. Nagy teljesítmé­nyű kávéőrlője az eddig használatban levő kávéőrlők óránkénti tízkilós teljesít­ményével szemben 15—40 kiló őrlésére készült. A tervek sze­rint évente mintegy nyolc­ezret gyártanak belőlük. Üj terméke az üzemnek a kenyérszeletelő, amelynek vil­lanymotorral működtetett sar­lókése fél perc alatt vékony szeletekre vágja a kétkilós kenyeret. Magyar daruk a pireusi kikötőnek Egymillió dollár értékű szerződést írtak alá a Magyar Hajó- és Darugyár képvise­lői Athénban, amelynek alap­ján öt, egyenként hat tonna teherbírású, kikötői portálda­rut szállítanak a pireusi ki­kötő számára. Ezzel a mo­dern konstrukcióval, a Magyar Hajó- és Darugyár rövid idő alatt másodszor nyert ver­senytárgyalást Görögország­ban. Agutíkőlykők 'Üj ritkaságokkal szaporo­dott a budapesti Állatkert állománya. Rövid idő alatt a fiatal látogatók kedvence lett a világviszonylatban is ritka hófehér tevecsikó, s a közel­múltban egymás után két fe­ketepárducnak születtek köly- kei. A napokban egy fogságban szinte egyáltalán nem szapo­rodó állat, az aguti lepte meg kölykökkel ápolóit. A Brazí­liában, Peruban és Indiában honos, vidra nagyságú, nö­vényevő állat a budapesti Ál­latkertben jó szülőnek bizo­nyult. Jelenleg egy hordoz­ható kifutóban mgr a láto­gatók megtekinthetik az aguti- mamát és kölykeit. Vasárnap reggel modem délibáb fogadta a dömsödi út­ról Apajra kanyarodókat. Szá­zával csillogtak az autótetők a parkírozón és szerte az utak mentén. Decsov Lajos dömsödi iskolaigazgató, a rendező bi­zottság tagja a háromezeröt- századik kocsi után belefáradt a számolásba. Szombat és va­sárnap, a két nap alatt, több mint huszonötezren voltak kí­váncsiak arra, hogy a huszadik század lovasai, pásztorai meg­őrizték-e dédapáink híres tu­dományát. A bemutató ismét egyértel­mű választ adott: igen! Ezt ál­lapították meg a délelőtti ne­ves vendégek is. Szurdi Ist­ván 'belkereskedelmi miniszter családostól jött el, akárcsak Mados András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes (maga is híres lovas­szakember), Kovács Pál vezér­őrnagy, honvédelmi miniszter- helyettes és Pál János, a Ma­gyar Lovasszövetség elnöke. Sikere volt a pusztai ételeknek A délelőtti program az út­törőlovasok díjugróversenyé- vel kezdődött; Kiskunság, Gö­döllő és Mezőkeresztes ifjai ülték meg a lovakat. A kettes­fogatok ügyességi hajtása után a dobogón a Csepel Autógyár, a nágykátai, a tököli és a kis- kunlacházi ÁFÉSZ-ek népi együttesének tánca, éneke ara­tott sikert. kedés kapcsolata jó, az átszál­lási, csatlakozási lehetőségeket jól ismerik a naponta utazók. Nemsokára 900 méterrel hosz- szabb lesz a szentendrei vonal, hiszen kéregvasútként halad majd a Batthyányi térig, ahol a metróhoz csatlakozik. Az észak—déli metró üzembe he­lyezése után épül meg a dél­pesti HÉV-végállomás a Kál­vin téren. Ebben az ötéves tervben építik át a ráckevei állomás vonalhálózatát, a Tö­köl és Ráckeve közötti szakasz villamosítása pedig a követke­ző ötéves tervben befejeződik. A villamosítással egyidőben építik át a ráckevei kocsiszínt is. A gödöllői vonalon is lesz­nek változások. Az átbocsátó- képesség növelése érdekében átépítik a cinkotai állomást. Egyszerűbb, korszerűbb lesz hát a közlekedés. A helyiérdekű vasút kocsi­jainak kicserélését 1964-ben kezdték; amikor 27 darab M IX-es típusú motorvonatot sze­reztek be, s 1970-ben, sőt, ta­valy is a BKV összesen 16 da­rab legújabb típusú M X-es kocsit vásárolt, melyek még ma is a főváros és Szentendre között közlekednek. Az új járművek révén lehe­tőség van a selejtezésre. Át- psoportosításokkal vonják ki a forgalomból a régi, elavult fa­vázas kocsikat. Az öreg helyi­érdekű fiatalodik. Fehér Béla Ekkorra már igazán meg­éhezett mindenki. Nem csoda, ha rövidesen kavargó tömeg vette és ülte körül a lacikony­hákat, a zöld fák alá terített asztalokat, s a pusztai hangu­latot árasztó szalmaíödeles szárnyékokat. Birkapörkölt, jó falat, hozzá sör-bor, üdítő volt hektószám, amit bizonyított a mind felhangzó énekszó. Dr. Tóth Andor dömsödi or­vos, a ráckevei mentőkkel, az ifjú vöröskeresztesekkel és a polgári védelem fiataljaival tartotta az ügyeletet. Este hat­kor mutatták: egyetlen alko- holmérgezéses betegük volt. Sok dolguk nem akadt, inkább elsősegélyt kellett nyújtaniuk,, többen — főleg a külföldiek közül — nehezen viselték el a párás levegőt. Ebédidő alatt kétségtelenül legnagyobb sikere a dömsödi Aranykalász Tsz 580 kilós ök­rének volt. Annak sem éltében, hanem ahogy ott pirult nyár­son forgatva a tűz felett. Ezerkétszáz adag hús telt ka belőle. Sorbaállva várták az emberek, hogy Zöldág Sándor dömsödi szakács kijelentse: most már megsült, ehető. Sokan látogatták a Buda- pest-Vidéki Postaigazgatóság alkalmi hivatalát. Estére Gál Piroska és Babits Kálmánná összeszámolták: 3200 lovas le­velezőlapot láttak el alkalmi bélyegzővel. Kezdetét vette az ünnepség Az V. kiskunsági pásztor- és lovasnapok ünnepélyes meg­nyitóját délután fél háromkor tartották. Az emelvényen fog­lalt helyet dr. Dobrai Lajos, az MSZMP Ráckevei Járási Bi­zottságának első titkára, Sza­bó József, a járási hivatal el­nöke, Kovács Antalné, a Ha­zafias Népfront megyei titká­ra, Dékány Sándor járási nép­fronttitkár és Lakatos Tibor, a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatója. A zsűri tagjai közé meghívták Abonyi Imre és Felére csökkentették a fő­város 1975-ig szóló jnagasház- építési programját. A legdön­tőbb ok, hogy a toronyépüle­tek rendkívül költségesek. * A toronyházak alapjainak megvetésekor például cölöp- alapolást végeznek, ami jó pár méteres pluszmélységet jelent. A nagyobb terhelés miatt a tartószerkezetet is nagyobbra kell építeni, emiatt az épület Papp József világhírű hajtóin­kat, akik a nemzetközi verse­nyeken annyi dicsőséget sze­reztek hazánknak, a verseny­zők között induló világbajnok Fülöp Sándorral egyetemben. A Zalka Máté katonai mű­szaki főiskola zenekara elját­szotta a Himnuszt, majd dr. Várady Jenő, a versenybíróság elnöke a Lótenyésztési Igazga­tóság képviseletében köszön­tötte a vendégeket. László András ezredes mondott ünne­pi beszédet. Elismerően szólt arról, hogy Budapesttől alig ötven kilomé-, térré a kiskunsági puszta hí­ven megőrizte a népi hagyo­mányokon alapuló pásztor- és lovasszokásokat. Fejlesztik a Kiskunság fogatkultúráját, versenyzési lehetőséget bizto­sítanak a fiataloknak, széles körben népszerűsítik az ugró- versenyeket és felidézik a pász­torok táncait-dalait. Emellett ismét megalapozták az ország egyik legjelentősebb pusztai ménesét hazai félvérfajtákból és Versenylovakat is nevelnek. A beszédek elhangzása után kezdetét vette a bemutató. Nehéz talajon szép bemutató A látványos, megújuló taps­orkánt kiváltó felvonulást szürke almáspejen a zászlót vivő Bábel József nyitotta meg s kért engedélyt a műsor be­mutatására. Utána a fiatalok következtek, majd 16 négyes­fogat és a kettesfogatok. Apaj hírét mutatja, hogy idén már Hortobágy ról, Nagy kényből, Kecskemétről, Mezőszilasról, Mezőhegyesről, Mezőkeresztes­ről, Lajosmizséről, Bábolnáról, Szilvásváradról, Mélykútról, Csongrádról, Gödöllőről, Bu­dapestről és Üllőről is érkez­tek versenyzők. A bugaciak zászlót tartó Koch-ötösét az úttörők csapata, majd befeje­zésül az állami gazdaság nagy- szarvú pusztai fehér ökrök vontatta fogata követte. A versenyszámok folyama­tosságát akadályozta a felázott pálya. Embert-állatot ugyan­csak próbára tett a mély sár. A fotósok mezítláb, felgyűrt nadrággal, készítették a pá­lyán képeiket, a közönség mulatságára. Sajnos, több ug­rás félresikerült, és fogat is megcsúszott, s borult a sárban, de szerencsére baleset nem történt. Nehéz szóval ecsetelni a szí­nes kavargást, a vásárosok so­rát, az ostort pattintgató gye­rekeket, a fehérgatyás lova­sokat, a fekete kalapos öre­gek hadát. Sajnos, a vásárt most sem kímélték meg a műanyag muskátlit, a mázas kutyát és a lila szarvasos fal­védőt árusítók. Komáromi Magda falszerkezeti megoldása költ­ségesebb. A tizenötnél több emeletes épületekben lakótöm­bönként két lépcsőházat kell létesíteni ,s két felvonót kelf felszerelni. A toronyházal magas költségeit növeli az is, hogy egy „lakatlan” emeletet kell építeni, ahol a különböző víz-, gáz- és fűtési nyomás- szabályozókat helyezik el. 85 ÉVES A HÉV Fiatalodik az öreg helyiérdekű Augusztus 7-én lesz nyolc- ] sok ember mindennapos, nél- vanöt esztendős a HÉV, sok- I külözhetetlen járműve. A kezdet kezdetén A közmunka és közlekedési miniszter engedélye alapján 1886-ban kezdődött meg a Bu­dapest és Soroksár közötti he­lyiérdekű vasút vonalának épí­tése. Egy esztendővel később a munkálatok már annyira elő­rehaladtak, hogy a pályamun­kások Dunaharasztinál jártak a sínlerakással. A Budapest— Soroksár közötti szakaszt 1887. augusztus 7-én adták át a for­galomnak. A következő évben még két új vonal épült, Budapestről Cinkotára, illetve Szentendré­re. így nyugodtan létrejöhetett a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, mely kézben tartotta a főváros környéki gőzüzemű vasút vonalait, melyeknek hossza akkor összesen 38,7 ki­lométer volt a jelenlegi (csak összehasonlításképpen) 113,7 kilométerrel szemben. Gőz és villany Már a kezdet kezdetén* felis- I merték a helyiérdekű közleke­désben rejlő lehetőségeket. A három „ősvonalon” 16 gőzmoz­dony, 39 személykocsi, 20 nyi­tott teherkocsi, valamint négy kalauz és poggyászkocsi bo­Ma már azt mondhatjuk, a HÉV pótolhatatlan, naponta gimnazisták, egyetemisták, be­járó munkások veszik igénybe. Szombaton és munkaszüneti nyolította le a forgalmat. (Ez­zel is hadd állítsuk szembe a mostani adatokat: a HÉV tu­lajdonában jelenleg 8 moz­dony, 186 motorkocsi és 201 személykocsi van.) Néhány esz­tendővel a helyiérdekű meg­indulása után, 1898-ban a Bu­dafoki Helyiérdekű Villamos Vasúti RT engedélyt kapott arra, hogy villamos üzemű vasutat építsen a főváros és Budafok között. Ez el is ké­szült, de ma már ez a vonal nincs meg, szerepét a villamos vette át. Azután sorban korszerűsíte­ni kezdték a gőzüzemű vona­lakat. 1914-ben a szentendrei vonalat, azelőtt, 1911-ben pe­dig a gödöllői vonalat villamo­sították. - Ezzel aztán csökkent a helyiérdekű vasutak tüzelő­fogyasztása. Az 1892-es eszten­dőben például a HÉV-közle- kedéshez 158 köbméter fára és 897 tonna kőszénre volt szük­ség. Napjainkig nagy utat tett meg a HÉV. Rendületlenül tel­jesítette kötelességét, fáradha­tatlanul járt végállomástól végállomásig, nem törődve az­zal, hogy sűrűn változnak gaz­dái. i Mindenki kényelmére napokon kirándulók szállják meg a zöld kocsikat. (Ebben a tekintetben a szentendrei vo­nal a legnépszerűbb.) A HÉV és a fővárosi, közle­Ritka virágok Hegyalján Varfű, tőzike és édesperje „Surcban" fogták a „torsikahát” Összegyűjtötték a kohászok szakmai jövevényszavait Drágák a toronyházak

Next

/
Oldalképek
Tartalom