Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-26 / 201. szám
1978. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT TEST UEcrei 'zMirhxp AKNEB ülése Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Dojcsák János, a KNEB tagja, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára beszámolt a bizottságnak a vizek szennyeződésének megakadályozására kiadott kormányrendeletek végrehajtásának ellenőrzéséről. A fővárosban és hét megyében vizsgált 200 vállalat és szövetkezet szennyvíztisztító berendezéseivel a keletkezett szennyvíznek mintegy 43 százalékát képes megtisztítani, a vizsgált üzemek közel fele megfelelő előtisztítás nélkül engedi ki a szennyvizet. A jelentés megállapítja, hogy a bírságokból a vízügyi alapba befolyt összegeknek csak ne- gyedét-felét veszik igénybe szennyvíztisztító berendezésekre. A KNBB javaslatokat dolgozott ki a helyzet javítására, élővizeink fokozott védelmére, s jelentését a kormány elé terjeszti. A bizottság hozzájárult o főálláson kívüli foglalkoztatások helyzetének utóvizsgálatára készített programon alapuló vizsgálat beindításához, és elfogadta az idős korúakról történő társadalmi gondoskodás helyzetének vizsgálatára készített programot. Határozat az ifjúsági sajtóról A fiatalságnak is tennie kell a korszerűbb iskolarendszerért Ülést tartott a KISZ központi bizottsága Dr. Horváth István elnökletével pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Ilku Pál művelődésügyi miniszter és Nagy Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is — elsőként azt a javaslatot vitatták meg a Központi Bizottság tagjai, amely az ifjúsági szövetség feladatait taglalja az állami oktatás helyzetéről és továbbfejlesztéséről szóló párthatározat megvalósításában. Szűcs Istvánná, a KISZ központi bizottságának titkára, előadói beszédében egyebek között hangsúlyozta, hogy a KISZ központi bizottsága ezt a határozatot nagy jelentőségű dokumentumnak tekinti, amely konkrét feladatokat jelölt meg az ifjúsági szövetség számára is. Az ifjúság joga és kötelessége is, hogy megtalálja a helyét szocialista társadalmunk forradalmi feladatainak végrehajtásában. Érdeke, hogy aktívan részt vegyen a szocialista iskolarendszer továbbfejlesztésében, azoknak a feltételeknek a kialakításában, amelyek a ma és a holnap fejlett szocialista közoktatásának megteremtését teszik lehetővé. A KISZ központi bizottsága részt .vett a párt oktatáspolitikai állásfoglalásának előkészítésében, a határozatban a KISZ javaslatainak többsége is helyet kapott. Az előadói beszédet követő vita után — amelyben felszólalt Óvári Miklós is — a Központi Bizottság határozatot fogadott el az ifjúkommunisták teendőiről. A határozat egye-, bek között leszögezi: jóllehet, a mozgalmi munka valamennyi iskolatípusban jelentősen fejlődött, a KISZ-szervezetek működése ma már nem mindenben felel meg a tanulóifjúság igényeinek. Lackháza a jövőbe néz (2.) Mozaik járdalapokból A fejlődés, az igazi, persze, szerényen indult. 1959-ben a dunabogdányi kőbányából tízezer köbméter forgácskövet vásároltak százezer forintért, s abból több mint kétmillió forint értékű társadalmi munkával — akkor még szekéren fuvarozták a követ az egyéni gazdák — épült vagy öt kilométernyi út ... 1964-ben az ivóvíztársulatba azonnal belépett a község hetven százaléka —, azóta 68 kilométeren vezették el a vizet ... A Kiskun Termelőszövetkezetben az országban az elsők között telepítettek úgynevezett termő- karos-orsós almát, s vásároltak hozzá Klíma-hűtőberendezést ... Ugyancsak országosan az elsők között nyitott önki- szolgáló boltot az ÁFÉSZ ... valósult meg a kabinet rendszerű oktatás az általános iskolákban. Józan, praktikus épület Tizenkét tantermes szakmunkásképző intézetüket négy éve emelte a községi tanács házi brigádja. Az időtálló, józan, praktikus épület csaknem egymillió forintos társadalmi munkával csupán hétszázezer forintos minisztériumi támogatással, alig több mint kétmilliós költséggel valósult meg. Becsült értéke több mint hatmillió .. • Mi késztette a községet s lakóit ez áldozatos vállalkozásra, amelynek nem is csak a saját fiatalságuk látja hasznát? A mesterségbeli hagyományokban bővelkedő, a mesterségeket szeretettel övező Kiskunlacházán — az egykori Lackházán — évekkel ezelőtt még általános iskolákban, de volt, hogy kocsmahelyiségben is, általános iskolai tanítók, tanárok délutánonként oktattak 150—200 ipari tanulót ... Jelenleg az oktatók nyolcvan százaléka egyetemet végzett. A képzés legnagyobbrészt emelt szintű: növendékeik a középiskola harmadik osztályában tanulhatnak tovább. A kabinet rendszerre épített iskolában az előadótermekben s a h 'zzájuk csatolt szertárakban a legkorszerűbb vetítőberendezésekig szinte valamennyi szükséges felszerelés és taneszköz meglelhető. Sertés-laboratóriumok Az ipari tanulók országosan hiányos beiskolázásával ellentétben ők évek óta, mondhatni, több fiatalt vesznek fel, mint amennyi elfér ... A kevésbé kapós szakmákra is, például nyolcvan kőművestanulót, tizenöt vasbetonszerelőtanulót, egy sereg vasipari tanulót iktattak be. öt termelőszövetkezetük hatalmas területen, 22 ezer holdon gazdálkodik. A szövetkezeti majorságokat is bejárva nyerhetünk igazán képet a fejlődésről s a nagyobb nagyüzemek számos előnyéről. Az 1600—1700 holdas Pereg és Űj Barázda termelőszövetkezet egymással szomszédos tanyáin laza rendetlenségben keverednek a magtárak, műhelyek, a mai szemnek már kezdetleges istállók ... A Petőfi Termelőszövetkezet nagy értékű, rendben tartott hatalmas, parkosított, betonozott- gépesített-víztornyos tanyája már korszerű, új ipari üzem benyomását kelti ... De a Kiskun Termelőszövetkezet majorságán harminchatmillió forintért emelt 2850 férőhelyes „tömbösített sertéskombinát” — az állandó áramszolgáltatást biztosító aggregátorral, a télen-nyáron üzemelő olajfűtéses, automata kazánházzal, a légkondicionáló berendezésekkel, a magas fokon gépesített takarmánykeverő üzemmel, az óriási gabonabe- fúvó berendezéssel felszerelt gabonatárolóban, a laboratóriumokkal, az alom nélküli állattartással, ahol az étel adagolásától s a fény szolgáltatásától a megtermékenyítésig és a takarításig t minden mesterséges — szemünknek még szinte hihetetlen látvány: a tudományos-technikai forradalom betörése ez a mezőgazdaságba! Aporka ápolása A helyi társadalmi összefogás a velük két éve közös tanácsú Áporkán a napokban avatandó új óvoda példáján is érzékelhető. Az óvoda építését ötvenezer forinttal segítő Egyetértés Termelőszövetkezet, a béralapot növelendő, évi harmincezer forintot ajánlott fel, hogy több óvónőt alkalmazzanak. Ugyanez a szövetkezet harmincezer forinttal támogatja minden esztendőben az áporkai új művelődési házat ... A termelőszövetkezetek segítségével oldották meg az óvodák nyári nyitva tartását is Kiskunlacházán. A községben pár év alatt 2400-ról 1600-ra csökkent a bejáró munkások száma: jelenleg Kiskunlacházán ezer- kétszázan dolgoznak a helyi iparban vagy szolgáltatásban. Több vállalat, például egy terményforgalmi és feldolgozótelep, egy ÁFOR üzemanyagtöltő üzem, egy TEFU-telep leköltözése, illetve bővülése teremtett sok munkalehetőséget. A községi tanács, mert nem kapott elég építőanyagot, maga alapított egy kis járdalapgyártó üzemet — az időközben kinőtte régi kereteit, s a Budapesti 'Cementárugyárhoz került: ma tnár naponta harmincöt lakáshoz gyártanak teljes födémszerkezetet, s évi tervükben 40 millió forintos termelési érték szerepel... S nem korszerűtlen zugműhelyekről, valóban modern üzemekről van szó! A helyi Építő-gépjavító Szövetkezeti Közös Vállalatnál, ahol többek között kis méretű központi fűtőberendezéseket készítenek — saját szabadalom — az üzemi étteremről és konyháról mintát vehet bár- ) mely városi nagyüzem! Nem egyformán adottak a lehetőségek sem a szervezetek sokrétű munkájához. Különösen az általános és középiskolákban kell megszüntetni számos olyan gátló tényezőt, amely akadályozza a vonzó, tartalmas mozgalmi élet megteremtését. A KISZ- és úttörőszervezetek — politikai funkciókból adódóan — foglalkozzanak hatékonyabban a fiatalok közéleti aktivitásának fejlesztésével, tekintsék kiemelt politikai feladatuknak a fizikai dolgozók gyermekei tanulásának, továbbtanulásának segítését, vegyenek részt az oktató-nevelőmunka feltételeinek javításában, az iskolák közötti színvonalbeli különbség csökkentésében. A KlSZ-ndk erősítenie kell tevékenységét a fiatal pedagógusok, oktatók, pedagógusjelöltek körében. A Központi Bizottság javaslatokat dolgozott ki az oktatáspolitikai határozat megvalósítását szolgáló állami intézkedések kiadásához. Helyesnek tartanák az „állam- polgári ismeretek és gyakorlatok” elnevezésű tantárgy fokozatos bevezetését az általános iskola 7. és 8., valamint a középiskola 3. osztályában. A Központi Bizottság ezt követően — dr. Gombár József titkár előterjesztése alapján — az ifjúsági sajtó helyzetével, továbbfejlesztésének teendőivel foglalkozott. Az előadói beszédet vita követte, majd a KISZ KB határozatot hozott, amelyben megjelölte azokaf a feladatokat, amelyek megvalósításával lehetővé válik az ifjúsági“ sajtó tartalmi tevékenységének továbbfejlesztése. Épül az új jégtörő hajó A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységében újabb jégtörő hajó épül. A nemrégen vízre bocsátott úszótestben megkezdték a motorok beszerelését. Az 1440 lóerős jégtörő hajót az Országos Vízügyi Hivatal megrendelésére építik. Egymást váltó gondok Közben természetesen Kiskunlacházán is a más községekhez hasonló, megújuló, egymást váltó gondokkal kell szembenézni. Egy régi bölcsődéjük összedőlt, s emiatt több mint ötmillió forintos költséggel újnak építésébe kezdtek: de így csak három év múlva foghatnak egy új iskola építéséhez, pedig az illető kerületben több öreg kis iskola összeroskadóban ... Kiskunlacházán a nőknek nincs elég munkaalkalom... A helyi gabonafelvásárló- és feldolgozótelepen kevés a raktár, hiányzik egy gabonasiló: ennek termelőszövetkezetiek is gyakran kárát szenvedik a takarmányellátásban. Százötvenezer forint hiányzik egy tavaly leégett ménistálló helyreállításához: a több százezer forint értékű apaállatokat háztáji épületekben helyezték el... És sorolhatnánk tovább. De Kiskunlacháza a következő hetekben nemcsak gondjait látja: történetére emlékezik, fennmaradását ünnepeli, eredményeinek örül. Az új igények teremtette hiányokhoz, a hétköznapok gondjaihoz mi most is csak annyit tegyünk — s így nem leszünk ünnenrontók —. hogy azokat legkiválóbb vállalkozásaikhoz hasonlóan, bátor kezdeménvezéssel, a minőség szándékával pótolják, s oldják meg. ha lehetséges, már a közeljövőben. Padányi Anna TÁBORZÁRÁS N agyon rohan az idő. Mintha tegnap lett volna, hogy ünnepélyesen — bár a korábbiaknál kevesebb ünnepélyességgel — megnyíltak az első idei önkéntes ifjúsági építőtáborok. Pedig dátum szerint ennek több mint két hónapja. Most meg már az utolsó váltás is leteszi a szerszámokat. ; A szokásos adatokat még nem összesítették erről a jubileumi nyárról — az idén vonultak tizenötödször ifjúsági építőtáborba a fiatalok — de részeredmények már vannak. Eszerint augusztus elejéig, vagyis másfél hónap alatt mintegy 18 ezer fiatal dolgozott az ország legkülönbözőbb részein, különböző munkákon. Az egyetemisták, főiskolások, szakmunkástanulók és középiskolás diákok egyebek között 2100 mázsa gyümölcsöt szedtek le, több mint 800 katasztrális holdon mintegy 2 300 000 szőlőtőkét kötöztek. Ha elkészül a végleges mérleg, hozzáadva a felsoroltakhoz az utolsó két váltás, szám szerint 13 ezer fiatal ember munkájának eredményét is, akkor ez a nyári számvetés kifejezetten impozáns lesz. És ennek megállapítása után már szinte magától kívánja folytatni az újságíró tolla a szokásos fordulat olajozott szavaival: „Persze, a mázsáknál, folyómétereknél és köbmétereknél fontosabb az erkölcsi haszon.” Amely alatt azt illik érteni, hogy az építőtáborokban fegyelmezett körülmények között voltaképpen a diákok munkára nevelése folyik, tehát maga a tevékenység lehet akár valamiféle absztrakt, elvont munka is, csak meglegyen a pedagógiai haszon, a magasztos célhoz jussunk közelebb. Tisztelet és becsület a pedagógiai szándéknak, a jóindulatot természetesen igazságtalanság lenne kétségbe vonni. Az építőtábori munkának nem is kicsi az erkölcsi haszna. Mégis, akkor az igazi, ha a fiatalok tudják, hogy olyan, munkát végeznek, amelynek révén nemcsak nemes tulajdonságaik fejlődnek, hanem értelmes segítséget is nyújthatnak a közös gondok megoldásához. Ha érzik, hogy nagy szükség van arra, amit csinálnak. Ekörül az idén nem is volt különösebb hiba. Nyugodtan kimondhatjuk, sőt, ki is kell mondanunk, hogy a tekintélyes gyümölcsössel, szőlővel bíró gazdaságok a legtöbb helyen az önkéntes fiatalok nélkül csak nagy nehézségek árán vagy sehogyan sem tudták volna betakarítani a termést. Ugyanígy tereprendezéshez, útépítéshez sem tolonganak nyaranta a felnőtt munkások, ezért aztán a diákok nyári táborai nélkül jó néhány fontos munkára voltaképpen sor sem kerülhetett volna az idén. Igaz, vonzza a diákokat a közös táborélet varázsa is, de méginkább az a meggyőződés, hogy felajánlott munkájukra az adott területen nélkülözhetetlenül szükség van. Ebből a szempontból különösen örvendetes volt az idén néhány újdonság. Közismert például, hogy kévés a lakás, emiatt minden korábbinál nagyobb erővel folyik a lakásépítési program megvalósítása. Nem is kellett sokat magyarázni a diákoknak, amikor a KISZ Budapesti Bizottsága fővárosi táborba, az újpalotai lakótelep építésének segítésére hívta őket. Mentek is több mint hatszázan, és derekasan kivették a részüket az alapozásból, a kész lakások takarításából, a különösebb szakértelmet ném, de szorgalmat annál inkább követelő munkákból. Aztán itt van egy másik gond: a tanyákon élő gyerekek hátrányos helyzetének enyhítése, magasabb színvonalú tanulásuk feltételeinek megteremtése. A budapesti műszaki egyetemisták nemcsak jól ismerik ezt a gondot, többen közülük szintén tanyáról indultak. Kiskunmajsai építőtáborukban százötvenen dolgoztak a nyáron napi két műszakban az első tanyai kollégium építésén. A műszaki egyetemisták egy másik csoportja Kiskunfélegyházán az új gépipari szakközépiskola tanműhelyének építését segítette. Eljött a táborzárás ideje, most megint a tanuláson a sor. Talán hangsúlyozni sem kell, hogy milyen jó érzésekkel ülnek be a padokba az építőtáborokat megjárt diákok. Árkus József A kollektív szerződések az SZMT napirendién (Folytatás az 1. oldalról) Az SZMT-ülésen elhangzott beszámolót — jelezve a téma fontosságát — élénk vita követte. Kiszely Ferenc, a ceglédi KÖZÉP Vállalat dolgozója azokról a gondokról beszélt, amelyek a budapesti központ és a ceglédi gyáregység közötti távolságból adódnak. A vállalat önálló, s bizonyos dolgokban mégsem önálló. A kulturális vagy sportcélokra fordítandó anyagi támogatásban, illetve a pénz felosztásában például a központ dönt. Klinyec József, a Szentendrei Kéziszerszámgyár leszázalékolt dolgozója, volt szb-tit- kára a kelleténél mértéktar- tóbbnak ítélte az előterjesztett beszámolót. Tarthatatlan a túlórák magas száma — mondotta —, miért nem lépnek fel határozottabban a túlóráztatások ellen a szakszervezeti bizottságok?! Saját helyzetéből indulva ki, elmondotta, hogy mintegy 20 kollektív szerződést tanulmányozott át, de egyben sem talált olyan részt, amely az újra munkaképessé váló le-,- százalékolt helyzetével foglalkozna. Hrehus Sándor, a Csepel Autó szb-titkára ugyancsak a túlórák kérdésével foglalkozott. Nem egyszerű kérdés ez — mondotta —, a gyárak jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, tervüket pedig szeretnék, illetve kell teljesíteniük. Hontvári József, a Vasutas Szakszervezet területi tanácsának titkárhelyettese elmondotta: a túlóra a vasútnál is gond, s itt még inkább gond azért, mert a vasútnál bizonyos munkahelyekről nem hiányozhat ember, mert akkor megáll a közlekedés. Török Zoltán, a Pest megyei Tanács ipari osztályának vezetője a termelékenység, a bérfejlesztés és a különböző gazdasági szabályzók összefüggéseiről, Tarjányi Aladár, a Nagykőrösi Konzervgyár szb-titkárhelyettese a gyár szociális és kulturális eredményeiről beszélt. Dr. Dobi Ferenc, az SZMT vezető titkára felszólalásában elmondotta: az öt évre szóló kollektív szerződések betöltik feladatukat, az előzőeknél jobban biztosítják a vállalati gazdálkodás feltételeit és a dolgozók érdekeit. Megvitatásuk a dolgozókkal az üzemi demokrácia kiteljesedésének fontos és eredményes formája. Ezek a tanácskozások újabb alkalmak arra, hogy a munkások véleményt nyilvánítsanak, javaslatokat tegyenek- A kollektív szerződések olyan okmányok, amelyek rögzítik a vezetők és a dolgozók jogait, ám rögzítik ugyanakkor kötelességeiket is. A szakszervezetek, szb-k kötelessége, hogy fellépjenek a dolgozók érdekében, ugyanakkor a vállalt kötelezettségek teljesítésére is figyelniük kell. A szakszervezeti bizottságokra nagyon bonyolult, sokrétű, sokirányú teendő hárul, s éppen ezért a felelősségük is rendkívül nagy. A vitát Godó János foglalta össze, majd Kovács István, az SZMT titkára tájékoztatta a részvevőket az elnökség legutóbbi ülése óta végzett munkájáról és a második félévi tervről. Sófalvi Zoltánná, az SZMT titkára ezután méltatta a szeptember elején tartandó indokínai szolidaniási hét jelentőségét. Az ülés végén meghitt kis ünnepségre került sor. Dr. Dobi Ferenc köszöntötte az SZMT nevében 70. születésnapja alkalmából dr. Csedő Bélát, az SZMT számvizsgáló bizottságának elnökét. D. G.
