Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-27 / 202. szám
PEST MEGY 'sjiirhxp 1972. AUGUSZTUS 27., VASÁRNAP SZEZONZARAS UTÁN.. Sikert arattak a díszudvar-koncertek A MÁV Szimfonikusok zenekarának csütörtök esti hangversenyével zárult a Pest megyei Tanács díszudvarában rendezett idei nyári hangversenyévad. Mozart Linzi szimfóniája és Haydn Nelson-miséje Lukács Ervin vezényletével, elsőrangú szólóénekesek — Szabó Rózsa, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila és Ütő Endre — közreműködésével a közönségnél ezúttal is nagy sikert aratott, miként siker volt a szezon többi színvonalas estje is. Bár a rossz idő miatt az utolsó három hangverseny — kedden, szerdán és csütörtökön — a Zeneakadémia falai közé kényszerült, a sorozat nagy részét az eredetileg meghirdetett helyen, a kellemes-hangulatos díszudvarban tartották. Tavaly nyáron rendezett itt először a Filharmónia koncerteket, s a jó tapasztalatok nyomán idén nagyszabású bérletsorozatokkal avatta a jó akusztikájú, szép épületet a főváros nyári zenei életének középpontjává. A kéthónapos szezon programjairól, látogatottságáról, eredményeiről az Országos Filharmónia művészeti osztályán a hangversenyek szerkesztője, Kelemen Magda, számolt be lapunknak: — Június-júliusban három sorozatot rendeztünk, összesen tizenhárom előadással. Üj volt az idén á Nyári Mesterbérlet, öt előadással, amelyen legjobb magyar előadóművészeinket igyekeztünk pódiumra állítani. Mindegyik koncertnek igen nagy sikere volt, mind a Bartók-vonósnégyes, mind a Tátrai-vonósnégyes estjének, Réti József dalestjének, Kovács Dénes vagy a szovjet hegedűművész, Gidon Krémer koncertjének. Ez a bérlet már elővételben elfogyott, és a helyszínen érdeklődőknek már nem tudtunk helyet biztosítani. — A négy kamaraest koncertjeit is estéről estére megtöltötte a közönség, bár ezt a sorozatot elővételben kisebb érdeklődés kísérte. Itt mutatkozott be a Camerata Hunga- rica együttes egész estét betöltő reneszánsz muzsikával. Az együttes vezetője, Czidra László, személyében a közönség bámulatosan virtuóz, nagyszerű' muzsikust ismerhetett meg. Mélyfúrási és termálkutak fúrását, javítását, valamint aknák építését vállalja a Vízkutató- és Fúró Vállalat ceglédi üzemvezetősége: Cegléd III., Rákóczi út 72. Telefon: 83—14. Telex: 22-4804. — A kamarazenekari hangversenyek sorozat-műsorössze- állításánál nemes népszerűségre törekedtünk. Barokk szerzők, Bach, Händel, Vivaldi, valamint Haydn és Mozart műveit szólaltattuk meg. De a nyári programból sem hagyhattuk ki a mai magyar muzsikát. Problémát jelentett, hogyan illesszük be ezeket a darabokat a műsorba úgy, hogy állják a klasszikus művek konkurrenciáját, és ne okozzon stílustörést ez a fajta műsorösszeállítás. Ügy oldottuk meg a kérdést, hogy a mai zene terméséből, a divertimen- 1 tószerű, vagy a műsor többi részéhez hasonló hangzású archaizáló darabokat válogattuk ki. A közönség örömmel fogadta a Magyar Kamarazenekar előadásában Farkas Ferenc: All’ antica című versenyművét és a Pro Musica Kamarazenekar tolmácsolásában Sárai Tibor vonószene- kari szerenádját. — Eddig a nyár első felének programja. Ezek a hangversenyek a kiscelli kastély udvarában régebben megrendezett koncerteket pótolták. A díszudvar új színhelye milyen változást jelentett az előzőhöz képest? — A kiscelli kastélyt a közönség és a művészek nagyon szerették, ám évek óta nem sikerült elérnünk, hogy az épülethez vezető utat, a lép- csőfeljáratot, vagy a világítást rendbe hozzák, s így állandóan szégyenkeznünk kellett a közönség előtt a rendezetlen körülmények miatt. Hátránya még, hogy a városi forgalomtól nagyon távol esik. A díszudvar a város szívében, ideális környezetnek bizonyult. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani a Pest megyei Tanács vezetőinek és mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy itt rendezzük nyári koncertjeinket. — A budapesti nyári hangversenyek másik kedvelt színhelyét, a Károlyi- kertet is két éve nélkülözi a Filharmónia. Hogyan sikerült ezt pótolni? — A Károlyi-kert hiánya a nyári bérlők egy részének el vesztésével fenyegetett. Ezért augusztusban a díszudvarban három nagyzenekari sorozatot rendeztünk négy-négy előadással. Ezt a sorozatot az Állami Hangversenyzenekar koncertjeinek hirdettük, ám az együttes külföldi útja a fellépések egyrészét meghiúsította. Egyik estén a budapesti Filharmóniai Társaság zenekara lépett fel, s a záró koncerten a MÁV Szimfonikusok zenekara vállalta a helyettesítést. És végül néhány adat ösz- szegzésképpen: a díszudvarban június 26-tól augusztus 24-ig 25 hangversenyt rendezett a Filharmónia. A több mint hatszáz személyt befogadó udvarban a koncertek telt házak előtt nagy közönségsikerrel zajlottak. A rossz időjárás miatt mindössze nyolc előadást kellett a Zeneakadémián tartani. A koncertek igényesen összeállított programja, elsőrangú előadógárdája a téli hangversenyek színvonalát szavatolta. A Filharmónia jövőre is folytatni kívánja az ideihez hasonló keretek között, a közönség- és a művészek kérésére, a díszudvar-koncertsorozatokat. Korda Ágnes Ék Sándor köszöntése Ék Sándor Kossuth-díjas festőművészt 70. születésnapja alkalmából szombaton köszöntötte az MSZMP Központi Bizottsága. A Központi Bizottság üdvözlő levelét és ajándékát Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára adta át. TizenÖtmillióan beszélik Magyar tanszék Jerevánban Szegeden szombaton befejezte ötnapos munkáját a magyar nyelvészek II. nemzetközi kongresszusa. A csaknem 400 résztvevő közül mintegy 100 külföldi nyelvtudós volt. Az előadásokon, valamint a záróülésen — a speciális nyelNövekvö példányszámok Olvasás a változó világban Ötvenhárom országból az IFLA budapesti konferenciáján r«--.-jí-l ha kerékpárját BAKONY világítási garnitúrával szereli fel. BAKONY MŰVEK Veszprém Postafiók 6. A Gorka-múzeumban Verőcén, Gorka Géza Kossuth-díjas keramikusművész egykori lakóházában, a hazai és külföldi turisták szívesen keresik fel a gazdag Gorka-múzeumot. ’ esze ti szakmai kérdések mel- ett — sok szó esett a magyar nyelvnek, különösen a két világháború óta bekövetkezett viszonylagos tér-- 1 hódításairól, népszerűségének növekedéséről a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig. Szovjet nyelvészek, rámutattak, hogy hazájukban mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a magyar nyelv tanulása iránt, s ezzel párhuzamosan mind többen tanulják és tanítják legfelső fokon nyelvünket. Nemrégiben Jerevánban létesítettek magyar tanszéket. Az Egyesült Államokban körülbelül egymillió ember beszéli a magyart, s ennek megfelelően Blomingtonban, New Yorkban, Washingtonban és más városokban, továbbá néhány kanadai egyetemen is tanítják a magyar nyelvet. Növekszik az érdeklődés Franciaországban, Svédországban, sőt még Ausztráliában is. A becslések szerint a világon 15 millió ember tud magyarul. A magyar nyelvészeti tudomány fejlődésére, az iránta egyre növekvő érdeklődésre jellemző, hogy a második nemzetközi kongresszuson csaknem kétszer annyi tudós vett részt a világ minden részéből, mint az első tanácskozáson. Az 1977-re tervezett harmadik nemzetközi kongresszus újabb sikereket ígér a magyar nyelvészeti tudománynak. A szegedi kongresz- szus résztvevői szombaton. Csongrád és Békés megye néhány városával, múzeumainak nevezetességeivel ismerkedtek. Petőfi Sándor az aszódi Scliola Latinában Százharminchét — évvel ezelőtt, Á 1835. szeptemberének első napján az édesapa, Petrovics István elhozta fiát Aszódra, hogy az a megkezdett tanulmányait a családjuk számára oly kedves helyen fejezze be. (Petrovics István és Hruz Mária 1818. szeptember 15-én Aszódon kötött házasságot.) Költőnk a beiratkozáskor négy hónap híján 13 éves. Megelőzőleg Sárszentlőrincen tanult, az ottani evangélikus algimnáziumban, az 1833/34. iskolai évet a pesti evangélikusoknál (a mai Deák téri általános iskola), az 1834/35. tanévet a pesti piaristáknál (a mai Pesti Barnabás utcai egyetem épülete) végezte. A pesti évek alatt a tanulmányi eredménye nem javult, sőt, az utolsó tanév első felében majdnem megbukott. A szülőket aggodalom töltötte el, hiszen gyermekeikért dolgoztak, éltek. Sűrűn hangoztatták előttük: „Tanuljatok, gyermekeim, még most tehetünk értetek mindent, de ki tudja, hagyhatunk-e egyéb maradandó örökséget rátok, mint azt, amire taníttathatunk”. ------------------------- Sándor fiuk I Nem csupán I gyenge osztályzatai miatt voltak a szülők elkeseredve. Ismételten hírül vették azt, hogy a „színházak körül ólálkodott”. A keresztapa, Martiny Károly rábeszélésére Petrovics István eljött fiával Aszódra, és beíratta őt a Scho- la Latinába (a latin iskolába). Az iskolának egyetlen tanára volt: Koren István, aki nemcsak iskolarektor, hanem az aszódi, ikladi és domonyi evangélikus gyülekezet papja is. Koren, aki a szomszédos Domony szülötte, 1835-ben, 30 éves korában a harmadik tanévét kezdi el Aszódon. Így kötődik össze a domonyi szegény sorsú parasztszűcs tanítóvá lett fiának és a szabadszállási mészáros elsőszülöttjének, Petőfinek a sorsa három esztendőre. Ez idő alatt Petőfinek megvolt a lehetősége, hogy sok szellemi értéket, ismeretet, tudást, a költészet iránti vonzódás értelmi és érzelmi komponenseit bőségesen összegyűjtse. És ő élt is diákkorában ezzel a lehetőséggel.-------------- szorgalmas, szé| K orén I les körű tudással-------------- rendelkező, a.kor pe dagógiai gyakorlatában jártas iskoLarektor volt. Egyetlen tanerő lévén mindent egyedül ő tanított, részben az akkori tankönyvekből, s (ha az nem volt, akkor) jegyzeteiből. Nagy érdeme az, hogy az aszódi iskola hírneve távoli megyékbe is elért. Amikor Aszódra kinevezték, mindössze 25 tanítványa volt, Petőfi távozásának évében, 1838-ban már 59. Petőfi Sándor (akkor még Petrovics) szárnyakat kap az új iskolában, amely a jelenlegi Petőfi Múzeum helyén állott, és nádfedeles, földszintes épület volt. (Előterében fogjuk leleplezni felállítandó szobrát október elején.) Rövidesen felverekszi magát osztálya legjobb tanulói közé. Erről tanúskodik az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola tulajdonában levő anyakönyv, melyet Koren az 1833/34-es iskolai évben kezdett el írni, s amelynek a következő címet adta: MAT- RICULA SCHOLAE GRAM- MATICALIS A, C, ASZO- DIENSIS AB ANNO 1834-TO. Magyarul: az aszódi ágostai hitvallású grammatikai iskola anyagkönyve az 1834. évtől. Petőfi három tanévben szereivel a Koren vezette Matricu- lában, az 1835/36-os, az 1836/37-es és az 1837/38-as iskolai évben.-----------------— ABC szerinti | A tanulók I névsorában a — ------------------ leendő nagy kö ltőnk az első aszódi évben a 33., a következő két évben pedig a 40. Koren a név feltüntetése mellett bejegyezte a korát is: jöttekor 13, távoztakor 16 éves. Vallása: ágostai hitvallású, nemzetisége: magyar, születési helye: Kiskőrös, megyéje: Pest. A születési helyének háromszor is azonos megnevezése döntő érv a hosszú éveken át folyó vitában azok oldalán, akik Kiskőrös mellett törtek lándzsát. A továbbiakban édesapja adatait közli az anyakönyv: Stephanus) (István) — lanio (mészáros) — Szabad- szállás -i- Cumania minor (Kiskunság). Petőfi Aszódon a gramma- tista II. osztályt, valamint a szintaxista I. II. osztályt végezte. Ezek az iskola felső osztályai voltak. A grammatikában a tanult nyelvek nyelvtani szabályai voltak túlsúlyban, a szintaxista osztályokban pedig mondattani ismereteket szereztek a tanulók. Petőfi, amikor Aszódra kerül, már olvas németül és latinul, s itt kezd hozzá a francia nyelv tanulásához. Ez az aszódi iskolai könyvtárból kivett könyvek címeiből derül ki.----------------életében igen | A költő | jelentős az---------------- aszódi három es ztendő. Nem csupán azért, mert itt töltötte diákéveiből folyamatosan a leghosszabb időt (1835. szeptember 1-től 1838. június 30-ig). Szellemi fejlődéséhez, költővé éréséhez nagy mértékben hozzájárultak aszódi olvasmányai, az iskolában szerzett ismeretek, s nem utolsósorban Koren pedagógus egyénisége is, aki nemcsak tanította, hanem nevelte,’ nemcsak korholta, hanem dicsérte és serkentette is kosz- tos diákját. Hogy Petőfi az? osztályban, sőt az egész iskolában a legszebben író és rajzoló diák volt, hogy a zongorázás alapjait elsajátíthatta, hogy kedve támadt a francia nyelv tanulásához, s hogy később a francia klasszikusok egy-egy művét te tudta fordí- táni, abban tanítójának nagy. része van. Petőfi milyen iskolai tárgyakat tanult Aszódon, és milyen eredményeket ért el? ------------------------- tanévben | Az 1835-36. | 7 tan tár------------------------- gyük volt a grammatista II. osztályban; a latin nyelv magyarázata, a keresztény vallás tanítása, egyetemes történelem, földrajz, természetrajz, magyar? nyelv, számtan. Egyetemes történelemből és földrajzból az év végén nagyeminens — igen kiváló —- osztályzatot kapott, melyet Koren E-vel jelzett; , a többiből kiseminense — kiválója —• van, ennek jele: e. Figyelemre méltó, hogy Petőfi és felsős társai nem tanultak Aszódon történelmet.' A történelem a grammatista II. osztálytól felfelé nem szerepelt tantárgyként. Viszont annál több történelmi tárgyú könyvet olvasott, a három év alatt összesen 9-et. Ezek közül kiemelkedik Budai Ésaiás: Magyarország históriája és Közönséges históriája, valamint Tanárky könyvei Némely görög és római nagy emberek élete Plutarchosból. Petőfi szorgalmasan eljár1 az iskolába, de mindjárt az élső tanévben megfázásból eredő több hetes betegség veszi le a lábáról, 29 napot mulaszt. Ezt tükrözi az első év végi bizonyítványa is, tanul-» Befejeződött a nemzetközi nyelvészkongresszus zó világban• A nemzetközi könyvév jegyében sorra kerülő tanácskozáson a viták kiindulópontjául szolgálhat az a nyugati hipotézis, amely az 1 olvasás válságáról beszél, s egyenesen az „olvasási korszak” végét jósolja. Ezzel ellentétben áll az a tény, hogy a szocialista országokban a kiadott művek száma — 1938-hoz viszonyítva — három és félszeresére, a példányszám pedig csaknem ötszörösére emelkedett. A Szovjetunióban például az elmúlt öt év során ötmilliárd példányban árusítottak olvasnivalót. A konferencián a könyv és könyvkultúra szakemberein kívül írók, irodalomszociológusok, művelődéspolitikusok és filozófusok is hangot adnak véleményüknek. A hazai felszólalók között lesz dr. Mátrai László akadémikus, Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Hubay Miklós író és mások. A jelentős nemzetközi rendezvény alkalmából kiállítás nyílt a Várban a legújabb magyar könyv ’ ^ ' termésből, A KGM ‘Műszaki Tudományos Tájékoztatási Intézet pedig külföldi kiállítók részvételével könyvtár- és információtechnikai bemutatót rendez. Szombaton a Tudományos Akadémián ülést tartott a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) hétfőn kezdődő konferenciájának előkészítő bizottsága. Az 53 ország mintegy 80 tagegyesületét összefogó szervezet nyolcnapos megbeszélésének fő témája az Olvasás a váltó-
